Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1945-08-15 / 4. szám

Szabad Sző \ fifibad J MAGYARORSZÁG Halálbüntetés a nemzetiségi izgaték ellen Az uj román kormány rendeletet bocsátott k;, amely szerint halálbünte­­tés vár azokra, akik Erdélyben a ma­gyar és román lakosság közötti gyű­lölködést. egyenetlenséget, vagy vi­szályt szítanak. Országos Dózsa-ünnep az 1614 -es parasztforradalom emlékére r" A magyarországi Paraszt Párt a kővetkező felhívást intézte az ország népéhez: A Nemzeti Parasztpárt vezetősége elhatározta, hogy a jövőbeli minden év május második vasárnapját orszá­gos Dózsa-ünneppé nyilvánítja. D'ózsa György emlékét az összes magyar pa­­rasztforraciaknak s a magyar paraszt­ság minden mártírjának összefogj jel­képe: Dózsa emlékezetével ünnepel a jöv Iben a felszabadított parasztság... .. A Dézsa-forradalom 1514 május 14- én tört ki s elindulásának történelmi eseménye volt az a nagy beszéd, a melyet Dózsa György Cegléd piacán mondott el az ország minden részéből összesereglett jobbágyoknak, igy vé­gezvén szózatát: “Fel hát, magyarok, egy jobb re­ménységre!...” Az első magyar ünnepséget ezen a történelmi helyen, Cegléd főterén rendezi meg a Nemzeti Parasztpárt, most május 13-án. Részt vesz rajta a Nemzeti Parasztpárt egész vezető­sége s ott lesznek a többi demokrati­kus pártok küldöttei is. A szomszéd falvakból és városokból is jöjjenek el roméi nagyobb tömegekben a parasz­tok- De ünnepe lesz ez a forradalmi munkásosztálynak és a haladó értel­miségnek . is. Meg fogjuk mutatni or­szág-világ előtt, hogy Magyarország dolgozó népe ezeréves láncai utáii nem csüggedten, nem fáradtan, ha­nem “egy jobb reménységbe” vetett hittel készül az újonnan elfoglalt or­szág megtartására. Akik pedig meg akarják akadályozni az uj országépi­­tést, tekintsenek majd a Nemzeti Pa­rasztpárt ceglédi seregszemléjére és ‘usscn eszükbe Petőfi szava Dózsá­ról: Izzó vas trónuson őt elégetitek, ' De szellemét a tűz . nem egeté meg Mert az maga tűz: úgy vigyázzatok: Ismét pusztíthat e láng rajtatok. A magyar szakszervezetek a londoni nemzetközi kongresszuson A Kcssuth-rádió jelentette: A fasoisták és nyilasok nem voltak képesek megsemmisíteni a magyar szakszer­vezeteket. Alighogy a nemeteket kikergették, maris Újjá­alakultak a szakszervezetek Diósgyőrön, Pécsen és Csepe­len. Közalkalmazottak, vasúti munkások, tanítók és ügy­védek szakszervezetekbe tcroöiüln.k. A legfontosabb szak­szervezet azonban a földmunkások szervezete, melyre tör­ténelmi szerep vár Ez a szervezet őrködik a földreform végrehajtása felett, együttmüköóve a .helyi szervezetekkel. Az üzemi tanácsok nemcsak bérkérdésekben avatkoznak a termelésbe hanem a termelés felett is felügyelnek. — A szakszervezetek gondoskodnak roajd arról, hogy az ország ipari termelése minél gyorsabban meginduljon. Az újjászervezett magyar szakszervezetek képviselői részt fognak yenni szeptemberben a Londonban megtar­tandó nemzetközi szakszervezeti kongresszuson. Nem lesz antiszemitizmus Magyarországon Európa felszabadított országaiban a nácik kiverése után még sokáig fog tartani a lelkek megtisztítása. A náci­szellem kiirtása csaknem olyan ne­héz munka lesz, mint a nácik leve­rése volt. Magyarországon az uj kormány eré­lyes iniézkedésekkel kezdte meg a náci-métely kiirtását: — feloszlattak (t!tnden fascista pártot, a nyilaske­rcsztesek minden politikai és “kulat­­rális” szervezetéi, eltörölték a zsidó­­törvényt és megakadályozzák az anti­szemita propagandát. A földosztás so­rán, a nácik által meggyilkolt zsidók hozzátartozói részére is a jogegyen­lőség alapján adnak földet. Ezek az intézkedések újabb bizenyitékai az uj kormány becsületes demokrata törek­véseinek. A pesti diákok az érettségi ellen Érdekes mozgalom indult meg s budapesti diákság körében az érsttsá gi vizsgálatok eltörléséért. A VI. ke­rületi középiskolások iskolánként be­advánnyal fordultak a Szociáldemok­rata Párt terézvárosi szervezetéhez amelyben kérték a párt támogatását réz érettségi eltörlése érdekében. Az egyik beadvány sze'int: “Az érettségi a régi rendszer egyik visszamaradt emléke, amelytől mindenképpen meg kell szabadulni, hiszen a külföldi ál­lamok egész sorában már eddig is eltörölték.” Rámutat továbbá arra. hogy különösen az idén lehetetlen az érettségi megtartása, hiszen a rövid tanév, a tanulók kiállott nélkülözései, atz ostrom izgalmai, amelyeken alig jutottunk tul, lehetetlenné teszik azt, hogy a diákok komolyan felkészülje­nek, A “hadiérettségi” pedig csak meg­terhelés, anélkül, hogy valami ko­moly értelme lenne. i

Next

/
Thumbnails
Contents