Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1945-08-15 / 4. szám
Dr. Székely József: A szövőszék mellett... . « Beszélgetés Lukács Dezső textilgyárossal, Magyarország világgadasági helyzetéről és a magyar ipar lehetőségekről Buenos Aires belgránói villanegyedének közvetlen közelében, a vasúti síneken tul kezdődő külvárosi "barrio”ban emelkedik egy textil-gyár épülettömbje. 400 munkás szorgoskodik a gyártón, amelynek alapítója és technikai igazgatója magyar. A gyárirodában rokonszenves fiatalemberek fogadnak jószabásu, kitűnő szövetből készült öltözékben. >Ii a Iáit a főnökre várok, van alkalmam a legújabb szövetminiákat tanulmányozni. Egyszerre nyílik a gyári vasajtó és kilép olajfoltos köpenyben egy fiatalos, energikus, fürge kis ember. Az elegáns szövetek “kreálója”, a hatalmas gyár ura munkaköpenyben marad az igazgatói irodában is és a szövőgépek zúgása mellett ad választ kérdéseinkre. Magyarország világgazdasági helyzetére és a magyar ipar jövő lehetőségeire vonatkozóan kértünk felvilágosítást Lukács Dezsőtől, aki nemcsak Délamerika egyik ismert, kitűnő textil szakembere, hanem a gazdasági és szociális kérdések alapos ismerője is. 1 “Én 1929-ben jöttem el Magyarországból és az elmúlt 16 évben nem voltam otthon. Már maga ez a tény is nehézzé teszi a választ — kezdte nyilatkozatát Lukács Dezső. — De ha a békeidőkre vonatkozó adatok teljes egészükben rendelkezésemre állanának is, akkor sem lehetne a magyar ipar és igy a textil-ipar jövő lehetőségeiről ma pontos képet adni, mert a náciuralom alatt kifosztották a németek a gyárakat, leszerelték a gépeket, elrabolták a nyersanyagot és elhurcolták a szakmunkások egy részét, így tehát csak teoretikusan nyilatkozhatok. De mielőtt a szakkérdésre térnék, szeretnék nehány általános érvényű megállapítást tenni. A külföldön bizonyos körökben nagy ijedtséggel fogad ták azt a hirt, hogy Magyarország orosz megszállás alá került és most attól tartanak, hogy a szocializmus államrendszere fogja felváltani óit a kapitalizmust. Szerintem a bolsevizálástól való félelem túlzott, de tény az, hogy a szocialista termelési rend mind jobban előtérbe fog nyomulni. Ez egy természetes folyamat, amelyet feltartóztatni nem lehet és igy ezzel minden reálpolitikusnak és a gazdasági élet minden önállóan gondolkozó emberének mint adott helyzettel számolnia kell. A politikában és a közgazdaságban is érvényes az a tudományos fizikai tétel, hogy a nagy tömeg vonzóerőt gyakorol a kicsinyre. Nagy államok gazdaságilag és politikailag mindég hatáskörükbe vonták a kis államokat. Azckban az évszázadokban, amikor a német birodalom n&gy katonai, politikai és gazdasági hatalmat képviselt, addig Magyarország a német politikai és gazdasági érdekszféra alatt állott. A német birodalom összeomlása és a náciuralom megsemmisülése után most Oroszország a legnagyobb katonai, politikai és gazdasági hatalom Európában. A szocializmus eszméjének előtérbe nyomulása különben is egy történelmi fejlődési folyamat, amely tulajdonképpen 1789ben a francia forradalommal kezdődött, az emberi jogok kivívásáért indított harcban. Mig a feudális társadalmi rendszert elsöprő forradalmi mozgalom akkor csak 60 évvel később, 1848-ban ért Magyarországra, addig most az 1917-es orosz forradalom eszméi már 28 év után megérlelődtek magyar földön is. Ezt a forradalmi átalakulást a két világháború gyorsította meg. Miután mindkét világháború a kapitalista reakció rendszeréből nyerészkedő osztály bűne volt, igy a két háború elvesztésének logikus és Igazságos következménye az, hogy most a politikai és gazdasági élet irányítását helyettük a dolgozó osztály képviselői vegyék kezükbe. Én itt, Argentínában a kapitalista termelési rendszer előnyeit élvezem, bár én azzal nyugtathatom meg szociális lelkiismereiemet, hogy az én munkám nem a részvény-kupon-vágásban merül ki, hanem magam is gyáramban dolgozok reggeltől estig és ha kell, még elromlott gépeimet is magam javítom meg. Azonkívül a vállalkozói nyereségem nagy részét a gyárüzem megnagyobbitására, tehát uj unkalehelöségek biztosítására fordítom. Ha tehát én kapitalista létemre a szociális igazság győzelmét Magyarországon őszinte örömmel üdvözlöm, akkor ezt tárgyilagos tisztánlátásom bizonyítékának kell tekinteni. Liléikül a világpolitikai és világgazdasági perspektíva nélkül nem felelhetnék meg a feltett kérdésre sem. A magyar textiliparban a gyapjúszövésnek van a lehető legnagyobb életképessége, mert ezen iparág nyersanyagát, maga az erszág termelj Közismert, hogy Európában a legmagasabb finomságú gyapjú a Nagy Alföldön található és onnan került ki Ar.iztráliába a finom gyapjú termelés. A magyar kormányol* a múlt század végéig nem engedélyezték a molinói tenyészállatok kivitelét. A 70 es években aztán busás vesztegetési dij fejében megengedte az akkori kormány a tenyészállatok kivitelét Angliának, amellyel azután megvetették alapját az ausztráliai finom gyapjú termelésnek, amely a legnagyobb vetélytársa lett a magyar finom gyapjutermelésnek. A lentermelés szintén a Nagy Alföldön bir jelentőséggel, bár itt az a probléma merül fel. hogy a lentermelésnek a textil iparban való felhasználása esetén csökken a lenolaj termelés, mert a fonal céljaira szolgáló lentermést beérés előtt kell levágni. A pamutiparnak, ha pillanatnyilag talán életképesnek is tűnik fel, egy racionális termelési rendszer keretében nem lehet létjogosultsága, mert minden ország kizárólag a saját maga által termelt nyersanyagot dolgozhatja fel iparilag. A munkaerő kihasználása egy külön probléma és ez összefügg a textllgyárak gépi berendezésének minőségével. Irányelv: lehető legmagasabb munkabérek mellett a lehető legolcsóbb gyártmányokat bocsájíani a közönség rendelkezésére. A régi rendszerű gépeknél egy szakmunkás 1—2 szövőszéket látott el, mig most egy munkás 6 modern gyapjú szövőszéket, vagy 30 pamutszövögépet Is el tud látni. Ha Magyarország újjáépítésénél sikerül a legújabb rendszerű gépekkel felszerelni a gyárakat, akkor a munkaerő racionális felhasználásával a legolcsóbb és legjobb árut lehet előállítani. A közel jövő fogja megmutatni, hogy a győztes nagyhatalmak milyen mértékben fogjak hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar nép munkaerejét és a magr'ar munkás képességeit a közjó érdekében gyümölcsöztessék.
