Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1945-08-01 / 3. szám

Szabad Sző f (4 wmmummmm A jövő problémái i’j nevelési módszert a világ uj rendjében! A háború utáni világ most kialakuló uj rend;ében uj feladatok vár &k az emberekre. Az első feladat az uj világ­­felfogáshoz való alkalmazkodásban a gyermeknevelésnél hárul a szülőkre. Az uj világfelfogás alapvető neve­lési elve. hogy gyermekeink ne le­gyenek röghöz kötöttek. Arra kell szoktatnunk a gyermeke­ket, hogy mindenütt a világon ott­honosan érezzék magukat. Az elmúlt időkben, amikor az em­berek elszigetelt csoportokban éltek és ritkán hagyták el a völgyet, vagy a várost, amelyben először pillantot­ták meg a napvilágot, a gyermeke­ket úgy nevelték, hogy ne érezzék jól magukat, ha a saját környezetüktől távol van' » A vállalkozó szellemű úttörők má­sodik és harmadik generáció a gyak­ran olyan félős s maradi lett, mintha az ősök sohasem hagyták volna el az óvilági szűk kereteket, Féltek a go:> dclattál, megindulni az országutakon, hogy jobb elhelyezkedésre találjanak, hogy beérjék bármiféle étellel, amit az utón kaphatnak, hogy készek le­gyenek vasvillával, vagy Írógéppel, fú­róval, vagy számológéppel dolgozni egyaránt, másfaju, más nemzetiségű, vagy más vallásu emberek közvetlen szomsze Óságában. Az úttörők álmai ezeknél item va­lósultak meg, az utódok nem tudták kihasználni az alkalmat, amilyeket Amerika tudott volna nyújtani nekik, az életet, amely talán az egyik par­ton kezdődik és a másikon fejeződik be. Arra kell tehát a gyermekeket ne. vélnünk, hogy szabadon mozoghassa­­nek szerte a világon, a terjeszkedő civilizációt szolgálva, hogy ne Ismer­jék a félelmet más emberektől, más népektől, melyekről szüleik iáég meg­vetéssel, félelemmel, vagy gyűlölet­tel beszéltek. Le kell szoknunk arról, hogy meg­vetéssel gondoljunk a más nemzetisé, güekre, a má3 vallásaikra, vagy, hogy a gyermekeket ijesztgessük ve­lük. Mindennap alkalmunk var» arra, hogy a gyermeket a modem világra készítsük elő, a szabad mozgásra, sza­bad gondolkodásra. És akkor nem lesznek maradlak, röghöz kötöttek, hanem haladó szellemet nyerve, szár­nyakat kapnak. rotmzor is elolvasott, de Ut a hajón újra kölcsön kért egy utastól. A francia tiszt Dr. Rudolf Frank nevét kiáltja. Egy magas, sovány fiatalember kép a erembe. A francia tiszt egy útlevelet tart kezében. A képet nézi. Aztán a fiatal ' embert. — Ön Rudolf Frank? —-Az vagyok. — Hány éves? — Harminckettő. — Miért jött el Németországból? Frank nem válaszol. Mereven előre néz. Hallgat. — Azt kérdeztem, hagy miért jött el hazájából? Nincs válasz. Frank némán áll. A tisztek összenéznek, az utasok Ijedten összerezzennek. — Figyelmeztetem, hogy ha kérdé­semre nem ad választ, nem engedem tovább utazni. Megértette, amit kér­deztem? — Értettem. — Nos?! — Nincs m'.t mondanom. A francia tiszt összehúzott szemek­kel nézi Frankot. Felemeli kezét, egy hajóstisztet lat magához. A többi tiszt Is miiül előre hajol, kettőn összesúg­nak. az asztal végén illő civilrnhás férfi feláll. Frank mintha meg in ero ví d et vol­na mozdulatlanul, szemrebbenés nél. kö’ néz egy pontra, ahol semmi sem látsz.k. B ti szájszöglete alatt egy ideg állandóan vibrá'. ezáltal féiarcának rángatedzó jelleget ad. Az utasok lélegzet fitoiL.n bámul­ják. — Mi önt internálni fogjuk. Dr. Radelt Frank. mondja a francia tiszt és az ajtóban álló két maffée felé fordul, * — Miért nem felelt a hajón feltett kérdésekre? A kikötő katonai parancsnoka hi­deg szigorúsággal nézett Frankra. — Útlevelem rendben van, ez ele­gendő. Nem tartozom... — Hazudik! Az ön utievele Itatnia! Dr. Frank ösztönszerü mozdulattal kapott az asztalon fekvő útlevél után, de keze visszarándult. A francia őr­nagy minden szót kihangsúlyozva, kegyetlen gyűlölettel mondta: — ön fSet'iínböl való menekülése után Csehországban folytatta a föld­alatti ellenállási mczgalotn irányítá­sát. Frank élesen metszett, sovány arca megrándult. Bal soájszöglete alatt aa ideg hevesen vibrált. — Kivel állok szemben? Ki ez aa ember? — gon­dolta, mialatt szó nélkül állta a tiszt égő tekintetét. — Itt van a Gestapo prágai jMen­tése, — folytatta az, — -‘Dr. Frank hamis név alatt élt Párizsban és le­tal tóztatásakor ellenszegült. Csak ak­kor adta meg magát, mikor egy ré­­volvergolyó a jobb lábába fúródott és menekülése lehetetlenné vált. Négy hét n ulva a katonai börtön kórházá­ból megszökött...” — Kicsoda ön. — kiáltotta Frank, — egy francia tiszt?... — Itt van továbbá a Budapesten működő Gestapo jelentése, — foly­tatta rendületlenül az őrnagy, — mely szerint Dr. Frank Igazi neve Haller Károly. Foglalkozása gépészmérnök. A Magyarországán levő esepeli hadi­­gyárban szabotázs akciókat hajtott végre magyar munkások bevonásá­val. Két magyar cinkostársát elfog­ták és Németországban kivégezték. Haller-Frank elmenekült a letartózta­tás elöl.” — Haller-Frank . . . tagadj»? — Őrnagy ur, ön a francia hadse­reg tisztje! És ön engem letartóztat, dacára, hogy antifasiszta vagyok S hogy a hltlerizmus leveréséért dolgo­zom?!. .. — Éppen azért! — kiáltotta éles, metsző han««n az őrnagy. — Vigyék! — Áruló! — ,- .'"'-Ha Frank. Két katona közrefog.— , ''•me öltőébe sz.-rult. — Szóval német fogságban. .. fnu. fia földön...! Valaki puskatussal hát bakik te. — Allons! Megfordult. Mikor a katonák közt a folyosón át a szabadba ért, látta, hogy az “Óceánia” már felszedte hor­gonyait. A hat timas haió méltóság os mozgással indult el utiára, a szabad Amerika falé. miután őt. a szabad­ságért küzdő forradalmárt, kiadta aa árulóknak. klIXIMKXIlKMHlXIMKMIXXIXIX^ MAGYAR DALOK rila/ X X XI x X X X Egész X 8 internacionális attrakció éjjel nyitva X .1 X AÉBi£ i AMERICAN BAR LAVALLE 684 M X X ~*MXXXXXXXXXXHXXXXXXXXXXXXX£

Next

/
Thumbnails
Contents