Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1945-08-01 / 3. szám
Szabad S z5 15 ILÍ.É3 BfcLA, ÚJ 25 év óta Oroszországban élt és ott fejtett ki eredményes irói tevékenységet, visszatért Budapestre. Illés első előadását Maxim Gorkijról tar. tóttá a Magyar Színházban. Illés Béla könyve, "Eg a Tisza”. Moszkvában jelent meg magyar nyelvem. * GLADKOW orosz iró “Cement” cimü müvének magyar fordítása az első könyv, amely Budapesten a felszabadítás után meg. jelent. * TITKOS ILONA, Jávor Pál és Egyed Zoltán a nyilasuralom alatt a toöhidai fegyházban voltak fogságban, ugyanott, ahol Baj. csy-Zsilinszky Endrét kivégezték. * SZELECZKY ZITA színésznő, aki náci tevékenysége mi. att vád alatt állt, öngyilkosságot követett el. * TLRAY IDA és Mihályfy Béla még ne«n tisztázták magukat a budapesti színészek Igazoló bizottsága előtt. BARTÓK BÉLA művészi jeelntöségét méltatja Dr. earner ismert angol zenekritikus “Zene és zenészek’’ cím alatt most megjelent könyve. Dr. earner Bartók Bélát a jelenkor vezető egyéniségének * Angol, francia és orosz nyelvű előadások a magyar rádióban Ortutay Gyula a magyar rádió képviseletébe« bejelentette, hogy tervbe, vették angol, francia és orosz nyelvű elöadásck megtartását, amelyek ismertetik Magyarország igazi arcát. Az orosz katonaság részére külön orosz műsort nyújt a rádió, ezenkívül angol és orosz nyelvleckéket is műsorba vettek. * Táncsics Miliály-uoca Kispesten Kispesten a Tűzharcosok uccájában leszedték a régi táblákat és az uccát Táncsics Mihályról, a 48-as forradalom egyik legradikálisabb népbarát politikusról nevezték el. Bármilyen szakkönyvet angol, spanyol, német nyelven beszerezhet LIBRERIA ADY-nol Zene, irodalom, ifjúsági könyvek nagy választékban. — Könyvkötészet — CARLOS SÍKOS Victoria 675. Buenos Aires U. T. 33—957Ü iiiiniiiiíiüiiiiiffiiii írók — Művészek Megszólaltak az uj Magyarország költői A nácizmus szörnyű évei alatt hallgattak a magyar Írók legjobbjai és sokat elnémítottak örökre Hitler magyar zsoldosai. De akik túlélték az elnyomatás és üldöztetés idejét, most uj erőre kapva szólalnak meg. Az uj Magyarország erős tehetségű irónemzedékének egyik kiváló képviselője Illyés Gyula. Illés Gyula 19 éves korában Parisba került és 24 évet korában tért basa. A párisi évek után mint a nép fia, a legalsó, legelnyomottabb népi réteg szó. szólója lett. Ma 43 éves a "Puszták népe” Írója és mint a Paraszt Párt egyik vezére végez értékes politikai és kulturmunkát. Illyés Gyula legújabb versét, amelyet a budapesti “Szabad Szó” hozott kostánk, itt közöljük: I ...............................................................................................msmmmmmmmmrnr 1 Illyés Gyula: ! Élni fogsz, élni... Barátaim, szenvedtem én is keservesen. Emelem két ki közölt mégis kábult fejem. lg a gyúlékony bőr, de bár ég, győző «magam: ne bőröm gondolkodjék, hanem agyam. Hogy fájva se csak égő« fájó ideg legyek, hogy i-löre tekintsek és tul magam felett, hogy távolba láthassak, úgy, hogy már messziről lássam, ítéljem azt Is, mi most gyötör. Számon jjnég mosolygós, ha mozdul osikordulok, de, — rozsdásan is belül jó góp — megindulok. De föl — és fölemelem újra zúgó fejem, nézzünk farkas- szemét MA történelem. Fejedről véred bár karomként szemedbe mar, Így állj meg, így kémlelj kóréhed te ia magjfar. Láss tul azon, ami csak van, tul magadon. Élni fogaz, etol, étel jó magyarom' § Szót tőlem az idő vár, én nem ü hazudhatok. I Nem, Így vártam az oly régen várt fj fordulatot. ¡¡ De eljött, de itt van és így is 1 a mi korunk. =3= a De Így is az lehet, mit a ml akarunk! KI által — éltél vérben, éhben századokat, ez a kín-próba ml tetaóteetk? Egy pillanat! (Nyitja éj-kemencéjét ■ nyújtja forrón feléd millió és millió hajnal a kenyerét!) ¡IIIIIIIIHIHimilllllllllllltKIlllltimfflllllllllllltilllHltöllltttltlllHIIIHHtlIlllllilllIHlfflllUIHlllfflffiWtlIUfflffilfflffllffll^ aimnmniinnirmiHBnnMfimiwficniiumnitpmiu>twwowHwimiic:iiiHimwwzmntfKnuxvmntiiHW«HnwHi>aiWiiMlciMiBlffWMilW> UJ KULTÚRA Balogh István miniszterelnökségi államtitkár vezetésével a művészeti és irodalmi élet vezetőd értekezletet tartottak Budapesten és megbeszélték, milyen formában tudná megmutatni a főváros és a vidék a magyar kultúrát az ott időző oroszoknak, angoloknak, amerikaiaknak. Fellner Pál különféle elgondolásokat ismerteiéit a zenei műsorok, színházak, irodalmi, művészeti kiállítások, olyán irányú összeállítására, hogy hű képet nyerj«'" nek a magyar kulturtörekvésekről és eredményekről. AZ értekezleten úgy döntöttek, hogy a részletes programen kidofeozásával a Művészeti Tanácsot bízzák meg.
