Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1945-10-15 / 8. szám
Szabod Szoa 13 Gergely Imre (Párizs): Párizsi magyar nők is végigszenvedték a beisen - bergeni haláltábor borzalmait Egy belsen-bergeni magyar menekült elmondja a "Szabad Szó” párisi tudósítójának a magyar nyilasok és német nácik uralma alatt elszenvedett kálváriáját. Párizs, 194S. október 2. Most érkezett Budapestről az első vonat, amely a francia fővárosba hozta vissza azokat a magyarokat, akik 1943 ban a náciuralom elöl menekültek Parisból Budapestre és akiket otthon ért később a náci-invázió és Szálas! rémuralma. Hatvan párizsi magyar jött meg, két éves szörnyű kálvária után a francia Vörös Kereszt segítségével. Tehervonaton utaztak és 16 napig tartott az ut Budapesttől a francia fővárosig, de most a felszaba duiás boldog érzésével tértek vissza, hogy uj életet kezdjenek a felszabadult Franciaországban. Egy párisi magyar asztalos felesége, A.-rié elmondja a náci-rabságban toirött két év töiténetét a “Szabad Szó'' tudósítójának: — "Térjemet 1942 ben páriából bureo: t.ák el a németek és én hiába vártam azóta visszatérését. 1943-ban kis fiammal együtt .Budapestre menekültem, abban a reményben, hogy ott jómódú szüleimnél békés nyugalmat találok. A viszontlátás öröme nem sokáig tartott. Szálasi uralmának első napjaiban elvittek egy munkaszolgálatos csoportba. Gépfegyveres nyilasok hajtottak bennünket az országúton Vecsés felé sánc-ásásra. Én hivatalnoknö voltam és Párisban varrással is foglalkoztam, de nehéz testi munkát nem végeztem eddig soha. Most megismertem a náci-kényszermunka minden szörnyűségét. A magyar nyilasok brutális bánásmódja felülmúlta még a németek ke gyetlenségét is. A nyilasok ‘magyar lovugiassággar étlen-szomjan hajszoltak bennünket az országúton, durva káromkodások közepette tuszkoltak előre. Éjjelenként iskolákban szállássoltak el, de úgy rendezték elszállásolásunkat, hogy ' még annyi helyünk se legyen, ahol kinyújthassuk a lábunkat. Egymásra zsúfolva, éhesen, szomjasan virrasztójuk végig a szép tembervégi éjszakákat. Végül megérkeztünk állomáshelyünkre, a Vecsés környéki faluba. Körülbelül száz kilométert tettünk tneg három nap »latt. Állomáshelyünkön reggel 7-töl délután 5-ig dolgoztunk az árkokon, lapátoltuk, vagy csákányoztuk a földet. Megfeszített munkák mellett ellátásunk a nyilas és náci elméletnek megfelelő volt, a kiszolgáltatott, védtelen nőknek reggel ihatatlan fekete lét löktek oda, délre darab kemény lekvárt kenyérrel és este levest kaptunk. A ieigázott “fajokat” így készítették elő a kiirtásra. Elszállásolásunk pedig ugyanolyan maradt, mint amilyennel az utón megismerkedtünk.. Még a község csendörkapitánya is felháborodott szállásunkon, ő adatott szalmát részünkre és a csoportot ketté osztotta; felét másik iskolában helyezte el, ezáltal úgy, ahogy, kinyujtózkedhattunk. Az őszi esőzésből alaposan kijutott nekünk. Mialatt a sánc ásásra kivezényelt bakákat eső idején visszaküldték, bennünket, nőket a nyilasok kézi-gépfegyvereik fenyegetése alatt még az esőben is dolgoztattak. A magyar katonák és tisztek is fölháborodtak azon a gyalázatos tényen, hogy nőket vittek ilyen nehéz munkára, miközben éheztették és kínozták. Csak a hazulról kapott csomagok mentettek meg bennünket az éhhaláltól. A csomagokat a nyilas parancsnok olyan feltétel alatt adta át, ha pénzünk és értéktárgyaink nagy részét “őrizetbe adjuk” hozzá. Két héttel később három gépfegyveres nyilas-tiszt érkezett a tábor “felülvizsgálására”. Éppen sáncot ástunk az esőben, a mikor a parancs érkezett, hogy valamennyien hagyjuk abba a munkát és térjünk vissza szállásunkra. A hír már magában véve izgalmat keltett, a munka abbahagyása jót nem jelenthetett. Az iskola udvarára tereltek bennünket, az újonnan érkezett nyilasok ott közölték velünk, hogy öt percet hagynak, ezalatt valamennyi értéktárgyunkat és pénzünket be kell dobnunk az udvar közepén elhelyezett zsákba. Akinél azután is találtak Valamit, azt azonnal kivégezték. Nagy zűrzavar közben kezdődött meg a — “gyűlés”, miközben ütlegeltek és a legcifrább katonakáromkodásokkal illettek és rúgásokkal utasítottak rend-ESTEBAN 1 25 DE MAYO 347 of. 507 re. A még megmaradt karórák, jegygyűrűk, a félretett pénz rövidesen a zsákba gyűlt össze- Az eredmény néhány ezer pengőre rúgott. Tíz perc múlva kijelentették, hogy a motozás rövidesen megkezdődik, újabb öt percet adtak. Aki most meg a zsákba helyezi értékeit, annak nem lesz bántódása. Volt olyan is, aki csak most vált meg pénzétől- Ezután az első 15 nőt motozásra rendelték be, a gépfegyveres nyilasok előtt mezítelenre kellett vetközniök, ezek ruháikat átkutatták, hogy netn-e rejtettek el valamit. A vizsgálat még véget sem ért, amikor a fekvőhelyről jött ki az egyik nyilas, kezében kettétépett tíz pengőt lobogtatva és azt állította, hogy ezt a szalma között eldobva találta. A nyilasok azonnal összesereglettek, kijelentették, hogy ez szabotázs, valaki a pénzt inkább eltépte, mintsem nekik adta volna át. Az egész századot felelőssé teszik, ha a tettes nem jelentkezik: az egész női osztagot megtizedelik. Először a század-vezetőnőt lövik agyon. Jajveszékelés tört ki, a nők égre-földre esküdöztek, hogy senki sem tépte el a pénzt. Az egész eset valószinütlen is volt, mert egyesek ezreket adtak le, tíz pengőst már nem tépnek el. A nyilasié: azonban folytatták a kinzást, sorba állítottak, kiválasztották minden tizediket és újból kijelentették, hegy ha a tettes tiz percen belül nem jelentkezik, megkezdik a kivégzést. A nőket az udvaron sírok ásására utasították. A kiszemelteken hisztérikus zokogás, jajveszékelés vett erőt, váltig fogadkoztak, hogy egyikük sem tépte össze a bankügyét. Közben újból körülvitték a zsákot és figyelmeztettek bennünket, hogy most még utoljára bántatlanul szabadulhatunk meg értékeinktől. Végül a nagy jajveszékelésre, szerencsénkre, katonák is odasereglettek. A nyilasok nem szerették a tanukat. Gyorsan kisütötték, hogy való-RECHNER BUENOS AIRES 1 U. T. 32 — Dársena — 0821 • HIIIIIII11iil1lllllll!li!l!!ll!i::!!ll!l¡!ll|[lllll!lll![|[ll[!lil!j]|}i[||[ll|[l[llllllill!III]!!llllllill|||[(]iil; Bolsa de Comercio mmuo ^»miiHBfflinniiiiiiiniiiiii!iiiniiiiiiiiiiiniiimiiiiiiiiuiiimiiiiMiimiiiiiiiiiiituiiiiuiiiiiiiiuiiiiuiuMimmuiiiiimiiyiMi«iiiiiiuiniiiiiiiiiu... Hites biztosítási ügyvivő (Mtr. 149) f Szakvélemény birósági eljárásoknál. — Bármiféle biztosítás elhelyezése J az összes bel- és külföldi társaságukul. — Dijtalan felvilgositás.
