Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1945-10-15 / 8. szám
14 Szabad Szó NewYorkból érkezik a hír, hogy az atom-bomba feltalálásában egy fiatal magyar tudós is tevékeny részt vett: Kemény János György, a Los Ólmosi laboratóriumban folytatott tudományos munkájáról a következőket Írja: Több, mint 60.000 ember dolgozott a probléma megoldásán és megítélésem szerint, beosztásom alarán, az élén levő első ezer közé voltam sorozva. Ezt is a legnagyobb megtiszteltetésnek keli minősítenem, miután él-embereink között számos Nobel-dij nyertes tudós is van. Különösen az utolsó két hónapban éjt nappallá téve szakadatlanul dolgoztunk a befejezésen, ami lehetővé tette, hogy munkánk eredménye lényegesen korábban lett felhasználható, mint eredetileg tervezték. Ma már mindenki tudja, hogy ez mennyivel megrövidítette a háború befejezését és a rettenetes hatás dacára, valószínűleg sokkal kevesebb ember esett áldozatul, mint elpusztulhatott volna a háború folytatásával. A tudományos értéke az elért eredménynek egyszerűen felmérhetetlen. A legnagyobb eredménynek azonban sziuüleg a között az öt hő között kell a' tettest keresni, akik közben a faluba mentek valamilyen megbízással. — Gyorsan fogták a zsákot s adább álltak. Újból kértünk pénzt hazulról, mert a faluban pénzért mindig lehetett valami ennivalót találni. Egy hét múlva újabb három gépfegyveres nyilas érkezett, akik pontosan az előbbiek módszere szerint körülhordták a zsákot, előjöttek az összetépett tizpengössel, megrendezték a túszok kiválogatásának játékát és a megtizedelésre való előkészületet. Ekkor jöttünk rá, hogy az egész általánosan bevett eszközeikhez tartozott. Múlt év októberében közeledtek az orosz csapatok a fővároshoz. Vecsés környékére német csapatokat vártak. A nyilas parancsnok egy napon kihirdette, hogy aki svéd, svájci, vagy vatikáni útlevelet tud szerezni, hazamehet. Hetvenen kaptunk budapesti hozzátartozóink segítségével menlevelet és így Budapestre utazhattunk. De nem sokáig adott védelmet a menlevél. Egy napon Szálasi emberei körülvették a “sárga-csillagosok” házait, elvették a menleveleket és deportáltak mindnyájunkat. Én egy túlzsúfolt marha-kocsiba hajtott csoporttal a belsen-bergenl táborba kerültem. Különös szerencsénkre a mi csoportunkat egy olyan részben helyezték «1, ahol előttünk “menleveazt tartom, hogy bebizonyosodott, mit lehet tudományos kísérletekkel elérni akkor, amikor nagyszámú válogatott tudós együtt dolgozik megfelelő irányítás mellett. Dacára annak, hogy a világ legkiválóbb’ai vezettek itt bennünket, egyiket sem tartom például olyan nagynak, mint Newton volt. Ennek dacára ezek itt sokkal többet értek el. Miért? A legtökéletesebb együttműködés eredményeként! Ezelőtt a kutató tudósok egyéni versenyfutással párosult küzdelmeknek voltak lihegő résztvevői. A tudományos kutatásoknál, melyeket különböző tudósok folytatnak, rengeteg idő és energia lett elpocsékolva ismétlésekre. Ugyanazon a lépésen évekig is rágódtak és vesztegeltek egyesek, — nem tudva, hogy ezt a lépést esetleg más már megoldotta. Newton minden idegölő számítását éveken keresztül maga végezte. Ha bármely vonalon gondolatmenetében megakadt — senki sem volt, aki saját ideáival könynyitett volna, helyzetén. Évekig tartó egysejt-verejtékeken keresztül jutott el valamely keresett “következő lépés”hez, amit itt az “együttes” percek alatt végzett el. Az itt dolgozó (nagyok!) legnagyobb része talán nem les" internáltak voltak, akiket Svájcnak adtak ki. Valami tévedés folytán minket is különleges bánásmódban részesítettek és amikor az orosz csapatok közeledtek, SS-csapatok őrizete alatt vonatra raktak és elindítottak. Égő pályaudvarokon, haladtunk keresztül, a nyílt' pályán vesztegeltünk naphosszat,' miközben sokan éhen pusztultak! Az utolsó napokban az őrizet enyhült; elnézték, ha a falvakba szöktünk ennivalót koldulni. A német összeomlás tel’essé vált, mikor az egyik állomásra befutott a tehervonatunk; ott már orosz őrség volt. Az oroszok a német falut szabad rablásra nekünk adták át. Bemehettünk a házakba és tetszésünk szerint mindent elvihettünk; mialatt az iccákon az oroszok álltak őrt. Sokan felöltöztek végre, a legtöbben élelmiszerre tettek szert-Én negyven társnőmmel együtt Budapest felé Indultam. Az oroszok mindenütt a legnagyobb szívélyességgel segítettek rajtunk. Négy heti gyaloglás és tehervonatokon való utazás után megérkeztünk Budapestre. Viszont láthattam anyámat és 15 éves fiamat. Férjemről azonban semmi életjel sem jött a deportáló táborból. Elpusztult azokkal a százezrekkel együtt, akiket Horthy és Szálasi juttattak a nácik hatalmába... alkalmas egyéni kutató munkára. Mégis, közreműködésük nélkül a bomba talán soha sem készült volna el. A vezető tudósok összeültek, zseniális ideáikat közös fazékban kotyvasztották és feladták a munkatársaknak a részletkérdéseket. A kis emberek nekifeküdtek és kiizzadták a feladott részletkérdések és leggyakrabban bődületes számítások megoldását. •— A vezetők mehettek tovább, anélkül, hegy értékes energiáikat csak a — legtöbbször súlyosan komplikált — részletmegoldásokkal terhelték volna. Azt hiszem, ennél többet nem igen közölhetek, de ez talán némi betekintést ad a technikai megoldásra. Még csak annyit, atomban rejlő lekötött energiák felszabadítása az emberiség legrégibb álmai közé tartozott. Ez az álom legalább olyan régi, mint az örök béke utáni vágy. Mi itt hisszük s reméljük, hegy az első megoldása biztosítéka lesz a — másik megteremtésének. 1 «-én uj előfizetési akció indul meg. Felkérjük olvasóinkat, akik eddig mutatványszámot kaptak, szíveskedjenek előfizetésüket hozzánk juttatni, mert további mutatványszámokat címükre nem küldünk. Szíveskedjék tehát felhívni 32-0684 telefonszámon kiadóhivatalunkat, hogy pénzbeszedőnk az előfizetési díj átvétele végett önnél jelentkezhessék. Bono postai, vagy giro utján az előfizetés beküldését EDITORIAL CASILLA CORREO 90 BUENOS AIRES cimre kérjük. MEGJELENT Miklós Elemér könyve „Magyar mozaik“ Kapható a magyar könyvkereskedésekben és a szerzőnél Suipacba 748. — U. T. 31—9767 Egy fiatal magyar tudós is részt vett az atom-bomba feltalálásában
