Szabad Sajtó, 1970. október (62. évfolyam, 40-44. szám)
1970-10-01 / 40. szám
' 8. oldal SZABAD SAJTÓ Thursday, Oct. t, 1970 Csejtevár véres asszonya - Londonban Irta: HALÁSZ PÉTER Halász Péter Az angol Rank-filmvállalat London mellett levő Pinewood stúdiójában uj filmet forgatnak, amelyet akár magyar filmnek is lehetne nevezni, minthogy nemcsak a témája magyar, de a producere: Paál Sándor, a rendezője: Sásdy Péter, az egyik férfifőszereplője: Éles Sándor, s végül magyar az iró is ,akinek novellája alapján a film forgatókönyve készült: Rónay Gábor, a londoni Times munkatársa. A film természetesen nem magyar, hanem angol, a Hammer-produkció menedzseli és a Rank-studióban készül. Minderre eddig büszkék lehetünk-e, azt csak a jövő döntheti el. A film ideiglenes cime: “Drakula grófnő”, hogy a cim megmarad-e, az még nem bizonyos, de igen nagy rá a valószínűség, minthogy a rémfilmeknek igen nagy a divatjuk, általában mindig jó üzletnek bizonyulnak, a Drakula-sorozat pedig különösképpen fémjelzettnek tekinthető, még a rangos edinburghi filmfesztiválon is bemutattak két ősrégi Drakula-filmet. Ez a most készülő londoni film pedig valamelyest több és-rangosabb és igényesebb vállalkozás, mint a többi Drakula-filmek és talán a legelső történelmi rémfilmnek tekinthető, minthogy hősnője Báthory Erzsébet, “Csejtevár véres aszszonya,” aki a legenda szerint paraszlányok vérében fürdött, hogy megőrizze örök ifjúságát és összesen hatszáz lányt gyilkoltatott meg az évek során, hogy fürdőmedencéjét minden reggel friss vérrel tölthesse meg. Természetesen kiautóztam a Pinewood-studióba és fölkerestem a film producerét, Paál Sándort, akivel első Ízben Budapesten találkoztam 1948 nyarán. Paál akkor már Londonból látogatott Pestre, valamiféle közös angol—magyar produkció összehozásán dolgozott. A produkcióból nem lett semmi, ellenben Paál néhánynapos budapesti tartózkodása idején megházasodott, feleségül vett egy fiatal, induló színésznőt, aki Tamási Áron “Hullámzó vőlegény” színmüvében tűnt fel a Nemzeti Kamaraszínházban és akit Szőke Évának hívtak, leánya volt Szőke Imrémak, az egykori Est-lapok munkatársának. Szőke Imre azonban akkor már nem élt, Éva az Édesanyjával és tesvéröccsével lakott egy kis Józsefköruti lakásban. Paál feleségül vette, kihozta magával Londonba és bemutatta Korda Sándornak. Egy év leforgása alatt mozisztár lett belőle, ekkor azonban már nem Szőke Éva volt a neve, hanem Bartók Éva, jóllehet semmi köze sem volt Bartók Bélához. A Bartók-névnek azonban akkor már jó hitele volt az egész világon. A Bartók Éva- Paál házasság nem tartott sogáig. A színésznő később Kurt Jürgens német filmsztár felesége lett, majd miután ez a házasság is befejeződött, íiz angol királyi család egyik távolabbi rokonával kapcsolatban emlegették. Paál Sándornak is érdekes a története: eredetileg a pesti Színházi Életnek volt a fotóriportere és egyik legnagyobb fegyverténye az a fotóriport volt, amelyet a harmincas évek közepén Budapesten tartózkodó Welszi hercegről készített. A welszi herceg pesti utazásának egyik — általa kikötött — előfeltétele volt, hogy engedélye és hozzájárulása nélkül sehol, semmi körülmények között nem fényképezhetik. A herceg (kíséretében ekkor már jelen volt egy Mrs. Simpson nevű amerikai hölgy. Természetes, hogy senki sem álmodhatta: ezért a Mrs. Simpsonért egy napon a királlyá koronázott velszi herceg lemond taz angol trónról. Paál Sándor egy este elrejtő.Síött a Margitszigeten a sétány egyik bokrában, ott töltötte az egész éjszakát s mikor korareggel rendőrkordon vette körül a Nagyszállót, hogy az onnan távozó hercegnek és kíséretének senki se juthasson a közelébe, Paál már a kordonon belül rejtőzött. Amikor a herceg és kísérete kilépett a Nagyszállóból — Paál a bokor mélyéről szorgalmasan exponálta fényképezőgépét. A fotóriportból világszenzáció lett, a Színházi Élet külön welszi herceg-albumot jelentetett meg, de a képeket átvette az egész világsajtó és a színházi lapnak tekintélyes jogdijat fizettek képei felhasználásáért. Paál azonban nem volt elégedett a honoráriummal, mivel Incze, a lap tulajdonosa és főszerkesztője őt végkielégiteni akarta, otthagyta állását és végül otthagyta Budapestet is. Londonba költözött, sokáig asszisztenskedett Korda mellett, majd Amerikába vándorolt ki, élt Hollywoodban, majd New Yorkban is egyideig, még vendéglője is volt a Second Avenuen, azután visszatért Londonba. Összesen tiz filmnek volt eddig a producere, egyik sem aratott kirobbanó sikert, de azért elért annyit, hogy az angol filmvilágban már elismerik és számontartják. Minderről, s még sok egyébről elbeszélgettünk Paállal a produceri irodában, aztán kocsijával kivisz a stúdiótól mintegy tiz kilométerre levő erdőszélre, ahol Drakula grófnő külső felvételei folynak. Hátborzongató a szintér: temetőkertben játszódik a jelenet, Nádasdy grófot temetik éppen, a sirgödröt gyászruhás, komor alakok állják körül és sűrűn lefüggönyözve Báthory Erzsébet, Csejtevár véres asszonya is ott áll. Néhány esztendővel ezelőtt feltűnt, igen figyelemreméltó fiatal színésznő játssza Báthory Erzsébetet: Ingrid Pitt, aki félig orosz, félig német származású, de angol színésznő, parányi maradék akcentussal, éppen annyival, amennyi Báthory Erzsébet alakitójának megengedhető. Szereplőtársai: Éles Sándoron kivül, Nigel Green, (aki az Iperess-file” cimü sikeres angol film férfifőszereplője volt) és Maurice Denham. A sirkert kerítése mellett a Báthory-hintó elé fogott hat gyönyörű ló toporzékol idegesen, hideg szél fuj az erdő felől, az ég komor, szürke, borús. A temetés egyébként a film inditó-jelenete. Felvételszünetben Paál bemutat Sásdy Péternek, a fiatal rendezőnek. Sásdy 1956 után került Angliába 19 éves korában. Ösztöndíjjal felvették a bristoli Old Vic színész- és rendezőképző főiskolába — ugyanez a szerencse érte egyébként ugyanakkor Éles Sándort. Mindketten az Old Vicét végezték, Sásdy rendezői, Éles pedig a színésztanszakon. Az Old Vic három esztendeje után Sásdy a BBC televízióhoz került, tiz év során száznál több televizió-filmet rendezett és tavaly első nagy filmjét, amely — sajátosképpen — ugyancsak Drakuláról szólt. A filmet ezekben a hetekben játsszák Amerikában. Európában nagy kasszasikernek bizonyult. A film megszületésének egyébként az az előzménye, hogy Rónay Gábor (aki ugyancsak 1956 óta él Londonban és a Times munkatársa), cikket irt arról a feltevéséről (az akkor megjelent uj Drakula-filmmel kapcsolatban), hogy a Drakula-legenda alkalmasint Báthory Erzsébet véres alakjával függ össze, Báthory Erzsébet volt az, akinek a csejtevári kastélyában rejtélyes körülmények között oly sok fiatal nő lelte halálát. Báthory Erzsébet a tizenhatodik század végén és a 17-ik elején élt, történelmi tény, hogy valóságos szörnyeteg hírében állott. — Amit föl lehet róla deríteni, azt mind földerítettem — mondja Sásdy — átkutattam min. den történelmi forrásmunkát, anyagot kértem Budapestről, Csehszlovákiából (az egykori Csejtevár szintere ma Szlovákiához tartozik), s ami valaha is megjelent róla, azt mind elolvastam. A környékbeli parasztok rettegtek tőle, férje, ha csak lehetett, elutazott a közeléből, Erzsébet sokat volt egyedül, forrt benne magánya miatt a keserű méreg, fiatal parasztlegényeket, szomszéd uraságokat szerzett meg szeretőjéül, de aztán öregedni kezdett s mind súlyosabban nehezedett rá a magány. A film tulajdonképpen nem lesz igénytelen, riasztásiba és hátborzongatásra szolgáló grand-guignol, mert bár vérfagyasztó jelenetei vannak, de azért az a célom vele, hogy megmutassam egy magáramaradt, az öregedéstől és magánytól irtózó, s ugyanakkor a maga idejében szinte korlátlan hatalommal rendelkező aszszony lélektani drámáját. Erzsébet eredetileg nem volt gonosz — körülményei, magánya, félelme s ugyanakkor a hatalma tette gonosszá. A film egyik jelenetében a korosodó Erzsébet arcul vágja egyik szolgálólányát. Gyűrűs kezével felsebzi a lány arcát, a kiscseléd vére ráfröccsen Erzsébet arcára. Erzsébet a szobájába rohan, a tükör elé, hogy ledörzsölje a vért az arcáról és ekkor megrökönyödve veszi észre, hogy a vér eltünteti arcáról a ráncokat. Még azon az éjszakán elraboltatja a lányt a cselédszállásról, meggyilkoltatja és megfürdik a vérében. így kezdődik szörnyű megszállottsága. — többé nem tud szabadulni a varázstól. A fürdők hatása csak egy hétig tart, a hét elmúltával újra jelentkeznek a ráncok, sőt, minden alkalommal öregebb, rútabb, ráncosabb lesz — egyetlen hét elmúltával tiz esztendőt öregszik. —A filmnek — veszi át a szót Paál — döbbenetes jelenetei lesznek. Újabb és újabb szerelmeseivel hálószobájába vonul Erzsébet és a nász órái alatt múlik el a vérfürdő hatása, szerelmese karjaiból válik tündérszép leányból csúf, ráncos boszorkánnyá. S aki a titokra rájön, annak pusztulnia kell. — A film filozófiája az — foglalja össze Sásdy :—, hogy veszélyes tűzzel, iszonyatos tragédiával kísérletezik az az asszony, aki az örök ifjúságra vágyik. Dehát emellett természetesen izgalmas és valóban lenyűgöző hatásokkal dolgozó film lesz és ugyanakkor pompás alakításra nyújt lehetőséget Ingrid Pittnek: az egyik jelenetben húszéves, a következő pillanatban már hetven, a néző előtt öregszik, ráncosodik, fonnyad el, mig végül, az utolsó jelenetben egy élő múmia arca mered ránk. Vége az uj felvételszünetnek. Az uj kép beállítása megtörtént. A felvevőgépet ezúttal a sirgödörben helyezték el, minthogy a következő menetben alulról, a sirgödörből fotografálják, a képen a nyitott sir fölé meredő arcok és a fekete gyászfátyolos Erzsébet, Csejtevár véres asszonyának komor árnya. Az ég pedig komor, szürke, borús és vésztjósló. Londonban erre mindig számítani lehet. Esősebb, mint Csejtevár. DEFINÍCIÓK GENTLEMAN: Aki csúnya dolgokat is Ízlésesen csinál. * * M« GENTLEMAN: Aki cukorfcgóval teszi a cukrot a kávéjába, még akkor is, ha egyedül van a szobában. * * * GENTLEMAN: Aki tisztelettel beszél azokkal is, akikből nincs haszna. * * * GENTLEMAN: Olyan ember, akit még nem ismersz elég jól. Me Mi M: ' ' GENTLEMAN: Aki minden helyzetben megőrzi a hidegvérét, amig anyagi érdekei nem kerülnek veszélybe. :Jc Mi GENTLEMAN: Aki minden alkalomhoz megfelelő öltözéket és ábrázatot visel.
