Szabad Sajtó, 1970. október (62. évfolyam, 40-44. szám)

1970-10-15 / 42. szám

Thursday, Oct. 15* 1970 SZABAD SAJTÓ. 11. oldal “Figyelem! — Figyelem­­— Attention! — Attention! kérjük az újonnan érkezett utasokat, hogy a vámható­ságoknak mutassák fel újke­letű koleraellenes oltási iga­zolványukat!” Ilyen és ehhez hasonló szövegű felszólítások a közelmúltban a földkerek­ség sok-sok repülőterén el­hangzottak, elhangzanak ma is. A felgyorsult és tömeges légiközlekedés miatt ugyanis nemcsak a földi távolságok zsugorodtak össze, hanem le­hetőség nyílt arra is, hogy fertőző betegségek üssék fel a fejüket ott is, ahol rende­zett közegészségügyi viszo­nyok uralkodnak. Ha a II. világháború után született nemzedéket kérdez­nénk meg a koleráról, bizo­nyára a fejcsóváláson kívül alig kapnánk választ. Pedig nem is olyan régen a kolera félelmetes járványként se­pert végig a földkerekségen és milliók életét követelte ál­dozatul. így például az 1817 és 1823 között az egész föld­kerekségre kiterjedő járvány, úgynevezett pandémia szedte áldozatait. A legutolsó ilyen pandémia 1902 és 1926 között zajlott. Magyarországon az első nagy­méretű kolerajárvány 1831- 32-ben ’félmillió embert bete­­gitett meg, akiknek a fele, tehát negyed millió meg is halt. Az 1872—73-ban Magyar­­országon végigsöpört kolera­­járvány majdnem azonos szá­mú megbetegedést és halál­esetet okozott. Később is volt még egy-egy kiterjedésű jár­vány, köztük az utolsó az — I. világháború idején. Az Egészségügyi Világ­szervezet (WHO) statisztikai adatszolgáltatása szerint az 1952—68 közötti időszakban ■ a földkerekségen évenként 32—65 ezer kolerás megbe­­tegédés történt, az általa oko­zott haláleseteké pedig 12— 22-ezer között mozgott. Az esetek kétharmad része In­diában, másik egyharmada pedig az Indiával szomszédos Kelet-Pakisztánban fordult elő. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezek a területek képe­zik a fertőzési forrásokat, ahonnan minduntalan fennél egyelőre a veszély, hogy fel­­fellobbanó szikraként egy-egy repülőgép-utas elhurcolja más kontinensre. Hogy miért áll fenn ez a lehetőség, arról egy­szerűen meggyőződhetünk, ha a kórokozóval és a beteg­ség terjedésének módjaival megismerkedünk. Talán nem véletlen,., hogy a kolera kórokozóját, név sze­­! rint a kolera virbiót, az or­i vostudojnány hőskorában a ! tbe-bacillus felfedezője, Ro­­' bért Koch éppen Indiában jegy járvány kapcsán a hely­­' színen fedezte fel a megbe­tegedett székletében. Ettől kezdve lépésről-lépés­­re szorították vissza a be­tegséget és teremtették meg a védekezés feltételeit. Kü­lönleges jelentősége volt e tekintetben az 1892-es ham­burgi járványnak. Itt derült ki, hogy az ivóvíznek kulcs­­j jelentősége van némely jár­­! vány — köztük a kolera ter­­jjedésében is. Lényegében ez a felismerés segített hozzá ahhoz is, hogy a járványo­kat megfelelő közegészségü­gyi viszonyok, elsősorban a. tiszta ivóvíz és a helyes szennyvizlevezetés segítségé­vel megfékezzék. A kolera vibrió maga csu­pán 2—4 mikron (1 mikron == 1 ezred milliméter) nagy­ságú csillós kórokozó. Nem tartozik a nehezen elölhető, tehát a túlzottan életképes virulens mikroorganizmusok közé. Viszonylag híg savak és rövid ideig tartó forralás egyaránt elpusztítja. Szeren­cséje volt a közegészségügy­­j tan megalapítójának, a múlt századi neves Pettenkoffer ! professzornak is, mert a ko­­j lera-vibrió szintenyészetet nyelt annak bizonyítására, hogy a fertőzést nem a kór­okozó, hanem a szervezet el­lenálló képessége határozza meg. Pettenkoffer gyomrának sósava elég volt a koleravib­­riók dőléséhez és megakadá­lyozta a végzetes kimenetelű jkolerát, hiszen akkor még ko­­j. lera-ellenes gyógyszerek nem léteztek. Ha Pettenkoffer gyomor­sósav hiányban szenvedett volna, akkor csakúgy, mint mindenki, aki napjainkban kolerában fertőzik meg, a fertőzéstől számított néhány óra, de legkésőbb 3—5 nap múlva — jelentkeztek volna rajta a kolera tünetei. A leghosszabb lappangód j idő — tehát a fertőzéstől a I betegségtünetek felléptéig ! húzódó időszak — kolera ese­tén 5 nap. Ez egyben azt is jelenti, hogy az az utas, aki friss keletű oltási bizonyít­vány nélkül érkezik kolerával fertőzött területről, elég 5 na­pig védőőrizetben tartani. Ha öt nap alatt nem jelent­keznek rajta a betegségtüne­tek, nem áll fenn tovább fer­tőzés veszélye. A megbetegedés jellegze­tes tünete mindenekelőtt a csillapíthatatlan hasmenés és hányás. Emiatt a beteg 1 2 nap leforgása alatt annyi vi­zet és sót vészit, hogy arcán' és testén a bőr szinte szem- j látomást összeaszalódik. A I hányással és a hasmenéssel dveszitett testnedvekj és a bennük foglalt sók a vérke­ringés csődje miatt 1-2, vagy 3—5 nap alatt régen halál­hoz vezettek. Ma csak a szerencsétlen körülmények összejátszása esetén fenyegeti halál a kole­rás beteget. A hamburgi eset bizonyí­totta már, hogy a megfelelő ivóviz-ellátás szinte már egy­magában elég ahhoz, hogy a kolera, mint járvány meg­szűnjön. A fertőzött ivóvíz volt ugyanis a járvány ter­jedésének a fő forrása. Ha te­hát sikerül Indiában és Ke­let-Pakisztánban a civilizá­ciót olyan szintre emelni, hogy az emberek csak kellően ellenőrzött tiszta ivóvizet fo­gyasszanak, máris kiapadnak a kolera terjedésének utolsó forrásai is. Addig azonban amig erre nem kerül sor, el­sősorban a védőoltások nyújt­hatnak — sajnos viszonylag rövid ideig tartó biztonsá­got. A mai gyakorlat szerint kétszer oltanak, a második oltást az elsőt követő 6 napon belül adják, ami azt jelenti, hogy a tervezett utazás előtt legalább 1—2 héttel előbb célszerű az oltást elvégeztet­ni. Az elmondottak csakúgy, mint a WHO közelmúltban elhangzott hivatalos közlemé­­alátámasztják azt az optimiz­must, hogy fejlett egészség­üggyel rendelkező államban tömeges járvánnyal számolni nem kell. Viszont mindaddig, amig a fertőző gócok, forrá­sok ki nem apadnak, mindig feltétlenül óvatosságra, elő­­vigyázatra van szükség. Dr. Szendéi Ádára A VILÁG NÉGY TÁJÁRÓL Hónapokig fáradozott egy Karlsruhe (Nyugat-Németor­­szág) közelében, Wolfach fa­luban élő parasztfiu, a 23 éves Emil D., hogy megnyer­je a 19 esztendős Angéla F. kegyeit. Nem sikerült. El­nyerte azonban a lány tetszé­sét a 28 éves Lothar Sch., egy hannoveri sörgyár alkal­mazottja. Wolfach közelében töltötte szabadságát. Emil D. bosszút forralt; méheket te­relt egy dobozba, megleste a szerelmespárt, és egyik pásztorórájukon rájuk en­gedte a fullánkos repülőket. A méhek csúnyán összecsip­kedték Angélát és Lothart. A bíróság elé vitték az ügyet. Hiába hangoztatta Emil D., hogy az “egészet csak vicc­ből” csinálta, a bíróságnak nem volt érzéke a humorhoz, és a méhekkel támadó fiatal­embert 2000 márka fájdalom­­dij megfizetésére Ítélte. Teljes munkanélküliségre van kárhoztatva hét hónap óta a hágai Nemzetközi Bí­róság 15 bírája — Írja a Pa­ris Match. Semmiféle viszály nem akadt, amelyben illetéke­sek lettek volna. A párisi lap úgy tudja, hogy a UN titkár­sága a szövetség legközeleb­bi ülésszakán napirendre tű­zi a “munkan^küli” bírák kérdését. • Kilencven éves korában is ; szenvedélyes fogadó az észak­­! angliai Leeds Harry Ward Inevű polgára: születésnapján í most fogadást kötött egyik J barátjával, Jim Windsor ló- Iversenyiroda tulajdonossal; a fogadás szerint, ha megéri ! 100 éves születésnapját! 2.50 dolláros tétjének százezersze­res összegét kapja meg. Ward bizonyosra veszi, hogy meg­nyeri a fogadást. “Már az elsőt is megnyertem, kilenc­ven éves koromhan, az apám­mal szemben!” — jelentette ki magabiztosan. • „ “A kerékpár napján” több mint 1000 newyorki, köztük Lindsay polgármester, kari­­kázott a metropolis belváro­sának utcáin, hogy igy i3 hir­desse a meggyőződését: a ke- 1 rékpár a nagyváros lakóinak j legolcsóbb, legtisztább és leg­­! egészségesebb közlekedési 1 eszköze! Mosolyogjunk RÉSZVÉT A skót asszonyság betér a szomszédnőjéhez részvétnyil­­vánitásra: — Fogadja részvétemet. Nagyon megdöbbentő, hogy a kedves férje kinyitotta a gáz­csapot és igy vetett véget az életének. Az özvegy — sirás közben: — És micsoda gázszámla jön majd!!! HIRDESSEN A FÖLDGÖMB KÖRÜL... BELGRAD — A Tanjug nevű jugoszláv hírügynök­ség közölte: Knin városában (Dél-közép - Jugoszlávia) kö­zepes erejű földrengés tör­tént. Néhány kisebb épületkár keletkezett. Sebesülés, halál­eset nem történt. * MOSZKVA—- A hivatalos szovjet hírszolgálati ügynök­ség, a Tass iroda, közölte: A szovjet tudósok fellőttek a világűrbe egy olyan rakétát, amelynek feladata az volt, hogy .megfigyeléseket végez­zen a Napról. A rakéta 310 mérföldes magasságot ért el, majd, miután feladatát elvé­gezte, ejtőernyővel vissza­hozták a Földre. A rakéta megfigyeléseinek eredménye­it később közlik. PHILADELPHIA, Pa. — Egy Mark Prager nevű, 24 éves orvostanhallgató, LSD következtében meghalt. Fele­sége elmondotta a rendőrsé­gen, hogy férje az elmúlt nyáron egy baltimorei kór­házban dolgozott, azon az osztályon, ahol azokat kezel­ték, akik az LSD nevű hailu­­cinációs orvosságot szedték. Férje nemrégiben hazament és bevett egy narancsszínű LSD-tablettát, azzal az in­dokolással, hogy meg akar­ja tudni, hogy a betegeknek milyen élményük volt. Prager lefeküdt a díványra és arra kérte feleségét, hogy kapcsol­ja be a rádiót. Mark Prager 30 perc múltán halott volt. * BUDAPEST — Bócz Gyu­la szobrászművész mondotta az Associated Press nevű amerikai hírügynökség mun­katársának : Dél-Magyaror­szágon hozzákezd egy olyan barlang kivágásához, amely — elkészülte után — hatal- i más szobor-alakzatokat fog tartalmazni. A munkát körül­belül 1980A)an fogja befejez­ni a szobrászművész. KÖSZÖNET BERNSTEINNEK PHILADELPHIA, Pa. — Leonard Bernstein zeneszer- 1 zőnek a new yorki Philhar­­monikus Zenekar volt főkar­mesterének és művészeti igazgatójának, köszönetét mondott táviratban az izraeli kormány, azért az “áldozat­kész segítségért”, amelyet Maestro Bernstein Izraelnek nyújtott. 100 ÉVES AZ IDŐ JÁRÁS JELENTÉS 1 WASHINGTON — Az Egyesült Államokban az első, országos jellegű idő járás je­lentést éppen 100 esztendővel ezelőtt, 1870-ben, adta ki az “Army Signal Corps.” . VISSZAJÁRÓ KÍSÉRTÉT: A KOLERA

Next

/
Thumbnails
Contents