Szabad Sajtó, 1970. október (62. évfolyam, 40-44. szám)
1970-10-15 / 42. szám
12. oldal SZABAD SA.fTŐ ■ ■: '• * * . Thursday, Ocí. Í5, WQ STATISZTIKAI ADAT BIZONYÍTJA; MINDEN ÉVBEN ELVESZTÜNK KÉT BILLIÓ DOLLÁRT Az “Opinion Research Corporation" legutóbbi felmérése közölte a következő, rendkívül érdekes és sokak számára alighanem ismeretlen statisztikai adatokat: Az amerikai polgárok minden évben gondatlanabbak lesznek. Minden évben 7 millió amerikai polgár vészit el készpénzt. Az összesen elveszített készpénz összege évenkint átlagosan 2 billió dollár. Az elveszített és elvesztegetett készpénz összege minden esztendőben növekedik: az 1965-es évben például, az amerikai polgárok “mindöszsze’’ 1 billió dollár készpénzt veszítettek el, téptek szét véletlenül, felejtettek el valahol. Ebben az összegben benne van az az összeg is, amelyet az emberektől a földalattin, vasúton, autóbuszban, stb. elloptak. Az elmúlt évben az ilyen módon elveszített készpénz összege 2 billió dollár volt, pontosan 300 millió dollárral több, mint amennyit az amerikai polgárok az 1962-es esztendőben elveszítettek. A gondatlanság olyan méretűvé növekedett, hogy ma már szinte nemzeti sajátosságnak mondhatnók. A 10 és 20 év közötti fiatalok több pénzt veszi tenek el, mint a felnőttek, a nők több pénzt veszítenek el, mint a férfiak és a főiskolát végzett személyek több pénzt veszítenek , el, mint a high schoolt végzettek, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettségűek. A feledékenyság mindenfajta jövedelmi kategóriát érint: az egyes jövedelmi kategóriákhoz tartozó személyek körülbelül ugyanolyan gyakran vesztenek pénzt, mint a többi jövedelmi kategóriához tartozó személyek. A legtöbb pénz a lakás, vagy a családi ház táján vész el, ebben nagyobbrészt a nők “bűnösek.” Azok, akik utaznak, az évi 2 billió dollár 15 százalékának elvesztéséért felelősek. A vásárlók az évi összeg 12 százalékát vesztik el, az összeg 11 százaléka a munkahelyen és környékén vész el, az összeg 10 százalékát különböző szórakozóhelyen vesztik el (főként férfiak), 6 százalékát a különböző közszállitási jármüveken, 5 százalékát pedig az autókba való beszállás, illetőleg, az autókból történő kiszállás közben vesztik el. A legtöbben 10 és 24 dollár közötti összeget veszítenek el, a vezetők 21 százaléka viszont 200 dollárt, vagy annál magasabb összeget vészit el. Az “Opinion Research Corporation” véleménye: az utóbbi időben sokan keresnek sokkal több pénzt annál, mint amennyit valaha is ke-' restek és ez az oka annak, hogy gondatlanok, a pénz elfolyik kezük között, könnyebben elveszítik a pénzt, amelyhez nem szoktak hozzá. A pénz-veszitőknek több, mint a fele nem emlékszik arra, hogy miképpen vesztette el a pénzt, habár nagyobb részük emlékezni vél arra, hogy hol veszett a pénz. A pénz-vesztők 56 százaléka képtelen visszaemlékezni arra, hogy miképpen vesztette el a pénzt — 5 százalékuk főiskolai végzettségű. Az évi -5000 és 10,000 dollár közötti jövedelemmel rendelkezők 60 százaléka képtelen visszaemlékezni arra, hogy a pénzt miképpen vesztette el. Minden 3 személy közül ketten zsebből, pénztárcából, kézitáskából, illetőleg refcikülből veszítik el a pénzt. Minden 4 vesztő közül átlagosan egy rendszeresen valamiféle rejtekhelyen tartja a pénzt és éppen a rejtekhelyről vette ki a j)énzt, amely nemsokkal ezután elveszett. Dr. D. E. J. MaeNamara, büntetőjogász, a City University of New York professzora, aki a fenti felmérés egyik irányitója volt, a következőket mondotta az újságíróknak : — Az emberek nagyon gyakran valósággal alkalmat adnak gondatlanságukkal a hivatásos és az alkalmi zsebtolvajoknak, a betörőknek és a rablóknak arra, hogy bűncselekményt kövessenek el. — Az amerikai Átlagpolgár minden évben több pénzt keres, mint az előző esztendőben, ennek azonban nem sok gyakorlati hasznát látja: többlet-keresetének egyrészét felszívja az infláció, másik részét pedig, gondatlansága folytán, elveszíti. — Sajnálatos körülmény, de az igazság ez: az amerikai átlagpolgár nem csak a világ legtöbb pénzt kereső átlagpolgára, hanem egyúttal — a legfeledékenyebb is. Az amerikaiaknak — saját érdekükben — meg kell változtatniuk a pénzzel kapcsolatos pszichológiai és gyakorlati magatartásukat. A hadsereg főparancsnoka General Rogeiia Miranda (bal oldalt) fontos szerepet töltött be Bolíviában az elnök Alfredo Óvandó (jobb oldalt) elleni sikertelen felkelésben. HIRDESSEN LÁPUNKBAN HANOVER, N. H. — Jelenleg körülbelül 300 amerikai főiskola keres elnököt. Az egyik ok az, hogy azok, akik a feladatra alkalmasak, nem szívesen vállalják ezt a pozíciót. Nem könnyű a diákokat, a tanári kart é3 a főiskolai adminisztratív vezetőket, a gondnokokat kielégíteni. A másik ok: nagyon sokan azok közül, akik vállalkoznának ilyen feladatra, nem rendelkeznek megfelelő képzettséggel. Amerika egyik legrégibb főiskolája a Hanoverben levő, 200 éves Dartmouth College. A főiskola uj elnökét nemrégiben iktatták be hivatalába, az uj elnök neve: Dr. John G. Kemény. Dr. Kemény története egészen rendkívüli: A C&O Highway hid, pillérjeinek második részét, ledöntötték az Ohio folyóban, Cincinnatiban. Az öreg pilléreket, széjjelvágva, felhasználják az uj híd építéséhez. Harminc esztendővel ezelőtt, 1940-ben, érkezett szüleivel együtt Budapestről az Egyesült Államokba. Akkor már kétségtelen volt, hogy a náci befolyás egyre erősebb lesz Magyarországon. Kemény János egyetlen szót sem tudott angolul, amikor szüleivel együtt Amerikába érkezett. Ennek ellenére, három esztendő alatt, nem C3ak kifogástalanul megtanult angolul, hanem elvégezte a new yorki Washington High Schoolt, 1000 diák közül évfolyam-elsőként. Ezután a Princeton Universityre került, ahol olyan kivételes matematikai készségről tett tanúbizonyságot, hogy a US Army Los Alamosba (N.M.) küldötte dolgozni, az atombomba készítési munkálatokhoz. Tizennyolc hónapos katonai szolgálata ellenére, Kemény János időben, kitüntetéssel végezte el az egyetemet, 1957-ben. Egy évvel később, miközben doktori diszszertációján dolgozott, Dr. Albert Einstein mellé került, asszisztensként. Dr. Kemény 1953-ban került a Dartmouth Collégébe, mint matematika és filozófiaprofesszor. Kemény profeszszor eddig 12 matematikai szakkönyvet irt, vagy segédkezett a könyv megírásában. Egyike volt az uj matematikai oktatás, az úgynevezett “New Math” megteremtőinek és kidolgozóinak. Dr. Kemény ma is tanit matematikát, annak ellenére, hogy már a kollégium elnö ■ ke, március elseje óta. Miért? Saját magyarázata igy hangzik: — A tanítás — pihenést jelent számomra. A DARTMOUTH COLLEGE ül ELMÜK EGY MAGYAR TUDÓS
