Szabad Sajtó, 1970. július-szeptember (62. évfolyam, 27-39. szám)

1970-07-30 / 31. szám

Thursday, July 30, 1970 SZABAD SAJTÓ MAGYAR TÖRTÉNELMI ARCOK JANUS PANNONIUS Mátyás erősen központosító politikája ellenér­zéseket, majd szívós ellenállást váltott ki az egyé­ni hatalmukat féltő oligarchák, a bárók körében. Hozzájuk csatlakozott a humanista főpapi réteg is, melynek feje Vitéz János esztergomi érsek volt, de az összeesküvés szálait unokaöccse, a pé­csi püspök, Janus Pannonius tartotta kezében. A király csehországi hadjáratai igen költsége­sek voltak, az adók tehát egyre emelkedtek. A célratörő uralkodó pedig könyörtelenül érvényesí­teni próbálta akaratát. Azonnal lecsapott, ha bár­mi ellenkezést észlelt. Vitéz Jánosék összeesküvését persze gyorsan leleplezte s magát Vitézt is elfogatta. A Mátyás elleni tervek összeomlottak s igy a nemrégen még kegyelt humanista társaság kegyvesztett lett. S csak a királyi kegyelmen múlott, ki vészelte át ezeket a számukra nehéz időket az üldözöttek kö­zül. Volt, aki kegyelmet sem kért. 1472 kora tavaszán Szlavónia fal vain keresz­tül igyekezett egy szekér Itália földjére. Utasa, a pécsi püspök, még rövid életét, szerencsésen in­dult pályafutását gondolta talán újra végig. S keserű kifakadásait csak az a vigasztaló remény enyhítette, hogy ismét ifjúsága kék egü földje várja: Ferrara, Padova, Velence — dicsőséges indulásának oly felejthetetlen helyei. A kocsi a Zágráb melletti Medvedgrad várá­nak kapuján kanyarodott be, hogy néhány napi pihenő után folytassa útját. A fiatal, humanista püspök köhécselve, láztól dideregve szállt le a kocsiról. Útközben megbete­gedett, tüdőbaja ujult ki. Mire vendéglátó kör­nyezete fölocsudhatott volna, a költő Janus Pan­nonius halott volt. Harmincnyolc éves volt, mikor eltemették. Sejtették akkor, az európai humanizmus egyik legjelentősebb alakja szállt sírba? Méltóságát bi­zonyára tisztelték s egyébként sem idegenként fogadták. A halál szülőföldjén érte utói. Bizonyo­san nem is tudhatjuk, milyen messze attól a helytől, ahol anyja, Vitéz Borbála a bölcsőjét rin­gatta. Eredeti családi neveként a Csezmicei-t is­merjük. Ami nevet pedig szerzett, mint huma­nista költő, fél évezred óta a magyar reneszánsz ikultura dicsőségét jelezte. A pannóiai János életműve, költészete nemcsak jmüvészi értelemben lett kultúránk elévülhetetlen nyeresége, hanem a patriotizmus szempontjá­ból mérlegelve jelentőségét, a költő máig a leg­elsők között van, akik magyarország tájait a leg­szebben örökítették meg számunkra. 1434. augusztus 29-én született kisnemesi csa­ládban. Még lótó-futó kisgyerek volt, amikor ap­ja korai halála után .nagybátyja, Vitéz János gondjairá bízta a rokonság. A legjobb pártfogóra, aki nemcsak tudósi műveltsége révén lehetett pél­daképe a jó felfogású gyereknek. Politikai, közé­leti befolyása is lehetővé tette, hogy unokaöccse sorsát a magáé mögött kormányozhassa. A hu­manista művészetek virágkorában küldte el ta­nulni a kis Jánost Itáliába, az akkori leghíresebb íerrarai iskolába, Guarino de Verona konviktusá­­ba. Latint, görögöt, poétikát tanult. S természe­tesen kora műveltségéhez elengedhetetlenül szük­séges más tantárgyakat is. Költői tehetsége már ekkor megmutatkozott; olyannyira, hogy alig tizenöt éves korára ismert­té lesz egész Itáliában. Még kamasz, tizenhét éves 'mindössze, amikor remek epigrammában vall ön­magáról — születésnapja ürügyén — s oly ma­­.gas költői szinten, hogy teljesítménye összeha­­sonlitására csak Petőfi vagy Rimbaud — a fran­cia kamaszköltő — kirobbanása lehet említésre méltó. A ferrarai évek után, húsz éves korában, tel­jes költői fegyverzetben végzi a padovai egyete­met, mint joghallgató. Sikeresen fejezi be egye­temeit. Közben Velencében időzve —, hogy az­tán itthon nagybátyja hathatós támogatásával vesse magát a közéletbe. Mátyás trónralépésének évében, 1458-ban tér véglegesen haza s kapcso­lódik az ifjú uralkodó, Mátyás épp alakulni kez­dő reneszánsz udvarának szellemi, kulturális életébe. A váradi püspökségen és a királyi kan­cellárián kapott beosztást, de még egy esztendőt se töltött az udvarnál, a pécsi püspöki széket fog­lalja el. Karrierje, jobban mondva: a helyzete ezután váltakozó szerencsével alakul. Mátyás követeként járt Rómában, s útközben Padovában, majd Ferrarában időzött. Volt már mit hasonlítson össze az ottani viszonyokkal; vagyis most érezte át igazán árvaságát a hazai “barbárok” között. Ahol csak tehette, fölkeres­te régi barátait, ismerőseit, hogy újra magába szippanthassa az elhagyott iskola felejthetetlen levegőjét; no, meg módja nyílt uj könyvek szer­zésére is. Ami pedig valamennyire vigasztalhatta, mégiscsak az volt, hogy szülőföldjén ő az első, a legnagyobb. Amit teremt, nemcsak az övé, ha-OBERAMMERGAUI LEVÉL: A VILÁG LEGNAGYOBB SZABÁSÚ PASSIÖJÁTÉKA A május 16-án tartott díszelőadáson vették kezdetüket Oberammergauban, ebben az alig öt­ezer lakosú, festői környezetű alpesi faluban az idei passiójátékok, amelyek szeptember 30-ig tar­tanak. A mintegy száz előadásra közel egymillió vendéget várnak a világ minden tájáról. Több mint félmillió jegyigénylést vissza kellett uta­sítani. A harmincéves háború alatt, 1634-ben tettek fogadalmat a község lakói, hogy minden tiz esz­tendőben “a Megváltó keserű szenvedéseiről és haláláról szóló játékot” adnak elő, ha a környé­ken tomboló pestisjárvány megkíméli a község lakosságát. így is történt. Az oberammergauiak pedig mindmáig hívek maradtak fogadalmukhoz — az ez idei, a har­minchatodik a játékok megismétlődő sorozatá­ban. Az 1815-i “Bécsi kongresszus” lendítette elő­ször fel a játékok iránti érdeklődést, ezután egy­re nőtt a szereplők és a nézők száma. 1850-ben került sor az első, nemzetközi érdeklődés közép­pontjába kerülő nagy előadásra, mikoris az akko­ri legjelentősebb német színész és színházi szak­ember, az első színháztörténeti könyv szerzője, Eduard Devrient vállalta a rendezést. 1750-ből származik a mintegy hét óra hosz­­szat tartó passió legrégibb írott szövege, mely Ferdinánd Rosner jezsuita atya munkája. 1860- ban az akkori plébános, Alois Daisenberger uj szöveget készített, ennek alapján folynak ma is az előadások (azóta több Ízben átvizsgálták s ki­iktattak belőle minden olyan részletet, amely a zsidók érzékenységét bánthatná). A játékokhoz 1815-ben Rochus Dedler helybeli kántortanitó szerzett zenét. Jézus jeruzsálemi bevonulásával kezdődik a passió, amelynek Jé­zus Pilátus előtti kihallgatása és elitélése, majd a keresztre feszitési jelenet alkotja drámai csúcs­pontját. Mintegy 1400 felnőtt és 400 gyermekszerep­lője van a világ legnagyobb szabású passió játé­kának, ám a község szinte valamennyi lakosa részt vesz az előkészítő, illetve segédmunkála­tokban. A közreműködést szigorú előírások sza­bályozzák. A felnőtt szereplőktől megkívánják, hogy legalább 20 esztendeje legyenek a falu ál­landó lakói, női szereplőként pedig csupán az 1934. december 31 után születettek jöhetnek számításba. A színpadon senki, semmiféle festé­ket nem használhat, mivel a játékok előadásá­ban nem tűrnek meg sem kelléket, sem maszkot, sem pedig mesterséges világítást. nem a hazájáé is, annak teremti a műveltség .és a művészet kincseit. Pannónia dicsőségét emeli, ha a Duna partjára plántálja a humanista széllé^ met. Önérzete, költői értelmében, ezzel erősö­dött igazán meg, hiszen büszke lehetett — és ezt át is érezte —, hogy legékesebben latinul mégis­csak ő tud Magyarországon, ő Írja a legszebb ver­seket, méghozzá micsoda helyzetben! Hazafisáé ga is akkor fokozódig meg egyértelműen, a töp­rengés és a hiányérzet tudatosodása közepette- Gyötrődése — egy átmeneti felélénkülés után — itthon tulajdonképpen sohasem csillapult le egé­szen, s ami vigaszt mégiscsak kaphatott: köny­veiben, egyre bővülő pécsi könyvtárában találta, meg. Ennek is haszna volt. Ha irodalmunk hasznát nézzük, mindenképpen. Ráirányította a fiatal, po­éta figyelmét a magyar valóságra, társtalansá­­ga pedig rákényszeritette, hogy tollával mégin­­kább segítse a humanista» tehát a neki jóval ma­­gasabb rendű szemlélet kialakulását saját hazái­­jában Simon Istv.án IS. oldal ] Már a játékok kezdete előtti esztendőben ajig* megy férjhez helybeli lány, mivel Mária megsze­mélyesítője — ez minden lány vágya —, nem, vi­selhet jegygyűrűt: igy Írja elő az 1634-es foga­dalom. Ugyancsak gondosan választják ki a töb­bi főszereplőt, mégpedig jellemük, tehetségük égi külsejük tekintetbevételével; a végső döntést a. polgármester közli a lakossággal. Az előző év augusztusában Máiia szerepére, négy másik pályázót mellőzve, a 22 esztendős Beatrix Lang ipariskolai tanárnőt jelölték igen előnyös külseje miatt. Christi Rutz Magdolna megszemélyesítője, igen örvendezett, amikor sze­repét megkapta, mivel Mária szerepéhez, amire eredetileg jelölték, sokkal nyugodtabb vérmér­séklet szükséges, mint az övé. Krisztus jelenlegi megszemélyesítője dr. Helmut Fischer ügyvéd már egy esztendeje szakállt növeszt, Martin Wag­ner fafaragómüvész, aki Judás szerepét kapta, szorgalmasan tornászik, hogy felesleges kilóitól megszabaduljon. Részt vesz a játékokban maga a természet is, a hóboritotta Koffel-hegy szolgál háttérül, a színpad környezetét pedig valóság­gal felveri a madárdal. A természet szépségének és a vallási fogékonyságnak ez a csodálatos egy­sége emeli világszerte elismert élménnyé a felső­­bajorországi Oberammergau valóban mély be­nyomást keltő ünnepi passiójátékait. Markos István ÉVFORDULÓK ’ ! (AUGUSZTUS 1-TŐL 11-IG) 4-én halt meg Babits. Mihály költő, Dante fordí­tója. ) I 6- án Budai Parmentius István magyar tudós Ame­rikába érkezett, ő volt az első magyar (1583), aki amerikai földre lépett; Visszafelé menet, hajójuk elsüllyedt, s Parmentius is életét vesz­tette. — Ezen a napon született Lányi Viktor zeneszerző, iró és műfordító, A. Tennyson an­gol költő, Paul Claudel francia költő és Alex­ander Fleming Nobel-dijas angol orvos; halt meg Mánvoki Ádám festőművész, Ráday Ge­deon költő és Makai Emil műfordító. 7- én halt meg Áprily Lajos költő, Teleki Sámuel gróf, a marosvásárhelyi TK. alapitója, D. Ve­lazquez spanyol festő, R. Tagore Nobel-dijas indiai költő és Stanislavskij orosz rendező. 8- án született Kölcsey Ferenc költő és Mikes La­jos iró. 9- én született Dukai Takács Judit, a 19-ik szá­zad legismertebb magyar költőnője és Orczy Lőrinc költő; halt meg Otto Lilienthal német mérnök, a repülés egyik úttörője és R. Leon­cavallo olasz zeneszerző. 10- én született Franyó Zoltán erdélyi költő és Vértes Marcell festőművész; halt meg Ester­házy Antal tábornagy Rodostóban.

Next

/
Thumbnails
Contents