Szabad Sajtó, 1970. július-szeptember (62. évfolyam, 27-39. szám)
1970-07-30 / 31. szám
Thursday, July 30, 1970 SZABAD SAJTÓ MAGYAR TÖRTÉNELMI ARCOK JANUS PANNONIUS Mátyás erősen központosító politikája ellenérzéseket, majd szívós ellenállást váltott ki az egyéni hatalmukat féltő oligarchák, a bárók körében. Hozzájuk csatlakozott a humanista főpapi réteg is, melynek feje Vitéz János esztergomi érsek volt, de az összeesküvés szálait unokaöccse, a pécsi püspök, Janus Pannonius tartotta kezében. A király csehországi hadjáratai igen költségesek voltak, az adók tehát egyre emelkedtek. A célratörő uralkodó pedig könyörtelenül érvényesíteni próbálta akaratát. Azonnal lecsapott, ha bármi ellenkezést észlelt. Vitéz Jánosék összeesküvését persze gyorsan leleplezte s magát Vitézt is elfogatta. A Mátyás elleni tervek összeomlottak s igy a nemrégen még kegyelt humanista társaság kegyvesztett lett. S csak a királyi kegyelmen múlott, ki vészelte át ezeket a számukra nehéz időket az üldözöttek közül. Volt, aki kegyelmet sem kért. 1472 kora tavaszán Szlavónia fal vain keresztül igyekezett egy szekér Itália földjére. Utasa, a pécsi püspök, még rövid életét, szerencsésen indult pályafutását gondolta talán újra végig. S keserű kifakadásait csak az a vigasztaló remény enyhítette, hogy ismét ifjúsága kék egü földje várja: Ferrara, Padova, Velence — dicsőséges indulásának oly felejthetetlen helyei. A kocsi a Zágráb melletti Medvedgrad várának kapuján kanyarodott be, hogy néhány napi pihenő után folytassa útját. A fiatal, humanista püspök köhécselve, láztól dideregve szállt le a kocsiról. Útközben megbetegedett, tüdőbaja ujult ki. Mire vendéglátó környezete fölocsudhatott volna, a költő Janus Pannonius halott volt. Harmincnyolc éves volt, mikor eltemették. Sejtették akkor, az európai humanizmus egyik legjelentősebb alakja szállt sírba? Méltóságát bizonyára tisztelték s egyébként sem idegenként fogadták. A halál szülőföldjén érte utói. Bizonyosan nem is tudhatjuk, milyen messze attól a helytől, ahol anyja, Vitéz Borbála a bölcsőjét ringatta. Eredeti családi neveként a Csezmicei-t ismerjük. Ami nevet pedig szerzett, mint humanista költő, fél évezred óta a magyar reneszánsz ikultura dicsőségét jelezte. A pannóiai János életműve, költészete nemcsak jmüvészi értelemben lett kultúránk elévülhetetlen nyeresége, hanem a patriotizmus szempontjából mérlegelve jelentőségét, a költő máig a legelsők között van, akik magyarország tájait a legszebben örökítették meg számunkra. 1434. augusztus 29-én született kisnemesi családban. Még lótó-futó kisgyerek volt, amikor apja korai halála után .nagybátyja, Vitéz János gondjairá bízta a rokonság. A legjobb pártfogóra, aki nemcsak tudósi műveltsége révén lehetett példaképe a jó felfogású gyereknek. Politikai, közéleti befolyása is lehetővé tette, hogy unokaöccse sorsát a magáé mögött kormányozhassa. A humanista művészetek virágkorában küldte el tanulni a kis Jánost Itáliába, az akkori leghíresebb íerrarai iskolába, Guarino de Verona konviktusába. Latint, görögöt, poétikát tanult. S természetesen kora műveltségéhez elengedhetetlenül szükséges más tantárgyakat is. Költői tehetsége már ekkor megmutatkozott; olyannyira, hogy alig tizenöt éves korára ismertté lesz egész Itáliában. Még kamasz, tizenhét éves 'mindössze, amikor remek epigrammában vall önmagáról — születésnapja ürügyén — s oly ma.gas költői szinten, hogy teljesítménye összehasonlitására csak Petőfi vagy Rimbaud — a francia kamaszköltő — kirobbanása lehet említésre méltó. A ferrarai évek után, húsz éves korában, teljes költői fegyverzetben végzi a padovai egyetemet, mint joghallgató. Sikeresen fejezi be egyetemeit. Közben Velencében időzve —, hogy aztán itthon nagybátyja hathatós támogatásával vesse magát a közéletbe. Mátyás trónralépésének évében, 1458-ban tér véglegesen haza s kapcsolódik az ifjú uralkodó, Mátyás épp alakulni kezdő reneszánsz udvarának szellemi, kulturális életébe. A váradi püspökségen és a királyi kancellárián kapott beosztást, de még egy esztendőt se töltött az udvarnál, a pécsi püspöki széket foglalja el. Karrierje, jobban mondva: a helyzete ezután váltakozó szerencsével alakul. Mátyás követeként járt Rómában, s útközben Padovában, majd Ferrarában időzött. Volt már mit hasonlítson össze az ottani viszonyokkal; vagyis most érezte át igazán árvaságát a hazai “barbárok” között. Ahol csak tehette, fölkereste régi barátait, ismerőseit, hogy újra magába szippanthassa az elhagyott iskola felejthetetlen levegőjét; no, meg módja nyílt uj könyvek szerzésére is. Ami pedig valamennyire vigasztalhatta, mégiscsak az volt, hogy szülőföldjén ő az első, a legnagyobb. Amit teremt, nemcsak az övé, ha-OBERAMMERGAUI LEVÉL: A VILÁG LEGNAGYOBB SZABÁSÚ PASSIÖJÁTÉKA A május 16-án tartott díszelőadáson vették kezdetüket Oberammergauban, ebben az alig ötezer lakosú, festői környezetű alpesi faluban az idei passiójátékok, amelyek szeptember 30-ig tartanak. A mintegy száz előadásra közel egymillió vendéget várnak a világ minden tájáról. Több mint félmillió jegyigénylést vissza kellett utasítani. A harmincéves háború alatt, 1634-ben tettek fogadalmat a község lakói, hogy minden tiz esztendőben “a Megváltó keserű szenvedéseiről és haláláról szóló játékot” adnak elő, ha a környéken tomboló pestisjárvány megkíméli a község lakosságát. így is történt. Az oberammergauiak pedig mindmáig hívek maradtak fogadalmukhoz — az ez idei, a harminchatodik a játékok megismétlődő sorozatában. Az 1815-i “Bécsi kongresszus” lendítette először fel a játékok iránti érdeklődést, ezután egyre nőtt a szereplők és a nézők száma. 1850-ben került sor az első, nemzetközi érdeklődés középpontjába kerülő nagy előadásra, mikoris az akkori legjelentősebb német színész és színházi szakember, az első színháztörténeti könyv szerzője, Eduard Devrient vállalta a rendezést. 1750-ből származik a mintegy hét óra hoszszat tartó passió legrégibb írott szövege, mely Ferdinánd Rosner jezsuita atya munkája. 1860- ban az akkori plébános, Alois Daisenberger uj szöveget készített, ennek alapján folynak ma is az előadások (azóta több Ízben átvizsgálták s kiiktattak belőle minden olyan részletet, amely a zsidók érzékenységét bánthatná). A játékokhoz 1815-ben Rochus Dedler helybeli kántortanitó szerzett zenét. Jézus jeruzsálemi bevonulásával kezdődik a passió, amelynek Jézus Pilátus előtti kihallgatása és elitélése, majd a keresztre feszitési jelenet alkotja drámai csúcspontját. Mintegy 1400 felnőtt és 400 gyermekszereplője van a világ legnagyobb szabású passió játékának, ám a község szinte valamennyi lakosa részt vesz az előkészítő, illetve segédmunkálatokban. A közreműködést szigorú előírások szabályozzák. A felnőtt szereplőktől megkívánják, hogy legalább 20 esztendeje legyenek a falu állandó lakói, női szereplőként pedig csupán az 1934. december 31 után születettek jöhetnek számításba. A színpadon senki, semmiféle festéket nem használhat, mivel a játékok előadásában nem tűrnek meg sem kelléket, sem maszkot, sem pedig mesterséges világítást. nem a hazájáé is, annak teremti a műveltség .és a művészet kincseit. Pannónia dicsőségét emeli, ha a Duna partjára plántálja a humanista széllé^ met. Önérzete, költői értelmében, ezzel erősödött igazán meg, hiszen büszke lehetett — és ezt át is érezte —, hogy legékesebben latinul mégiscsak ő tud Magyarországon, ő Írja a legszebb verseket, méghozzá micsoda helyzetben! Hazafisáé ga is akkor fokozódig meg egyértelműen, a töprengés és a hiányérzet tudatosodása közepette- Gyötrődése — egy átmeneti felélénkülés után — itthon tulajdonképpen sohasem csillapult le egészen, s ami vigaszt mégiscsak kaphatott: könyveiben, egyre bővülő pécsi könyvtárában találta, meg. Ennek is haszna volt. Ha irodalmunk hasznát nézzük, mindenképpen. Ráirányította a fiatal, poéta figyelmét a magyar valóságra, társtalansága pedig rákényszeritette, hogy tollával méginkább segítse a humanista» tehát a neki jóval magasabb rendű szemlélet kialakulását saját hazáijában Simon Istv.án IS. oldal ] Már a játékok kezdete előtti esztendőben ajig* megy férjhez helybeli lány, mivel Mária megszemélyesítője — ez minden lány vágya —, nem, viselhet jegygyűrűt: igy Írja elő az 1634-es fogadalom. Ugyancsak gondosan választják ki a többi főszereplőt, mégpedig jellemük, tehetségük égi külsejük tekintetbevételével; a végső döntést a. polgármester közli a lakossággal. Az előző év augusztusában Máiia szerepére, négy másik pályázót mellőzve, a 22 esztendős Beatrix Lang ipariskolai tanárnőt jelölték igen előnyös külseje miatt. Christi Rutz Magdolna megszemélyesítője, igen örvendezett, amikor szerepét megkapta, mivel Mária szerepéhez, amire eredetileg jelölték, sokkal nyugodtabb vérmérséklet szükséges, mint az övé. Krisztus jelenlegi megszemélyesítője dr. Helmut Fischer ügyvéd már egy esztendeje szakállt növeszt, Martin Wagner fafaragómüvész, aki Judás szerepét kapta, szorgalmasan tornászik, hogy felesleges kilóitól megszabaduljon. Részt vesz a játékokban maga a természet is, a hóboritotta Koffel-hegy szolgál háttérül, a színpad környezetét pedig valósággal felveri a madárdal. A természet szépségének és a vallási fogékonyságnak ez a csodálatos egysége emeli világszerte elismert élménnyé a felsőbajorországi Oberammergau valóban mély benyomást keltő ünnepi passiójátékait. Markos István ÉVFORDULÓK ’ ! (AUGUSZTUS 1-TŐL 11-IG) 4-én halt meg Babits. Mihály költő, Dante fordítója. ) I 6- án Budai Parmentius István magyar tudós Amerikába érkezett, ő volt az első magyar (1583), aki amerikai földre lépett; Visszafelé menet, hajójuk elsüllyedt, s Parmentius is életét vesztette. — Ezen a napon született Lányi Viktor zeneszerző, iró és műfordító, A. Tennyson angol költő, Paul Claudel francia költő és Alexander Fleming Nobel-dijas angol orvos; halt meg Mánvoki Ádám festőművész, Ráday Gedeon költő és Makai Emil műfordító. 7- én halt meg Áprily Lajos költő, Teleki Sámuel gróf, a marosvásárhelyi TK. alapitója, D. Velazquez spanyol festő, R. Tagore Nobel-dijas indiai költő és Stanislavskij orosz rendező. 8- án született Kölcsey Ferenc költő és Mikes Lajos iró. 9- én született Dukai Takács Judit, a 19-ik század legismertebb magyar költőnője és Orczy Lőrinc költő; halt meg Otto Lilienthal német mérnök, a repülés egyik úttörője és R. Leoncavallo olasz zeneszerző. 10- én született Franyó Zoltán erdélyi költő és Vértes Marcell festőművész; halt meg Esterházy Antal tábornagy Rodostóban.
