Szabad Sajtó, 1970. július-szeptember (62. évfolyam, 27-39. szám)
1970-07-30 / 31. szám
Thursday, Sept. 24, 1970 SZABAD SAJTŐ . 15. oldal * “JÖJJENEK HAZA, NÉZZENEK KÖRÜL” r BESZÉLGETÉS CSERHÁT! PÉCSI PÜSPÖKKEL A püspöki dolgozószoba ablakából az impozáns térre látni. Balra a megújult székesegyház hófehéren ragyog a . tizenkét apostol szobra —, a fák alatt meg lassan gyülekezik a vendégsereg, kedves ünnepség készül köszönteni a várfal felyreállitott részletét. Óhatatlanul a nagy művészi munkák részleteit tudakolja az első kérdés. — Igen — mondja dr. Cserháti József — a székesegyház külső és belső restaurálása befejeződött. Tizenegymillió forintba került az egész restaurálási komplexus. Jelentős részét a püspökség vállalta, de például a 12 apostol szobrának helyreállítását, a palota, a plébánia épületének rendbehozatalát már az állam. Hogy mik a további tervek? Bizony nem kicsik, és egyházunk meg az állam, a nemzet közös érdeke, hogy megvalósuljanak. Feltárjuk majd teljesen a sirkamrákat, az ókeresztény és a kétkaréju templomot, a székesegyház altemplomát. A régi várfalakat is — láthatta — teljesen restaurálják. Nagy rejtélyt, titkot is kutatnak a régészek a feltárások során, keresik a IV. század előtti korszak kapcsolatát Bizánccal és Ravennával is. E nagy munka, reméljük, 1975-re befejeződik. — Püspök ur egyik legutóbbi nyilatkozatában az állam és az egyház közötti egyezmény jelentőségéről szólt. Milyen uj vonásai vannak az állam és az egyház közötti kapcsolatnak? — Merőben uj vonásai nincsenek az állam és egyház közötti kapcsolatnak. Fontos szerepek és vonatkozások stabilizálódtak. Kialakult az egyháznak az a belső törvényszerűsége, amely szerint az állammal való kapcsolatban az állammal való közös anyagi és személyi ügyeit már megszokottá vált formák keretei között tárgyalja le és intézi el. Még további alakulásokban is bízunk, különösen ami a magyar államnak a Szent-SZEPTEMBERI ÉVFORDULÓK Japán feltétel nélküli megadásáról szóló egyezményt 25 évvel ezelőtt Írták alá az amerikai Missouri nevű sorhajón, s ezzel véget ért a hat évig tartó második világháború. Hi Hy :[í Fadrusz János kiváló szobrászművész születésének e hónapban volt 112. évfordulója. * H* * Török Aurél antropológus, a magyar antropológiai kutatás egyik megalapítója 58 éve halt meg. * * * Heckenast Gusztáv nyomdász, könyvkereskedő és kiadó, akinek nyomdájából került ki 1848. március 15-én a szabad magyar sajtó első terméke, 159 esztendeje született. * * * Albert Schweitzer Nobel-békedijas német orvos, iró és zeneművész, az afrikai leprakórház alapítója és vezetője, öt esztendeje halt meg. * * * Görbe János Kossuth-dijas színművész halálának 2. évfordulója. * * * Zrínyi Miklós, a szigetvári hős, a rommá lőtt várból kitörve maradék csapatával 404 esztendeje hősi halált halt. Hí * * Blaha Lujza, a Nemzet Csalogánya, a magyar színjátszás egyik nagy alakja 120 éve született. székkel való kapcsolatát illeti. Mindannyian tudunk bizonyos nyitott kérdésekről, reménykedünk, hogy hamarosan megoldódnak. Püspök ur, mint a Magyarok Világszövetsége elnökségének tagja, milyen tapasztalatokat szerzett a külföld magyarjaival való kapcsolatban, és milyen feladatokat lát e vonatkozásban? — Egy nagy történelmi korszak vibrálását érezzük mindannyian. Mi is, akik kifelé szólunk, azok is, akik kintről hozzánk szólnak. A külföld magyarsága, nem egyszer tapasztaltam, állandó érdeklődéssel, együttérzéssel figyeli a haza mindennapjait. Nem, kell jobb példa erre, mint az elmúlt tragikus nyár, az árvíz, amikor egy emberként fordultak segítő kézzel és aggódással felénk. Nem mindenki ismeri azonban, nem is ismerheti, mi van idehaza. Nekik, papjaiknak is csak azt üzenhetjük, hogy jöjjenek haza, nézzenek körül, tekintsék meg, hogyan él népünk, miként boldogul egyházunk. De feltétlenül szükséges lenne a magyar egyház és a külföld magyar katolikus körei között olyan kapcsolatra, melynek során püspökeink, neves lelkipásztorok és a hittudományi karok képviselői találkozhatnának a kintiekkel, magyar véreink lelki és kulturális ügyeinek előmozdítása érdekében is. Egyébként is, a személyes találkozás a legjobb diplomácia. Magam is szívesen veszek részt ilyen misszióban. Máig is szeretettel gondolok például amerikai utamra, egy clevelandi élményre, amikor püspöki ornátusban kiléptem a Szent Margaret templom előcsarnokába, egy magyar asszony igy szólt hozzám: “Bárcsak többször ilyen közvetlen hangon hallanánk az otthoniakról beszélni és mi is el tudnánk mondani ilyen embereken keresztül örömünket, bánatunkat.” A külhoni magyarságot segíteni, a szülőhazával való kapcsolatát erősíteni, anyanyelvi, műveltségi színvonalát emelni mindannyiunk kötelessége. — Egyházunk szives-örömest vesz részt ebben a munkában, e misszió szolgálatára — ismétlem — ksézségesen vállalkozom magam is. Csatár Imre Budapest, 1970, szeptember hó Iréné Joliot-Curie Nobel-dijas francia tudós, egyike volt a legkiválóbb francia tudósoknak a radio-kémiai és atomfizikai kutatások területén, 73 éve született. A harang Az Ur igéjét hirdetem, Az Ur virraszt a föld felett, Az Ur kopog a sziveken, Nyissatok ajtót, emberek! Atya az Ur, igaz, erős. Atya az Ur, szelíd, szeret. Balkeze árvizet esőz, De jobbja uj napot kelet Napot a vérző földeken, A vértanú sírok felett, Az Ur kopog a sziveken, Nyissatok ajtót, emberek! (ANONYMUS) Gondolatok Aki az orrát túl magasan hordja, számítson rá, hogy majd az orránál fogva vezetik. * * * Az irónia nem más, mint szellemes emberek gorombáskodása. Hí * * A kritika a legszínesebb szárnyakat kölcsönözte neki, csak éppen nem tud repülni velük. * * ' * Kis embernek is lehet nagy szája. >' DERŰS SOROK ] KÉT SZÁL GYERTYA Budapesti gazdám úgy nevelt, hogy mindig legyen a háznál két szál érintetlen gyertya. Az egyik az istállóban, a másik a hálószobában. És egy-egy skatulya gyufa a gyertyák mellett. Múlt az idő, falura kerültem. Készültünk az esküvőnkre. Kora esti órán mentünk a templomba. Előzőleg, a vett tanítást követve, megkértem a lelkészt: legalább két szál gyertya égjen az oltáron. Jó volt, hogy volt s égett, mert amikor az esküt kezdtem mondani a lelkész után — hogyan, hogyan nem — elaludt a villany. De égett a két szál gyertya. Amint menyasszonyom odáig jutott: “Isten engem úgy segéljen. Ámen. — megszűnt az áramzavar, teljesebb lett a fény körülöttünk. Egy hét múlva esküdött ugyanabban a templomban az egyik derék ifjú csizmadia mester. Szépen “megrendelte” a szertartást: “Tiszteletes ur! Mikor majd az esküt mondjuk, oltsák el a villanyt, úgy mint a Papp Jánosék esküvőjén tették. Csak két szál gyertya égjen az oltáron.” Máig sem sikerült a csizmadia mestert meggyőzni a Papp Jánosék esküvőjekor támadt áramzavar felől. Földváry János-----------------J PILLANATFELVÉTEL: 1 A GYÁVA KISFIÚ ' Felszegett fejjel, egyedül bömbölt a játszótér közepén, szeplős arca elmosódott. Nagysokára egy távoli pádról fekete öregaszszony állt fel nagy tömbben és villogó tűkkel a kisfiú felé tartott. Menet közben is kötött, piros pamutgolyó ugrált mögötte szeszélyesen: “Mi baj, Zsoltikám?” — kérdezte meghökkentően magas hangon. A gyerek tanácstalanul elhallgatott, majd körülnézett, elfogadható indokot keresve. Tétován felmutatott a magasba, de az ég felhőtlenül ragyogott. Állítólag derült égből is jöhet villámcsapás, de erre nem hivatkozhatott, mert még nem ismerte a közmondást. Azután két verebet célzott meg mutatóujja, de érezhette, hogy ez nem elegendő ok, mert csakhamar a földre összpontosította figyelmét. Bár kibújna belőle egy megváltó kutya vagy macska vagy legalább béka! — de még számottevő féreg sem volt tapasztalható. Az erőszak távollétével tüntetett ezen a napos délutánon. “Ez a gyerek azt sem tudja, mitől fél” — sipította a hatalmas öregasszony és visszahömpölygött a pádhoz. A gomolyag kedveszegetten bicegett mögötte. A kisfiú nem kezdte azonnal újra a sirást. Fürkészve pillantott körül. Nyilvánvalóan ezúttal előre meg akarta keresni azt a valamit, amitől' félhet. De félni nem könnyű, ha az ember még nem hallott az atomháború réméről, sem a magányról, a városi életnek erről a rákfenéjéről, sen* a halálról, sem a minden rendű és rangú kiszolgáltatottságról, sem a szerelem nyilairól. Zsoltika már-már reménytelennek érezte helyzetét. Árh hirtelen felragyogó arccal ismét üvölteni kezdett. A tér másik felén, tisztes távolságban egy másik fiú képében feltűnt a megoldás: zsebredügott kézzel, leszegett fejjel közeledett és egy követ rugdalt maga előtt. Zsoltika az öregasszonyhoz szaladt, fényes hangcsikot huzva maga körül. — Nagymami, nagymami, az a fiú bánt! — Ugyan, mit csinált neked? — Még semmit, de fog — válaszolta Zsoltika mély meggyőződéssel. Eörsi István
