Szabad Sajtó, 1970. július-szeptember (62. évfolyam, 27-39. szám)

1970-07-02 / 27. szám

Thursday, July .2, 1970 szabad sattd 5. oldal PASSAICI ügyvezetőnk és lapképvise­lőnk: CZABAFY JEN0 Magyar Könyvesbolt 42 MONROE STREET. PASSAIC. N.J. 070S5 Telefon: 471-1847 Postacím: P. O. Box 143 Passaic, N-J.' Etek a Széni István Etmai Katolikus 1 Egyházközségből Közli: Ft. Dr. Dunay Antal plébános 333 Third Si., Passaic N. J. Phone: 779-0332 PÉCSI KESZTYŰK PÉCS — A Pécsi Kesztyű­gyár mintegy két és félmillió párral a magyar bőrkesztyű­­termelés több mint 60 száza­lékát adta az elmúlt évben. A több mint százesztendős ha­gyománnyal rendelkező üzem 1952 óta exportra is termel s termékeinek mintegy 70 szá­zaléka eljut Amerikába, Uj- Eélandba és Ázsiába is. EIXUB T. JÓZSEF temetkezési igazgató legmodernebb felszere­léssel áll a gyászolók rendelkezésére. 2C3-5-7 THIRD STREET. PASSAIC. N. J. Telefon: 777-4332 és «15 LEXINGTON AVE. CLIFTON. N. J. Telefon: 777-4332 BAUM BÚTOR ÜZLET i75 Markel Si.. Passaic. N. J. I Telefon: PR 9-2584 Az 1930-as évek legismertebb se­bességi repülője, Roscoe Turner ezredes meghalt Indianapolisban 74 éves korában. Számos gyorsre­pülési versenyt nyert hosszú éve­ken keresztül. “ÉNEKELJÜNK EGYÜTT” AMERIKAI DIÁKOK KECSKEMÉTEN Menthetetlenek a Dukla-bánya foglyai BRÜNN. — Junius 9-én az erős esőzések miatt bánya­­omlás történt a dél-morva­­országi Duklia-bányában. A föld alatt dolgozók közül 34- en nem jutottak a felszínre. A mentőosztagok, valamint a több országból érkezett szakemberek erőfeszítései el­lenére sem sikerült megmen­teni a föld alatt maradt bá­nyászokat. A cseh kormány határozatot hozott a szeren­csétlenül járt 'bányászok csa­ládjának megsegítésére. KASZINÓ-ÉGETÉS DJAKARTA — Az indoné­ziai Palembang városában mohamedán tüntetők feléget­ték az újonnan épített kaszi­nót — így adva kifejezést til­takozásuknak a szerencsejá­tékok ellen. Hirdessen lapunkban! |ti»i GYÓGYSZER 1 fi ÍV A ÉLELMISZER és MAGYARORSZÁGBA küldhető egyéb segítési lehetőségek HIVATALOS INTÉZŐJE MAGYAR KÖNYVEK és HANGLEMEZEK elárusítója HERENDI PORCELLÁN LERAKAT A. magyarországi vizumok, hajó- és repülőjegyek beszerzési helye: MAGYAR KÖNYVESBOLT 42 Monroe Street, Passaic. NJ. C7055 — 471-1847 A SZABAD SAJTÓ IBODAIA • • CZABAFY JENŐ üzlettulajdonos a lap hivatalos képviselője A kecskeméti Kodály Zol­tán Zeneiskola hatodik osz­tályában a Katalinkát ének­lik: “...szállj el, jönnek a törökök”. A katedrán Denise Bacon, a wellesleyi Kodály Intézet vezetője. A padokban kék kockás egyenbluzekban ma­gyar gyerekek és tarka ingek­ben amerikai fiuk-lányok. A tanárok, diákok megszok­ták itt a vendégjárást. Szinte hetenként gördülnek az iskola elé külföldi rendszámú gépko­csik. Olykor egyszerre több is. Japán, német, orosz, olasz, norvég, indiai, román, arab, svéd és ki tudná felsorolni, j milyen nemzetiségű tanárok, muzsikusok tanulmányozták! már a magyar kollégáik mun- [ ,káját, ámultak a növendékek j felkészültségén. A hangulat most mégis iz-! gatottan ünnepélyes. A kül-' földi kisdiákok még sohasem jártak itt, — Hogyan kerültek vendé­geink a hirös városba? — | kérdeztem kísérőmtől, Nemes­­szeghy Lajosné igazgatótól. — Valamennyien a Boston mellett működő Kodály Inté­zet növendékei. Látogatásuk­kal mintegy betetőzik, meg­koronázzák két-három éves zenei tanulmányaikat. Vezetőjük, Denise Bacon kultúránk fáradhatatlan nép­szerűsítője, leleményességé­nek, kitartó buzgalmának gyümölcse ez az ifjúsági ta­pasztalatcsere. A költségeket különféle alapítványokból és kint élő magyar művészek adományaiból fedezték. PARLAMENT, NÉGYES FOGAT Valerie van Rosenvinge ti­zenkét éves lesz az ősszel. 70 saját könyv tulajdonosa és csak ünnepnapokon néz tele­­viziót. Sylvia Powell felnőtte­­sen komoly, szemüveges, sö­tét bőrű ifjú hölgy: tizennégy múlt. Mindketten zenetanár­nak készülnek. — Mikor hallottak elő­ször Magyarországról ? — Három esztendeje — mondja Valerie. — Kórusmü­veket tanultunk. Legalább 50 szót tudok magyarul. — És máris számol: egy, kettő, há­rom . . . — Földrajzórán — szól közbe Sylvia — azt mondták, hogy szép ország meg gazdag a folklórja. . — Jól érzitek magatokat? Értetlenül néznek: hogy kérdezhetek ilyet. — Mások az emberek. Szí­vesek. Mindig adni akarnak. Láttam kislányokat kézenfog­va sétálni. Tetszett a Parla­ment is, és a kifli, meg a né­gyes fogat a gazdaságban. —-Hazatérve miről mesél­tek majd pajtásaitoknak? — Pajtásainknak? Az egész iskolának, ők is jöjje­nek mielőbb. Bárkivel beszélek, minden­ki a küldöttség vezetőjére hi­vatkozik. Csak igy: Denise. — Az egész úgy kezdődött — mondja, — hogy 1966-beii jelentkeztem a dartmouthi kollégiumra. Ebben az eszten­dőben Kodály Zoltán munkás­ságát tanulmányozták. Ko­dály tanár úrral egy teadélu­tánon ismerkedtünk össze. Az amerikai zenei nevelésről be­szélgettünk. Meglepett, hogy sokkal többet tud erről, mint én. A hallottak alaposan el­gondolkoztattak. A következő esztendőben már kész tervei­met is előadtam. Bátorított és tanácsokat adott: “Ha va­lóban érdekli a magyar mód­szer, nem maradhat elszige­telten egy magániskolában.” Türelemre intett. “A sietség káros. Otthon már száznál több ének-zenei iskola műkö­dik, de húsz esztendő kellett ehhez.” SZEBBÉ TESZI AZ ÉLETET — Miben látja a Kodály­­módszer előnyeit? — Az amerikai gyerekek ügyesek, de nevelésükben hi­bák mutatkoznak. Érzelmileg korán befagynak. Pedig szük­ségünk van arra, hogy képe­sek legyünk élvezni az életet. Arra törekszünk, hogy a mi gyermekeink is magasabb csillag után nyúljanak, hogy boldogok legyenek. Hogyan is mondta Kodály tanár ur? “Az ének szebbé teszi az éle­tet. Az éneklők másokét is.” Egyre többen felismerik ná­lunk, hogy mi nem muzsiku­sokat nevelünk: hanem har­monikus embereket. Jóked­vükben és bánatukban daloló férfiakat és nőket. — Terveik? — A kezdet kezdetén tar­tunk. Az amerikai és a ma­gyar zenepedagógia között csakis igy fejezhetem ki ma­gam, drámai különbség van. Az elmúlt években jó néhány tanár dolgozott itt ösztöndíj­jal, most harminc gyereket is elhoztunk. De azt szeretnénk, ha ezrek és ezrek ismerkedné­nek meg a korszerű magyar zenepedagógiával, a szorgal­mas tanulókkal, a Kodály­­szisztémával, s csodálatos népdalaikkal. Ezért rendez­tünk egy félórás filmet a Könyves Kálmán úti stúdió­tól. Takács Gábor a rendező. Mit szól a címhez: Énekel­­jünk együtt ... Heltai Nándor . l'wi-r (Xí. ÓHAZAI ŐRSZEM .. Megnyílt Siófokon a Kál­mán Imre Emlékmúzeum. — Jelentettük, hogy Siófokon' emlékmúzeumot rendeznek I be Kálmán Imre, a világhírű ’ magyar zeneszerző szülőházá­ban. A muzeum április 18-án( ünnepélyesen megnyílt. Á megnyitóra Párisból Siófok­ra érkezett Kálmán Vera, a I zeneszerző özvegye, aki újabb i értékes emléktárgyakkal gya­rapította a gyűjteményt. A múzeumban látható egy “ős- , kori” fonográf, amelyet Kál­mán Imre még a század ele­jén vásárolt és a muzeum bir­tokába került az özvegy aj ám-, dókaként Kálmán Imre arany i pecsétgyűrűje. Film a tyukodi gytkénykö­­tokről. — Megkezdték aj “Tyukodi gyékénykötők” bi-4 mü színes néprajzi film hely-;] színi forgatását Tyúkodért,V ahol régi hagyományai vári­nak a gyékénykötésnek. Év-i századokkal ezelőtt a falú egész lakossága ismerte eZt á mesterséget, voltak olyan ut­cák, ahol valamennyi lakos, gyékénykötéssel foglalkozott.., Ma már csupán az idősebb nemzedék néhány tagja foly­tatja a mesterséget a holt Szamos mocsaras részein ter­mett gyékény feldolgozásá­val. * . * * -"1 i Lehár-emlékbélyeg. — Le­hár Ferenc (1879-1948), á Víg özvegy, A mosoly orszá- . ga, a Luxemburg grófja és j sok más, világsikert aratott!1 és ma is népszerű operett* komponistája, születésének; j i századik évfordulójára a Ma­gyar Posta április 30-án 2. forintos emlélkbélyeget bo~' csátott ki. PASSAIC, X. J. ÉS KÖRNYÉKE

Next

/
Thumbnails
Contents