Szabad Sajtó, 1970. július-szeptember (62. évfolyam, 27-39. szám)

1970-09-24 / 39. szám

Thursday, Sept. 24, 1970 SZABAD SAJTÓ 5. oldal BEJELEÜTÉS Lapunk címe, további in­tézkedésig a szerkesztő la­káscíme lesz: LÁSZLÓ I. DIENES 222 Amboy Avenue Metuchen, N. J. 08840 Tel. 548-1369 Mindennemű, a lappal kap­csolatos ügyben közvetlenül a szerkesztőhöz kell tehát ezentúl fordulni. Előfizetések, hirdetések a szerkesztő címé­re küldendők be, vagy pedig telefonon a lap szerkesztőjét kell felhívni, ha valaki sze­mélyes találkozást óhajt ve­le. Megbeszélésre a szerkesz­tő személyesen ellátogat üz­letekbe, vagy magánházakba, bármilyen fontosabb ügyben. Hiiek a Szent. István Római Katolikus Egyházközségből Közli: Ft. Dr. Dunay Antal plébános 223 Third St.. Passair N. J. Phone.* 779-0332 BIZUB T. JÓZSEF temetkezési igazgató i legmodernebb felszere­léssel áll a gyászolók rendelkezésére. 203-5-7 THIRD STREET, PASSAIC. N. J. Telefon: 777-4332 és 815 LEXINGTON AVE.. CLIFTON, N. 1, Telefon: 777-4332 Mérgezett édesség WASHINGTON — A Food and Drug Administration megállapította, hogy az “Oh ] enry” nevű mogyorós cso­koládé junius 18-án és 19-én, Chicagóban készült sorozata m.lmonella nevű, mérgező I iktériumot tartalmaz. A vál- 1 lat nyomban bevonta a for- i alomból az édésséget, a hely­zet azonban az, hogy 90 szá­zalékát már eladták a keres­kedők. KERÉKPÁRRAL A VILÁG KÖRÜL BOMBAY — Kerékpárral utazza körül a világot egy in­diai fiatalember. Eddig tizen­két országon haladt keresz­tül, s úgy számítja, 1973-ban tér vissza hazájába. Bármerre járunk az 1,2 millió lakosú München utcáin, terein, múzeumaiban vagy egyéb középületében, vissza­térően találkozunk Bajoror­szág egykori királyának, II. Lajosnak (1845—1886) a ne­vével. 1864-ben lépett trónra. Az államügyekkel keveset tö­rődött, a művészetekért ra­jongott. Titokzatos egyénisé­ge, fényűző élete annak ide­jén nagy érdeklődést váltott ki az európai uralkodók kö­reiben s egyre fokozódó elke­seredést saját népéből. 'Zár­kózott természete később em­­bergyülőletté fajult. Elhagy­ta a fővárost s óriási költsé­gekkel megépített lovagvárai­ba, mesébe illő kastélyaiba rejtőzött, hogy magánéletébe senki se nyerjen betekintést. Miközben fantáziánk a 100 év előtti Bajorország törté­nelmi eseményei felett csa­­pongott, gépkocsink már a Münchentől alig háromne­gyed órára eső Starnbergi-tó mellett rótta a kilométeieket. A 20 km. hosszú jégvájta tó partján nagy a forgalom. Ba­rátságos strandok enyhítik a turisták fáradtságát. A tó jobb partján Berg városka megállásra késztet bennün­ket. Közvetlenül a vízparton emlékkápolna idézi: itt halt meg 1886. junius 13-án II. Lajos bajor király... A szer­telen építkezésekre egyre na­gyobb összegeket követelő | uralkodón egyre inkább elha­talmasodott a téboly. Minisz­terei, akik féltek a tömegek elégedetlenségétől, megso­kallták a király költekezéseit. Elfogatták s ide Berg várába zárták katonai és orvosi fel­ügyelet mellett. A szökést több izbeft megkísérelte — sikertelenül. Végül is 1886. junius 13-án sikerült kijutnia a várból. Át akart úszni Pos­­senhofenba, a királyi család egyik kastélyába, ahol uno­­kahuga, Erzsébet királyné is nevelkedett. Sohasem érke­zett meg a túlsó partra ... Holttestét orvosának holttes­tével együtt másnap találták meg itt a kápolnával szemben a tó vizében ... ! A környéknek magyar vo­natkozása is van. Lajos épít­kezésein a mi Benczúr Gyu­lánk is dolgozott, aki akkori­ban a müncheni Akadémia tagja volt. Bergtől délre, Am­­baehban kereshetjük fel nya­ralóját. Már messziről meg­dobogtatja szivünket a szé­pen faragott, galambducos székely kapu. Rajta a követ­kező lelirás olvasható: “Épí­tette Benczúr Gyula és nője, Boldizsár Piroska az Urnák 1895. évében.” A Starnbergi-tótól délnyu­gatra a lombok erdőboritotta hegyekké magasodnak. A kes­keny völgyek “mézeskalács­házait” mintha a Grimm me­sékből vágták volna ki. A he­gyes-piros tetők alatti fehér falakat zöld vagy barna ajtó- és ablakkeretek színezik. Ezek az élénk színfoltok itt a mesz­­sziről sötétlő Bajor-Alpok elő­terében a bajor enuer derű­jét és életkedvét hirdetik ... Hohenschwangau után a sürü erdőben kígyózó szer­pentinről váratlanul, egy me­sebeli varázsló tapsára top­pan elénk Neuschwanstein vára. Európa legromantiku­­sabb lovagvárának tartják. Megépítése idején (1869— 1884) II. Lajos a két wagne­­ri dalmű, bűvkörében élt. Egy színpadi díszletterv e z ő v e 1 n.egrajzolatott “fellegvár”-at operai díszletnek szánta itt a sudár fenyvesek és a kris­­j tálytiszta hegyi tavak csen­des világában. | Az őrült királyt azonban icsak a tervezés és az épitke­­; zés érdekelte s a sokemeletes, ’ sokszobás lovagvárban ugy- I szólván csak napokat töltött. Kedvenc tartózkodási helyé a 1 linderhofi kastély volt, lent a bajor-osztrák határ közelé­­| ben. Kellemesen süt a nap, a ! táj festőién szép, nem tudunk 1 ellenállni a csábi t á s n a k. Irány: a linderhofi kastély! Útközben áthaladunk az idegenforgalmi plakátok r ó 1 jól ismert Oberammergau festett falu, csupa virág alpe­si utcáin. Az üzletekben lu­xusárakat szabnak a külföldi turistáknak. Különösen a fa- 1 faragásokat, am e 1 y e k r ő 1 messze földön ismertek az ! oberammergauiak, árusítják "borsos árakon. De nem olcsók a “dirndli ruhák” sem. Igaz, itt nem mintás anyagból ké­szülnek, hanem dúsan hímzet­tek. Oberammergau azo n b a n nagy idegenforgalmát a 10 évenként megtartandó Passió­játékoknak köszönheti. A já­tékok eredete a Harmincéves háború idejére (líiö'J) nyúlik vissza, amikor Gusztáv Adolf hadainak pusztítása nyomán pestisjárvány tört ki a falu ban. A lakosság kétségbeesé­sében megfogadta maga és utódai nevében, ha a járvány elmúlik felettük, minden 10 évben újra átélik ünnepélyes játékokkal a bibliai Jézus szenvedéseit. A néphagyo­mány szerint a járvány rövid idő alatt megszűnt s Ofceram­­mergau lakói azóta is teljesí­tik fogadalmukat. A szerepe­ket nem hivatásos színészek alakítják, hanem Oberammer­gau polgárai, akik napi mun­kájuk után veszik fel ’’kosz­tümjüket”. Szinjáts zásuk í nem üzleti vállalkozás, az amerikai és az európai film­vállalatok üzleti ajánlatait mindenkor visszautasították. Oberammer g a u t ó 1 már nincs messze II. Lajos hires linderhofi kastélya. A vadre­gényes parkban szobrok, ró­­! zsalugasok. A hatalmas mé­retű mesterséges barlangot Lajos a Tannhauser és a Lo­hengrin színpadául szánta. A barlang sziklafalába vájt pá­holyból egyedül akarta hall­gatni magától a szerzőtől ve­zényelt dalműveket. Az elő­adásra mégsem kerülhetett sor, mivel a barlang rossz akusztikája teljes hangzavart okozott. A kastély pompázatos ba­rokk homlokzata előtt az óriás szökőkút 33 méter ma­gasba lövelli fel a napfény­ben csillogó vizc&eppjeit. A j belső termeket elragadtatott arcokkal járják az érdeklő­dők. Sorban következik: a gobelin-szoba, sárga-szalon, társalgó, kék-szalon, keleti gobelin-szoba, tükörterem. Hány embernek kellett a I “mesekirály” gyönyörködte­téséért a “valóságos koldus” szerepét eljátszania? Linderhoftól keletre Ettalt érintjük, melynek kolostorát a XV. században alapították s azóta sokszor átépítették. Ma is kolostor és nevelőinté­zet. Wagner Richárd állítólag ebben a csodálatos természeti környezetten kapott ihletet a “Parsifal” operai feldolgo­zásához. Ettaltól északra búcsút ve­szünk a hegyektől, a festett falu, virágos bajor házaktól. Újra a Starnbergi-tavat érint­ve vezet az ut Münchenbe, az 1972-es Olympia színhelyére. Útközben megihatunk egy “német kávét” a possenhoíe­­ni “Elisabeth” hotelben ... ! Dr. Pintér Emilné Szapora vaddisznó MISKOLC —- Elszaporod­tak a vaddisznók Borsodban. Különösen a zempléni részek hegyek közé zárt falvainak határában okoznak károkat a kukoricásokban. A bükki er­dőségekből “lejáró” vaddisz­nók a szőlőket is pusztítják. A vadásztársaságok a vad­károk megakadályozására hajtóvadászatokat rendeznek. Életveszélyes zsákmány GEISLINGEN — Elloptak a Ny.-Németország-beli Geis­lingen teherpályaudvarának egyik mellékvágányon vesz­teglő vagonból 25 kiló nát­­riumcianitot, amely, 25 ezer ember kiirtásához elegendő méreg. A vegyszer egy grammja is halálos adag. Kölcsön Pexraak WASHINGTON — A Uni­ted Press International navü hírügynökség washingtoni irodája közölte: A Világ Bank 30 millió dolláros hitelt nyújt Perunak, a legutóbbi földren­gés által okozott károk hely­reállítására. A hosszúlejára­tú hitel 30 éves, 72 százalé­kos kamattal. Sárea és pirosvirágos paraszt vi­selet. PASSAIC, A. J. ÉS KÖRNYÉKE MÜNCHENI LEVÉL: BAMNG0LÁS Ä BAJOS - ALPOKBAN BAUM BUTOH ÜZLET l72 Markét Si., Passsic. N. J. Telefon: PH 9 2584

Next

/
Thumbnails
Contents