Szabad Sajtó, 1970. július-szeptember (62. évfolyam, 27-39. szám)
1970-09-03 / 36. szám
f / 14* oldal SZABAD KAJTO Thursday, Sept. 3, 1970. MAGYAR MULT: HELYREÁLLÍTJÁK Á TATAI ZSIGMONDIAKAT ÓKORI AUTOMATA Az ókornak is megvolt a saját — az akkori társadalom követelményeinek és a nem is kevés tudományos ismeretnek megfelelő — technikai színvonala. Az általános, a mindennapi életünkben — főként a hajózásban és az építészetben — alkalmazott kitűnő műszaki szerkezetek mellett sok olyan ötlet és műszaki alkotás is akadt, amely nem az alapvető társadalmi szükségletek fedezésére szogált. Az alexandriai Heron, a Kr. e. I—II. században élt matematikus és természettudós, egy szenteltvíz-automatát készített. Egy, a felső lapján nyílással ellátott perselybe vízzel telt edényt helyezett. Az edény alján levő dobozból cső vezetett ki a persely oldalán. A vizesedény másik oldalán kampóba végződő függőleges rúd egy mérlegkart tartott egyensúlyban. Ennek a karnak egyik végére erősített kis kerek lapra hullott a bedobott pénzdarab ez lenyomta a serpenyőt, mire a másik kar fölemelkedett és a végére szerelt födelet leemelte a dobozról. Ekkor a kive zető csövön át a viz kifolyt, és a hivő felfoghatta a tenyerében. A pénzdarab azután lehullott az alatta levő kis ládába. A mérlegkar megint egyensúlyba került, és lezárva a doboz fedelét, elzárta a vizet. Lényegében minden mai automata, akár csokoládét, akár peronjegyet “árusít”, ezen az egyszerű szerkezeten alapul. Pap János KÜLÖNLEGESSÉGEK AZ ÁLLATKERTBEN BUDAPEST. — Az Állatkert uj szenzációi a szarvasagancspáfrány, amelynek kétféle szinü levelei vannak, va[lamint a 20 centiméter hoszszu és tizlábu kapitális rák. Az Újvidéken, dr. Szeli István vezetésével tavaly megalakult Hungarológiai Intézet —■ amely a jugoszláviai magyar irodalom és folklór kérdéseit kutatja, magyarországi szakemberek bevonásával — máris megkezdte a jugoszláviai folklórkutatást. | Meghívásuknak eleget téve, : dr. Kiss Lajos népzenekutatójval együtt Zentán az önkénjtes népköltészeti gyűjtőknek i rövid tanfolyamot tartottak. ! E városnak és környékének I lakossága zömében magyar, j a kiszemelt énekesek és bal- I ladamondók könnyen elérhe; tők, a zentai muzeum pedig i a vajdasági magyarságkutatás egyik központja. Itt Tipolszky Géza és dr. Burány Béla már három füzetnyi nép| dalt tett eddig közzé. A huszonegy részvevő — zömmel pedagógusok és tanulók — mind más-más helységből jött. Mindkét nem minden korosztálya képviselve volt, örvendetes többségük azonban fiatal. A tanfolyam azt célozta, hogy elegendő számú szakember híján minden érdeklődőt bekapcsoljon la néprajzi gyűjtésbe. Felváltva tartottuk az előadásokat: dr. Kiss Lajos a zenei, jómagam pedig a népköltészet szövegi vonásairól. A gyűlés nem várt szép eredménnyel járt. Az nyilvánvaló volt, hogy a Vajdaság szóbeli költészete lega: lább egy nemzedékkel régebb, mint a szomszédos Viharsaroké, de hogy ilyen régi sti' lusu dalokkal és balladákkal va, rákérdeztem a Kőmives Kelemen balladára is. Meglepetésemre, Mangurás Anna néni ezt is tudta, sajnos, csak prózai formában, de igy is nagy érték ez, mert az utóbbi félévszázadban a Vajdaságból nem volt rá újabb adatunk. E bállá da-mondai ugyan, de az egész monda azonos a balladai eseménysorozattal; hamarosan ezt is publikálni fogjuk. A tapasztaltak megbeszélése során felhívtuk a figyelmet a nemzetiségi kölcsönhatásokra, a kétnyelvű énekesekre és mesemondókra, a török hódoltságot átvészelt ősrégi, baranyai és szlavóniai magyarság régies folklórjára, a ritkábban gyűjtött műfajokra. A vezetőkkel sikerült tisztáznunk az archiválás és a magyarsági gyűjteményekkel kiépítendő csere kérdéseit is, és megvizsgáltuk a publikációs lehetőségeket. A sikereken felbuzdulva, egyhangú határozat született, hegy egy év múlva, 1971 nyarán bővített témakörrel és hallgatósággal megtartjuk a folytatást. Katona Imre többi termében is, amelyek a tatai céhszervezetek hagyományait őrzik. Található itt céhlevél 1716-ból, céhládák az Mosolyogjunk Hogy tetszik az uj estélyi ruhám — kérdi az asszony a férjétől. — Szép. De gondolatokat ébreszt. — Miféle gondolatokat? — Azt. hogy éppen rajtad van a ruha és készülsz kimászni belőle, vagy kint vagy még és készülsz belebujni. * * * Kérdi a nyolc éves kisfiú az apját: — Mond apu, hogyan kezdődik egy háború? — Úgy kisfiam, hogy például Amerika és Anglia között feszült viszony van . Az anya közbeszól: — Miért lenne feszült viszony Amerika és Anglia között? — Ez csak egy példa. — De butaság. Még példának is rossz. Megbolonditod ezt a gyereket. — Miért kötekedsz? Csak egy példát hoztam. — Hülyeséget beszélsz. — Te beszélsz hülyeséget. Repül a tányér. A kisfiú megszólal:-— Apu, már értem! 1700-as évek végéről, mészároslegény szolgálati bizonyítványa, címerek, pecsétek, serlegek céhmesterjelvények. A csizmadiák 1796-ban készült céhkancsójának felirata: Bötsületes jámbor ifjúság korsója.” Vannak itt tanúsítványok inasok és legények jó munkájáról és erkölcsi életmódjáról, vándorkönyvek, amelyek a legény vándoridejének letöltését és jó munkáját igazolják. Különösen gazdag anyagot állítottak ki a fazekas céhekről, A tatai fazekasság történetét Körmendi Géza, a tatai gimnázium tanára külön is feldolgozta. Tasnádi Varga Éva ARASZNYI FÖLD Arasznyi föld, amin most állok, rámborulnak az ős-platánok, s útjelző kövek fehérsége sem jelzi, hol a térkép vége. Láthatatlan folyók sodrása mutatja, hol érik a málna, kék tollú madár énekelget, éneke széttöri a csendet. Arasznyi föld. Itt álltam régen, fiatal volt még szenvedélyem. ■— Ölelj! — mondtam — gyökér a lábam, megkapaszkodom vízben, sárban, Körülfonlak és eltakarlak. ne higyjél, csak a csillagoknak! s most itt egyedül állok csendben, arasznyi föld, takarj be engem! találkozunk, árra egyikünk sem mert gondolni. Különösen Mangurás Anna zenei énekesasszonytól hallottunk érdekes balladákat. A legszebb példák egyike volt a cséplőgép dobjába esett lány, Farkas vagy Szarvas Jülcsa története. Ezt a magyar szakemberek több százszor lejegyezték már, nem sokat vártunk tehát tőle. Utolsó vesszaka azonban minden eddig ismert változattól eltért. Arról van szó benne, hogy egy legényt törvény elé visznek. Azért büntetik meg, mert szántszándékkal lökte bele a leányt a cséplőgép dobjába, és nem véletlen szerencsétlenség történt, mint az eddig gyűjtött változatok százai ábrázolják, hanem szerelmi bosszúból fakadt bűntény, így, szerencsénkre, a később elhomájosult ballada egyik legrégibb és legérthetőbb változatát rögzíthettük. Hamarosan közzétesszük az értékes szövegét. Ezen a sikeren felbuzdul-VAJDASÁGI JEGYZETEK: Kőmives Kelemen és Faikas Julcsa Kevesen tudják, hogy Magyarországon is éltek országos, sőt világhírű amatőr csillagászok. Komárom megyében a csillagászati kutatás megindítója Konkoly Thege Miklós volt, aki rendszeres tudományos megfigyeléseit az 1871-ben Ógyallán épített, korszerű csillagvizsgálójában végezte. A megye másik nagy csillagásza, Posztoczky Károly erdőtagyosi birtokán létesített csillagdájában 1910-től végzett sikeres csillagászati kutatásokat és meteorológiai megfigyeléseket. Tatán, a tópart mellett emelkedő, Zsigmond építette várban rendezkedett be a Kuny Domokos Muzeum. Itt látható most az erdőtagyosi csillagda értékes berendezése: a hatalmas, három méter magas, nagy teljesítményű refraktor égre szegeződő lencséjével, és a kisebb műszerek. A két égitest szögtávolságának mérésére szolgáló sextans, a Nap peremén feltűnő elemző vizsgálatára hitünő kitörések vizsgálatára hiVatott színképelemző készülék, a csillagok helyzetét mérő pozíciókor és a rögzíthető csillagászati iránytű ma is használható állapotban van. Itt őrzik a csillagda gazdag könyvtárát is. Érdekes kiállítási anyagot láthatnak a látogatók a vár HIRDESSEN LAPUNKBAN A vár más termeiben a vadászati kiállítás anyaga, a tatai várásatások leletei, egyéni gyűjtemények és az Eszterházy József alapította tatai fajansz gyár remekei, közöttük a hires rákostálak láthatók. Mi lesz a gazdag kiállítás anyaga további sorsa? — kérdeztük Szatmári Sarolta régésztől. — Helyreállítják a várat, s ezzel egyidőben a muzeum restaurálására is sor kerül. A renoválás kapcsán tovább folytatódnak a vár ásatások, s mivel a XIX. században erősen átalakították a Zsigmondkori várat, kibontjuk az elfalazott középkori részeket. így aztán nemcsak szebb és korszerűbb lesz a vár, hanem több hely lesz a muzeum számára is, mert az alsó szintek nedves termei is használhatókká válnak. A jelenlegi hat kiállitóterem helyett 15 helyiséget rendezünk be. A Komárom megyére jellemző fontos leletek továbbra sem hiányoznak a múzeumból. A római korból a művészi falfestmények, a középkorból az ásatások során napvilágra került tárgyak és épületmaradványok, valamint a tatai fajansz kap helyet a várban. Jövőre a Miklósmalom,ban külön kiállításon mutatjuk be a néprajzi anyagot, igy az kikerül a múzeumból. Egyébként az emeleten láj tett csillagda felszerelése is j búcsúzik: egy csillagvizsgáló szakkör birtokába kerül, amely igyekszik tovább folytatni a neves elődök által megkezdett kutatásokat. H. V. A.
