Szabad Sajtó, 1970. július-szeptember (62. évfolyam, 27-39. szám)

1970-08-27 / 35. szám

Thursday Augur.* * ’2'7. 1970________________________________SZ APAD SATTP____________________________________________5. oldlf a■■•■•»••«»«•••*u>*uMuu:«nmitt'ti(i»mai«ia««*aaaaaaaa*aaaa**a*Mi*iaiaiaMi*iai*Mi(ifnii«tiMi*iii«itiair lMHi»mi«maai«^#M—'MflÍMHIHMWW—i|l|illllniniiliin»>«Hil|■■■■nmnnamiimiiaiaiiiiiiaaim >aaaaaaaaaaaaaiaaaaiiaaniiiiiiiiiiiiiiiiaiiwiiaiima ■ mmmimiai _aaamaaaaaaanini PASSAIC, IS. J. ÉS KÖRNYÉKE BEJELENTÉS Lapunk címe, további in­tézkedésig a szerkesztő la­káscíme lesz: LÁSZLÓ I. DIENES 222 Amboy Avenue Metuchen, N. J. 08840 Tel. 548-1369 Mindennemű, a lappal kap­csolatos ügyben közvetlenül a szerkesztőhöz kell tehát ezentúl fordulni. Előfizetések, hirdetések a szerkesztő címé­re küldendők be, vagy pedig telefonon a lap szerkesztőjét kell felhívni, ha valaki sze­mélyes találkozást óhajt ve­le. Megbeszélésre a szerkesz­tő személyesen ellátogat üz­letekbe, vagy magánhásakba, bármilyen fontosabb ügyben. fiiiek a Szent, István Római Katolikus Egyházközségből Közli: Ft. Dr. Dunay Antal plébános 123 Third Sí- Passaic N. J. Phone: 779-0332 B1ZUB T. JÓZSEF temetkezési igazgató i legmodernebb felszere­léssel áll a gyászolók rendelkezésére. 203-5-7 THIRD STREET, PASSAIC. N. J. Telefon: 777-4332 és 815 LEXINGTON AVE^ CLIFTON. N. J. Telefon: 777-4332 BAUM BÚTOR ÜZLET 172 Market St- Passaic. N. J. ( Telefon: PH 9-2584 ■ Megszületett a zebiöáá OPOLE — Sikeresen ke­resztek a lengyelországi Opo­­la állatkerti ében egy zebrát és • gy szamarát. A nász eredrné- i yeként zebroidnak nevezett csikós és szamárfül ü állat született. Papir-lepedők CHCAGO — Cook megye commissioner jei két héten keresztül próbálták ki az új­fajta lepedőket, amelyek — papírból készültek és hasz­nálat után egyszerűen el kell cobni azokat. A commisione­­rek megfelelőnek találták a papir-lepedőket és engedé­lyezték azok használatát a megyei kórházakban és az időskorúak számára fenntar­tott otthonokban. Washington, D.C.-ben, alig fél épüleifctömbnyi távolság­nyira az igazságügyminisz­térium épületétől, az egyik könyvkereskedésben, csak felnőttek számára olyan fo­lyóiratokat árusítanak nyíl­tan, amelyekben nagyszámú ás izgalmasan érdekes mezte­len női fénykép látható. A folyóiratcímek közül a legenyhébbek a következők: Meztelen Hangulat — Or­gia Ciklus — Férfi Szerel­mesek. A “Férfi Szerelmesek” ne­vű folyóiratban, ugyanolyan szexi pózokban találhatók meztelen férfiakat ábrázoló fényképek, mint amilyen meztelen női fényképek az egyéb folyóiratokban látha­tók. Nixon elnök több izban erősebb obszcenitás - ellenes törvényeket sürgetett és kí­vánságával a képviselőház egyik albizottsága is egyet­ért. Az elnöki különbizottság azonban, amely szeptember közepén fogja nyilvánosság­ra hozni jelentését és javas­latait az obszcenitásra és a pornográfiára vonatkozóan, az ezzel kapcsolatos törvé­nyek enyhítését fogja java­solni, a kiszivárgott hírek szerint. Az obszcenitás és a por­nográfia ellen folyó harcot legnagyobb mértékben az a körülmény hátráltatja, hogy valójában senki sem tudja, hogy micsoda hát az “obszce­­nitás” és a “pornográfia”? Az egyes bíróságok egy­mással sem értenek egyet ab­ban, hogy ezek a kifejezések valójában mit jelentenék, te­hát valójában mikor obszcén és pornográf valami, ennek következtében rendkívül ne­héz dolog bármiféle marasz­taló végzést kapni bármilyen bíróságtól. Ez az oka annak, hogy ám­bár a federális ügynökök, szerte az országban már szá­mos könyvesboltban razziát rendeztek, mindeddig egyet­­en “obszcén” termékeket áru­sító üzletet nem sikerült bí­rósági határozattal bezárat­niuk. A jelenlegi kongresszusi ülésszak elé eddig összesen több, mint 200 obszcenitás el­leni törvényjavaslatot ter­jesztettek, eddig ezek közül ! mindössze egyetlen ilyen ja- I vaslatból lett törvény. A javaslatok beterjesztői j között egyaránt vannak de-1 mokraták és republikánusok, liberálisak és konzervatívok. Az úgynevezett obszceni­tás é:jL pornográfia kérdésé­vel már a Közegészségügyi Hivafal főorvosa és a Federal i Communications Commission 1 is foglalkozik. Az ebben az ügyben vizs­gálatot folytatott elnöki kü­lönbizottság azonban, amely szeptember közepén hozza I nyilvánosságra javaslatait, a j hírek szerint, úgy találta, j hogy az úgynevezett “por- j nográfia” társadalmi jelentő- j ! ségét rendkívüli módon és in-; dokolatlanul eltúlozzák. A bizottság azt állítja je­lentésében, hogy a “pornog­­ráfai” semmiképpen sem ered­ményez úgynevezett társada­lom-ellenes magatartást. A bizottság véleménye máris ellenszenvet keltett a Fehér Házban, Ronald Zieg­ler, a Fehér Ház sajtóosz­tályának a vezetője, hangsú­lyozza : A bizottságnak csu­pán egyetlen olyan tagja van, akit nem Johnson elnök neve­zett ki a bizottságba, igy te­hát a bizottság véleménye semmiesetre sem tükrözi a Nixon - adminisztráció véle­ményét. A pornográfia és az obszce­nitás körüli vita azonban, mindennek ellenére, tovább folyik. A legzavaróbb körül­mény az, hogy éles vita fo­lyik olyan kifejezések felől, amelyeknek igazi jelentését senki még pontosan meghatá­rozni nem tudta. BEVÁNDORLÁSI TANÁCSADÓ KÉRDÉS: Néhány barátom az egyik vasfüggöny mögöt­ti országból az Egyesült Ál­lamokba jött, meglátogatni engem. Szeretnének itt ma­radni és menedékjogot kér­ni. Vran ennek valamiféle tör­vényes lehetősége? VÁLASZ — Az amerikai bevándorlási törvény nem is­mer “menedékjogot”, mint olyat. A törvény azonban megengedi, hogy az illető az Egyesült Államokban marad­jon, amennyiben bizonyítani tudja, hogy ha szülőhazájába visszatér, üldözésnek lenne kitéve. A bizonyítás azonban egyáltalában nem könnyű. Pusztán az a körülmény, hogy az illető hazája kommu­nista ország, ő maga pedig kommunista-ellenes, nem ele­gendő? Az itt maradni akaró személynek hiteltérdemlően bizonyítania kell, hogy ha szülőhazájába visszatér, üldö­zésnek lenne kitéve. Ameny­­nyiben azonban korábban nem üldözték, ez a körülmény ellene szól. Ezenkívül: ameny­­nyiben az ön barátai a kérdé­ses kommunista országból út­levéllel jöttek látogatóba az Egyesült Államokba, azt bi­zonyítja, hogy az illetőket szülőhazájukban nem üldözik. Az ön barátai megpróbálkoz­hatnak a szokásos bevándor­lási engedély megszerzésével, amennyiben a bevándorlási törvény munkaügyi követel­ményeinek megfelelnek. Vagy pedig: próbálkozzanak meg az Egyesült Államokban ma­radni két esztendeig. A két év letelte után, talán lehetsé­ges az, hogy menekültnek mi­nősítsék őket, a bevándor­lási törvénynek arra a parag­rafusára való hivatkozással, amelynek lényege: Amennyi­ben valaki két évig az Egye­sült Államokban tartózkodik és valószinüsiteni tudja, hogy szülőhazájába történő vissza­térése után üldözésnek lenne kitéve, hivatalosan menekült­nek minősíthető. A bevándor­lási törvénynek ez a paragra­fusa egy árnyalattal liberáli­sabb, mint az a paragrafus, amelyet első lehetőségként említettünk, vagyis, amely­nek értelmében az itt tartóz­kodónak bizonyítania kell, hogy amennyiben hazatér szülőhazájába, üldözni fog­ják. * * * KÉRDÉS: Szüleim 1910- ben vándoroltak az Egyesült Államokba és engem is, aki akkor gyerek voltam, maguk­kal hoztak. Azóta is Ameri­kában élek. Nem tudom, hogy szüleim valaha is amerikai ál­lampolgárok lettek-e és szü­letési bizonyítványom nincs. John N. Irwin II., egy ismert new yorki ügyvéd lett a külügy­minisztérium második legfonto­sabb személyisége. Nixon elnök őt nevezte ki alminiszternek. Soha, egyetlen választás al­kalmával nem szavaztam még és állampolgársági helyzete • met sohasem tisztáztam, most azonban szeretném ezt megtenni. Mi a teendő? VÁLASZ: Az első lépés: próbálja megszerezni szülei naturalizációjának hivatalon papírjait, amennyiben egyál­talában vannak ilyenek. Ez' ügyben forduljon a Beván-; dorlási Hivatalhoz és töltse ki azt a formulát, amelyet önnek ott majd átadnak. Ha szülei naturalizált amerikai állampolgárok voltak, a le­származás jogán ön is ame­rikai állampolgár és ebben az esetben kérjen egy állampol­gársági igazolást. Amennyi­ben szülei nem voltak ameri­kai állampolgárok, vagy pe­dig az errevonatkozó doku­mentumokat nem lehet felku­tatni, önnek először is iga­zolnia kell, hogy az Egyesült Államokba törvényesen been­gedték és 1924 julius else- . je óta folytatólagosan az or- . szágban élt. Amennyiben ezt bizonyítani tudja, azonnal megkaphatja az amerikai ál­lampolgárságot. Az errevo- ■ natkozó kérvény-formát is a Bevándorlási Hivatalnál kap- , hatja meg. Az arravonatkozó kérvény, hogy törvényesen ' engedték-e be az országba, 25 '• dollárba kerül. Terjessze lapunkat! BAJ VAN AZ “OBSZCENITÁS” KÖRÜL SENKI SEM TUDJA, HOGY - MICSODA?

Next

/
Thumbnails
Contents