Szabad Sajtó, 1969. október-december (61. évfolyam, 40-52. szám)
1969-10-30 / 44. szám
10. oldal SZABAD SAJTÓ Thursday, Oct. 30, 1969 A KIRÁLYNŐ ELHATÁROZÁSA, HOGY NE KÖZVETÍTSEK KARÁCSONY ÜZENETET LONDON, Anglia — Erzsébet angol királynő személyes , döntése, hogy hagyományos karácsonyi üzenetét Anglia és a Commonwealth népeinek ne hozzák rádión és televízión, világosan mutatja a belső megértését annak, mennyire megváltoztak az idők, a commonwealth és a királyság intézménye. A hagyomány a királyi beszéd rádión való közvetítésére 37 évvel ezelőtt kezdődött V. György király uralkodása alatt. Akkor Nagy Britannia még mindig nagy birodalmi hatalom volt, s a folyamat, mely először az angol birodalmat az országok “családjává”, majd laza társas viszonnyá alakította, még alig kezdődött meg. Akkoriban az egész világon jelenlevő rádiónak még erős kapcsoló szerepe volt a birodalom országaiban. A televízió általánossá válásával és a fiatal királynő trónralépésével 1952-ben az érdeklődés és a királyi üzenet közvetítésének értéke emelkedett. Még az elmúlt évben is 24 millió ember nézte meg a televízión és 8 millió hallgatta meg rádión. Mint azt azonban ma már mindenki tudja, a televízió alkalmas arra, hogy túlméretezze a dolgokat. Máris két látványos, az egész világon bemutatott televíziós adás a királyi családról, jellemezte ezt az évet, az egyik a Walesi Herceg beiktatása a Caernarvon kastélyban, a másik a figyelemreméltó dokumentálás film, a “Royal Family”. Ezt az utóbbit újra mutatja színesben a British Broadcasting Corporation Karácsony napján. Azonkívül az angolok láthatják a királynőt és családját a televízión Karácsony reggelén, amint Istentiszteleten vesznek részt, a St. George kápolnában a Windsori Kastélyban. Valószínűnek látszik, hogy Erzsébet királynő és tanácsadói úgy vélték, hogy túlsók “királyi” lesz a levegőben Karácsony napján, ami hamis benyomást kelthet arról a szerepről, amit egy uralkodó játszik a jelenlegi modern társadalomban. Kanadában nemrégen a királynő férje Philip herceg a maga természetes módján megjegyezte, hogy a királyság történelmi okokból áll fenn és előnyére szolgál a nemzetnek, melyben fenáll. Mint Angliában és más országokban megállapították, ma a királyság egyik fő garantálója a parlamentáris rendszernek és az alkotmányos fejlődés folytatólagosságát képviseli. Azonkívül megszemélyesíti a történelmet. Egy vezetőt ad az államnak, aki felül áll minden pártvitán és pártviszályon. Arra szolgál, hogy kihangsúlyozza az emberi kötelességet az emberi jogok követelése felett. Sokak számára a hódolat eltűnt a királyi intézmény iránt, a tisztelet iránta azonban megnövekedett. Ebben az évben mindezek tekintetbe vétele mellett, Erzsébet királynő maga döntött, hogy a karácsonyi üzenet közvetítése, “túllőne a célon”. Ehelyett az üzenetet írott formában megkaphatja mindenki. És a királynő maga fogja elhatározni, hogy közvetítsék e jövőévi üzenetét. Ebben kizárólag belső női sugalmazása és a közönség kinyilvánított óhaja lesz az irányítója. MAO GONDOLATAI ALAPIÁN TENYÉSZTETT LOVAK KINÁRAN HONG KONG - Vörös Kina azt állítja, hogy nagyobb és jobb lovakat tenyészt. A titoknak természetesen semmi köze sincs a szénához és zabhoz, kizárólag Mao Tze-tung gondolataiban találja magyarázatát. A kommunista kínai nukleáris program ellenére is, a katonaság még mindig használ lovakat, mégpedig nagy mennyiségben. A nehéz kérdés az, hogyan találjanak helyet a tenyésztésükre, még olyan nagy területű országban is, mint Kina. S ez az a probléma, ahol Mao idézetei kisegítenek. A New China News Agency hivatalos sajtóügynökség szerint, egy katona pontosan eltalálta, hogy melyik Mao gondolatot és idézetet alkalmazza a ló-problémára s ez az: — Értsd meg a forradalmat és hajtsd előre a termelést. Ez átfordítva tevékenységbe ez annyit jelent: — Fel a hegyekbe, használjuk a hegyi füvet lovak etetésére, olyan területen, mely amúgy is alkalmatlan a megművelésre. Ezen a zordon területen a katonák és csikósok, akiket az uj feladatra kiszemeltek, elhatározták — ugyancsak Mao szerint — hogy v “megfelelő forradalmi hévvel elvetnek minden idegen dogmát a lótenyésztésre vonatkozóan.” Ezek elkezdték a lótenyésztést 10,000 láb magas hótakarta hegyeken, amit a “polgári technikai tekintélyek” lehetetlennek tartottak. Istállókat építettek a hegyormokon s nemsokára az első feladat teljesítve volt, “mindenütt vörös zászlók lebegtek a légben”. Később ez egy kissé kiegészült, amennyiben “csikósok vágtattak és közben forradalmi dalokat énekeltek” mindenfelé a hegyi füves térségeken, ahol a “múltban nem élt ember és nem kalandozott állat”. A forradalmi tevékenység ezen idillikus képe azonban nem végződik itt. “Mély proletár érzelmekkel áthatva a nagy vezér, Mao iránt, a csikósok szilárdan kitartanak amellett, hogy naponta “köz”olvasásokat tartsanak Mao gondolatairól sőt megvitatják azok alkalmazását s mindezt lóháton”. Mao, vagy nem Mao, a lovak nyilvánvalóan szépen fejlődtek. A kommunista sajtóügynökség szerint meghíztak és erősek lettek, a hideg és hó ellenére is és vigán “gallopoznak hegynek fel és hegynek le” a háborúra való előkészületben”. További jelentéseiben — vérszemet kapva saját írásától — a hivatalos sajtóügynökség azt irta, hogy egy másik lótenyésztő csoport épületeit lerombolta egy homokkanadai polgárok számára OTTAWA, Ont. Kanada. - A bevándorlási és munkaügyi minisztérium jelentette, valószínűtlen, hogy a magasabban képzett kanadaiak visszatérnek, ha egyszer már az Egyesült Államokban voltak. Egy tanulmány a hivatásos, tudományos és technikai “agy-veszteségről” az Egyesült Államokba, azt is megállapította, ha egy kanadai a diplomáját Amerikában szerezte meg, ez 23 százalékkal növelte annak valószínűségét, hogy kivándorol az Egyesült Á Hantokba. Peter Y. Comay, aki doktori fokozatára az amerikai Princeton Universityn készült elő kanadai ösztöndíjjal, megállapította, hogy a kanadai diákok 30 százaléka, akik diploma utáni további tanulmányokat akarnak végezni, amerikai egyetemekre iratkoznak be. Ebből arra következtetett, hogy a kanadai kormány pénzügyi támogatása továbbtnuló kanadai diákoknak, csak ösztönzi őket, hogy az Egyesült Államokban telepedjenek le. Comay felmérését 6825 kanadai egyetemi diákkal végezte, akik közül 1056 vándoí’olt ki időlegesen, vagy végleg az Egyesült Államokba. S azok a kanadai diákok, akik az Egyesült Államokban tanulnak, csaknem biztosan Amerikában akarnak karriert csinálni. Megállapította, hogy hivatásbeliek az Atlanti Óceán melléki, és a prairie tartományokból, valamint a francia Quebec tartományból kevésbbe éreznek hajlamot arra. hogy Amerikába vándoroljanak, mint a kifejezetten angol nyelvű tartományokból, Ontarioból és British Columbiából. A legtöbb kanadai, aki viszszatér az Egyesült Államokból 2—3 év múltán teszi ezt és legtöbbjük tanulmányi és kormány szervezetekben dolg o z i k tovább Kanadában, mert azok, akik ipari pályákra készültek Amerikában, ott is maradnak, mert a jövedelmük magasabb, mint Kanadában. vihar. Ezek azonban az egész lóállományt még idejekorán elhajtották 300 mérföldnyire s közben a kancák 60 csikót szültek. S mindez a hivatalos állami sajtókiadásban, melyet Hong Kongban olvastak. HALÁLOS KACSINTÁS BRÉMA — Egy brémai kereskedő, szomszédnőjének egyetlen kacsintása miatt elvesztette feleségét. Az éjszaka hazatérő és kissé italos Ferdinand Zeh véletlenül öszszetalálkozott ugyancsak esti összejövetelről hazaérkező szomszédnőjével, aki rákacsintott. A kacsintást bátorításnak tekintő Zeh erre benyomult a nő lakásába. A szomszédnő azonban felháborodott és a rendőrség segitségével tudott csak megszabadulni a tolakodó férfitől. Zeht nemi erőszak kísérlete miatt citálta bíróság elé az ügyész. Ezt a szégyent a kereskedő felesége annyira a szivére vette, hogy öngyilkos lett. A szomszédnő a bíróság előtt a tanácselnök kérdésére ezt felelte: “Kérem, én mindig kacsintok, ha egy kis alkohol van bennem. Ez ideges jelenség nálam, de egyéb jelentősége egyáltalán nincs...” Teresa Wright és Arthur Kennedy, az “Appalachian Autumn” cimü filmben, a CBS Playhouse sorozatban. Amerika mágnes, magasan képzett
