Szabad Sajtó, 1969. október-december (61. évfolyam, 40-52. szám)

1969-12-18 / 51. szám

10. oldal SZABAD SAJTÓ Thursday, Dec. 18, 1969 A BRAZIL NAGYVÁROSOK UTCÁI GUERILLA-HARCOKTÚL HANGOSAK Brazília forradalmi ter­roristái nemrégiben még az dalmi terrorista-csoport ve­zetője volt, amely —a marx­izmuson kívül, gyujtogatásök-Néhai Everett Dirksen szenátor helyébe pályázik Adlai E. Ste­venson Chicagóban. Egy demokrata ülésen Richard Daley pol­gármesterrel. őserdők rejtekéből folytat­ták guerilla-haroukat a kato­nai diktatúra — és a demok­rácia ellen, egyaránt. A brazil forradalmárok azonban már elhagyták az őserdőt és harcuk szinterét a nagyvárosokba helyezték át. Következmény: a brazil nagy­városok utcái g'uerillaharcok­­tól visszhangzanak. A nagyvárosi guerilla-har­­coknak megvannak a maguk kétségtelen eredményei a for­radalmárok és a rendőrök szempontjából, egyaránt. Bra­zília veterán marxistáját és terrorista forradalmárát, a 65 esztendős Carlos Marighelát. már évek óta körözte a brazil rendőrség. Marighelát jótékonyan el­rejtették a rendőrség fegy­verei elől az őserdő sürü in­dái. Alig néhány héttel ezelőtt azonban, Marighela, aki maga is a városi guerrilla-hareok résztvevője lett, befejezte éle­tét: egy utcai tűzharc alkal­mával a rendőrök agyonlőt­ték.1 Marighela a kövezeten he­vert, nyakából és melléből patakokban ömlött a vér és egy brazil rendőrtiszt találóan jegyezte meg: — Határozottan szerencsé­sek vagyunk: Marighelát so­ha sem tudtuk volna puska­végre kapni az őserdőben. S ez volt Carlos Marighela, veterán brazil marxista és terrorista forradalmár hullá­ja felett a gyászbeszéd. Marighela egy olyan forra­kal, emberrablásokkal s uton­­állásokkal foglalkozott: Bra­zíliában a forradalmárok min­dig is hajlamosak voltak ar­ra, hogy a forradalmi ideoló­giát köztörvényes bűncselek­ményekkel kapcsolják össze. Marighela halála azonban korántsem jelentette a for­radalmi terroristák tevékeny­ségének a befejezését: alig néhány nappal ezelőtt, Rio J De Janieroban, guerilla forr­­! radalmárok, megszálltak egy j belvárosi rendőrőrszobát, szá­­j mos rendőrt legyilkoltak,majd elmenekültek, ezt az üzenetet hagyva hátra: —A harc Carlos Marighela halála után sem szünetel! Nem is olyan régen, alig né­hány hónappal ezelőtt, Brazí­liában is, akárcsak a többi latinamerikai országban, Fi­del Castro egykori barátja és munkatársa, Ernesto (Che) Guevara, volt a forradalmá­rok eszményképe és bálványa. Che alakja szinte legendás­sá magasodott a forradalmá­rok szemében, amióta két esz­tendővel ezelőtt, Bolíviában, hegyi rejtekhelyén, guerilla­­csoportjával együtt, elfogták és kivégezték. Annak ellenére azonban, hogy Che még ma is a brazil forradalmárok bálványa — guerilla-taktikáját már nem követik. Kétségtelenné vált, hogy Ernesto (Che) Guevara guerilla-harcai a hegyi rej­tekhelyekről, rengeteg pénzé­be kerültek Kubának és tel­jes mértékben eredménytele­nek voltak. Naplójában maga Guevara kénytelen volt a he­gyi guerilla-taktika teljes ku­darcát elismerni. A bolíviai, perui, guetama­­lai és brazil parasztok bizal­matlanok a forradalmárok iránt: az uralkodó rendszer iránt érzett ellenszenvük ko­rántsem teszi őket fogéko­nyabbá a forradalmárok cél­kitűzései iránt. . A brazil forradalmárok te­hát — Guevara nevét tovább­ra is áhitatosan hangoztatva, kudarcot vallott takitikáját azonban megtagadva — el­hagyták az őserdőt és a me­zőgazdasági területeket és a nagyvárosok utcáin folytatják guer illaharcaikat. Egy brazil guerilla-csoport vezetője, nemrégiben, a kö­vetkezőket mondotta egy ame­­fikai újságírónak: — Ma már tudjuk, hogy a nagyváros “őserdejében” si­keresebben rejtőzhetünk el és sikeresebben harcolhatunk er­ről a nagyvárosi támaszpont­ról, mint az őserdő indái mö­gül. — A katonai diktatúra, vagy a nyugati demokrácia el­len harcolnak? — kérdezte az amerikai újságíró. — Mindkettő ellen — felelte határozottan a guerilla-vezér — Dehát . . . mi a különbség a kettő között? — kérdezte, azután eltűnt az egyik mel­lékutcában, hogy a forradal­mi ideológiai nevében tovább folytassa az emberrablásokat, a gyújtogatásokat s az uton­­állásokat. hizlaló gépírás MONTREAL — Dr. Martin Hoffman, a McGill Univer­sity professzora, mondotta nemrégiben egyik szabad­­egyetemi előadásában: Az a gépirónő, aki kizárólagosan villanyirógépen ir, elöbb­­utóbb elhízik, a villany-írógé­pen dolgozó személy ugyanis, a gép könnyű mozgása követ­keztében, kevés kalóriát fo­gyaszt. A nem villannyal mű­ködő Írógépen dolgozó sze­mély óránkint 87.8 kalóriát használ el, mig a villany-író­gépen dolgozó személy órán­­kinti kalória-fogyasztása csu­pán 72.9 kalói’ia. A RENDEZŐ, AKI HAZÁT CSERÉLT RÓMA — Roberto Rossel­lini, 65 éves filmrendező, le­velet intézett a kultuszminisz­terhez és levelében közölte: Az olasz hatóságok művészet­­ellenes magatartása miatt el­hagyja Olaszországot és Fran­ciaországban fog letelepedni és ott fog dolgozni. Merénylet a párisi mecset ellen PÁRIS — Az “Agence France-Presse” nevű fran­cia hírügynökség jelentette a közelmúltban: A párisi mo­hamedán mecset közelében időzített bomba robbant. A bombarobbanás betörte a mecset kapuját és a közelben számos ablakot bezúzott. Se­besülés, haláleset, nem tör­tént. A rendőrség megindítot­ta a nyomozást az ügyben. Berlioz kiállítás LONDON — A londoni Vic­toria muzeumben Berlioz kiál­lítás nyílt, a zeneszerző halá­lának százéves évfordulójára való emlékezésül. Kedves oroszlánok BIRMINGHAM, Anglia — A 45 éves George Robinson a közelmúltban 24 órát töltött egy bezárt ketrecben, két oroszlánnal. Amikor a ketre­cet elhagyta, kijelentette: Megszerettem ezt a két orosz­lánt, igazán kedves állatok. — Mr. Robinson egy arnnes­­tiát követelő szervezet tagja és az oroszlánketrecben töl­tött 24 órával azt akarta kife­jezésre juttatni: szerte a vi­lág börtöneiben, számos fe­­gyenccel rosszabbul bánnak, mint az állatkertben, az álla­tokkal. A 20 éves osztrák Éva Rueber- Staiert “Miss World”-nak koro­názza Omar Sharif filmszínész London, Angliában. Ezeket a .kpilégákaj...,örökölt^, Jixiyny..Ste>VÄrt egy “western” filmjéhez.

Next

/
Thumbnails
Contents