Szabad Sajtó, 1969. október-december (61. évfolyam, 40-52. szám)
1969-12-18 / 51. szám
Thursday, Dec. 18, 1969 ___________ _________SZABAD SAJTÓ______________________________________________11, oldal ROKONAINK NYOMÁBAN A SUMIKOKRÓL ÉVEZREDES TITKOK TUDÓSA BUDAPEST — Néhány évvel ezelőtt már világszerte A sumir témájú emigrációi? könyvkiadás csúcsteljesítményeként egy u j magyar könyvkiadó vállalkozás egyszerre két szép kötettel lepte meg az olvasni, tudnivágyó közönséget. A GILGAMESH Kiadó könyvei ezek, az újonnan megindított STUDIO SUMIROHUNGARICA sorozat első önálló kötetei. Nem az emigráció szegényes Hamupipőke köntösébe öltöztetve és nem az annyira megszokott ‘ahogy lehet’ módon jelentek meg, hanem jóizéssel párosult modern formában, úgyhogy minden könyvespolcnak büszkeségei lehetnek. A folytatódó sorozat szerkesztője Dr. Érdv Miklós. De a csúcsteljesítmény nem csak a külalakban hanem a tartalomban is megnyilvánul. A két kötet, Galgóczy János: “A sumir kérdés” és Dr. Somogyi Ede: “Szumirok és Magyarok” címeket viseli, és a ma már halott szerzők ritka és részben ismeretlen tanulmányait gyűjti össze, egyik meglepetésből a másikba ejtve az olvasót. S az mindegy hogy az olvasó melyik táborhoz tartozik a pro-sumirhoz vagy az anti-sumirhoz, mert a két könyv rádöbbent minden elfogulatlan és tájékozódást kereső magyart arra, hogy amit eddig a sumirról tudott az bizony kevés, aki pedig tagadta a sumir-magyar i-okonitás fennállásának még a lehetőségét is az egy százévesnél idősebb magyar kultúrtörténeti eredményt mellőz jogtalanul. Galgóczy könyve magáért A statisztika szerint a legtöbb ember szívbetegségben hal meg. A második helyen a rákbetegség szerepel. A 0. helyen nemrég még a fertőző betegségek álltak. Ezt a helyet azonban csakhamar elfoglalták a közlekedési balesetek, amelyek óriási méreteket öltöttek. Jelenleg a világ utjain több mint 200 millió gépjármű közlekedik és számuk évente mintegy 20 millióval gyarapodik. Ennélfogva a közúti közlekedés biztonsága nagy társadalmi és egészségügyi problémává válik. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában évente több mint százezer ember hal meg az utakon. Csupán az Egyesült Államokban az utóbbi években többen vesztették életüket közlekedési, balesetek következtében, beszél. Az első világháború alatt a Tud. Akadémiához benyújtott három könyve a mostoha körülmények miatt kiadatlan maradt, tanulmányai pedig életében soha nem jelentek meg könyvalakban. Nem csoda, hogy manapság jó ha a nevét ismerték. Pedig Galgóczy mellőzése és elfelejtése nagy veszteség és igazságtalanság, mert rendkívüli tehetség volt. Ő volt az első magyar, aki az ékirás minden csinjával-binjával tisztában volt és munkái kiváló magyar és külföldi szaklapokban jelentek meg. Ezeken a lapokon folytatott szellemi párviadalt olyan nagyságokkal, mint a new yorki Columbia egyetem sumirologia professzora J. D. Prince, mely vitát a könyv eredeti angol szövegével közli. Halévy két cikkében is vitázott vele. Közli a kötet Munkácsi Bernát bírálatát is Galgóczy egyik munkájáról és ebben a finnugorizmus akkori legnagyobb tekintélye, bár sokban eltér tőle, mégis sok eredményét elfogadja és szaktudását elismeri. Mgdöbbentö az a játszi könnyedség, amelyikei Galgóczy megoldja az idegenek számára oly érthetetlen, a sumir és magyar nyelvekben különlegesen egyformán meglévő tárgyas igeragozás. Négyszer szavas szótára — amelyet a kötet egészében közöl — még ma is nagy szellemi teljesítménynek számit, pedig korban jóval emegelőzi a vatikáni Institution Biblicum tanárának A. mint ahány amerikai katona esett el annak idején a második világháború frontjain. Amint ez a részletes elemzésből kiderült, a balesetek legnagyobb részét, csaknem 80 százalékát a vezetők testti és lelki állapota okozza. Ezután következnek a műszaki és az időjárással kapcsolatos, valamint egyéb okok. A balesetek 30 százalékát, sőt Amerikában az utóbbi időben 55 százalékát, az ittasság okozza. A baleseti okok között szerepelnek a gépjárművezetők szervezetének többákevésbbé rejtett zavarai: az érelmeszesedés, az epilepszia, a szívinfarktus, a magas vérnyomás, stb., melyek azért veszélyesek, mert hirtelen rosszallóiét okozhatnak és a vezető azonnal elveszti uralmát a -gépjármű felett. Deimelnak a szógyüteményét. A közel 300 oldalas tanulmánysorozat minden egyes tétele meglepetés, kellemes meglepetés azoknak, akik csak az igazságot és a tényeket keresik a nagy vitákat kiváltó sumir-magyar rokonitás ügyében. A második kötet szerzője Dr. Somogyi Ede, szintén zseniális ember, négy világnyelv nyelvtanának szer k.e sztöje Emellett újságíró, s szerkesztésében jelent meg az első Magyar Lexikon a maga impozáns 16 kötetével. A most újra kiadott könyvének cime: “Szumirok és Magyarok”. Ez a tartalmas könyv az első terjedelmes sumir-magyar nyelvtani összehasonlítás, bőséges szószedet kíséretében. Könyvének történeti részében felvázolja a sumirologia és az ásatások legfontosabb mozzanatait és kifejti benne egy sumir katedra felállításának szükségességét a pesti egyetemen. Okfejtése logikus és megalapozott, hiszen ebben az időben az egyetemnek már volt egyiptológiai, izlamológiai és se mitológiai tanszéke. Csak a külföldi tudósok véleményére támaszkodik megokolásában, kik közül számosnak az a véleménye, hogy a sumir és a magyar rokon nyelvek. A Studia Sumiro-Hungarica készülő harmadik kötete Dr. Érdy gondozásában szin- 1 tén sok meglepetést Ígér. Feldolgozza az elmúlt 120 év összes hazai és külföldi szerzőjétől megjelent sumir-magyar-uralaltáji rokonsággal foglalkozó tan u 1 mányokat. Szerzőik között szerepelnek orientalista egyetemi tanárok, püspökök, theológusok, a Tudományos Akadémia több tagja és egy világhírűvé vált magyar régésznő, Torma Zsófia sumir-magyar vonatkozású Írásai. 1969-ben múlt éppen 100 éve, hogy a történész Ribáry Ferenctől elhangzott az első sumir-magyar-turáni rokonságra kitérő előadás a M. T. Akadémián, és hogy a francia Oppert megállapította ,hogy a nem rég felfedezett turáni népet sumir-nak kell helyesen nevezni. A két első kötetet olvasóink már megrendelhetik, Galgóczyit US 37.80, Somogyit 36.90-es áron, “Gilgamesh Publishing Company”, 430 W. 34 Street 12-D( New York. N. Y. 10001 cimen. E könyvek igazi örömet fognak okozni mindazoknak ,akik a magyar nép és nyelv őstörténetén ezirányban dolgoznak és fáradoznak. , nagy elismerést keltett egy magyar professzor munkája •—az Afganisztánban, Szurkh- Kottalbän talált görögbettis szentélyfeliratok megfejte se. Európa sok tudósa “vallatta” a szentélyfeliratokat hoszuhosszu éveken át, hiába. Ami nekik nem sikerült, azzal megbirkózott dr. Harmatta János, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem indo-európai tanszékének vezetője. A professzor munkássága nyomán uj nyelv született: másodszor kapott életet, vált érthetővé a halottaiból feltámasztott baktriai nyelv. A hetedik az eddig ismert középiráni nyelvek közül. A buddhista barlangszentélyben szovjet régészek bukkantak a görögbetüs feliratokra. Ők kérték fel Harmatta professzort, hogy foglalkozzék a szasszanida birodalom életéről tudósitó titokkal. Vállalta. A baktriai nyelv megfejtéséhez hat nyelv — az előző hat közép-iráni — birtokában látott hozzá. A magyar tudós lényegében egy rövid felirat alapján fejtette meg a rég elfeledett nyelv titkát. A szasszanida birodalom az időszámításunk utáni harmadik században jött létre. A megfejtés alapjául szolgáló felirat is Szasszanida-hóditók saját vallásuknak megfelelően alakították át a buddhista szentélyt. “Az Ördög bar-LONDON — A penicillinnel és más antibiotikumokkal kezelt vágóállatok húsa hat ember halálát okozta a közelmúltban Kelet-Angliában. Angol farmerek rendszeresen adnak penicillint borjúnak, csirkének és más vágóállatoknak, hogy meggyorsítsák növekedésüket. Egy orvosi vizsgálat azonban kimutatta, hogy ezeknek az antibiotikumoknak a hatása következtében olyan virusok fejlődnek ki az állatok szervezetében, amelyek az immunitást bizonyos betegségekkel szemben végiilis megszüntethetik, s a levágott állatok húsával ezek a vírusok átkerülnek az ember szervezetébe. Az orvosi vizsgálat fedte lángját — mint a falra karcolták — az Istenek székhelyévé, avatták”, s elnevezték “Szado gabo”-nak vagyis Száz barlangnak. Dr. Harmatta János azt javasolta a szovjet régészeknek, hogy a földrengés-veszély miatt vigyék védett helyre a szentély feliratait. Tanácsára most lefürészelik, s a közeljövőben egy leningrádi múzeumban helyezik el a jelekkel borított falakat. A magyar professzor egyébként nemrég érkezett meg Párisból, ahol baktikai nyelven irt szasszanida bullákat fejtett meg, — több mint kilencvenet, tiz nap alatt. Megmentik a Fejéi megyei kastélyokat SZÉKESFEHÉRVÁR. — Elhanyagolt,omladozó állapotban van Fejér megyében a régi főúri kastélyok, nemesi kúriák zöme. A műemlék jellegű épületek üresek, esetleg raktárnak használják őket. Karbantartásukra, tatarozásukra nem fordítanak gondot. A Fejér megyei tanács vb. elhatározta, hogy megmenti ezeket a méltatlanul elhanyagolt építészeti értékéket. Elsőként a seregélyes! grófi kastély helyreállítására dolgoztak ki tervet. Az 1821- ben épült klasszicista stilusu műemléképületben idegszanatóriumot rendeznek be. A seregélyesit a többi kastély helyreállitása követi. fel a hat halálos esetet is. A brit kormányhatóságok most azt tervezik, hogy megtiltják a farmereknek, hogy az állatok eledelébe penicillint és más antibiotikumot keverjenek. Rendezik a Gyöngyös patakot KŐSZEG — Rendezik az ország egyik leggyorsabb folyású patakját, a Gyöngyöst. Az Alpokban eredő és Vas megye északi részét átszelő vízfolyás Kőszeg és Gencsapáti közötti 11 kilométeres szakaszának szabályozására 24 millió forintot költenek. PÁRTOLJA HIRDETŐINKET A HARMADIK HELY Amikor veszélyes a penicillin
