Szabad Sajtó, 1967 (59. évfolyam, 1-51. szám)

1967-03-16 / 11. szám

Thursday, Marcii IG. 1967 6. OLDAL Egy ismert kanadai katolikus pap a próbaházasságok bevezetését javasolja - egyházi ellenérzés mellett Szerte a világon növekszik 1 a házasságkötések száma, 3 minden országban növekszik az egészen fiatalok házasság- f kötéseinek száma és ezzel i egyidejűleg, minden ország- ]< ban növekedik a válások szá- t ma. 1* Ezzel a kérdéssel kapcsola- p tosan egy amerikai hetilap munkatársa megintervjuolta t Kanada egyik legismertebb \ és legtekintélyesebb katoli- s kus papját. A lelkész neve \­­Father Jacques Lazure. Fa- é ther Lazure az ottawai egye­tem társad alomtudományi j tanszékének igazgató-prof-esz- £ szóra. j Father Lazure a követke- j. zökben foglalta össze egészen j. egyéni és rendkivül érdekes r véleményét a kérdéssel kap- ^ csolatosan az amerikai újság- ^ iró számára: ^ — A fiatal párok számára e engedélyeznünk kellene a n próbaházasságot, beleértve a z szexuális kapcsolatot is. Eze­ket a próbaházasságokat tör- 0 vényesitenie kellene a társa- v dalomnak és az egyházaknak ^ is. A minimális életkor a pró z baházasságra lépő felek eseté- c ben 18 év lehetne. —: Meggyőződésem* hogy a n próbaházasságok rendszeré- n nek bevezetése azt eredmé- L nyezné, hogy kevesebb válás n és több boldog házasság len- s ne. Nagyon sok házasságot a v megfelelő előkészület hiánya 11 juttat zátonyra. A társada- 1' lom' úgyszólván teljesen ki- b kapcsolja a házasságra való k előkészítés folyamatából a szexuális kapcsolatot. e A próbaházasságok rend szere megelőzné azt, amikor l: a fiatal nő és a fiatal férfi § véglegesen összeházasodik. Ez z a rendszer — véleménye sze- n rint —r nagymértékben lehe- v tővé tenné a boldog házassá gokat. Egy férfinek és egy p nőnek teljesen meg kell is- ^ mernie egymást, mielőtt há- p zasságot köt. p — A valóságban kell él- j nünk, nem pedig idillikus és c alomvilágban. A próbaházas e ságok rendszere következté ben, mindkét fél megismer- s kednék az együttélés napi p problémáival és kötelczettsé- u geivel. k — kétségtelen, hogy egy házasság sorsát a két fél kö- d zötti szexuális kapcsolat dön v ti el. Mindenfajta házassági 1 előkészítésnek magában kel- c lene foglalnia és körül kel- e lene határolnia a szexuális }< kapcsol a toka t. Mi i n denn nek nem az lenne a célja, hogy 2 szexuális lazaságot eredmé a nyezzen, hanem az, hogy a r próbaházasság folyamán a fe- t lek teljesen és tökéletesen t megismerjék egymást, mi­előtt végleges ,törvényes r házasságra lépnek. — A mai házasságok csőd- < jéért nagymértékben és első- 1 sorban a társadalom a felelős, a társadalom, amely egyál- 1 falában nem ad szexuális ve- ; zérfonalat a házasoknak. | — Meggyőződésem, hogy a j társadalom és az egyházak , által törvényesített próbahá­zasságok rendszere jelentené a megoldást a boldog házas­ságok felé. Jelenleg történ­nek ugyan bizonyos előkészü­letek a házasságok előtt, bi­zonyos tanfolyamok például, azt látom azonban, hogy ezek­ből az előkészületekből egy rendkivül jelentős elem hi­ányzik. — Azt hiszem, ez az elem nem más, mint maga az együttélés gyakorlati oldala, beleértve és magába foglalva a szexuális kapcsolatot is. Senki se gondolja, hogy a szabad-szerelmet javasolom. Ezeket a próbaházasságokat ismétlem — szigorúan el-l lenőriznék az egyes állami és egyházi szervek. —- Mielőtt két fiatal próba­­háasságra lép egymással, il­letékeseknek alaposan meg kellene vizsgálniuk: elég éret­tek-e a felek szociálisán, fizi­kailag és pszichológiai szem­pontból egy ilyen kísérletre. — Minden ilyen törvényesí­tett és engedélyezett próba­házasságot — a kísérleti együttélés idején — állandó­ban eilíentőriznének a világi és egyházi szervek. — A próbaházasságok ide­jén a felek teljes mértékben gyakorolnák a születés-szabá­lyozást, vagyis gondoskodás történnék affelől, hogy a pró­baházasságban élő leánynak nem születik gyermeke. Gon­doskodnunk kellene arról, hogy a próbaházasságot meg­kísérlő fiatal párt semmiféle erkölcsi, személyi, vagy tech­nikai probléma ne akadályoz za a kísérlet végrehajtásában. — Véleményem az, hogy amennyiben az egyházi és világi szervek teljes mérték­ben legalizálják a próbahá­zasságot, nem történhetik csalás egyik fél részéről sem. — Meglehetősen nehéz vol­na arra válaszolni, hogy mennyi ideig tartson egy ilyen, megfelelő ellenőrzés mellett történő próbáházas­­ság? Gondolom, az időtartam váltakozhatnék 3 és 18 hó­nap között, majdnem lehe­tetlen azonban általános sza­bályt felállítanunk errevonat­­kozóan. — A próbaházasság után, elsősorban maguknak a fe­leknek kellene eldönteniük, hogy össze akarnak-e végle­gesen is házasodni. Elhatáro­zásukat azonban felülvizsgál­nák az illetékes egyházi és világi szervek. — Meggyőződésem, hogy a próbaházasságok rendszerét bele lehetne illeszteni a ka­tolikus egyház erkölcsi kere teibe, anélkül, hogy a kato­likus egyház alapvető erköl­csi meggyőződésén és morális elvein sérelem törénnék. ., —- A katolikus egyház meg szenteltnek jelenthetné ki a próbaházasságot is, éppen úgy ahogyan szentnek jelenti ki a törvényes házasságot. — Ma már, a társadalomtu­dósok és a szakorvosok véle­ménye megegyezik abban, hogy a házasságok boldogsá­gát jelentős mértékben dönti el a felek közötti szexuális kapcsolat jellege. — Éppen ezért, a próbahá­zasságoknál a hangsúlyt erre a kérdésre kellene fordíta­nunk. A házasság olyan reali­tás, amelyet mindenképpen tanulmányoznunk kell. — Az igazság az — és ezt mindenképpen tudomásul kell vennünk — hogy az emberi élet legnagyobb és legnehe­zebben megoldható feladata az egymással való együttélés. — Véleményem az, hogy szerte a világon, csupán a házasságok 15-20 százaléka ne­vezhető boldognak. A házas­ságok túlnyomó része boldog­talan akkor is, ha a házas­felek együtt maradnak és nem válnak el. — Túlságosan sok házassá­got kötnek meg csupán a szexuális szenvedély hatásá­ra vagy a házasságon kívüli terhesség társadalmi problé­májának elkerülésére és min­dezek a fajta házasságok, szükségképpen kátyúba jut­nak. — A felnőtt társadalom, szerte a világon, tabuként ke­zeli a szexuális kérdést és ezért a fiatalok számára a szexualitás nem az élet nor­mális következménye, hanem az áhított és tiltott gyümölcs. — A fiatalok jelentős ré­sze véli leszakítani a tiltott gyümölcsöt a házassággal és amikor a tiltott gyümölcs le­­szakitása megtörtént, kiderül, hogy az első izlelés után — csak unalom és kiábrándulás maradt. A bezártak játékkaszinóját bezárják CARSON CITY, Nevada. - Az itteni állami börtön játék­­kaszinóját március 28-án be­csűik ják, jelenti Carl Hocker, az uj börtön igazgató, akit hi­vatalának elfoglalása alkalmá­val a kormányzó megbízott a börtönfegyelem szigorításá­val. Szerencsejáték helyett a rabok hasznos foglalatossá­gokkal fogják agyonütni az időt: festéssel, cowboy-ruha készítéssel, szövéssel, varrás­sal. A foglyok birtokában le­vő zsetonokat pénzre váltják át és a pénzt javukra írják, a zsetonokat megsemmisítik. Az uj rend kihirdetését meg­előzte az a hir, hogy az állami törvényhozó testület amugyis megszüntetné a hazárdjátékot julius 1-én. MIÉRT DRÄGÄ A WHISKY? COLUMBUS, Ohio. — A whisky fifth-üvegóben több adó van, mint ital. Például Seagram’s Seven Crown Ohio államban: 94 centért kapja az állami italhivatal, a szövetségi adó 1,81, az állami adó 20 cent, az állam profitja 1,08, szállítási költség 2 cent, keze­lés 2 cent, sales tax 12 cent, eladási ár az állami italüzle­tekben 4 dollár 19 cent. Szerelmi históriák a bíróságon végződnek BUDAPEST. — A Népszabadság ugyanabban a számá­ban jelentette egy nőcsábász cs egy zsaroló bonviván ügyét, ami egyikük esetében felmentéssel, a másikuk esetéiben bör­tönnel végződött. A nőcsábász egy magányos elvált nőhöz költözött, akinek őszintén megmondotta, hogy nős, tehát arra ne számítson, hogy elveszi. Plat évig tartott a vadházasság, akkor a férfi elköltözött és a nő beperelte. Keresetében előadta, hogy a költségeket ugyan megosztották, de ö főzött, mosott és takarított rá, gondját viselte, ezért “szolgáltatá­sok” fejében 25,000 forint megfizetését követelte. Az első­fokú -bíróság helyt adott a keresetnek; a Legfelsőbb Bíró­ság fellebbezés folytán elutasította azzal az indokolással, hogy ha károsodás is érte a nőt, az “nem önhibáján kívül történt”, hiszen maga is bevallotta, hogy a férfi házassági ígéretet nem tett neki. Nem volt ilyen szerencséje a szegedi szinhááz bonviván­­jának, Mucsi Sándornak, aki egy alkalommal hazakisérte egyik nőismerösét, aztán a találkát zsarolásra akarta fel­használni. Névtelen levélben úgy állította be az ügyet, mintha valaki látta volna őket és az illető azzal fenyegette meg a nőt, hogy elárulja, ha nem fizet 6000 forintot. A nő­ismerős a jelzett helyen hagyta a borítékot, amiben pénz helyett összevágott ujságlapok voltak, s amikor a bonviván felbontatlanul zsebrevágta, a detektívek letartóztatták. A szegedi járásbíróság zsarolásért egy évi és négy hónapi I börtönre Ítélte. SZABAD BAJTÓ HAZAT VÁSÁROLNI KANAOABAN TORONTO, Ont. (Canadian Scene) — Kanada a családi házak világa. Jelenleg 5 millió 505 ezer a házak szánna, ebből 3 millió 495 ezerben maga a tulajdonos és családja lakik és csak a többi van bérbe adva. Az utóbbi időben egyre többen bárházba mennek lakni, finnek nem kis mértékben az a magyarázata, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők nem tudnak, vagy nem kívánnak megküzdeni az egyre növekvő telek- és ház­árak gondjával. Ot esztendővel ezelőtt a kanadai családok kétharmada saját házban lakott. Ma már csak 64 százaléknak, öt esztendő múlva előreláthatólag csak 60 százaléknak lesz saját háza. Tavaly országszerte kevesebb házat építettek, követke­zésképp az idén már nehezebb közép- és alacsony áru názat találni. A bérek 5—15 százalékkal, a házárak 10—20 százalékkal emelkedtek. A házhiány különösen a nagyvárosokban. (Toronto, Mont­real, Winnipeg, Vancouver) érezhető, ahol sok a munka­­alkalom, alig van munkanélküli és az emberek rendkivül jól keresnek. Országos viszonylatban ázt mondhatjuk, hogy a családi ház átlag ára 18,500 dollár. Régebbi házak átlag ái a ugyanakkor 15,000 dollár körül van. Ezek az árak azon­ban messze elmaradnak pl. a torontói áraktól. Metro To­rontóban az uj ház átlag ára 27,500, a régi házé (vagy mondjuk inkább néhány éves “használt” házé) 21,950 dollár. Torontóban 600—700 négyzetlábas lakás bére (természete­sen függően a város szivéhez való távolságtól és a lakás minőségétől) 110—175 dollár körül van és minden további hálószobánál még hozzá adhatunk ehhez a bérhez havi 15—20 dollárt. A kanadaiak jövedelmük nagyobb százalékát költik la­kásra, mint más nemzetek fiai. Természetesen tekintetbe kell venni azt is, hogy a lakások minősége is jobb, mint máshol. Aki házat akar venni, óriási választéka van. Négy évtizeddel ezelőtt épült háztól az újig. Mennyit költhetünk lakbérre, vagy házunk törlesztésére? Nem többet, mint egy­heti keresetünket. Ak,i évi 6000 dollárt keres (levonások előtt) az megengedheti magának, hogy 125 dollár havi lak­bért fizessen, vagy házára összesen ennyi terhet vállaljon. Azok járnak legjobban, akik olcsóbb, régi házat vesznek és azt rendbehozzák. A kanadai házak 20 százaléka a 20—45 évvel ezelőtt épült, 35 százalékuk 7—20 éves, 43 százalékuk legfeljebb 7 esztendős. Nem könyü eldönteni, hogy vásároljunk-e, vagy inkább építsünk házat. Az átlagember életében a családi ház meg­­szerzéses a legnagyobb befektetés, természetes tehát, hogy alaposan meg kell gondolni. A házválasztás a családi ház meg­szerzése a legnagyobb befektetés, természetes tehát, hogy alaposan meg kell gondolni. A házválasztás a család egész élete alakulására szinte döntő befolyással lehet. Ezért min­den tényezőt számításba kell venni. Gondolni kell arra, hogy mekkora, vagy milyen nagy a család, nehogy utólag kiderül­jön: nem kényelmes a házunk. Az északamerikai magyar Ékok levele Kopphoz Özv. Kodály Zoltánná, Budapest Tisztelt Asszonyom» Lehajtott fővel hallottuk a szomorú hirt, a nagy mester halála hírét. Itt távolban is leírhatatlan hiányt érzünk. Egy éve, hogy közöttünk volt, láttuk égő sze­meit, hallottuk a hangját. De a lelke régebben él közöttünk zenéjében, és csak most kezd igazán élni. Az északameríkai magyar diákság, őszinte részvétét kül­di Özvegyének. Tudjuk, hogy ma együtt gyászol tizennégy millió magyar a világ minden részén, a többi zeneértő népek­kel. De a mester számunkra to­vább él, mint példakép, lel­kűnkben és szivünkben, meg­őrzött anyanyelvűnkben, tá­bortüzeinknél énekelt népda­lokban, feldolgozásaiban, re­mekműveiben. Búcsúzóul: (Sirató, Bihar m. K. Z.) Nyíljon meg odafent a mennyei ajtó, hadd menjen be rajta ez a hiv szolgáló. Hiszen, megnyittatik, be is bocsáttatik, Jézusom keblére által is vitetik. Adjon a jó Isten csendes jó éjszakát; a holnapi napra boldog felvirradást. Az északamerikai egyete­misták és főiskolások egyesü­leteinek szövetsége nevében s legmélyebb tisztelettel Koller Csaba, elnök New York, 1967. március 6. HÁBORÚ VAGY NEM HÁBORÚ? WASHINGTON. — A vietnami háborúban, amely évek óta folyik, eddig 7500 fiatal amerikai vesztette életét és több mint 43,000 fiatal amerikai szenvedett kisebb-nagyobb, részben nyomorító sérülést. Miért nem nevezzük mégsem háborúnak ezt a véres háborút? Miért nem nyilvánítjuk Amerikát hadviselő féllé? Miért vonakodunk hadüzenettől, mint régebben szokás volt? Ezek a kérdések egyre inten­zivebben foglalkoztatják a legfelsőbb politikai és katonai köröket. Johnson elnök álláspontja az, hogy hadüzenet nem­­kívánatos következményekkel járna: Kínai vagy orosz be­avatkozást vonna maga után s hogy ily fordulat hová, milyen messzire vezetne, azt nem lehet előrelátni, mert sok külön­böző tényező és sok különböző személy játszhat a további fejleményekben szerepet. Kétségek támadhatnának egyes szövetségeseink körében, akik ma Vietnamban a mi olda­lunkon állnak és segítségünkre vannak. Hadüzenet meg­nehezítené; a békés kibontakozást a konfliktusból. “Konfliktus” — ez a szó fejezi ki a külügyminisztérium felfogását, amely természetszerűleg nem térhet el az elnök felfogásától. A honvédelmi minisztérium februárban kísérletet tett, hogy “háborús állapot” megállapításával kerülő utón a had­üzenetét bevesse a vitába, de a külügyminisztérium ezt elvetette. Tudva azt, hogy az.alkotmány szerint hadüzenet a köng­­"esszus hatáskörébe tartozik, hogyan lehetséges, hogy, mégis hadüzenet nélkül folyik ez a háború? A felelet erre a kérdésre az, hogy az elnök, mint a fegyveres erük főparancsnoka, bármikor bál hová küldhet — harcba küldhet — amerikai katonaságot. Akik erre az álláspontra helyezkednek, szilárd történelmi alapon állnak. Ugyanis az Egyesült Államok történetében 1’25-szor megtörtént, hogy az elnök hadüzenet nélkül mozgósított és harcba ve tett amerikai haderőt. N / volt hadüzenet — hogy csak a legfontosabb “nem-háborúkat'’ említsük '— a koreai háborúban, rmelybon az amerikai “hősi halottak” száma 33,629 és a sebesültek száma 103,281 volt, és a polgárháború. Akár háború, akár konfliktus, miért van Amerika Viet­namban? Amerikát kötelezi a Dulles külügyminiszter és Eisenhower elnök által kötött, szerződés a délkelet-ázsiai szabad országok függetlenségének megvédésére. Ezenfelül a szenátus határozottan kimondta, hogy az elnök minden rendelkezésre álló módon, fegyveres erővel is védje meg azoknak a délkelet-ázsiai népeknek szabadságát, akik Ame­rika védelmét kérik. Washington felfogása abban foglalható össze, hogy had­üzenet ‘‘jelenleg” semmi haszonnal nem járna, viszont veszé­­'veket vonna maga után. CSALÁDI EMIGRÁCIÓ ERAUNSCHWEI G, Nyugat- Németország. — Egy 35 éves keletnémet lakos, akinek fe­lesége meghalt, 60 mérföldnyi gyaloglás után átszökött a nyugati országrészbe — hat gyermekével. Dean Martin, $40,000. A 1002-IK CHICAGO. — Joseph Polito gangsztert valaki — valószinü­­leg egy baj társa — agy onlőt­te. ő a chicagói gangszter test­vérharc 10O2-ik áldozata. Jackie Gleason, Andy Griffith, $56,000. $50,000. Ed Sullivan, $61,000. (Lome Greene) Daktari (Yale Summers (Elizabeth Montgomery) iifcKS. lionanza, $55,000. and Judy), $43,000. Bewitched, $53,000. Kcd Skelton, $62,000. Ezek a fő televíziós bemutatók, melyekben egy perc a fent jelzet összegbe kerül a szponzoroknak, hirdetési Időben, . Mrs. Beate Leber mosolyog, miután William Brown, milliomos elleni 2.5 millió dolláros perét a biróság elutasította, Tucson, Ariz­­ban. The Lucy Show, $65,000. Green Acres (Eddie Albert and Eva Gabor), $54,000.

Next

/
Thumbnails
Contents