Szabad Sajtó, 1967 (59. évfolyam, 1-51. szám)
1967-04-27 / 17. szám
8. OLDAL SírTÁijAü Sajtó Thursday, April 27. 1967 Turista népvándorlás éve NEW YORK — Az idegen forgalmi irodák és a személyszállítási vállalatok egyértelmű becslése szerint az idei év — a vakáció szezon — mini den eddiginél nagyobb • népvándorlásra fog vezetni. Az európai országokban is folyik nagyarányú vándorlás, de ez eltörpül az amerikai turista utazások óriási méretei mö-i gött. 1967 rekord külföldi utazási évnek Ígérkezik. Már eddig is megállapítható, hogy több előjegyzés van külföld utazásokra, mint volt a múlt évben. Amerikaiak előreláthatólag több mint négy billió dollárt fognak külföldön költeni, egyt billióval többet, mint 1986- ban. A turistaforgalom legnagyobb részét a levegőben bonyolít ják le. Az Amerikából operáló légiforgalmi társaságok a tavalyi 1556 főszezonrepülés helyett 1769 repülésre rendezkedik be. Az óceánhajózás is a múlt évinél számosabb rezerválásról számol be. Az utazási irodák a turistáknak egy általános tanácsot adnak: ne a hires városokat keressék fel, London, Páris, Róma mellett a vidéken is vannak helyek, amelyekbe érdemes ellátogatni. Jó tanács ez azért, mert éppen a turistaforgalom megnövekedése okából a legnépszerűbb városokban az árak emelkedő tendenciát mutatnak. Az idei turistaforgalomnak egyik érdekessége, hogy növekvőben van a látogatás a vasfüggöny mögötti országokba. Ezek, Oroszország és a csatlósországok, mindent elkövetnek, hogy minél több amerikai látogató és amerikai dollár vándoroljon hozzájuk. Extra turista látványosság ez évben a montreali Expo 67 világkiállítás is, amely amerikaiak millióit vonzza, rövid látogatásra. ANGLIA. Az angolok 800,- 000 amerikai látogatót várnak. London túl lesz zsúfolva. Ennek fő oka az, hogy London egyike a világ legnagyobb kulturális centrumainak. A színházak jók és a belépőjegyek olcsók, J és 4 dől lár közt valóságok bargainek az amerikai színházakkal öszszehasolitva. Londont elkerülni, kihagyni nem lehet, de tanácsos néhány napi londoni tartózkodás után Skóciába, Wales szép helyeit is felkeresni. FRANCIAORSZÁG. — Páris a legdrágább város Európában. Jobb hotelekben egy szoba 17 dollár, kétágyas 45 dollárig. Jobb vendéglőben a vacsora ára 9 dollár és több. Feleannyiért lehet vakációzni az ország sok más városában. A Loire völgyében több mint ezer középkori kastély van. OLASZORSZÁG. Velencétől Nápolyig rekord számú turistákat várnak, első-repülőket is, miután kecsegtetően alacsonyak az uj repülési díjszabások. Legjobb hónap augusztus, amikor az olaszok a városokból a hegyek közé és a tengeri fürdőhelyekre vonulnak el. Az adriai tengerpart a legkevésbbé zsúfolt. Passzus az összes múzeumok ba 1 dollár. NYUGAT - NÉMETOR SZÁG. — Tavaly 900,000 tu rista járt az országban, most többet vámálc. Nyugat-Berlin egy különlegességet is ígér: ottani családok szívesen fogadnak tengerentúlról jöv< látogatókat kedélyes összejövetelre. Vidéki városokban különösen olcsó minden, szállás, élelem. A hotelszobák még nagy városokban is olcsóbbak, mint Európa legtöbb helyén. Vonat-hajó-jegy 4500 mérföldre 127 dollár, kényelmes utazás az ország minden részébe. AUSZTRIA. Egyre több ősi kastélyt, kolostort, turistaszállókká alakítottak át. Több ilyen a ház arisztokrata aszszonya főz és látja el a felszolgálást. A vidéki nyaralóhelyeken napi 8 dollár elég. OROSZORSZÁG. A vasfüggöny átrepiilése könnyebb lesz, mikor megnyílik a New York-Moszkva közvetlen utazás. Oda-vissza 730 dollár, a főszezonban 815 dollár. Intourist kiséri a kapitalista látogatót. A U. S. külügyminisztérium figyelmeztet: Vigyázz magadra, hotelből, étteremből nem szabad elvinni emlékül még papírszalvétát sem. Aki Yaltában akar a* oroszokkal együtt örvendezni a bolsevik forradalom 50-ik évfordulója alkalmával, hajón utazhat «Becstől odáig, 220 dollárért. Ki kívánkozik Yaltába? Fényképezni szabad de nem mindenütt, tilos helyek: nyomortanyák, katonai épületek, határmenti helyek. Mindenütt minden falnak fülei vannak. A hotelszobákban a KGB ügynökök még koromsötét éjjel is mindent látnak, ibolyántúli sugarakkal bevilágitnak, fényképeznek. A fekete piacon nem szabad szóbaállni oroszokkal, akik jól beszélnek angolul. A középeurópai csatlósországok könnyítésekkel minél több amerikait igyekeznek verbuválni. Aki óvatosan “a fal mellett” jár, kellemesen tölthet el néhány hetet rokoni, baráti körben. Turista-attrakcióknak se szeri, se száma. Minden egyes dollárt szívesen látnak, saját pénzükre hivatalosan átváltva. Natick, Mass.-ben felfüggesztették a 17 éves Kévén Spraguet, mivel St. Patricks Dayn nem ment iskolába. Mellette az anyja, aki harcol a határozat ellen. — A legnagyobb baj — szólalt fel Bánfi Pál erdélyi törvénybiró, — hogy sok az országunkba beszivárgott német, olasz, szász, cseh, tót, oláh, szerb. Idegen származású királyaink ezeknek adományozzák az ország legfőbb méltóságait. Már az előbbi országgyűlések is tiltakoztak Ozorai Pipo üzelmei ellen. Ennek valódi családi neve Pilippo Scolari. Firenzében halkereskedése volt s amikor Magyarországra jött, azonnal állami megbízatást kapott az Al-Duna mentén . . . Vagy a raguzai eredetű Tallócziak, a horvát Frangepánok, a Chileiek, a Griskák, a Brankovicsok mind-mind nádorok, zászlósurak és természetesen a bőkezű királyi adományokból latifundiumos földesurak. — Feliratot kell intézni a királyhoz — hangzott Vitéz Miklós váradi püspök józan tanácsa, — hogy a sok jött-ment idegentől tisztítsa meg a magyar közéletet. Valósággal hemzseg tőlük a királyi tanács. Magyarul sem tanulnak meg, mégkevésbbé remélhetjük azt, hogy magyarrá váljék a szivük! Az eszmeszegény budai országgyűlés részvétlenség és határozatképtelenség miatt csakhamar feloszlott. Győrött ült újból össze. Magyarország nyugati kultur-gócpontjában sokkal pezsgőbb volt az élet, mint Budán. Itt már teljes az országgyűlés. Megjelentek azon az összes rendek, sőt az ifjú király is elfoglalta helyét a baldachinos trónon. De a szokatlan érdeklődés és pezsgő nyüzsgés nem neki szólt. Hírnök érkezett örömüzenettel. Kapisztrán János átlépte már a magyar határt és Alsólendván piheni ki utifáradalmait. A vadvirágos zalai rétek májusi szinpompájának szent áhítatában mondta el első magyarföldi breviáriumos imáját. Hunyadi hívására váltott lovak röpítették a Hit, a Remény és a Szeretet ragyogó fényforrásának egyszerű, sarus bajnokát Győr felé. Ezrek és ezrek éljenző sorfala között, valóságos diadalmanet kisérte fel a győri püspökkel bevonuló Kapisztrán Jánost a várba. Hunyadi üdvözölte elsőként. — A magyar nép — mondta, — zsongitó sóvárgással ölel keblére és várja, hogy tüzelő lelkeddel erősítsd meg Jézusatyánkba vetett bizalmunkat. — Ismerem a magyarság héroszi erőfeszítéseit, — felelte János barát. — Tudom, hogy ebben a történelmére, hagyományaira és kultúrájára méltán büszke, vitézi népben nem halványulhat el a nemzeti öntudat, nem lanyhulhat aléltságig a rajongó nemzeti érzés. A veszély irtóztató! A halaszthatatlan cselekvés utolsó órájához érkeztünk el. Esengve kérek mindenkit, hogy dobja el a belviszálykodás fegyverét és vegye elő ősei harcos, fényes kardját. Én hiszem, hogy a mindenét féltő szivek aggodalmát hamarosan felváltja az istenhittel párosult hősi elszántság és magasbatartott kereszttel, meg életünk feláldozásával visszük diadalra Jézus szent igazságait! Az országgyűlés résztvevői méltóságteljes csendben, lélegzetvisszafojtott figyelemmel hallgatták Hunyadi katonai javaslataink és honvédelmi kivánnalmainak előterjesztését. — Felejtsük el az egyéni sérelmeket — kezdte szívhez szóló, borús hangon a fővezér, — s a pártoskodás és viszálykodás rákfenéjét távolítsuk el lelkűnkből. Én a magyar nemzet egységének, erejének jövő boldogulásának érdekében minden tövist eltávolítottam kemény katonaszivemből és őszinte békejobbot nyújtok minden magyar testvéremnek. Szeretettel kérem honfitársaimat: érezzék át drága magyar hazánk vészes helyzetét s legyenek segítségemre nehéz és felelőségteljes hadvezéri feladataim elvégzésében. — Éljen! Éljen! — zúgott, tapsolt, lelkesült az ország parlamentje. — Azt hiszem, felesleges hosszasan kifejtenem, — folytatta Hunyadi, — hogy a törökveszély hadseregünk fejlesztését követeli. A török szultán ma az egész világ leghatalmasabb, legjobban megszervezett, legfelkészültebb és legátütőbb erejű hadseregével rendelkezik. Ez az óriási tömegű hadsereg harci modorában, fegyelmezettségében és kiképzett mivoltában páratlan. — Mi magyarok egyedül — emelte fel hangját János vezér, — képtelenek vagyunk megállítani ezt a lehengerlő katonai világhatalmat. Szükségünk van a nyugati és balkáni államok szövetségére, segítségére. Ez a cél vezetett engem a múltban is, amikor nem szántam felvonulási területté a balkáni országokat, nem engedtem felmorzsolni erejüket, hanem hivó szavukra minden alkalommal megtisztítottam a Duna vonalát az ellenségtől. A dunai várrendszer semmit sem ér ezzel a mostani török tüzérséggel szemben. Egyetlen igazán erős várunk van csupán és az Nándorfehérvár. Hatezer ló és ugyanolyan számú védősereg befogadására alkalmas ma Nándorfehérvár, amelyet — mint tudjuk, — Zsigmond királyunk szerzett meg diplomáciai utón Lazarovics István szerb vajda halálakor. Ugyanakkor Galambócot adta át annak fejében. A régi várrendszer ma már csak kártyavár mozgó haderő nélnül. Hadseregünk magva a zsoldos haderő lesz, amelyet tökéletesített hadászati módszerrel szervezek át és építek ki. Azonkívül felállítom a királyi mozgódandárt és természetesen fokozatosan növelem a saját bandériális ezredeim számát is. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a főnemesi és nemesi bandériumok is kivegyék részüket a háborús véráldozatból . . . Mindezeken felül felállítjuk a keresztes hadsereget, amelynek toborzására Magyarország lelkes barátját és támogatóját, Kapisztrán János atyát kérem fel. — Éljen János barát! Vivat pater Capistrano! — tombolt a törvényhozó rendek kara. — Azt mindnyájan tudjuk — folytatta Hunyadi, — hogy a hadseregszervezés és a hadsereg fenntartása óriási pénzöszszegeket emészt fel. A zsoldostoborzás pénzügyi fedezetét nagy részeben a saját vagy on ómból vállalom! — Éljen Hunyadi! Éljen a fővezér! — A háború összes költségeit pedig — szólt máris, — a királyi birtokok jövedelméből, a szegedi sókamara hasznából, a megyék adójából, a városok cenzusából, a pénzverés és pénzbeváltás hasznából, a bányák hozamából, a saját hunyadvárvidéki aranymosóimból, nagybányai telepeimből és természetesen más adókból és adományokból kívánom fedezni. A koronajövedelmek 213,000 forintot, a többi bevételek pedig 118.000 forintot tesznek ki, összesen tehát 331,000 forintot. Ez még nem elegendő. Én, a saját vagyonomból, 95,000 aranyat bocsájtok a kincstár rendelkezésére. Raguza, dalmát város, 2.000 aranyat küldött, a szerb vajda pedig a novobród-környéki ezüstlelők egész jövedelmét, tehát körülbelül 20,000 forintot ajánlott fel. Utoljára hagytam a legörvendetesebb örömhírt. Őszentsége jelentős tengerészeti és pénzbeli segítségre tett ígéretet. Nemes és önzetlen segélynyújtása megsokszorozza minden reményünket, megnöveli önbizalmunkét és záloga elkövetkezendő sikereinknek! — Éljen Kirsztus földi helytartója! Éljen III. Kalixtus őszentsége! — hangzott kórusban a megmámorosodott magyar rendi gyűlés hódolata a közelmúltban trónra került uj pápának. Ezzel véget ért a sorsdöntő országgyűlés. Most már a tetteken a sor! Az ország szempontjából legbiztatóbb körülmény a két megingathatatlan pillér szoros összetartozása. Hunyadi és Kapisztrán ez a két pillér! A gyorsan pergő események fodrozó hullámain folyt ezután a kard és a kereszt bajnokának az élete. A nagy hadvezér páratlanul nemes, ideális, önzetlen egyénisége emberi tulajdonságaival is hódit. A szivét dobogtató hazafiui érzelmek feltárásával elbűvölő hatást váltott ki Kapisztrán Jánosból. Az acélos katona és a szentek fenségét lelke mélyén hordozó kámzsás barát között szellemi és lelki rokonság keletkezett. Áruikor a hadvezér aggodalmát fejezte ki a pénz elégtelensége miatt, Kapisztrán igy bátorította: — Ne félj, aki a fogat adta, ennivalót is ad hozzá. Megrendithetetlen hitük az Ur bölcsességében, csodákra képesítette őket. — Mi egy véleményen vagyunk — felelte Hunyadi. — Elveinkkel elférnénk mi egy szilvafa árnyékában is. S a két János elindult. Az egyik a katonáihoz, a másik az egyszerű falusi nép közé. Hadseregszervezés . . . Keresztesek toborzása . . . S a vezérben és a szerzetesben egyaránt közös volt az Istenbe vetett sziklaszilárd bizalom. VT. Hunyadi körülhordozttatta az országban a véres kardot, hírnököket küldött mindenfelé. Ő maga is vágtat, száguld a szélrózsa minden irányába . . . Toboroz, szervez, kiképez . . . De Hannibáltól Julius Caesáron keresztül akadt-e egyetlen olyan hadvezér is a világon, akinek hozzá hasonló nehéz körülmények között kellett megoldani feladatát? Aligha! Ha csak a török ellen kellene fenni a kardot ... De Hunyadinak előbb Frigyes császárral van vitája, majd a Horvátországban féktelenkedő Ciliéit kell megfenyítenie, tisztességre oktatnia ki az oláh vajdát és a szerb despotát és megnyirbálni a Felvidéken garázdálkodó Griska hatalmát. Különösen a huszita mozgalmak teremnek káros gyümölcsöket. Különféle csoportjaik, a kelyhesek, az orfaniták, a táboriták terjesztik a vallási mételyt, hintik el a tévtanok konkolyát, miközben kifosztják a felvidéki magyar falvakat. Napirenden vannak a templomfeltörések, perselykifosztások, oltárrablások és felgyujtások. János fővezér csapatai kifüstölik e garázdálkodókat is. A belső egyenetlenkedések, zavarok sem jutnak nyugvópontra. Az oligarchia a fővezér minden tervének ezer akadályt és csapdát állít fel. A főnemesség irigy kedése, a királyi udvar féltékenysége nem ismer határt. A közöny általános. A hagyományok pisla, kialvóban lévő mécsét csak a nép őrzi. A szegény, egyszerű falusi nép. A parasztok, zsellérek, kispolgárok. Hunyadinak a Szentszékkel kiépített kapcsolatai mind szorosabbak. A pápa a “törökök ostofának” minden kérését boldogan teljesíti. De a nyugati országokból továbbra is csak szép szavak érkeznek. Sok szép sző. Katona, hadiszer, pénz semmi! A velenceiek, nápolyiak és genuaiak hajlandók tengeri flotta segítséget küldeni. A törökök titokban kötött szerződésüket most titokban akarják megszegni . . . Felfigyelnek a rég várt, komoly fegyverdörejre. A magyar hadvezér távlatokban megnyilvánuló világos látása, politikai zsenialitása és diplomáciai szimata azonban átlát az eléje tartott szitán. Tudja, hogy a földközitengeri olasz kereskedőállamok miért taktikáznak és miért lelkesíti őket a tengeri keresztes háború. A török szárazföldi hatalom, ereje ott van, ott sebezhető és ott köthető le! Hunyadi Brassóban hadigyárat alapit, ahol szakképzett erdélyi iparosok keze alól puskák, mozsarak, ágyuk és harci szekerek kerülnek ki hamarosan. A zsoldos hadsereg magja már készen. A népfölkelők csoportosan jelentkeznek a zsoldosi kötelékbe. Ez a hadsereg már Hunyadié! A fővezértől függ, ő fizeti, ő tartja fenn, nem a hatalmukat féltő oligarchák. (Folytatjuk) CSÁVOSSY LEÓ: HIRDESSÉTEK HARANRDK TÖRTÉNELMI REGÉNY
