Szabad Sajtó, 1967 (59. évfolyam, 1-51. szám)

1967-05-11 / 19. szám

* Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKI HUNGARIAN IN LANGUAGE, AMERICAN IN SPIRIT AMERIKAI SZELLEMÉ) MAGYAR ÚJSÁG Single Copy 20c — Egyes szám ára 20c Merged with "PASSAIC AND VICINITY" THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Clast postage paid at Passaic, N J «Tit *>t. artiiT+’ri'n»' rnu nne ntti«'» VOL- 59. ÉVFOLYAM No. 19. SZAM ^ > ________________________PASSAIC, NEW JERSEY •*•#** 53 Thursday. May 11. 1967' Külföldi segélyt kap Amerika LONDON —A London School of Economics gazdasági főis­kola tanára Dr. Richard Tit­­muss arról az évek óta Angliát és más országokat nyugtala­nító jelenségről tartott elő­adást, hogy tanult, képzett embereket, tudósokat, techni­kusokat Amerika “felszív” a világ sok részéből. Ezek az in­­tellektuelek azért vándorol­nak Amerikába, mert ott több tudományos és anyagi lehető­ség nyílik számukra: több kí­sérleti intézet, laboratórium, jobb felszerelés és — több fi­zetés. Lényegében nem mon­dott újat Prof. Titmuss, de uj fogalmazást adott a jólis­mert problémának. Azt mond­ta: Ez a külföldi segély Ame­rikának. Amerikai hivatalos nyelven “külföldi segély” azt jelenti, hogy Amerika a világ elmaradott, fejlődésben levő, részben nélkülözésnek kitett népei számára gazdasági, fi­nanciális és technikai segélyt nyújt, dollárbilliókkal segit — Önzetlenül és saját érdekből — idegen országoikat. De, fejte­gette tovább Titmuss profesz­­szor: ha számbavessük azt az értéket, amit a külföldi értel­miségiek képviselnek, azt mondhatj uk, hogy Amerika nemcsak ad, hanem kap is kül­földi segélyt. Mégpedig any­­nyit kap, amennyit ad. Az Amerikába özönlő tehetségek kitanitóttsága és továbbkép­zése a hazai kormányoknak billiókba került, Amerika te­hát ezáltal billiókkal gazda­godott. Igaz, mondta Hiram L. Fong hawaii szenátor. És igaz az is, hogy Amerikának erre az intellektuel-bevándorlásra na­­gyonis szüksége van. Mert “a mi iskoláink nem tudnak any­­nyi tanult, képzett embert produkálni, amennyire az amerikai társadalomnak szük­sége van.” Fong szenátor há­rom és fél billió dollárra be­csüli Amerika nyereségét e bevándorlás folytán 195'2 és 1962 közt. Titmuss professzor szerint Amerika 1949 óta 100,000 tu­dóst, technikust, mérnököt, orvost toborzott külföldön és négy billió dollárt takarított meg azáltal, hogy ezeknek az embereknek tanittatási költ­ségeit nem kellett fedeznie. A doktor-bevándorlás mértéke különösen nagy és meglepő: az amerikai egyetemekről évente kikerülő orvosok szá­mát 20 százalékkal megtold­ják a külföldről jött orvosok. Az angol lapokban gyakran jelennek meg hirdetések, ame­lyekkel amerikai ipari vállala­tok szakmunkásokat toboroz­nak. A londoni televízión egy amerikai “ipari toborzó” szót emelt ennek védelmében, azt fejtegette, hogy nem lehet ki­fogásolni szabad emberek sza­bad elhatározását, hogy hol akarnak szerencsét próbálni, maguknak jobb megélhetést biztosítani. De “védőbeszé­dek” hangzottak el angol rész­ről is. Sir Alec Douglas-Home a kölcsönösség elvét és tényét hangoztatta: Anglia nem pa­naszkodhat olyasmiért, amit maga is cselekszik; Anglia or­vosokat rekrutál Indiában és Pakisztánban. Egyáltalán — mondta az angol miniszter —, Anglia mindig is exportálta kiváló fiait a világ minden ré­szébe. Ha most ellenkező irányba akarja Anglia terel­ni a vándorlást, csökkenteni kellene a jövedelmi adó terhét. Másrészt szükséges lenne va­lamilyen nemzetközi akció an­nak megakadályozására, hogy a szegényebb országok elve­szítsék tanult, képzett népré­tegüket. * * * WASHINGTON. — A két­oldali, kétirányú “külföldi se­gély” problémájával nagyon komolyan foglalkoznak ame­rikai hivatalos és privát té­nyezők. A Nemzetközi Köz­oktatási és Kulturális Tanács két éven át tanulmányozta a kérdést és az esetleg szüksé­ges orvoslási módozatokat. Hogy milyen mélyreható és nagyvonalú volt ez a tanulmá­nyozás, arról fogalmat ad a Tanács résztvevőinek névsora. Képviselve volt a tanácsban: a U. S. külügyminisztérium, a honvédelmi minisztérium, az egészségügyi és népjóléti mi­nisztérium, a költségvetési hi­vatal, a U. S. Information Agency, a Smithsonian Insti­tution, az Agency for Inter-Ä Bevándorlási Muzeum 1969 nyarán nyílik meg a Szabadságszobor lábánál NEW YORK — Évek óta folynak az előkészüle­tek az Amerikai Bevándorlási Muzeum megteremtésé­re, amelyet a New York kikötőjében álló Statue of Liberty lábánál épitenek. Ebben a múzeumban lesz ki­állítva a gazdag dokumentációs anyag, amely az ame­rikai bevándorlás egész történetét tárja a látogatók elé és szemlélteti a bevándorlók millióinak szerepét a mai nagy, gazdag és hatalmas Egyesült Államok fel­építésében. A muzeumalapitási mozgalom kezdeménye­zői és megszervezői kezdettől fogva úgy tervezték, hogy a költségeket legalábbis részben a nagyközönség fe­dezze pénzbeli hozzájárulásokkal, azzal a meggondolás­sal, hogy amit a bevándorlók alkottak, az mindnyá­junknak életét szebbé és jobbá teszi. Kisebb-nagyobb összegek be is érkeztek az évek folyamán, de mivel dollármilliókra van szükség, a kormány is hozzájárul a költségek fedezéséhez. A kormány illetékes szerve a National Park Service. 1954 óta egyének, alapítványok és a kormány összesen 2,142,231 dollárt adtak össze s most még kerek egymillió dollárra van szükség. En­nek az összegnek felét a Park Service adja, másik fe­lét egyénektől, egyesületektől, alapítványoktól vár­ják. Ha, mint remélik, ez a félmillió dollár társadalmi adomány beérkezik, a muzeum 1969 nyarán megnyí­lik és fogadhatja a bevándorlók utódainak — az egész nemzetnek — látogatását. national Development. A. Tanács most közzétette jelentését. Arra az eredmény­re jutott, hogy csakugyan van többé-kevésbé nyugtala­nító intellektuel-elvándorlás fejlett és fejlődésben levő or­szágokból, de ez az elvándor­lás nem fenyegeti komolyan más nemzetek gazdasági és tudományos fejlődését. Túl­zott az a felfogás, hogy az amerikai kormány és az ame­rikai ipari vállalatok azzal, hogy tanult embereket az or­szágba behívnák és bebocsá­­tanak, Amerika technológiai uralmát akarják erősíteni más nemzetek rovására, gyengít­ve más nemzetek gazdasági és technikai versenyképessé­gét. A kritizált vándorlás számadatai bizonyítják, hogy több a mint 30,000 intellek­­tuel bevándorló közül a múlt évben több mint 70 százalék nem elmaradott, hanem fej­lett országokból jött, 40 szá­zalék Európából. Nem helyt­álló az a panasz, hogy a nem­zetközi diák-, tanár- és tudós­­csereakciók során a külföld­ről jöttékét itt tartják; ellen­kezőleg, a múlt évben az ilyen csere-intellektuelek közül csak egy százalék kapott engedélyt állandó itt tartózkodásra. A privát programok során meg­hívottak közül többen marad­tak itt, körülbelül 9 százalék. Ami azt a kérdést illeti, hogy milyen törvényes eszkö­zökkel igyekezzék Amerika ezt a bevándorlást korlátozni, a Tanács hivatkozik arra, hogy a vándorlási szabadság min­dig alapvető elve volt az ame­rikai politikának. Amerika a bajok enyhítésére annyit te­het, hogy elősegíti az elmara­dott nemzetek gazdasági és technológiai fejlődését, a köz­oktatást, a tudományos mun­kálkodást. * * # LONDON.— Anthony Wedg­wood Benn, a technológiai mi­nisztérium vezetője, hivata­los védőakciót jelentett be az elvándorlás hátrányainak csökkentésére; Angliába csa­logatni amerikai egyetemet végzett amerikaiakat és an­golokat. Komoly akció lesz ez, a tudós- és technikus-cserét végző toborzóvállalatnak 210 ezer dollárt szavaztak meg három évre. Ennek a vállalat­nak irodái lesznek New York­ban és Londonban, később San Franciscóban és Torontóban is. Mi fogja a kiszemelteket arra késztetni, hogy Angliá­ban munkálkodjanak? A fi­zetés kevesebb lesz, például, aki FH. D. diplomát szerzett, Amerikában lő,000 dollár fi­zetésre számíthat, Angliában csak 4200 dollárra; de Ang­liában izgalmasan érdekes problémák megoldása vár reá­juk és a teljesítmény öröme kiegészíti a szerényebb jöve­delmet. Az elkövetkező évti­zedben a tudomány és a tech­nológia csodái fognak meg­születni Angliában, jósolta a miniszter. Charles herceg, nővel. angol trónörökös elhajt egy szinielőadásról Londonban, egy ismeretlen, szőke társ-Hol vannak az öregek? ZHIVAGO ÉRDEKÉBEN MOSZKVA — Néhány fia­tal iró mozgalmat indított an­nak érdekében, hogy Boris Pasternak “Dr. Zhivago” cí­mű, világhírű regénye, végre a Szovjetunióban is megje­lenjék. KIADÓ 3 szobás lakás, búto­rozva, vagy üresen. New Bruns­­wickon, szép helyen. Telefon: KI 5-2980. WASHINGTON. - Két éve múlt, hogy Johnson elnök alá­írta az Older Americans Act nevű törvényt és akiknek ja­vát ez a törvény célozza, azo­kat mindmáig nem sikerült maradéktalanul ' felkutatni. Sokan, nagyon sokan vannak köztük elfeledettek, a környe­zettől elszigeteltek, baráttala­­nok, nélkülözők, betegek és bénák. Ezeknek a jellemzé­seknek angol szavaiból, a sza­vak kezdőbetűiből alkották meg a FIND mesterséges szót s a társadalom eme mostohái­nak felkeresésére, a róluk va­­!ó gondoskodás a National Council on Aging feladata. Különös, hogy keresni kell őket, hiszen itt vannak, a sze­münk előtt, közöttünk járnak. Miről ismerhetők fel a segítés­re szorulóik? Már 1961-ben az öregek problémáivá] foglalko­zó White House Conference on Aging megállapította: “Még csak a kezdet kezdetén állunk, még nem ismerjük a változásokat, amelyek az idős emberek életében és szociális helyzetükben beállnak. Min­den öreg ember ismerte a fia­talságot, de fiatal emberek még sohasem tapasztalták, hogy mit jelent az öregség. A fiatalabbakkal meg kell ér­tetni az öregek problémáit.” Amerikában ma 19 millió 65 éves vagy idősebb férfi és nő van. Ezek közül körülbelül 6 millió szegénységben, elha­gyatottan él a nagyobb váro­sokban. A 65-ön felüliek szá­ma egyre nő, századunk ele­jén 3 millió volt, ma több mint 19 millió. A század elején az összlakosságnak 4,1 száza­léka volt öreg, 19654)en (az utolsó évben, amelyre vonat­kozó hiteles adatok rendelke­zésre állnak) 9,4 százalék. Eszerint most körülbelül min­den tizedik amerikai az idő­­seg kategóriájába tartozik. És az öregek számaránya folytonosan növekszik. A sta­tisztikusok számítása szerint húsz éven belül 26 millió lesz a 65-ön felüliek száma. Cali­fornia és New York államban 2 millióval többen lesznek. Több mint 1 milliós többletre számítanak a következő álla­mokban: Pennsylvania, Ohio. Illinois, Texas, Florida. Ma kilenc államiban a la­kosságnak 11 vagy több szá-MUNKAALKALOM NŐKNEK DALLÁROK, KORLÁTLANUL! Megszerezheti, mint egy Avon Lady! A részletekre nézve ottho­nában történő megbeszélés végett telefonáljon még ma: New Bruns­wick környékén KI 5-1345, Perth Amboyban Hl 2-2462, Alleniown- Bethlehem környékén 432-0916 számra. zalékát teszik a 65-ön felüliek. Ezek az “öregek államai”: Maine, Vermont, Massachus­­setts, Florida, Iowa, Missouri, Kansas, Nebraska és South Dakota. * 4: 4« Amíg nem tudjuk “leltároz­ni” az öregeket, általánosság­ban kell velük foglalkozni. Ho­gyan, miből élnek? Sokan, egyre többen van­nak köztük olyanok, akik a közösség segítségére nem szo­rulnak, mert kényelmes meg­élhetésük biztosítva van. Akik ebbe a felső csoportba tartoz­nak, azoknak van vagyonuk, megtakarított pénzük, privát nyugdijuk. Ezek a felső osz­tálybeliek megtervezték az életüket. Tudták, hogy a So­cial Security nyugdíj egyma­gában nem lesz elegendő, ezért felkészültek az önellátásra, nem szorulnak teljesen a So­cial Security nyugdíjra. A másik, sokkal nagyobb csoportban vannak azok, akik minden hónap harmadik nap­jára várva várják a világos­kék csekket, létfenntartásuk egyedüli biztosítékát. Az átla­gos Social Security csekk si­ralmasan csekély — havi 8« dollárra van kiállítva. Ha az ezt megpotió közsegélyt ér esetleges kis privát nyugdijat hozzászámítjuk, az évi 2500 dolláros szegénységi vonal alatt élnek. Hat millió a szá­muk. Nemcsak az a bajuk hogy kevés a pénzük, hanem ők a kiválasztott áldozatai a bőbeszédű salesmaneknek és szélhámosoknak, kuruzslók­­nak. Tagadhatatlan, történik ró­luk gondoskodás. A Social Se­curity nyugdijat a kongresz­­szus időnként emeli. Ez segit, de nem eleget. Most Johnson űnök a 90-ik kongresszusnak átlag 20 százalékos emelést ajánl. Ez csak részben pótol­ja az emelkedett megélhetési költségeket. A nyugdíj min­dig a létfenntartási költségek mögött kullog. Például: 1954 és 1966 közt a nyugdíj 14,1 százalékkal nőtt, ellenben a megélhetés költségei 21,9 szá­zalékkal növekedtek. Többet segit a privát válla­lati és unió nyugdíj. A privát nyugdíj alapok az utóbbi évti­zedekben megsokszorozódtak. 1935-ben — abban az évben, amikor a Roosevelt nevéhez fűződő népjóléti kormányzat a Social Security törvénnyel kezdetét vette — 1100 válla­latnál volt privát nyugdíj alap és az ebben részesültek száma 2,2 millió volt. Ma több mint 25,000 nyugdíj alap 23 millió munkásnak nyújt a So­cial Security nyugdijat meg­­pótló jövedelmet. * * * íme, néhány érdekesebb statisztikai adat; 2,7 millió idős ember egyedül él és évi jövedelmük 1500 dollár alatt, van. A legtöbb öreg ember há­zasságban élt. Most csaknem kétszerannyi özvegy asszony van, mint özvegy férfi. Az öregek összjövedelme évi 40 billió dollár, amit leg­­nagyobbrészben hónapról hó­napra elköltenek. Betegség, sok esetben hosz­­szantartó betegség az öregek legnagyobb baja, amelyen most valamiképpen enyhít a nem teljesen ingyenes Medi­care kórházi és orvosi bizto­sítás. Anyák Napjára Esdvc kérlek édes Atyám Halld meg ?z én forró imám. Melyet most ajkamra veszek Az anyákért esedezek. E mai nap Anyák Napja, K ,k nekünk életet adtak, Js bennünket ápolgattak, imádkozni tanitoltak. Sok éjt-napot eggyé tettek Mig bennünket felneveltek; Betegségünkben ápoltak. Agyunk előtt virraszloltak ... Öh, ti anyák, ti kedvesek, Angyal-sziv lakik bennetek. Kik soha el nem fáradtok. Értünk is imádkozzatok. Édes Is’enem, áldott légy itt e földi angyalokért. Adjál nekik egészséget. Erős hitet, békességet. Legyen boldog az életek. Könny ne áztassa szemüket. Gyermekikbe adj jó szivet. Hogy tiszteljék, szeressék őket! Remegő kézzel irta: Özv. Cseresznye Istvánná KOPPENHÁGA. - A dán főváros megalapításának 800 évi jubileumát olyan ünnep­séggel ülik meg, amilyen még sohasem volt a világon. A Stroeget utcában, a város üz­leti negyedének- főutcáján mérföld hosszú asztalt állíta­nak fel és mindenki, akinek si­kerül az asztalnál helyet kap­ni, a város vendége lesz. Fel­szolgálnak 60,000 korsó sört, 40.000 csésze kávét és teát, 40.000 porció palacsintát. A nagy városi lakoma június 16- án lesz, csak ezen az egy na­pon. TAKARÍTÓNŐT keresünk, he­ti 1 napra. Két felnőtt van a ház­ban. Telefon: FU 8-4349 (Rahway) Philadelphiát kiássák a iöld alól AMMAN, Jordan. — A Hasemita Jordán arab királyság tővárosa alatt évezredek homoktengere mélyében fekszik Philadelphia város, amelyet most kiásnak arab és amerikai régészek. A munkát már megkezdték amerikai részről a J. S. National Parks régész szakértői dolgoznak Ammanban is környékén. Régi, ősrégi város ez a Philadelphia, amelyet 2000 év előtt Ptolemeus Philadelphus egyiptomi királyról nevezték el. Akkor a görög—egyiptomi katonaság végvára volt, ké­rőbb, a római érában, legdélibb városa volt a Római Deca­­tolisnak, 10 városból álló csoportnak, amelyet Pompejus Kr. e. 64-ben alapított. Még régebben és mélyebben Phila­delphia alatt van Rabbath Ammon város, ahová Dávid király küldte harcba a hittita Uriát, 3000 évvel ezelőtt, Bat­­seba ellen. És még ennél is régibb emlékek a vázforrások, elyeik Amman főváros vízellátását biztosítják; ezeknek eredete a kőkorszakba nyúlik vissza, több mint 6000 éves múltba. Amman városban és az ország más részeiben is csupa ősi emléket rejt a föld méihe és ősrégi épületeket egymás­után kiásnak a homoktenger alól. Olyasféle kincs ez, mint más arab országok olajgazdagsága, gazdagítja az ifjú király és népe kincstárát. Az idegenforgalomból származó jövede­lem az utóbbi tiz évben 10 millió dollárról 32 millióra emelkedett s a U. S. Agency for International Development becslése szerint 1970-ig 70 millió dollárt fog elérni. A “Philadelphia Terv” megvalósitása sok év fárado­zásának és áldozatának eredménye lesz, 1970 után. Az ása­tások útjában vannak Amman uj, modern épületei, amelye­ket meg kell vásárolni, hogy aztán lerombolhassák. Éppen a város centruma alatt volt egykoron Philadelphia fóruma, attól délre a római színház. Ez Jordán legnagyobb idegen­­forgalmi látványossága,-méltó párja a római Colosseumnak: 6000 személyt fogadott be. Valamivel odébb van Rabbath Ammon város szélén a fellegvár. Ötven év előtt mindezeknek a kincseknek kiásása köny­­nyü lett volna, mert akkor Amman még falu volt, homok, amerre a szem ellátott, és csak itt-ott bujta-k ki a homok­­tengerből egy-egy eltemetett ut oszlopsorai. Ezekre már 190‘6-ban felfigyeltek a régészek. Az ásatások első áldozatainak egyike lesz a 40 év előtt épült Philadelphia Hotel. A tulajdonosnak a város szélén levő dombok egyikén fogják felépíteni az uj hotelt, 200 szobá­val. FREE PRESS 800 éves jubileum

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents