Szabad Sajtó, 1967 (59. évfolyam, 1-51. szám)

1967-04-13 / 15. szám

Beolvadt lap! TASSAIC «8 VIDÉKI HUNGARIAN IN LANGUAGE, AMERICAN IN SPIRIT AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG Single Copy 20c — Egyes szám ára 20c Merged with TASSAIC AND VICINITY" THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Clasa postage paid at Passaic, N J (Uin m ennitinns1 •nnniiie nttu* VOL. 59. ÉVFOLYAM No. 15. SZÁM ~I Hi*-' PASSAIC. NEW JERSEY 53 Thursday, April 13, 1967 Ho második csodavárása MOSZKVA. — Ha 1954-ben csoda történt és ő győzelmet aratott a francia gyarmati ha­talom felett, miért ne tör­ténhetne megint csoda, amely az amerikai imperialisták fe­letti győzelemre segítheti őt? Ezt kérdi Ho Si Minh, az északvietnami kommunisták elnöke és vezére, és ez az, ami őt a végletekig való kitartás­ra ösztönzi és bátorítja. így vélekedik Fred Sparks, vete­rán moszkvai riporter, a new­­yorki World-Journal-Tribune tudósítása az orosz főváros­ban. Ho — az amerikai újságíró meggyőződéssé szerint — nin­csen tisztában az amerikai po­litikai élet és az amerikai saj­tó szabadságával. Nem tudja, hogy Amerikában mindenki­nek joga van mindent monda­ni, hogy tehát egyik, másik, akárhány amerikai vélekedé­sét egyéni véleménynek kell tekinteni. Johnson elnök viet­nami politikáját milliók támo­gatják és milliók ellenzik, el­itélik. Ho a pro és kontra vélemények versenyfutásából azt a következtetést vonja le, hogy az amei’ikai közvélemény megoszlott, a nép két táborra szakadt, az ellentétek egyre erősbödnek s ezért az idő az ő javára dolgozik: minél to­vább vár, annál jobb feltéte­leket kaphat. Módfelett kedvére való en­nélfogva az a felfogás, hogy Kennedy oly élesen, ha bur­koltan is, támadja Johnson elnök vietnami politikáját. Nem veszi tekintetbe, hogy a newyorki szenátornak semmi befolyása nincsen az ameri­kai politikai és katonai akciók vezetésére. Ellenkirályokat, ellenpártokat ismer a történe­lem, de ellenelnök Ameriká­ban még sohasem volt és nem is lesz. A moszkvai veterán uj-A magyarországi református egyház 400 éves jubileuma DEBRECEN. — Dr. Bartha Tibor, a tiszántúli refor­mátus egyházkerület püspöke nyilatkozatto adott a Magyar Távirati Iroda munkatársának, a magyarországi reformá­tus egyház közelgő jubileuma alkalmából, amelynek színhelye a tiszántúli város, a történelmi múltban gazdag Debrecen lesz. — Négyszáz esztendővel ezelőtt, 1567-ben a hires deb­receni zsinat fogadta el a m a gyár országi református egyház hivatalos hitvallása gyanánt a II. helvét hitvallást — kezdte nyilatkozatát dr. Bartha Tibor püspök. Ez a dokumentum vetette meg a magyarországi református egyház alkotmá­nyos alapjait. A hitvallás a mai napig egyik hivatalos doku­mentuma egyházunknak. Jelentős ez az irat azért is, mert a töméntelen üldöztetés közepette, amit a magyar reformá­tusoknak a Habsburg-katoiikus elnyomás részéről el kellett szenvedniük évszázadokon át, a magyar reformátusok erre a hitvallásra hivatkoztak. Elismertetésükért, szabadságukért folytatott évszázados küzdelmükben ez a hitvallás volt alkot­mányos hivatkozási alapjuk. — A debreceni ünnepi zsinati ülés és az ezzel kapcso­latos egyéb ünnepségek programja kialakult. Május 19-én a debreceni Nagytemplomban kerül sor a jubileumi zsinati ülésre. Az ülés színhelye a távoli múlt üzenetén kívül köze­lebbi időszerűséget is hordoz. (Sehol másutt nem nyilat­kozott meg ennyire összefonódva a kálvinizmus és a magyar nép szabadságáért vívott küzdelme, mint éppen a magyar reformátusságnak immár szimbólummá vált debreceni fő­templomában. Emlékeztetek a mindannyiunk által ismert tör­ténelmi eseményekre: a Habs'burg-ház trónfosztását ebben a templomban mondta ki Kossuth Lajos 1849-ben. A Nagy­templom szomszdéságában, az ősi kollégium oratóriumában ült össze 1944-ben az ideiglenes nemzetgyűlés, amikor a háború szörnyűségei és a feneketlen mélységű szenvedések után uj kor hajnala virradt a magyar népre. 1949-ben a kormány a debreceni Nagytemplomban tartott centenárie ünnepség keretében emlékezett meg a magyar szabadság­­harc évfordulójáról. Szeretnénk, ha a magyar néppel való eggyéíorrottsáígunk kifejezése lenne újra a debreceni Nagy­templom és a zsinat ünnepi ülése. A zsinat egy ünnepélyes deklaráció kiadását tervezi, amelyben hitének megváltásán túl ország-világ előtt szeretné kinyiivánitani a magyar néppel, legszentebb hagyományaival való szoros összetartozását. —Május 20-án a kollégium teológiai akadémiája rendez ünnepi közgyűlést. A debreceni kollégiumnak a magyar műve­lődés történetében, a népi, nemzeti kultúra fejlődésében be­töltött szerepét nem kell külön ismertetni. Az akadémia díszközgyűlésén külföldi egyházi szmélyislhégeket ruház fel diszdoktori címmel. Amerikából, Svájcból, Hollandiából, Né­metországból, Kamerunból és Ghánából fogad uj diszdokto­­rokat. Számos külföldi vendégünk prédikálni megy a vendég­váró és vendéglátó református gyülekezetekbe. A jubileumi ünnepségek iránt igen nagy az érdeklődés. Sok külföldi testvéregyház kijelölte már képviselőjét a deb­receni zsinatra. Az előkészületek alapján mondhatjuk, hogy a megemlékezést a világ református egyházainak nagy kö­zösségében fogjuk megtartani. — A megemlékezés programja azonban túlnő a májusi ünnepségek keretein. Tanulmányi munka folyik egyházunk­ban, melynek első gyümölcsei már kézzelfogható formában, könyv alakban is megjelentek. Sok más jubileumi tervünk közül kiemelem még az ősi kollégium restaurálását. Szeret­nénk, ha az alma mater a 400 éves jubileumra uj köntöst öltene. — Nagy az örömünk és hálaadásunk — mondotta be­fejezésül dr. Bartha Tibor püspök —, hogy mindezeket a ter­veket államunk megértésével és jóindulatával tudjuk rendre megvalósítani. ságiró “Ho “háborús filozófiá­járól” beszélt amerikai, euró­pai diplomatákkal és magas állású orosz politikusokkal s ezek legtöbbjének az a véle­ménye, hogy Kennedy szená­tor Johnson elleni támadásai a vietnami béke helyreállitására irányuló kísérleteket akadá­lyozzák. Hogyan képzelik el az oro­szok (Clark tábornok, a ko­reai főparancsnok véleménye szerint: a fő ellenség Viet­namban), az északvietnamiak és a Viet Cong a kibontako­zást, vietnami háború vé­gét? A szabadvilági, a semle­ges, az ellenséges diplomaták­nak szinte egyértelmű felfogá­sa szerint a kommunisták, mind ahányan vannak, tisztá­ba jöttek azzal, hogy a Viet­namban harcba vetett ameri­kai katonai erő a szembeá­­álló katonai erővel szemben döntő fölényben van, hogy te­hát sem északvietnami regu­láris katonaság, sem gerillák nem győzhetnek. Kommunis­ta győzelmet csakis az ame­rikai otthoni front összeom­lása hozhat, vagyis az, hogy az otthoni szétszakadás — a vált és remélt szétszakadás — Amerikát visszavonulásra, ki­vonulásra kényszeríti. Amig Ho Si Minh erre számit, ad­dig nem hajlandó Ameriká­val alkudozásba bocsátkozni, ellenáll a végsőkig, nem tö­rődve az egyre érzékenyebb veszteségekkel, az északviet­nami nép szenvedéseivel és nélkülözésével. A második cso­dára vár. A franciák, sokáig indo-Ki­­na gyarmati urai, makacsul ellenálltak a Ho Si Minh ál­tal vezetett függetlenségi tö­rekvésnek, francia reguláris katonaságot és idegenlégió-ez­­redeket vetettek harcba Ho kommunistái ellen. 1954-ben a francia katonai fölény érvé­nyesült, a kommunista kato­naság és a gerillák súlyos ve­reségeket szenvedtek. Úgy tetszett, hogy a Ho által veze­tett felkelés napjai meg van­nak számlálva. Azonban a há­borúnak éppen ebben a szaká­ban Parisban megerősödött a háború-ellenes tábor, Pierre Mendes-France képviselő ve­zetése alatt. Az ellenzék min­denáron az indokinai háború befejezését követelte, bármily áldozat árán. Minden szó, ami Párisból jött, zene volt Ho fü­lének. Ho nem adta fel a har­cot, katonái elkeseredetten to­vább harcoltak, várták a fran­cia belső összeomlást. És ek­kor csoda történt. A francia idegenlégió stratégiai hibát követett el, megerősített po­zícióba vonult Dien Bien Phu magaslatán, mint egy bevehe­tetlen várba. Rosszul tervez­tek. A kommunisták elvágták őket utánpótlási vonalaiktól, az idegenlégiósok készletei el­fogytak, segítség nem jött (Amerika tartózkodott a be­avatkozástól . . . ) és a tragé­dia bekövetkezett, Dien Bien Phu á kommunisták kezére került és ez a vereség, amely-Johnson elnök megmutatta a Fehér Ház rózsakertjét, a látogató Mohammed Hashim Maiwandwal, afgán miniszterelnöknek. ________________________________________ mond 'és East-Chicago indianai városok a keleti zónában re­kedtek, mert az egész Indiana államban az időszámítás egy és ugyanaz. Gary és a többi indianai ipari városok üzlet­embereinek nem tetszik, hogy más időszámításuk van, mint llinoisi üzletfeleiknek. Or­águtmenti motelek és dríve­­n mozik nem szeretik a nyári időszámítást, mert a koraibb 5ötét3ég előmozdítja az ő üz­letmenetüket. Kentucky államban egyes városokban és községekben, standard idő van, másokban, nyári idő. Ezen az uj országos törvény most nem változtat­hat, mert az állami törvény­­hozás ebben az évben nem tart ülést, igy nem hozhat tör-HÁNY ÓRA VAN? KIADÓ 3 szobás lakás, szép he­lyen, jobb házsapárnak. Érdek­lődni a Biró Péter irodában. Tel.: 846-1000 (New Brunswick). MUNKÁT vállalok szombat és vasárnap egész napra. Gyerek, beteg, vagy öregek mellé vigyáz­ni. Esetleg hasonló könnyű mun­kát, New Brunswick és környé­kén. Tel.: VI 6-0042. TAKARÍTÓN ŐT keresek heti 2 napra. 45 Jefferson St„ New Brunswick, N. J. WASHINGTON. — Április 30-án reggelre kelve álmos milliók fogják kérdezni: hány óra van ? Ezen a napon az or­szág legnagyobb részében egy órával előre kell tolni a mu­tatót, mert országos törvény alapján életbelép a nyári idő­számítás, amely aztán októ­ber 28-án fog elhunyni. Áp­rilis 30 és október 28 közt pe­dig lesz bőven zűrzavar, elé­gedettség és elégedetlenség, vita, peticiózás, mindenféle uj időszabályozások. Mert na­gyon komplikált dolog ez a be­avatkozás “Isteni idejébe”, Az április 1-én életbelépett orszá­gos törvény előírja, hogy egy­­egy államban csak egyféle idő­számítás lehet nyáron éppen úgy, mint télen, amikor az em­ber nem szól bele a Nap já­rásába,. Amely állam kimond­ja a -nyári ’időszámítást, abbar minden helyen ez érvényes viszont amely állam törvény­­hozása az időszámítás változ­tatása ellen dönt, ott érvény­ben marad a nyári hónapok­ban is a standard idő. Igen ám, de ez a standard idő is más- más ország, külön­böző időzónáiban. Amerika te­rülete négy időzónába van osztva. Az egyes zónákat a térképen egy merőleges vonal jelzit Egyik-másik zónavonal két részre szakit egy államot például Indiana állam egy ré­sze a keleti zónában van, más része a közép zónában. Az ál­lami törvényhozó testület megszavazta a nyári időszámí­tásra való áttérést, ennélfog­va az órákat az állam egész területén egy órával előbbre kell tolni. Minthogy azonban az állam nyugati része a kö­zép zónában van, ez azt je­lenti, hogy amikor a keleti ál­lamrészben reggel vagy este 8 óra van, akkor a nyugati államrészben reggel vagy este 7 óra van. Mindegy, a törvény törvény, minden város és köz­ség utasítást kapott, bogy a törvényes időt feltűnő helyen jelezze. Terre Haute állami fő­nek önmagában nem volt nagy katonai jelentősége, odahaza Parisban az ellenzék döntő győzelmének bizonyult, Men­des-France miniszterelnök lett és befejezte a háborút, az in­dokinai francia gyarmat el­veszett, minden odaveszett és a zsákmányból Ho Si Minh jócska darabot kapott: a ré­szekre bontott Indo-Kinából kivájt Vietnam északi felét. A csoda, amelyre várt, betelje­sedett. Most abban reményke­dik, hogy az amerikai belső front összeomlásától uj csodát várhat. városban á városatyák enge­delmeskedtek a törvény paran­csának, a város legfeltűnőbb helyén, a megyeháza tornyár április 30-án egy órával előbb­re fogják tolni az óra mutató ját. De már most tudtul ad­ták a város népének, hogy a hivatalokban az órák érintet­lenek fognak maradni, a stan­dard időt fogják mutatni, da­colva a toronyóra szavával Hát ha nem tetszik a nyári idő, miért szavazta meg az állami törvényhozó testület? Mankin szenátor, aki a tör­vényi avaslatot megfogalmaz­ta, huncut mosollyal megma­gyarázza: “Azt vártam, hogy a kormányzó vétót fog emelni x törvény ellen . . .” Komplikációkra fog vezetn:' az időzóna rendszer. Ezt a endszert, az ország területé-, lék időzónára való beosztását, i vasutak vezették be, hogy 'egalább egy-egy zónán belül minden helynek egy és ugyan­az az időszámítása legyen függetlenül attól, ami addig szokásos volt, hogy minder helységben akkor volt dél amikor a Nap éppen a helység fölött állt. (De egy tréfásked­­vü astrológus kiszámította hogy nagyobb városban a Nap délben nem áll egy bizonyo: pont felett, például Washing­tonban a Nap hét másodperei cél később tűz le merőlegesen Lincoln márvány fejére, mint a honatyák fejére, mert a Ca­pitol a Lincoln Memóriáitól két mérföldnyire keletre van ...) Az idözónák-okozta zavarok ellen már régebbóta védekez­nek egyes államokban. Érde­kes Michigan állam esete. A? állam két félszigetből áll, Up­per Peninsula, Lower Penin­sula. A Felső a közép zónába esik, az Alsó a keleti zónába a kettő közt egy óra eltérés volt. Ezen eddig úgy segítet­tek, hogy a Felső áttért a nyá­ri időszámításra, az Alsó ma­radt a standard időn s igy dél itt is, ott is 12 órára esett. Most a Michigan állami tör­vényhozó testület az országos törvény értelmében az egész állam területére egy. időt standard időt határozott el. minek folytán az egy óra kü­lönbség Alsó- és Fel ső-E élszi­get közt újra fenn fog állni. Ezen a bajon csak úgy lehet MUNKAALKALOM NŐKNEK . .VAKÁCIÓ! Keressen extra dol­lárokat "Avon módon", vagyis: megrendeléseket vesz fel AVON kozmetikai cikkekre szabad ide­jében. Otthonában történő meg­beszélésért hivja New Brunswick környékén: Ki 5-1345, Perth Am­­boyban: Hl 2-2462, Allenlown- Bethlehem környékén 432-09161 számot. nyugati riányban eltolják s az egész állam egy zónában, a ke­letiben , lesz. Ehhez, a zóna­­segiteni, ha az időzónavonalat változtatásihoz, azonban az uj közlekedésügyi minisztérium engedélye szükséges. Gazdasági jelentősége is van az időbeosztásnak. Chicago a közép zónában van, de a Chi­­eagóval szoros gazdasági kap­csolatban levő Gary, Elam­ványt az egységes (standard vagy nyári) időszámitás be­vezetéséről. Hogy mi célja volt egyálta­lán az időszámitás országos rendezésének? Az, hogy le­gyen vége a fonák helyzetnek, hogy sokhelyütt a forgalom­ban, a menetrendekben össze­visszaság állt be. Cifra példa erre: Steubenville, Ohio és Moundsville, West Virginia közt a 35 mérföld hosszú or­szágút mentén az autóbusz egy órán belül hét különböző órán haladt át. KEGYELMET CSALA ANDRÁSNAK! Lapunk jelentette, hogy Michael Feighan, aki Cle­veland és környékét képviseli a kongresszusban és a bevándorlási bizottság elnöke is, kérésünkre érdeklő­dött a State Departmental* Csala András elitélése ügyében. Feighan képviselőt úgy tájékoztatta az amerikai külügyminisztéruim megbízottja, hogy Csala András beismerte a tárgyaláson, hogy kémkedett. A beismerő vallomás alapjján a budapesti biróság Csala Andrást 6 évi börtönbüntetésre Ítélte. Budapesti ügyvédje tanácsára, Csala nem felleb­bezi meg a bírósági döntést, hanem kegyelmet kér a magyar kormánytól. Nem kétséges, hogy Feighan képviselő az ameri­kai magyarság őszinte barátja és ha képes volna bár­mit is tenni Csala kiszabaditása ügyében, feltétlenül megtenné. A helyzet azonban az, hogy Feighan képviselő —- mint mindegyik amerikai törvényhozó — tisztában van azzal: azokat, akik bármelyik külföldi országban, amelynek vendégei, törvényszegést követnek el, az amerikai állampolgárság sem védi meg. Ez bebizonyosodott néhány héttel ezelőtt a cseh származású bostoni Komarek ügyében, akinek bör­tönbüntetését a cseh állam főképpen Kennedy szená­tor közbenjárására engedte el. Hazaérkezése után Komarek, az amerikai újság­íróknak adott nyilatkozataiban elismerte, hogy az el­lene emelt vádak megfelelnek a valóságnak. Hangsúlyozzuk azonban: nemcsak a kommunista államokban, hanem mindegyik nyugati államban, te­hát például akár Franciaországban, akár Angliában, szintén megbüntetik az ország törvényei ellen vétett amerikai polgárt. Természetes, hogy a Csala-ügy hatalmas vissz­hangot keltett az amerikai magyarság körében. Úgy véljük, a magyar kormány tudatában van annak, hogy a Csala András elleni bírósági ítélet betüszerinti vég­rehajtása semmiképpen sem fogja népszerűsíteni az amerikai magyarok köröben Johnson elnöknek azt a törekvését, hogy hidat építsen a Kelet és Nyugat között, S mielőtt még az amerikai külügyminisztérium nyilvánosságra hozná a Csala ügy részleteit, a követ­­kező kéréssel fordulunk Kádár Jánoshoz, a magyar­­országi kommunista párt központi bizottságának első titkárához és Kállay Gyula, magyar miniszterelnökhöz: Részesítsék kegyelemben Csala Andrást és tegyék lehetővé, hogy a legrövidebb időn belül visszatérhes­sen az Egyesült Államokba, ahol aggódó szülei várakoz­nak reá. Egészen bizonyosak vagyunk abban, hogy egy ilyesfajta megértő gesztust, amely Budapestről érkez­nék, megnyugvással fogadna az amerikai magyarság. FPFF PK<

Next

/
Thumbnails
Contents