Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1966-02-10 / 6. szám

Thursday, February 10, 1906 SZABAD SAJTÓ 7-IK OLDAL % KELET ÉS NYUGAT TALÁLKOZÓJA Kelet—nyugati utca'tép Hong Kongból. HONG KONG. — Rudyard ' Kipling, az angol imperializ mus nagy költtője kimondta a szentenciát, hogy Kelet és Nyugat sohasem találkozhat­nak. A hidegháború egyik ér dekes fejezete, Hong Kong an goi gyarmat virágzása az an­­tikolonializmusra felesküdött kínai kommunista kormány védelme alatt — alaposan rá cáfol egy örökre elmúlt tör­ténelmi időszak költőjére. Hong Kongban nem frázis, ha­nem valóság az, amit a Szabad világ és a kommunista rab­világ békés együttélésének ne veznek. Ott békésen élnek egy más mellett angolok, minden nációbeli látogatók, különbö ző politikai színezetű kinaiak: a kommunista kormány kül döttei, kémjei és üzletembe rei, antikommunistä menekül tek, Csiang nacionalista hivei a pekingi kormányzat és rend­szer esküdt ellenségei. Együtt élnek, üzleteket kötnek, és együtt iddogálnak, barátkoz­nak ellenségek. Közben az egész világ .cső dálkozik, miért tűri a-kínai kommunista kormány a kapi talista sziget létezését a ki nai tenger szélén? Jó okból. Hong Kongban kereskedelmi, szabadságuk van a kinai kom mun istáknak és ez a kereske delem évente átlag 750 millió dollár jövedelmet biztosit Pe­king kommunista urainak. Ez több, mint amennyi dollárt a, kanadai búzáért fizetni kell. A Hong Kong história több mint száz éves. 1842-ben, a hi •es ópiumháboru után a vi­­ághóditó angolok, a tengerek 'egyözhetetlen urai, megkapa Ontottak maguknak egy da­­abot Kina földjéből: Hong .Kong szigetet, majd 1880-ban érbevettek hozzá egy darab ízárázföldet is, a Kowloon fél zigetet, és még ez sem volt nekik elég, 1838 ban béreltek i tehetetlen kinai kormánytól még 365 négyzetmérföldnyi szárazföldi területet. Ezek a bérleti szerződések a nemzet közi csereberében szokásos 99 ívre szólnak, az Összesített »érietek 1997-ben járnak le. Akkor a kinai ko.mány bir okába megy át mindez. Per ■ize már ma is rátehetne ke :ét az egész Hong Kong an goi koronagyarmatra Mao Ce­­tung kinai kommunista nagy ur, aki — mellesleg megje -yezve — éppen olyan hires költője a kinai kommunista imperializmusnak, mint Rudy and Kipling volt az angol yi 'ágbirodalom és imperializmus elkent költőpapja. Hogy még­em veszi birtokba Kina Hong- Kongot, annak 750 millió oka van. Hong Kong a kommunista és a szabadvilági kémkedés góc­pontja Ázsiában; ez a másik oka annak, hogy a kinai kom kunista kormány szívesen tü ri az angol gyarmat létezé sét. Továbbá: a Hong Kongba •ezető ut a kinai menekülés útja. Eddig két és fél millió dnai menekült oda a kommu nista zsarnokság és üldözés elől. Ha Mao incselkedni akar na az angolokkal és Castro példájára kiengedne kinai tö megeket a szigetgyarmatra, ott sokkal áldatlanabb álla potok állnának be, mint a mos tani áldatlan állapotok. Em bér ember hátán — ez jel lemzi Hong Kong városképét. Tömeglakások. Kinaiak ezrei nek még kunyhó sem jut. A gyarmati kormányzat sokat tesz a lakásviszonyok megja­vítására, de semmisem elég “Lebontanak” hegyeket, fel töltenek öblöket, építenek óri ási bérházcsoportokat — és mindez nem elég. Sok az ember, kevés a lakás. Ének haszna is van: rengeteg olcsó munkaerő, a hajléktala­noknak kicsinyek az igényeik. Az érdekes kelet—nyugati vá­rosba tódulnak turisták, leg­nagyobb számban amerikai ak, akik ilyen érdekes várost még sohasem láttak é3 — oly olcsón, mint Hong Kongban. seholsem vásárolhatnak. Urak 2S hölgyek 24 óra alatt meg kapják a mértékre rendelt ru hát. A felemás városban két nagy kinai kommunista bank van és rengeteg kommunista izlet, no meg propaganda iro da, kiállítás. Hong Kongban I, kapitalista hitet követik a kommunisták, oly hangosan és színesen hirdetik áruikat és zolgálataikat, mintha a new yorki Madison Avenue-n ta­nulták volna ezt a mestersé get, művészetet. A kommunis­ták látják el ivóvízzel Hong Kongot. Naponta átlag 151 millió gallon “vörös” ivóvizet pumpálnak a szárazföldi kom munisták a szigetlakok '.tartá­lyaiba. És friss zöldséggel és gyümölccsel is ők látják el a kapitalista jószomszédot. KIS KENYÉRKERESŰK MEXICO CITY. - A me­­xicói kormány és a törvény­hozó testület nem tagadja nem is tagadhatja, hogy az országnak súlyos gyermek­munka-problémája van. Több mint 100,000-re becsülik a 10 12 éves fiúk számát, akik dolgoznak, hogy a család szűk ségleteiríek legalább kis ; ré­szét elő tudják teremteni. Rö­­vidnadrágos kenyérkeresők Dolgoznak gyárakban, gará­zsokban, építéseknél, a szállí­tásban. A gyermekmunka nagy el terjedtségének fő oka a mér­t-éktelen népszaporodás. És felnőtt kenyérkereső hiánya A mexieói családok 63 száza lékában egyedülálló nő a csa­ládfő a férj, sok gyermek ap­ja, elköltözött egy másik nő­höz és ott tovább folytatja a népszaporitást. Miért tűri a kormányzat ezt az áldatlan állapotot? Miért engedig meg, hogy fejletlen gyerekek napi 10—12 órát dol­gozzanak éhbérért — átlag na­pi 50 centavo bérért, ami 4 amerikai centnek felel meg? A munkaügyi minisztérium nak van ugyan a dolgozó nők ás gyermekek védelmére ren­delt osztálya, de Gudelia Go mez, az osztály igazgatója nem csinál tikot abból, hogy tétlenül nézik serdülő korban levő gyermekek dolgoztatását sé kizsákmányolását, mert — Mexicóban nincsen szegény­segélyezés és ennélfogva a sokgyerekes családok megél­hetése nagy mértékben függ a gyermekmunkától. Még ha van is férfi a ház;ban, nem tud elég kenyérről gondoskod ni 8—10 vagy még több gyer­mekről, a nagyobbaknak mun­kába kell állniuk. Azt sem vonhatja kétségbe a gyermekvédő osztály igazga­tója, hogy a gyermekmunká­nak súlyos szociális következ­ményei vannak. A dolgozó fiú kivonja magát a családi fe­gyelem alól, függetlennek ér­zi magát, büszke arra, hogy ó kenyérkereső. És.. . nem jái vagy alig jár iskolába, korán rászokik az ivásra, a bűn út­jára téved. “Mi tisztában va­gyunk azzal, hogy a gyermek munka Mexico szégyene, átka — mondja Gomez —, beszé­lünk népjóléti intézmények­ről, kötelezői skoláztatásról, a gy-ermenmurika betiltásáról, de mindez csak vágyálom, nem valósítható meg a jelenben és ki tudja, mikor fog valóra vál­ni.. .” ÖN BÜNT ETÉS ST. PETERSBURG, Fia. - Az Independent cimü napilap valami okból — talán a kiadói és a szerkesztői sem tudják, mi okból — felelősnek érzi magát a Nap sugárzásáért. 1910 óta ingyen osztogatják a lapot, valahányszor 24 óra elmúlik napsütés nélkül. A múlt héten déltől másnap dé­lig felhős volt az égbolt s in­gyenes volt az Independent. Ez volt a lap 221-ik ingyenes száma. . . . hogy amikor Amerikában vasárnap van, Koreában hét-: fő van. . . . hogy a bolognai egyetem, amelyet a 11. században ala­pítottak meg, a legrégibb a ma létező egyetemek közt. . . . hogy a Virgin Islands szi getcsoportot Amerika 25 mil­lió dollárért vásárolta meg Dániától. HALLOTTA MÁR . . .? . . . hogy Brazília nagyobb ki terjedésű, mint a kontinentá­lis Egyesült Államok. ... hogy Brigham Young mor­mon vezérnek 56 gyermeke volt. Russell B. Long szenátor, a szenátusi pénzügyi bizottság elnöke Johnson elnök 112.8 billiós költségvetésének egy példányát tanul­mányozza. Tenger a homoksivatag alatt NEW YORK. — (Science News Letter). Szaud-Arábia az egyetlen nagy kiterjedésű ország a világon, amelynek sem folyói, sem egyéb állandó vizíorrásai nincsenek. A le hulló eső mennyisége az évi 250 millimétert sem éri el és ha van is olykor egy-egy ki­adós eső, a viz rövid idő alatt elpárolog, vagy beszivárog a talajba. Most az ország kormánya és az Egyesült Nemzetek élei mezésügyi és mezőgazdasági szervezete, a FAO, együttes erővel kutatnak viz után. azokkal a legkorszerűbb mü szerekkel és módszerekkel »melyeket az arábiai petróle­um és földgázkutatás céljaira fejlesztettek ki. A kutatás meglepő ered­ményre vezetett: Szaud-Ará­bia perzselő sivatagai alatt negyvenezer éves esővizet ta­láltak, amely a FAO szakér oői szerint sok évre fedezi az ország szükségletét. A vi­szonylag jó minőségű, hideg viz a felszín alatt több mint 450 méter mélyen fekvő réte­gekben található, kb. egymil­­ió négyzetkilométer kiterje­désű területen. Ez a föld alat­ti tenger évezredek alatt ala­kult ki a talajba szivárgó eső­­vizből. A viztartalékok felszínre ho­zása és hasznosítása óriási változást hozhat az ország életében. Az itt élő beduin tör­zsek évszázadakon át vándo­roltak egyik helyről a másik­ra, legelőt és vizet keresve kecskéik, juhnyájaik és tevé­ik számára. Ha a vízellátás megoldódik, ezek a nomád tör­zsek letelepedhetnek és váro­sokat építhetnek. Az ország lakosságának nagy többsége ma a tengerpart mentén fek­vő kis kikötőkben és a dél­nyugati felvidéken él, amely az ország legcsapadékosabb területe. Ha kiépítik az or­szág belsejében az öntözőrend­szert, itt is megindulhat a földművelés, kifejlődhet a; ipar. HÁNY ÉVES A KISLÁNY? CADILLACHIÄNY VILÁGSZERTE DETROIT. — Az automobi­lok arisztokratáinak, főleg a Cadillacnak gyártása nem tud lépést tartáni a kereslettel, s emiatt sok hangos panaszt lehet hallani a világ minden részéből, nem utolsósorban a fekete Afrikából. Az a helyzet állt elő mindenütt, hogy népi­­demokratikus módra sorba kell állni egy áruért. (A kü­lönbség az, hogy itt drága, szuper-burzsuj árukról van szó.) Elsőnek ez a kérdés merül fel: Mi az oka a nagy limou­sine keresletnek? Ameriká­ban kézenfekvő a felelet: a nagyobb, egyre nagyobb pénz­bőség és az igények ennek megfelelő ágaskodása felfelé. De még más is: Korábban' fő­leg a nagyok vettek (vagy használtak ingyen) nagy­autót, mindenekelőtt az elnök, a miniszterek és más felsőfo­kú kormányhivatalnokok, ál­lami vezetők, és ipari és üz­leti nagyvállalatok elnökei, igazgatói. Most egyre széle­sebb körökben futnak Cadil lacoc és más nagyautók, a tár­sadalmi és financiális “beér­kezés” diszjelei. Amerikában sokáig a Cadil­lac volt az egy és egyetlen előkelő nagyautó. De megiri­gyelték General Motors dicső­ségét az autóipar többi nagy­jai, és 1964-ben a Ford Motor Company piacra vetette az el­ső Lincoln Continental “exe­cutive limousine” autókat. Az első évben ebből 15-öt adtak el, a múlt évben már 88-at és ebben az évben kétszer­­annyi eladásra van kilátás. A Lincoln Continental ára 15,000 dollár. És feljebb, persze asze­rint, hogy mi minden legyen benne Egyáltalán, mi minden van ezekben es más nagyúri ko­csikban? Modellje válogatja. Léghiités. AM—FM rádió. Ste­reo lemezjátszó. Televízió. Bár. Diktálógép. Telefon. Chrysler még nem gyárt li­­mousine-t, de gyárt egy Im­perial Crown Coupe kocsit, amelyben még több extra van, mint a legtöbb nagyúri autó­ban. A különbség mindössze a kocsi méretében van; a Chrysler nem éri el a Cadil­lac limousine 20 láb hosszú­ságát. A Cadillac uj, kicsinosított, kifinomitott'modellje gyorsan fogy, a rendelőnek két hóna­pig kell rá várnia. Az amerikai előkelő kocsik­nál is drágábbakat gyártanak túl a tengeren: Németország­ban és Angliában. Az uj né­met .Grand Mercedes kocsi 18,000—28,000 dollárba kerül és — három hónapig kell rá várni. Ezekből naponta mind­össze egy készül el, 1964 óta 800-at adtak el, köztük 50-et amerikaiaknak. Drága kocsit gyártani lehet odaát is, de ve­vő drága kocsira inkább itt akad ... Az amerikai limousine ko­csik legtöbbjén itthon adják el, de vásárolják azokat kül­földi nagyságok is, mint pél­dául Kwame Nkrumah, Ghana afrikai köztársaság elnöke, mezítlábas népének “Megvál tója”. Detroitban arra számi tanak, hogy az újonnan füg getlenné lett afrikai országok nagyurai révén a limousine nagy piacra számíthat a jövő­ben. Elkövetkezhet a nap, ami­kor egy fekete Megváltó ren­del egyet a legújabb angliai Rolis-Royce-ból, amelynek ára 30,000 dollár — azért ily drá­ga, mert hat hónapig tart egy kocsi gyártása. Specialis vevők részére epe ciáhs berendezésű naeyüri ko­csikat gyártanak. Például: Gromiko orosz külügyminisz­ter autója' golyöbiztos. Libe-LOS ANGELES. - Oly kői­det és halál kérdése ez: hány íves a kislány? Aki fiatal ánnyal szerelmeskedik, Mon tanában megússza 99 évi bőr főnnel, de 17 államban akasz tófa vagy gázhalál vár reá. Fiatal lány — mikor, med­­iig fiatal egy lány? Törvé nye válogatja. Tennessee ál­lamban 21 éves koi’áig a lány tulfiatal ahhoz, hogy boy friendjének szerelmét viszo­nozza, más államokban 16 és 18 év közt van a kritikus idő, Delaware államban a lány már 7 éves korában felnőtt, lány. A korai, kor-előtti szerel met a törvény olybá veszi, mint az erkölcstelen merény letet. Abból az elgondolásból rendelkezik igy mindegyik ál lamban a törvény, hogy a lány, amig nem éri el a tör­vényben megszabott életkort nem eléggé érett ahhoz, hogy cselekvésének — passzív cse fekvésének — jelentőségét megértené. Mármost, ha egy szerelmes ifjú vagy akár vénember ilyen törvényszegés miatt biró elé kerül, mivel fog védekezni? Természetesen ezzel: “Én idő­sebbnek gondoltam,i dösebb nek, mint ahány éves.” Los Angelesben történt. Francisco Hernandez barátko zott egy csinos lánnyal, több hónapon át udvarolt neki, a barátság szerelemmé forróso­dott és egy napon megtör­tént. Azon a napos a kis csinos még nem volt 18 éves, még 3 hónap választotta el az érettségi kortól, amely Cali fúrnia állam törvénye szerint 18 év, egy nappal sem keve sebb. Törvényszerinti erőszak létei miatt került biró ele Francisco Hernandez. így ne vezi a törvény az olyan erő szakot, amely nem erőszak. A biró nem fogadta el a vádlott védekezését, 18 év mínusz há rom hónap — ez számit, sem mi egyéb. Francisco- Férnán dcZ 50 évi börtönbüntetést ka pofi.. Nem U'é fadolog. Komoly­­azért is, mert ellentétben áll az általános bűnügyi szabály­­lyal, hogy a vád képviselőié nek, az ügyésznek feladata és kötelessége a vádlott bűnös szándékának bizonyítása, ily esetekben pedig a vádlottnak kötelességévé teszik annak bi­zonyítását, hogy néni volt száifdeká'a Cőfvehy ellen vé­teni. Azt az állítását, hogy a lányt idősebbnek tartotta, nem fogadják el a bíróságok. Ily körülmények közt a vád­lott csak úgy menekülhet a büntetés elöl, ha tagadja, még­pedig sikerrel a szerelméske­­dést, vagy ha bizonyítani tilt­ja, hogy a lány igenis éré j korú (például Delaware í - lamban: 7 éven felüli), vagy ha feleségül veszi (Virginiá­ban). Francisco Hernandez felleb­bezett az 5Ö évre szóló -Ítélet . ellen. Védője hivatkozott egy . californiai törvényre, amely • némely esetekben elfogadja a J tévedést, mint bűnösséget ki- ? záró okot, például bigámia i vádja esetén, ha a váídott .. oly külföldi válásra hivatko­zik, amelyet az amerikai ha­tóságok és bíróságok nem is­mernek el. A védő ennek a paragrafusnak alkalmazását . kérte Francisco Hernandez esetében. És a California álla- . mi Legfelsőbb Bíróság kiter­jesztette a menthető tévedés feltevését Francisco Hernan- ■ dez esetére, megsemmisítette , az elsőfokú bíróság Ítéletét. Indokolás: Bűnös szándék, törvénybe ütköző cselekedet szándéka nem bizonyosodott be. r^ce kocsijának tetejét gyé­mántokkal telerakott kande­láber disziti. Sammy Davis limousine-jában stereo tape recorder van és természete­sen TV is. Elvis Presley, a rángatózó énekművész, és Nel son Rockefeller, New York ál lam kormányzója, 20 láb hosz szu szalonkocsiban utaznak. A Beatle-zenebonáló bogarak Amerikában szerzett dollár­jaikért angol Rolls-Royce ko csit vásárolnak, amiért hálá> nekik nemzetük és királynő iük. Unatkozott HALIFAX, Nova Scotia, Ka­nada. — Gordon Boutilier unatkozott, bement a szom­széd kertjébe és elkezdett fa­ágak letörésével, virágok le­­szakitásával szórakozni. Ka­pott ezért három hónapot. A városi fogházban unat­kozott. Égy reggel, amikor szokatlanul népes volt a fog­ház hallja, a váróterem, Gór­jon Boutilier kisétált a sza­badba. Egy rendőr megállította: “Hol szerezte ezt a rabruhát?” A rabruha felelt az ipse he­­’yct. “Gyerünk!” “Mi ütött magába?” — ki­áltott l'el a biró. — Már csak álig egy hónapja volt hátra!” ■ “Unatkoztam ott bent” — felelt Gordon Boutilier. És ka­pott 45 nap ráadást. Donald S. Dawson kétcsillagos tábornok Donald S. Dawsunt, Haj­­mássy Ilona férjét, Johnson elnök Lieutenant General rangra emelte! Szeretettel kö­szöni j ük ez alkalomból Do­nald Dawsont, aki régi idők óta a magyarok barátja. Még azokban az időkben sikerült barátságát a magyar ügy szá­mára megszerezni, amikor Truman elnöksége idején Ad­miral Dawson a Fehér Ház­ban Truman első segédje (First Aide to the President) volt. Donald Dawson ma elnöke az Army, Aif Force és Navy tartalékos tiszti szervezeté­nek, amely az Egyesült Álla­mok egyik leghatalmasabb ka­tonai egyesülete. George. Wallace, Alamaba kormányzója előkészíti a kampányt felesége számára, aki kormányzónak fog pályázni.

Next

/
Thumbnails
Contents