Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1966-10-20 / 42. szám

Sztrájkolok erőszakkal visszatartanak egy nem sztrájkolót, hogy e General Electric telepére menjen, Schenectady, N. Y.-ban. Alkonyi köd a bűzös autó mezején A bikaviadalok matadorj a legyen óvatos, mert könnyen meghalhat - tüdőgyulladásban Thursday, October 20, 1966 Egy tömeglakásos ház negyedik emeletén Newark, N. J.-ben ha­lálra égett 4 gyerek és mostoha-apjuk. Előtérben a zegyik gye­rek babakocsija. Október hatodiki emlékünnepély DETROIT. — A cigaretta elleni hadjáratot 120 mértöl des sebességgel nyomon kö vette a levegő mlérgezéses el leni országos, törvényi had járat, és a detroiti automobil ipari Három Nagy és töfol más amerikai nagyvállalat ha mar felfedezte a falra irt in telmet: “Ez nektek szól”. Aj automobilból kipuffogó gá: éppen olyan ártalmas, talár még ártalmasabb, mint a ni kotin és a kátrány. Az autó bűz elleni védekezés társadal­mi szükségesség. Összhangb; kell hozni az autó áldúsát ét átkát: kell, feltétlenül szűk ségesség, a hosszutávi gyors és olcsó közlekedés, amelye Henry Ford adott Amerik; népének és az egész világnak de életbevágó szükségessé; ma, a nagy városok, a mega polisok korszakában, a levegő mérgezésének megszüntetése legalábbis csökkentése. Er a társadalmi szükségessége szolgálja — fogja szolgálni közeljövőben — a módén technológia, amely, úgy hisz sziik, nem ismer lehetetlen1 A megoldás az autógyártá. teréig: a gazolihhajtásos aut< felváltása az elektromos, bat tériával hajtott automobil. Már folynak a kísérlete’ oly elektromos autó megtc remtésére, amely gyors, hős, szabb útra szükséges hajt» erővel bir, nem drágább, min' a gazolin-hajtásos autó és nen leheli ki mérges gázokat. A Ford Motor Company sodium sulphur battériával kísérlete zik. Anélkül, hogy ennek tech nikai magyarázatot adnék, ez a battéria azzal kecsegtet hogy idővel pótolni, helyette siteni tudja a gazolinmotort Egyelőre még nem lehet r gyakorlatba átvinni a helyes nek Ígérkező elméletet és tech nikát, de annyit már elárul iák a Ford laboratórium ku tatói, hogy ez a sodium-sul öhur battéria, a súlyához ará nyitva, fontonként 15-ször annyi energiát produkál, mint i jelenleg a gazolinhajtásos autókban levő battériák. De hátrányai is vannak még: A ■iodiumot is, a ként is folyé cony állapotban magas hő mérsékleten kell tartani ak tor is, ha az autó hosszabt ideig, használatlanul a garázs ban van, és karambol esetéi i kiszabaduló sodiumgázok ve •zélyesek. A Ford-battéria csak egyi ke a sokszáz battériáknak i melyekkel más vállalatok oróbáikoznak. A General Mo őrs ezüst-cink vegyületet .asznál, amely meglehetősen irága. A General Dynamics Corporation ezüst-levegő ke /érékkel kísérletezik, amely­­rek nagy előnye, hogy olcsóbb -iszont csak rövidebb hajtás­­a alkalmas. Országúti, turn­­>ike forgalomra az eddig ki isérletezett battériák nen eleinek meg, de megfelelnek i városi forgalomban autók a, autóbuszokba, kisebt rockokba. Meglehetősen általános a né et, hogy az elektromos autó nég ebben az évtizedben mej og jelenni a városok utcáin iá nem is az országutakon Eljöhet még ebben a század >an az idő, amikor az autómo >il nemcsak a mai életben fel étlenül szükséges forgalmi sebességet, hanem az emberek egészségvédelmét is tudja nyújtani: a fejlett technoló­gia a társadalmi szükségesség szolgálatába fogja állítani az autómobilt, amely nélkül a mai élet elképzelhetetlen. A bűzös autó a múlt emléke lesz A bikaviadalok már hosszú idő óta foglalkoztatják a leg­különbözőbb foglalkozású és a legkülönbözőbb műveltségi fokon álló embereket. A francia Bizet romantikus nagyoperájának legalább olyan mértékben romantikus hőse a matador, mint amilyen mértékben romantikus hősnő­je a kacér és csókra vágyó ci­gánylány, Carmen. A bikaviadalok lángralob­­bantják a primitiv férfiak és nők érzelemvilágát és képze­letét, ugyanekkor azonban, éppen a közelmúltban, a mo­dern kultúrának olyan kifino­mult emberpéldányait láthat­tuk a spanyolországi bikavia­dalokon, mint Rainer herce­get, Monaco uralkodóját, fele­ségét, Grace hercegnét és Mrs. Jacqueline Kennedyt. A bikaviadalok lángra­­gyújtják a tanulatlan és mü­­velenlen latinamerikai töme­geket, lángragyujtották azon­ban a mindenkinél kifinomul­tabb és érzékenyebb ideg­­rendszerű, Nobel dijas ame­rikai irót, Ernest Heming­­wayt is, aki regényt irt a bika­viadalokról és a matadorok­ról. S talán mindezek után, nem is csodálatos, ha elmondjuk, hogy majdnem mindenki, aki valamilyen ok miatt Holly­woodba utazik, előzőleg átlá­togat a határmenti mexicoi városkába, Tijuanaba, hogy megnézzen egy hétvégi erede­ti mexicoi bikaviadalt. Azok az amerikaiak, akik émelyegve és viszolyogva for­dulnak el a bikaviadaloktól, azt állítják, hogy a modern ember érdeklődését a bika­viadalok iránt Hemingway alapította meg és ő emelte ezt i különös sportot kultusszá és 5 tette “szalonképessé.” Lehetséges, hogy ez igy van, tény azonban az, hogy az európai és amerikai kiválósá­gok közül nagyon sokan ked­velik a bikaviadalokat. A napokban néhány ame­rikai újságíró — Hollywood­ba történt utazása alkalmá­val — átlátogatott Tijuanaba, ahol mindegyikük végigné­zett egy hétvégi bika viadalt. Az újságírók megjegyzik: a viadal első menetében a bika aalálra rúgott egy matadort. Érdekes megfigyelni, hogy maguk a mexicoiak sokkal ke­­vésbbé voltak ezen felindul­va, mint a vendég amerikaiak. Az egyik mexicoi, néző, egy középkorú férfi, megjegyezte: —A bikaviadalon az egyik félnek el kell pusztulnia: vagy a bikának, vagy pedig a matadornak. Ezúttal a mata­dor pusztult el. A bikaviadal fő matadorja a többszörös díjnyertes Ro­dolfo Palafox volt. (Az ő ese­tében egyébként .ezúttal, a bika pusztul el.) A porondra lépés előtt az amerikai újság­írók meglátogathatták öltöző­jében a matadort. Különös ki­tüntetés volt ez, nyilvánva­lóan az amerikai dollároknak köszönhető. Egy spanyol vagy mexicoi matadort ugyanis meglátogatni öltözőjében, kü­lönösen a porondra lépés előtt, éppen olyan lehetetlen­ség, mintha egy amerikai filmsztárt akarnának öltözőjé­ben meglátogatni, éppen a film nagy szerelmi jeleneté­nek forgatása és felvétele előtt. Rodolfo Palafox egyébként — az amerikai újságírók állí­tása szerint — nemcsak is­mert, hires és díjnyertes ma­tador, hanem amellett, afféle mexicoi Tony Curtis is. Ro­dolfo a mexicoinak szépfiuja, amolyan ünnepelt aranyifju féle. A vendégszereplő matadort — aki egyébként Mexico City­ben lakik — éppen öltöztette öltöztetője. Mexicoban és Spa­nyolországban ugyanis, a ki­váló matadoroknak éppen úgy külön öltöztetőjük van, mint a legnépszerűbb amerikai filmsztároknak. A matadok öltözéke hímzett aranyszegélyes volt. Az öltö­zék spanyol neve: traje de luz, ami magyarul körülbelül eny­­nyit jelent: a fények ruhája. Csupán a matadornak van joga a porondon, a küzdelem közben, ilyen ruhát viselnie. Segédei egyszínű fekete öltö­zéke, vagy legfeljebb ezüst­­himzéses ruhát viselhetnek. Rodolfo — egyáltalában, nem érthetetlen módon — ide­ges volt. Az öltöztetőnek ügyelnie kell arra, hogy a fodros fehér ing magulátlanul tiszta és keményített legyen, valamint arra is, hogy a térd­nadrág ne legyen túlságosan szoros, mert ezáltal akadá­lyozza a matador vérkeringé­sét. Egy matador öltözéke át­lagosan 500 dollárnak megfe­lelő összegbe kerül, egyéb fel­szerelése újabb 120 dollárba, ami annyit jelent, hogy a harc során egyáltalában nem olcsó öltözéket tép szét a bika, akár vesztesen, akár pedig győzelmesen került ki a mér­kőzésből. Rodolfo a követ kezőket mondotta az amerikai újság íróknak: — Senki sem számit igazi matadornak addig, amig leg­alább egyetlen egy alkalom­mal, nem terül el véresen a porondon. Az amerikai újságírók ez­után megkérdezték a mata­dort: — Voltaképpen, mi késztet valakit arra, hogy hivatásos matador legyen? íme, Rodolfo őszinte vála­sza: Mindenekelőtt és első­sorban, áz éhség. A bika via­dalok matadorja nagyszerü­­rüen keres, nincs még egy olyan foglalkozási ág Spa­nyolországban, vagy Mexico­ban, amely olyan jól jövedel­mezne, mint a matador foglal­kozása. — Ezután azonban, a bika­viadal az ember vérévé vá­lik. Először pénzért tesszük kockára életünket, később azután már csak az izgalmat akarjuk. A bilkaviadal olyan, akár a kábítószer: aki egyszer megpróbálta, képtelen szaba­dulni tőle. A matador ezután elmon­dotta: nemsokára megnősül, egy mexicoi bikatenyésztő lá­nyát veszi feleségül. (Leg­alább, a családban marad a dolog! Az após jó pénzért el­adja tenyészbikáit, veje pedig jó pénzért leszúrja azokat és igy mindketten jól járnak.) Rodolfo matador ezután a következő, meglepő közlést tette az amerikai újságírók előtt: —A bikaviadalok matador­jának rendkívül óvatosnak kell lennie, mert. könnyen meghalhat — tüdőgyulladás­ban. A viadal közben ugyan­is felhevül a matador. A küz­delem után nyomban igyek­szik magát lehűteni. Árnyé­kos helyre vonul, hideg vízzel dörzsöli magát és hideg, je­ges, hűsítő italokat iszik. A következmény számos eset­ben: tüdőgyulladás. A tüdő­­gyulladás több matador ha­lálát okozza, mint a bika. Mindezek után, érdemes megjegyezni, hogy a követ­kező hollywoodi hírességek kedvelik a bikaviadalt: Gilbert Roland, Jill St. John, Charlton Heston, Skip Ward, Stephanie Powers, Rory Calhoun, Tammy Gri­mes és még sokan mások. Vannak azonban Holly­woodban, akik szelidebb szó­rakozással tölti kszabadidejü­­ket: Red Skelton bohócokat fest, Bing Crosby golfozik, George Hamilton billiárdo­­zik . . . tehát nem mindenki szomjazik vérre Hollywood­ban. A New York állami Ameri­kai Magyar Szövetség a Széni István r. kát., a Szent Kereszt jör. kát. és a Független Ma gyár Református Egyházak kai együtt ünnepelte a tizen három aradi vértanú emléké október 9-én a Független Egy ház dísztermében, melyet ; íewyoriki magyarság zsufolá sig megtöltött. Az est szónoka Ft. Dr. Ki ián Csaba, OEM, a Fordhan Egyetem teológiai tanára volt aki az aradi vértanuk és a; 1.956-qs dicsőséges magya: szabadságharc fiataljai ha láltmegvető hősiességét a Ha taszerctetben látta, mely min len magyart mindenütt kö telez. Méltatta a magyar vér, tanukat, kiemelvén, hogy a: itolsó évszázadokban nekünk •sa'K vértanúink voltak. A mii vészi műsor fénypontjai vol ‘ak: Csűrös» Éva operaéhe cesnő első fellépte az ameri kai magyar közönség előtt, kinek számait nagy taps kö Tette; Tölgyesy Julia, a Ma yar Rádió volt nagyhirü éne :esnője, akit a közönség ha ártalan lelkesedéssel foga lőtt; Petri Marika a newyor ■ i Magyar Operett színház pri nadönnája, aki Kacsóh Pong •ácz János vitézéből adott ele íagy sikerrel, mig a férfi sze epick közül; Cinkota Mihály ■lőadómüvész szavalatává1 ■ratott nagy sikert. A miivé vzi számok Balogh Gábor nép falaival végződtek. A műsor­vezetői tiszte Szász Zoltán dr. i New York állami Amerikai Magyar Szövetség főtitkára és a Seton Hall egyetem rk. . anára töltötte be. Zárcbérmédében Nt. Csor­­.ás Gábor esperes kiemelte t szoros eszmei és történelmi '-sszefüggúst, az 1848—49-es és az 195-8 03 magyar szabad­­úgharc között s megelégedé­sének adott kifejezést, s hogy i newyor ki egyházak és az \MSz ez eszmék jegyében ilyen szép együttműködést udnak kialakítani. Éjjel hazafelé ; a bárból,.. ! CORNING, N. Y. - Henry öbbnyire késő este látogatott el a Market St.-i bárha, ahol Echaei'er sörrel traktálták és ohasem kértek tőle pénzt. Sokszor Henry részegen tá­­•nolygott az utcán, olyankor \ rendőri cirkáló autóba vagy axiba ültették, hazavitték. A múlt hét egyik éjszakáján a bizonytalanul lépkedő sörivót egy autó elgázolta, Henry oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a városi állatorvos kény­telen volt lelövetését elren­delni. Henry 9 éves Bassett kutya volt. Gyászolja Amory Houghton, a hires Coming üveggyár igazgatóságának el­nöke. Margrete dán hercegnő és vőlegénye gróf Henri de Laborde de Monpezat, Koppenhágában. AZ ATOMKORSZAK ÚTTÖRŐJE A tudóstársadalom szeptember 5-én ünnepelte John Dalton születésének 200. évfordulóját. Dalton teremtette meg az atom tudományos fogalmát s ezzel uj korszakot nyitott a természettudományok történe­tében. -*• Démokritosz volt az első, aki kimondta az “atom” szót. Az évezredes elképzelést először Dalton támasz­totta alá kísérleti tényekkel, megállapítva, hogy min­den elem atomokból áll, melyek szigorúan meghatá­rozott rend szerint egyesülnek egymással és igy jön­nek létre bonyolultabb összetett anyagok. A külön­böző elemek különféle tulajdonságait atomsulyuk kü­lönbözőségével magyarázta. Dalton vezette be először az elemek viszonylagos atomsulyának fogalmát, a hidrogén atomsulyát vá­lasztva egységnek. Atomsulytáblázatot állitott össze. Apja takács volt, Dalton semmiféle iskolai kép­zést nem kapott, maga erejéből tanult, 14 éves korá­ban már falujában tanitóskodott, később Manches­terben kapott tanári állást. Kémiai laboratóriumot rendezett be magának. A gőzök és gázok tulajdon­ságait kutatta. A hidrogén és klórgáz egyesítésével uj anyagot állitott elő, a sósavat. Alapvető müve: “A kémiai bölcselet uj rend­szere”, melyet Angliában és világszerte elismeréssel fogadtak. Különböző tudományos társaságok tagjá­nak választották, de akadtak ellenségei is, akik azzal érveltek: ki látott már atomot? Az atomkorszak úttörőjének elmélete még kezdet­leges. Dalton csupán az atomok kölcsönhatását tanul­mányozta és még nem sejtette az atomok belsejében szunnyadó hatalmas energiát — az alapfelismerés mégis jelentős tudományos sikerek forrása lett. A tudósok számos nemzedéke adta át egymásnak a vi­lágegyetem legapróbb egységeire vonatkozó ismere­teit. Az “oszthatatlan” atom közepén felfedezték az egybilliomod centiméternél kisebb atommagot és egy­másután ismerték meg az atom egyre nagyobb számú változatait. Az atomfizika fejlődését atomerőmüvek, atom-hajtású hajók, a radioaktiv izotópok gyakorlati alkalmazása jelzi, felhasználását pedig a békét veszé­lyeztető Kruscsev ismételt atombomibás fenyegetései vitték át a köztudatba. Jingles, a kutya lövi fel az agyag galambokat gazdája részére Lo­­yalsockville, Pa.-ban. (fenn.) Lenn: King, a farkaskutya pórázon sétáltatja Maxot, Jacksonville, Fla.-ban. 6. OLDAL ' ___j3ZAEAD_SAJTÓ_____

Next

/
Thumbnails
Contents