Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1966-10-20 / 42. szám

Thursday, October 20, 1966

Októberi ünnepségek New Yorkban

New Yorkban a magyarság kitesz magáért. Az októberi ünnepségeket rendező Emlékbizottság olyan tetszetős, tartalmában felemelő, minőségé ben a legnagyszerűbb műsorsorozatot ad, elsősorban a ve lünk érző amerikai barátaink számára, mely fémjelzi a magyar szabadságharc 10. évfordulójának magasztosságát.

A Long Island-i amerikai é? magyar társadalmat a Huntingtonban október 14-én rendezett ünnepi vacsora és az azt követő műsor mozgatja meg. Dr. Fábián Béla és dr. Zsédely Miklós voltak a szónokai, Nagy Lajos énekművész és a Hungária tánccsoport a szereplői ennek az estének.

A Carnegie InternatkOa!! Center (345 East 46 Street) kiállítási csarnoka ad helyet a menekült magyar festőművészek és szobrászok müveinek. A kiállítást ünnepélyes tormában nyitja meg John S. Palmer, New York város hivatalos fogadóbizottságának elnöke. A kiállítás október 22- án nyílik meg és október 28 án zárul. Szombaton, vasárnap és hétfőn du. 1—5 között, kedden, szerdán, csütörtökön és

KOMMUNIZMUSLATROBE, Pa. — Érdekes politikai, történelmi és tudó mányos kísérlet volt október első napjaiban az itteni St. Vincent College-ban. Az in tézet diákbizottsága vitaesté két rendezett a kommunista mozgalomról, a kommunista világpropagandáról és a marxi elméletről s meghívott elő adások tartására és felvetett kérdésekre való hozzászólásra oly személyeket, akiknek sok tekintetben összeegyezhetetlen nézeteik ismertek. így pél diáiul meghívták és meghall gatták az amerikai kominu nista párt egyik vezérét, Her bért Apthekert. A magyaron szági kommunista mozgalom alapos ismerője, Király Béla tábornak, a szabadságban idején a budapesti helyőrség parancsnoka több vitaestei tartott előadást.

Király tábornok egyik elő adásának tárgya ez volt: Mi lyen az élet a kommunisták kormányzása alatt álló Magyarországon ? Vita folyt ar ról a kérdésről, hogy a mar xizmus eszméi miképpen egyeztethetők össze az ame rikai demokrácia rendszerével, ha egyáltalán összeegyeztethetők? Ehhez a kérdéshez többek közt Aptheker és Király szóltak hozzá. Egy ame rikai ex-kommunista, Phillip Abbot Luce előadta, hogy mi ért lépett ki a kommunista pártból.

Az elhangzott előadásodról az utolsó estén a college tanárai és diákjai személyes né zeteiket ismertették.

Érdemes néhány szóval bemutatni az olvasónak a vit * résztvevőit.

Király Béla tábornokot jól ismerik az amerikai magyarok, tudják, hogy harcos antikommuinsta volt, bebörtönözték és csak a Sztálin ha'. .V a-IGEN ÉS NEM!

után bekövetkezett ‘enyhülés’ idején, 1956 ban bocsátották szabadon. Annak az évnek végén már Amerikában volt, itt a Magyar Szabadságharcos Szövetség ügyvezető elnöke volt. Ebben az évben a newyorki Columbia Egyetemen loktorrá avatták, jelenleg a

3-rooklyn College-ban történelmet ad elő.

Herbert Aptheker az ame•ikai kommunista párt lapjainak szerkesztője, 1939 óta ragja a pártnak.

Philip Abbot Luce három wvel ezelőtt több társával Kubába utazott a külügyminisztérium tilalmával dacolva, ő bocsátotta ki a felhívást, hogy i fiatalok tagadják meg a katonai szolgálatot Vietnamiban. V múlt évben hátat fordított íz amerikai kommunista párt)iak. Azóta cikkei jelennek meg nagy polgári folyóiratokban, mint Reader’s Digest. Saturday Evening Post, stb.

Jo tett jutalma

NORFOLK, Virgina. — Egy ívvel ezelőtt történt Berlin ben. Cliff Grand megszólított az utcán egy levélkor dót: Merre van a legközelebbi kórház? A legközelebbi kórház is messze volt, oda az amerikai :-sak autóbusszal mehetett volna, ha lett volna nála német márka. De nem volt. “Tessék, itt egy márka”, mondta a postás, és az amerikai, aki nem jól érezte magát, elmehetett i kórházba. Hazaérkezése' után meghívta a berlini levélhordót, hogy legyen vendége, amíg itt jól érzi magát. A múlt héten Wolfgang Moehl berlini levélhordó régi álma megvalósult, Amerikába jöhetett.

Nem a new yorki Szabadságszobor, hanem az ugyancsak Francois Bartholdi által alkotott szobor, melyet amerikaiak ajándékoztak Párisnak. A szobrot elviszik, mig a Grenelle hidat Párisban kijavították.

SZABAD SAJTÓ

7. OLDAL 1

—

pénteken 5—8 óra között tekinthető meg díjmentesen.

A forradalom pontos évfordulóján, október 23-án, a Szt. István templomban Msgr. Varga Béla pápai prelátus ce lebrál ünnepi szentmisét és mondja a szentbeszédet, dél előtt 10 órakor. A 82. utcai református templomban dé; előtt 11 órakor ünnepi istentiszteletet tart Ft. Nagy Lajos református püspök. Istentisztelet után ebédre jönnek össze a magyarok a református Egyházközség dísztermében.

Október 23 án este 8.30-kor a világhirü Carnegie Hallban a világ legnagyobb októberi ünnepségének lehetnek tanúi a résztvevők és a szereplőik. Ft. Szlezák Imre imája, majd az amerikai és magyar Hím nusz vezeti be az ünnepséget, melynek prológját if j. Maiéter Pál, a forradalom kivégzett hőslelkü katonai vezetőjének fia mondja el. Czinkota Mihály szaval forradalmi verseket. Utica, N. Y. város 90 tagú szimfonikus zenekara Rozsnyai Zoltán vezénylete alatt Beethoven: Egmon nyitányát játssza, majd a nagy zenekar kiséri Vásáry Ta mást, a világhirü magyar zon goramüvészt, aki Bartók 3. zongoraversenyét játssza.

Báshkai H. Béla szabadság harcos felolvassa a magyar rág kiáltványát az évforduló val kapcsolatban. Gogolák Pé ter, a New York Giants sztárja mutatja be Cooper T. Holt ot, az amerikai veteránok volt főparancsnokát és jelenlegi ügyvezetőjét, aki az ünnepi beszédet mondja. Uj magyar balettkar mutatkozik be a Carnegie Hall színpadán a Ko dály Zoltán zenéjére irt “Matyó lakodalmas” cimü tánc költeménnyel, melynek koreo graphiáját Zsedényi Károly a budapesti Operaház volt ba lettmestere és első táncosa szerezte.

A Rákóczi-indulóval, majd Nt. Csordás Gábor imájával zárul az ünnepség azon a napon, melyen Nelson A. Rockefeller kormányzó New York illám területén “Magyar Szabadságharcos Nap”-nak proklámáit.

Az ünnepségre belépődíj nincsen, számozott ülőhelyek a newyorki magyar egyházaknál és egyleteknél korlátozott számban rendelkezésre állanak minden igaz magyar számára.

A PLETYKAFÉSZEKBÖL

íbn Saud, Arábia ex-királya a száműzetés édes kalácsát eszi Athénben. Körülötte sü rög-forog 35 feleség és 130 minden rendű és rangú ke gyenc. Ragaszkodik a kész pénzforgalomhoz, a hotel számlát minden este naple mentekor kiegyenlíti. A nap számla 1400 dollár. Van an nak, aki olajdollárjait el nen issza.

Hölgyeim és uraim: Itt i téli (floridai) legeslegujabl

divat. Hölgyek viselik, urak fizetik.

* * ❖

Hedy Lamarr . . . Igen, ké rém, már megint betipegett x pletykarovatba. Eredetileg 11,6 millió dollár kártérítésre perelte önéletrkjzánaik kiadó iát, a MacFadden—Bar teli Corp. newyorki céget, mert az 5 jakárata ellenére kiadta a Leo Guild által irt “önéletrajzot”, amely tele van botrányos, perverz jelenetekkel (amelyeket Mr. Guild a vele felvett hangszalagok nyomán irt). Miután a losangelesi bi ró elutasította kérését, hegy tiltsa le a könyv megjelenését, Hedy most felemelte a keresetet 17 millió dollárra. Azonkívül 5 millió dollárra perli a day Co.-t, amelynek üzletéből megfizetetten árukkal tipegett ki; ezt a keresetét arra a őgi nézetére alapítja, hogy sgy üzletből szabadon távoz mt bárki, anélkül, hogy a majával vitt portékáikért fize ,ett volna. így hát most már 12 millió dollárja van Hedyíek, ha kereseteinek minden szava arannyá válik.

“Nálam első a szerelem, má sodik a házasság”, mondta ]rigitté Bardot, és a harmalikrcl, a válásról, ezúttal még íem nyilatkozott. Pedig válás léikül lehet szerelem, de nem ehet házasság.

Sukarno, Indonézia elnöke zokog A. Yani tábornok sírja előtt, akit másik öt tábornokkal együtt a kommunisták megöltek és feldaraboltak.

A SHAKEREK VÉGNAPJAI

CANTERBURY, New Hampshire.. — A Shaker vallási szekta itteni sirkertjében jsak egy sírkő áll. Felírása: ‘SHAKERS”. Mind Shakerek, Eriknek földi maradványai ebien a temetőben porladnak, nyugvóhelyei!,) it nem jlelzik fakeresztek.

Amerikában ma még 19 idős nő él a Shakerek közül. Volt idő, amikor 6000 volt a Shakerek száma; amikor az utolsó 19 elmegy, a múlt emléke lesz a Shaker szekta. Nevük megmarad a történelem évkönyveiben és Amerika egyik leggazdagabb városa nevében. Shaker Heights, Cleveland külvárosa, a Buckeye magyar negyed tőszomszédságiában megőrzi nevüket minden időkre.

A Shaker szekta tanításait 1774-ben hozta el Angliából Ann Lee, egy Írástudatlan

gyári murJkásnő, Manchester városából. A szekta hívői egy tökéletesebb társadalomról ál modoztak, amelyben az embe rek, férfiak és nők, lemonda nak a földi hiúságokról, a sze relémről és a házasságról, és békés, boldog, zavartalan egyetértésben élnek, amíg meg nem halnak. És ma hoz zátöhetjük: amíg ki nem hal nak. Mert kihalásra van ítél ve egy közösség, amely nem szaporodik.

A Shaker szekta nem egyet len közösség volt, amely tő b óir+í*s társadalom megterem téséről álmodott; az amerikai függetlenségi háború utás gombamódra elszaporodtak itt ■hasonló utópikus mozgalmak Ezek sorjában elenyésztek csak a Shaker szekta élt még sokáig, 19 közösségben, Maine államtól Kentuckyig. Volt idő amikor 6000 volt a számuk. A

Hivatalosan közölték Margrethe dán hercegnő eljegyzését gróf Henri de Monpezat-al.

Ősze András szoborművel díszítik a Szent István plébánia-kápolnát

NEW YORK. — Október második felében, 18-án vágj’ egy közeli másik napon, Maguire érsek fogja felavatni a Szent István Egyház (414 East 82, First és York A ve. közt) újonnan díszített plébániaikápolnáját. A kápolna szobormüvei ősze András művészetét dicsérik. Egyházi és világi személyiségek véleménye szerint ez' a kápolna, mostani díszében, legmodernebb, egészen rendkívüli művészi alkotás, amelynek nemcsak New Yorkban, de az egész ország fan nincsen párja.

ősze András szobrászmü vész neve ismert és becsült három világrészben, szobormüvei díszítenek templomo kát amerikai városokban, Dél- Amerikában, Angliában, Franciaországban, Olaszországban ás Magyarországon. A vallási tárgyú szobormüvek alkotá sán kívül ősze tervezte a kápolna berendezését, a szószé két, az imapadokat, az oltárt, a lámpákat és gyertyatártókat, amelyek mind diófából készültek.

Ősze András szoboralkotásai közül négy Budapesten nyilvános tereken és parkokon van felálltiva. ősze 1945-ben hagyta el Magyarországot, első tengerentúli állomásainak

egyike Sao Paulo volt, Brazília nagy ipari városa, amely ben az ország legnagyobb magyar kolóniája van; ott szob rászatot és mozaik-készitést tanított a Nucleo de Art Cultural főiskolában, 1952-től 1958-ig. Később Buffalo, N. Y.-ban a Fra Angelico Art Schoolban, azután New Yorkban tanított művészetet. 1963- ban egy amerikai alapítvány ösztöndíjával Peru délamerikai országban végzett művészi tanári munkát. Rómában szökő'kutat tervezett, 38 szobra van magyarországi, brazil, perui, argentínai, francia, olasz, román múzeumokban.

A newyorki Bartók Béla Alapítvány őszének meghizást adott egy Bartók-szobor készítésére, amely New York egyik parkjában lesz felállít

va.

% ij: :{s

A Szent István plébániakápolna a megnyitás napján nyitva fog állni mindenki számára, A felavatás után nőket nem bocsátanak be és általában csak külön engedéllyel lehet a kápolnába belépni.

Hallotta már...?

. . . bogy eddig körülbelül 100 könyv jelent meg a világ minden részéiben John F. Kennedy elnök életéről é-s haláláról.

. . . hogy a legmélyebb amerikai belföldi öböl a Clhesapeák Bay.

. . . hogy a hawaii ábécéiben csak 12 betű van.

. . . hogy az amerikai városok közül Washingtonban van a legtöbb pszichiáter.

. . . hogy a Pentagon 1943.

A lóveisenytéren megszólalt a lelkiismeret

NEW YORK. — Nathan Lieberman, a Cohen & Sons nagykereskedelmi vállalat hitelosztályának vezetője három éven át csekkeket zsebrevágott és azokat átadta bátyjának, Josephnek, Joseph beváltotta a csekkeket és a pénzt öocsének adta. És Nathan, a lóversenyterek szorgalmas látogatója, folyton vesztett, három év alatt annyit vesztett, amenynyit lopott — több mint 81,000 lollárt — és amikor elúszott i lopott pénznek utolsó maradéka, megszólalt a lelkiismerete és azt súgta a fülébe, hogy legjobb lesz, ha elmegy Hóban ügyészhez és meggyónja bűnét. így is tett és másnap igy tett a bátyja.

A törvény úgy szól, hogy a Lieberman fivérek kaphatnak 10 évi börtönt.

január 15-én készült el. A ha talmas épület építési költsége 33 millió dollár volt.

. . . hogy Amerikában 1,8 mii lió tehervonat van. Ezek tel jesitőképessége 107 millió ton na,

. . . hogy Moszkva csak 1914 óta fővárosa Oroszországnak Azelőtt a főváros Szentpéter vár-Petrográd-Leningrád volt

. . . hogy az 1960. évi népszám lálás adatai szerint a legna gyobb bevándorló csoport ar olasz volt, 1,256,999 beván dorló. U tanuk következnek; Németország, Kanada, Ang lia, Lengyelország, Oroszországé Mexico . .. New York államban 2,289,310 volt a be vándoroltak száma, Califor niában 2,343,686.

jhaker népesség idővel, egye rohamosabban lemorzsolóiott, különösen a fiatalabbak kimentek a közös gazdaságokból és műhelyekből a városokja. Ma már csak két Shaker telep van, egyik Canterbury, N. H.-ben, amely 1794-ben alakult meg, miiisik Salbbathday Lake, Maine államban, amelynek alapítási éve 1792. Ma 12 nő él, dolgozik a farmon és műhelyben a iSabbathday teepen, amelynek 14 épülete és 800 domboldali akerje van; bét nő van a Canterbury közösségben. Férfi nincsen már a Shakerek közt, az utolsó, Dekner Wilson, 1961-ben halt meg. A Shaker nők legidősebbje 90 éves, a legfiatalabb >0 éves.

Régi jobb idejükben a Shakereknek iskoláik is voltak, hires, kitűnő iskolák. Gyűléseiket, vitáikat, táncmulatságaikat és istentiszteleteiket hangosság, vidámság uralta. Elmélkedéseiket éneklés és jánc követte, a tánc reszketősbe ringatózásba lendült, innen a nevük: ringatózók. A Jhaker elnevezés “rajtuk száradt”. Csak kevesen tudják, rogy igazi nevük: Krisztus Második Földre jövetelében Hívők Egyesült Társasága. Ez íz elnevezés az alapitó Ann Lee hitéről tanúskodik, hogy ‘Krisztus bennünk van”.

Műhelyeikben szorgos kézimunka folyt, bútort, kis dísztárgyakat, háztartási eszközöcet, rokkákat készítettek, termékeikből siók ma múzeumokban látható.

Mi lesz, ha sorra elhalnak i Shakerek? Mi lesz Canterbury és Sabbathday Lake sork ;a? Nem tudjuk. De tudjuk, ' rogy mi lett a Hancock, Vfass.-i Shaker telep sorsa. Amikor ez a telep teljesen elnéptelenedett, a szomszédos Berkshire környék lakói megvásárolták a Shaker házakat “3 azokat múzeummá alakitak át. Az első Shaker tele>et, amelyet Ann Lee 1787- ren Mount Lebanon, N. Y.ran alapított, a kormány mü- i ml éknek nyilvánította.

Canterburyben Sister Marguerite tagadja, hogy a Sharer mozgalom végnapjai következnek. Azt mondja: “Az emberek nem is sejtik, hogy milyen nagy ma az Isten hatalma. A népek mindig Isteniek fogják szentelni életüket és a Shaker mozgalom szelleme tovább fog élni más formában.”

A 24 éves Mrs. Sandra Cwikielnik, aki hetes ikreket hozott a világra, akik valamennyién meghaltak, a férjével, Bostonban,