Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1966-07-21 / 29. szám
Thursday, July 21, 1966 1 Az Amerikai Magyar Szövetség küldöttsége a külügyminisztériumban 52ÄBÄ3 SAJTÓ Három éjszakán keresztül okoztak zavargásokat né jer gangek Chicagóban. A rendőrség készenlétben. Amerika technológiai gyarmatává 7. OLDAL WASHINGTON D. C. - Az AMSz küldöttségét Jonhson elnök 'képviseletében) Walter J. Stoessel, az európai ügyeik államtitkára fogadta. A kihallgatást Dr. Bóky Zoltán készítette elő Williams szenátorral. lA küldöttség tagjai: Fiók Aladár bíró, AMSz országos elnöke, Bóky Zoltán az igazgatóság elnöke, Kecsfceméthy József igazgató, Füry Lajos országos titkár, Dr. Szász Zoltán külügyi titkár. A küldöttséget Tihanyi László titkár mutatta be az elnököt képviselő Walter J. Stoessel államtitkárnak. Fiók Aladár átnyújtotta az AMSz memorandumát és nagyszerűen felépített beszédében külön is kiemelte a beadvány pontjai közül: Az orosz csapatok kivonását M agyiaror s zágr ól. A szabad választást. NEW YORK. — A Democratic National Committee All Americanis Coundlja közzétette Lyndon B. Johnson elnök proklamációját a “Raibnemzetek Hetével” kapcsolatiban. Az elnök nyilatkozata a következőképpen szól: A kongresszus közös döntése 1959. julius 17-én felhatalmazza és felkéri az Egyesült Államok elnökét, hogy intézzen nyilatkozatot Amerika népéihez, julius harmadik hetét minden évben “Ralbnemzetek Hetének” nyilvánítva, mind addig, míg a világ valamennyi rabnemzete szabadságot és függetlenséget ér el. A szabadság éis igazság eltulajdonithatatlan joga minden népnek és ezeket az alapvető jogokat jelenleg megtagadják számos népnek az egész világon. Az Egyesült Államok nemzetté, alakulása óba szilárdan alkalmazkodott a nemzeti függetlenség és emberi szabadság elveihez és miután szigorúan őrködik ezen elvek felett, az Egyesült Államok alapvető politikája és megdönthetetlen célja marad, hogy ezeket az elveket fenntartsa és megvalósulásukat elősegítse a világ összes népeinél. Ezért én, Lyndon B. Johnson, az Egyesült Államok elnöke a hetet, mely julius 17- én kezdődik, 1966-ban, a ‘Rabnemzetek Hetének’ nyilvánítom. Felkérem az Egyesült Államok népét, hogy ezt a hetet ünnepelje meg megfelelő szertartásokkal és aktivitásokkal és. kérem, hogy szentelje gondolatait az összes népek szabadságával és függetlenségével kapcsolatos törekvéseinek. Ennek tanúságára aláírom Az általános emberi jogok biztosítását. Az abortusz törvény azonnali megszüntetését. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az AMSz teljes égé szében támogatja Johnson elnök vietnámi politikáját. Kérte a több, mint hatszázezer magyart képviselő AMSz ne vében, hogy az elnök és a kor; mány a magyar sorskérd éssel foglalkozzon. A memorandumot Dr. Székely Imre alelmck a külügyi bizottság elnöke és Dr. Szász Zoltán külügyi titkár készítette elő. Stoessel államtitkár sokaiig beszélgetett a küldöttség tagjaival és megígérte, hogy a legrövidebb időn beiül személyesen terjeszti elő Johnson elnöknek a memorandum szövegét és a magyar sorsfcérdéseket. ezt az okiratot és az Egyesült Államok hivatalos pecsétjével látom el Washingtonban 1966. julius 8-án, az Egyesült Államok függetlenségének 191- lk esztendejében. lös a Budapesttől egy órányi 'utóutra fekvő falu régészeti 'átkait lassacskán feltárja a tudomány. A fciis- dunántúli település három esztendővel ezelőtt került a nemzetközi tudományos ölet érdeklődésének középpontjába . Dr. Vértes László, a Magyar Nemzeti Muzeum tudományos főmunkatársia a várteisiszőllősi mésztuiafcányábam ekkor talált rá az azóta híressé vált, 4i50,000 éves ősi emberi településre. A lelet “Európa legöregebb emberének” úgynevezett primer dokumentumát szolgáltatta, a kutatók ugyanis együttesen találták meg az egykori embernek és szerszámainak, továbbá az akkori állatvilágnak maradványait. A majdnem félmillió éves tömegsír előbb az állatvilágról vallott. Dr. Jánossy Dénesnek, a Budapesti Természettudományi Muzeum tudományos főmmnikatársának vizsgálatai szerint ia kürtő száznál több nagyobb és apróbb állat, köztük mintegy 20- 25 medve, 5—6 oroszlán. 8—10 farkas, 1—2 bölény és szarvas maradványait őrizte meg a késői utókornak. Most pedig a vértesiszőllősi emberi csontmaradványok tudományos feldolgozása is befejeződött. Dr. Thomm Andor antropológus arra a megáillapitásra jutott, hogy a település egykori lakói az úgynevezett előemberek kategóriájába tartoznak. Ez a típus fél-W AS HIN GT ON. — Bármennyire hihetetlenül hangük is, közeledünk ahhoz a ponthoz, hogy Európa — technológiailag — az elmaradt földrészek sorába lép Amerikával összehasonlítva. Hogy egészen pontosak legyünk: nem egész Europa, csak szabad Európa. A szovjet ugyanis . soikkál nagyobb lépéseikkel halad előre a modern technológia terén, mint a gazdag nyugati államok. A technológiai szakadék, amely lassanként az Atlantióceánnál is komolyabb választóvonalat képez az öreg és az uj kontinens között, különösen két területen szembeötlő. Az egyik a hagyományos ipari technológia területe. Miközben az angol, német, belga és francia ipari produktumok legnagyobb részi: ezen i hagyományos területen megközelíti, sőt itt-ott felül is múlja az amerikait, egyre fenyegetőbben jelentkeznek az elaprózottság veszélyei. Amerika mint egységes egész lép fél Európával szemben, az európai államok viszont a magúik sokkal kisebb méreteivel és külöm-külön nemzeti érdekeikkel kezdenek versenyen kívül kerülni. Ezen a hagyományos területen tehát nem annyira a technológiai többikáíbb állatnak, mintsem embernek tekinthető “emberfélék” és a neandervölgyi ősember között. A vizsgálat szerint a vértesszőllősi előembernek primitiv Örs redőzetlen, de viszonylag nagy űrméretű agyvelej© lehetett. Feltevések szerint Vértesszőllős, őslakója Afrikából származott erre a vidékre. Az első amerikai iir-bébi HOUSTON, Texas. — James McDevitt repülő ezredest, aki 1965-ben a Gemini 4 űrhajó vezető pilótája volt, felesége újszülöttel 'ajándékozta meg. Ez azért érdekes, mert ez az első amerikai bébi, aki egy orbiitOló apától származik. Die az első űr-bébit az orosz ürrepülőnő, Tyereiskova szülte, igy az oroszok ebben is megelőztek bennünket egy orbittal. Úgy látszik tehát, hogy az ür rettegett “besugárzása” nem olyan veszélyes, mint hitték. Még mindig az a fontos, amit itt a Földön csinálunk. ( * * * ) ÚJSZÜLÖTT — 75 DEKA A világ talán legkisebb és legsoványabib csecsemőjének született egy öthómapoiS gyerek a svédországi Lönköpingbén. A bébi súlya születésekor 75 dekagramm volt, majd az orvos közlése szerint egy hét után 57 dekára fogyott le. válik Európa lettudás hajtja előre Amerika ipari fölényét Európával szemben, hanem az öreg kontinens darabokra való széttagoltsága és egymás közti megegyezésének, tudásuk, tőkéjük és technológiájuk egybefogásának hiánya. Lehet jó — mondjuk — az angol acél, de drágább az előállítása. Lehet jó — mondjuk — a német optikai gyártmány, de berendezései kezdenek elavulni és ezért drágábban produkál. És így tovább. Ezen egy módon 'ehetne segíteni éspedig, ha az európai államok — messze a Közös Piac amugyis megfeneklett célkitűzésein túl — egyesíteni tudnák termelő erejűiket. Ha nagy ©urópai trösztök alakulhatnának ki egyik vagy másik ipari ágazatban, közös gyártási és értékesítési programmal, ez a hátrány behozható volna Amerikával izemben. De ennek hiányoznak a politikai feltételei, mert minden állam a maga keretei között akar maradni. A másik terület, ahol Amerika technológiai fölénye majdnem behozhatatlanná vált, nem a hagyományos, eddig gyártott ipari produktumot 'i j öveiben Amerika ipari sztárok, amilyen az ür gazdasági kihasználása, a nagyteljesítményű gyors légiközlekedés eszközeinek megteremtése és a computer-család tagjai. Ne légy intsünk erre azzal a fölényes mosollyal, ami ezeket az uj technológiai területeket még időelőttinek, vagy lényegtelennek tekinti. Az előbb felsorolt három terület önmagában olyan végtelenül nagy fölényt jelent a közeli jövőben Amerikai ipari térj es zk ed ése szempont j ából, hogy valósággal kihúzza a jövőt Európa ipari boldogulása alól. Az ür gazdasági hasznosa tavának egyik óriási fontosságú lépéséhez az európaiak még csak lendületet sem vettek, Amerika azonban már túljutott a gyakorlati megvalósibáson. Ez az ür-mübolygók által köZ'Vetittett hírszolgálati hálózat, aminek a TV- és rádióadások csak a kisebb j eleintőségü — bár szintén igen fontos — részét képezik. Sokkal fontosabb azonban ennél a hirközvetités, amit Amerika ma már a Comsat hálózattal olyan tökéletesen megvalósított, hogy ugyanaz a hir, amit New Yorkban most hallunk, ugyanabban a pillanatban hallható a világ minden államában is. Ennek a jelentőségét akkor értjük meg csak teljesen, ha tudjuk, hogy a hírek eddig kábelek, vagy bonyolult rádió -összeköttetésieken keresztül juthattak egyik pontról a másik távoli pontra. A belefon-ösisizieiköttetésekre órákat kellett várni, néha napokat is, ami az üzleti és politikai világban súlyos hátrányt jelentett. Ma már úgyszólván csak tárcsázni kell Londont, vagy Tokiót. Ebben csak a Szovjet fejlődött meglehetősen nagyot és de Gaulle látogatása alkalmával nagyjelentőségű segítséget biztosított Franciaországnak is azzal, hogy vállalta francia hirközlő ;za,tel liba fellövését, amihez Franciaországnak nincs meg az eszköze. A másik ilyen óriási jelentőségű terület a modern, szinte hatalmas óoeánjáró hajókhoz hasonlítható befogadó képességű, igen gyors repülőgépek gyártása. Ebben a franciák és brittek megpróbálkoz-ak kooperációt létesíteni a Donoorde nevű hangontuli gyorsaságú .óriás repülőgép ilcállitáisával, de ez még miniig csak terv, sőt a brittek a nagy költségek miatt valósizinütog kilépnek még az első gyakorlati lépések előtt. Amerika később fogott hozzá ehhez a típushoz, de máris a megvalósulás előtt áll a technológiai beute mezese, úgyhogy az évtized Végére már 'esz ilyen hatalmas kapacitású két- esetleg háromszor hangsebességen túli repülőgépnük. De a ma forgalomban lévő modern modelleket is Amerikai szállítja Európának. A legtöbb nagy európai légi vállalat Boeing vagy Dakota gépekkel repül. A megrendelések pedig olyan hatalmas iramban érkeznek be, hogy egyedül a repülőgépiparunk 4—5 billió dolláros exportot lesz képes megvalósítani a következő években.. Hangontuli ebességü óriásgépekben pedig 20—30 billióra becsülik a következő évtizedek exportját. Ez a modern légi közlekedés ma már nélkülözhetetlen a kontinensek közti érintkezésben és ebben a vitális technológiában Európa végzetesen ’emamdt tőlünk. Egyedül a Szovjet halad itt előre, bár, természetesen, mind tőkebefektetés, mind a gyártási tudás és tapasztalat hiánya miatt sokkal messzebb jár mögöttünk, de mindenesetre a Nyugat előtt jár. A harmadik technológiai terület a computereké, ahol Eu rópa teljesen lemaradt Amerikával szemben. Megint kérem, ne kicsinyeljük le a computerek szerepét. Eddig hajlandók voltunk valamiféle tudományos játékszernek tekinteni, vagy valami csodálatos technikai különcségnek, aminek döntő szerepéről azonban nem is álmodtunk. Már pedig a közeli évek ipari fejlődését és minden tudományos haladását nagyrészt a computernek fogjuk köszönhetni. Vagy mondjuk igy: computer nélkül olyan lenne a modern ipar, mint a 19. század ipara lett volna gőzgép nélkül. A computer ugyan nem energiát szolgáltat, hartem a gyártási folyamatnak olyan leegyszerü sitósét és meggyorsítását biztosítja, hogy az a terme-NEW YORK. — Megírtuk, hogy dr. Fábián Béla volt magyar képviselő és a Politikai Foglyok Szövetségének elnöke feleségével európai körút ra indult, hogy az ottani közvéleményt mozgósítsa a még Szibériában tartott magyar hadifoglyok és szabadságharcos leányok és fiuk érdekében., A túra első állomásáról, i stockholmi fogadtatásról már beszámoltunk. Most dr. Fábián a következőkiben megírja dániai sajtókonferenciájának a részleteit. Kopenhága, julius hó......... 1923-ban voltam először Kopenhágában. Az Interparlamentáris Unió itt ülésezett s én nemcsak a magyar parlamentnek voltam legfiatalabb képviselője, egyszersmind az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának is legfiatalabb tagja voltam. Volt némi írói és újságírói múltam s igy a mi csoportunk nagyszerű elnöke gróf Apponyi Albert engem bízott meg azzal, hogy a dán sajtóval az érintkezés t megkeress e m. Azt gondoltam, hogy könynyü helyzetem lesz. Apponyi, a mi csoportunk vezetője fejjel magaislott ki a konferencia összes résztvevői között. Úgy szellemileg, mint fizikailag — az igazunk is magáért beszólt. Trianon igazságtalanságát nem lelhetett tagadni. Az utódállamok képviselői védekezésben voltak, igazságunk tudatában mi magyarok voltunk a támadók. Csonka-Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország. Ez volt a jelszó, melyet hátulról magunkkal hoztunk. Egy becsületes dunai rendezés, az összes dunai államok közös érdeke. Békesség legyen, amely ne kényszerbékén alapuljon. Igazunk volt és mégis megbuktunk propagandánkkal, dacára Apponyinak és az igazságnak. Hogyan ? Az első este fogadás volt a királynál a gyönyörű királyi palotában. Az est szenzációja volt tiz kalotaszegi viseletbe öltözött román fáta, állítólag román képviselők leányai. Gyönyörűek voltak, mulatságosak voltak, remekül táncoltak. Másnap reggel az egész sajtóban ők voltak az első oldal, mi rólunk, a magyar küldöttségről, Trianonról egy kutya se ugatott. Leégtünk. Ekkor tanultam meg: Nem lési költségeket szinte a gőzgép fellépésénél is nagyobb arányban csökkenti. Márpedig Európa computer piacát 80 százalékban amerikai cégek (ebből a 70 százalékot egyedül az IBM) uralja. Az egyetlen Anglián kívül komoly computer-gyártás nincs Európában, azaz áhol van, az amerikai vállalatoké. A Szovjet itt is igyekszik, de a computergyártás méreteiben még messzebb maradt el Amerikától, mint az előbbiekben említett két technológiai területen. Ha hozzávesszük ehhez az atomenergia ipari hasznosítását ( hajók, elektromos telepek, stb. szolgálatában), amiben Amerika szintén torony magasan áll Európa fölött, vagy a tengervíz sótalanitását, ami az emberiség ivószükségletének biztosításában kb. tiz éven belül élet-halál kérdést fog jelentem és sok más egyéb, általunk alig ismert, vagy 'elhanyagolt technológiai újítást, bizony nem túlzás az, ha azt mondjuk, /hogy Európa a modem élet, a közeljövő technológiájában, rövidesen teljesen Amerika gyarmatává válik és esetleg arra kerül a sor, hogy Amerika egy ujaibb Marshall-segályt, ezúttal egy technológiai Marshall-tervet dolgozzon ki Európa jövőjének újbóli felépítésére. elég, ha az embernek igaza van. Az igazságot oly módon • kell feltálalni, hogy a sajtó annak közlésétől ne tudjon eile magukat a magyar anyák zárkózni. A sajtótól nem jó- ‘ indulatot kell kiérni, anyagot kell neki adni. A sajtókonferenciát a Mer•ur Szálló nagy fogadótermében tartjuk. Időpont két óra. Jóval a kitűzött időpont előtt a fogadóterem zsúfolásig megtelt újságírókkal, rádió és televízió emberekkel. Jelen van az egész dán sajtó, az amerikai ügynökségek közül az Associated Press. Feleségem a vendéglátó, minden érkezőnek átad egy általános ismertetést a magyar ügyről, mindenkihez van egy kedves szava. n Megkezdődik a pergőtűz. Kérdés: Mik a tervek a tizedik évfordulóra ? Fábián: Mi nem szimpátiát kérünk a világtól. Szimpátiát eleget kaptunk. Mi a szabad világtól azt kérjük, lépjen közbe a magyar politikai foglyok érdekében. A szovjet vezetők az interveniáló államférfiaknak azt válaszolják, hogy a szovjet tábórban nincsenek politikai fog’yok. Akárhogy nevezik őket, foglyok, magyar foglyok vannak börtönökben Magyarországon és Szibériában. Szabadlábra kell helyezni őket. Ez elsősorban humanitárius kérdés. Tiz év elég volt. Meddig akarják fogva tartani őket. Hőseinket, akik az egész világ szabadságáért harcoltak ? Kérdés: Mit tehetünk mi a magyarokért ? Fábián: Adjanak nekünk teljes nyilvánosságot. Kérdés: Mit tehetünk mi októberben ? Fábián; Október mindenütt legyen egy nagy jaj kiáltás, szolidaritás a magyar néppel, az októberi gyerekekkel, kik még mindig börtönökben vannak. Edna (a feleségem): Szabad nekem is néhány szót mondanom. 7000 magyar leányt deportáltak Szibériába. L4—18 évesek voltak. Most 24—28 évesek. Én nagyanya vagyok. Arra kérem a skandináv anyákat, gondolják behelyzetébe, kiknek lányai, fiai biz év óta vannak Szibériában. A sajtókonferencia után a dán rádióban és a televizióban beszéltem. A már említett európai szétdaraiboltság mellett ennek a lemaradásnak legfőbb oka az, hogy az európai államok nem fektetnek be elegendő összeget a kutatásba. Amerika egyedül többet áldoz erre a célra, mint Nyugat-Európa együttvéve és a Szovjet is hatalmas 'kanéjt kanyarit ki sóikkal kisebb nemzeti jövedelmiéből, mint a nyugati szabad országok. Másik ck a tudóshiány, amit részben az európai szakképzés és kutatóintézmények kisebb állami segítése, részben az idéz elő, hogy az európai tudós Amerikába jön, ahol sokszorosan többet kereshet. E tekintetben a legnagyobb áldozat Anglia, ahonnan évenként mintegy kétezer tudós, kutató lés nagykészültségü mérnök távozik az Egyesült Államokba. Nem mintha az európaiak nem tudnák megfizetni a tudósaikat, hiszen általában igen gazdagok, hanem mert erre rtem fektettek eddig súlyt. Az amerikai technológiai hegemónia tehát egyre kirívóbbá válik Európa fölött, ami végső fokon nem kedvező magára Amerikára nézve sem, mert elmaradt ipari partnerekkel nem tud egészséges, együttműködést kiépíteni. ^*** j Az Amerikai Magyar Szövetség küldöttsége a külügyminisztériumban. Balról jobbra: Dr. Tihanyi László külügyi titkár, Rév. Kecskeméthy József igazgató, Walter J. Stoessel az európai ügyek államtitkára, Fiók Aladár biró, az AMSz elnöke, Ft. I)r. Béky Zoltán püspök, az igazgatóság elnöke, Dr. Szász Zoltán, AMSz külügyi titkára, Füry Lajos, AMSz országos titkára. ŐSEMBER A DUNÁNTÚLON BUDAFElST. — Vértesiszől- utón helyezkedik el a még in-FÁBIÁN BÉLA SIKERES ^ EURÓPAI KÖRÚTJA JOHNSON ELNÖK NYILATKOZATA A “RABNEMZETEK HETÉRŐL”
