Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1966-07-21 / 29. szám

8-IK OLDAL szabad sajtó Thursday, July 21, 1966 BUDAI £ZSA1ÄS Kétszáz éve született a ma­gyar művelődés egyik nagy­szerű egyéni s égé: Budai Ézsaiás. Történetiró, filogó­­gus, pedagógus és prédikátor volt. Ifjúságát a szüntelen ta­nulás, érett korát a szüntelen tani tás jellemezte. Tizenöt­­éves korában jutott árvaság­ra, ettől kezdve a maga ere­jéből kellett élnie, tanulnia. •Imikor a hazai tudományo­kat már mind magába szedte, gyalogszerrel Göttingába ván­dorolt. Nem is annyira Göt­­tingában lakott, mint inkább a híres göttingai könyvtár­ban telepedett be, és itt, a német egyetemen kapta meg a tiszteletreméltó “doctor phi­­losophiae” címet. Ellátogatott még Hollandiába és Angliába is, ezekben az országokban is sokat tanult, hogy aztán 28 éves korában visszatérjen szükebb pátriájába, Debrecen­be. Otthon könyvtárigazgató­ként rendezte a kollégiumi nagykönyvtárat és becses ér­tékeiről elsőnek készített szakszerű katalógust. Külföl­di összeköttetéseivel sok uj ritka könyvet szerzett, beve­a cserét, ő vezette be a peda­gógiai oktatását Magyaror­szágon és Debrecenben ő állí­totta fel Európa első kifeje­zetten pedagógiai tanszékét. Szívósan harcolt, hogy a latin nyelvű oktatás helyébe a ma­gyar nyelvű lépjen, Egymás után irta pedagó­giai segédkönyveit, tanköny­veit, majd tudományos mun­káit, amelyek köziül a “Ma­gyarország históriája” emel­kedett Iki. Ezt a müvét a meg­jelenéséiig közreadott forrá­sok feldolgozására épülő gaz­dag tényanyagai, valamint szabatos világos előadásmód­ja az első tudományos értékű magyar történelmi kézi­könyvvé avatta, A pedagógia tanszékének ellátásán kívül a teológia professzora is lett, majd 1821-ben Debrecen el­ső prédikátorává, 1822-ben pedig püspökké választották. 1841-ben hetvenöt éves ko­rában halt meg. Utolsó évei­ben a betegség ágyhoz szegez­te, de még igy is nagy aka­raterővel, beteg testtel, de vi­lágos elmével diktálta hü di­ákjainak Írásait, amelyekkel hazája művelődésiét oly szen­vedéllyel és oly alázattal szol­zette külföldi könyvtárakkal gálta. Természetes gyógymód VANCOUVER, British Co­lumbia, Kanada. — Szomorú és érdekes ügy tárgyalása kezdődött meg az itteni bíró­ság előtt. Di’. E. E, Rogers na­turopath (természetes gyógy­módot alkalmazó orvos) ellen az a vád, hogy a hústalan dié­ta, amelyet egy ritka bőrbe­tegségben szenvedő gyermek­nek előirt, a beteg időelőtti halálát okozta. Dr. Rogersnek orvosi diplomája van, de az csakis naturopath gyógymód alkalmazására jogosítja. A 22 éves kisfiú apja, Har­ry Dimosten halász, elmondta, hogy hét héten állt a fia ter­mészetes diéta kezelés alatt. Zöldség, grape fruit és kevés tej — mindössze ezt volt sza­bad a fiúinak enni. Azért, mondta Dr. Rogers, hogy a szervezete megszabaduljon a rengeteg méregtől, amivel tele van. A gyermek állapota egy­­ré rosszabbodott, mégis az or­vos megnyugtatta az apát: ne hallgasson a tudatiam orvo­sokra, akik mást mondanak; gondoljon arra, hogy a tehe­­nek, melyek csak füvet esz­nek, kövérre híznak és az af­rikai gorillák is mogyorón él­nék. Hiába könyörgött a gyerek husért, tejért, az apa — ahogy a tárgyaláson kifejezte ma­gát — 100 percentesen követ­te Dr. Rogers előírásait. És hozzátette, ugyancsak a tár­gyaláson: “Magának kívánok ilyen tehén- és gorilla-diétát!” A kis holttest felbomcolása arra a megállapításra veze­tett, (hogy — éhemhalt. A tár­gyaláson ki fognak hallgatni kórbonctani, orvosi, gyermek­­orvosi szakértőket a természe­tes gyógymódról általában és erről a kezelésről különösen. FOGKOPTATÓ FOGKRÉM LONDON — A fogak épsé­ge megóvásának máig is leg­hatásosabb módszere a na­ponta többszöri fogmosás, a rendszeres fogápolás. Csak­hogy a fogkrémek koptató anyagokat tartalmaznak, és igy elképzelhető, hogy a rend­szeres fogmosás esetleg jóvá­tehetetlen kárt okoz a fogak­ban. Ezért az angol szabvány­ügyi intézet megbízta az egyik angol tudományos inté­zetet, vizsgálja meg a forga­lomban levő fogkrémek fog­koptató hatását, hogy ezen a módon, az eredmények fel­használásával elkészithessék az angol fogkrém-szabványt. Az angol laboratóriumban először -megfelelő anyagot ke­restek, amellyel utánozhat­nák az emberi fog anyagát. Elefántcsontot, üveget, kü­lönböző fémeket próbáltak ki, de végül i-s frissen (kihúzott fogakat használtaik fel a vizs­gálathoz, mert 'semmilyen más anyag nem bizonyult megfe­lelőnek a vizsgálatok elvég­zésiéhez. A próbaifoigaikait erős nieutronsugárzással besugá­rozták, majd gépi utón moz­gatott fogkefével és fogkrém­mel mosták, lés a fogakról le­koptatott anyag mennyiségét radioaktiv utón megmérték. A vizsgálatok során kitűnt, 100 tagú énekkar fog énekelni és 700 vendég lesz meghiva a Shrine of the Immaculate Conception templomába Washingtonban Luci Johnson és Patrick Nugent esküvőjére. 185 éve esett el Kováts ezredes, a függetlenségi háború magyar hőse Bordeaux francia városban Kováts Mihály, a tengerjáró vitorlásra váró magyar emig­­árns, .türelmetlenül várta Franklin Benjámin párisi amerikai követ válaszát. Fel­ajánlotta kardját Ameriká­nak a brit gyarmatosítók el­len vívott háborúban: “Haj­landó vagyok magamat hűsé­gesen feláldozni, miként a be­csületes katonától várható!” A válasz késett, vagy a türel­me fogyott el? Ki tudja? Az 1777. január 13-ám kelt levél megírása után nem sokkal Bordeauxban hajóra szállt Ko­váts Mihály és a Catharima Froam Darmouth fedélzetén átvitorlázott aiz Újvilágba. hogy aiz olyan kemény kop­tatóanyagok, mint például az aluminiumoxid is sokkal elő­nyösebben használhatók fel fogkrémek készítéséihez, mint amilyeneket Angliában jelen­leg használnak. Kitűnt, hogy az aluimiiniumoxid nem kop­tatja gyorsan a fogak zomán­cát, ami különösen öregkor­ban nagyon jelentős, mert az idős emberek rogaimak zo­mánca rendszerint máir na­gyon kopott. A kísérletek eredményeit az angol sziaib­­vánüigyi hivatal rövidesen az uj fogkrém-szabványban te­szi közé. NEVESSÜNK Az anya leküldi a zöldséges­hez a kisfiát, hogy hozzon két narancsot. A gyerek elmegy, vesz két narancsot, de nem állja meg, hogy az egyiket ne egye meg. Mikor megérkezik, kérdi tő­le az anyja: — Hát nem kettőt vettél ? — De. — És hol a másik? A gyerek felmutatja a ke­zében lévőt: — Ez a másik. Dr. Maurice Helliman egy mumpsz elleni szérumot talált fel, mely 98 százalékban gyógyítja a beteg­séget. Dr. Robert Weibel a Pennsylvania egyete men beoltja vele Dr. Hilleman 15 hónapos kislányát, Karcagon született 1724- ben a régi kálvinista Fabrizy- Kováts családban. Ifjúságáról nem sokat tudunk, de a máso­dik sziléziai háborúiban (1744- 45) már ott találjuk az alig húsz éves kométást (zászlóst) Mária Terézia magyar hu szárjai között. Az ifjú király­nő trónrakerülése után (1740) azonnal kirobbant az osztrák röökösödési háború a két né­met állam között. Poroszor­szág magához ragadta Szilé­ziát, a vitatott területet. A harc európai háborúvá széle­sedett, amikor az. egymással vetélkedő nagyhatalmak, — Anglia és Franciaország — is szövetségest talált Ausztriá­ban, illetve Poroszországban. Kováts ezredét a drezdai bé­ke után feloszlatták. N agy Frigyes azonban felismerte a gyorsan mozgó, manőverezés­re ‘kitünően alkalmas magyar huszárság jelen tőségét és ma­gyar tiszteikből, magyar le­génységből szervezte meg I. porosz huszárezredét, amely­nek parancsnoka Székely Mi­hály ezredes lett. Könyü volt a katonafogás, jelentkeztek a szélnek eresztett magyar 'hu­szárok. Ebben az ezredben szolgáit hat esztendeig, le­génységi sorban Kováts Mi­hály. A béke nem sokáig tartott. Megkezdődött a harmadik ‘Szi­léziai hadjárat, a hétéves há­ború (1756—63), melyet szin­tén a két német állaim vívott egymással. De a 'szövetségesek most megcserélődtek. Miután Franciaország Ausztriát tá­mogatta, Anglia Poroszország mellé állt. Véres harcok dúl­tak és ezekben Kováts most porosz tisztként vett részt. A háború kitörése után egy esz­tendővel már másodhadnagy­­gyá, 1759-ben pedig századpa­rancsnokká éis 1760-ban kapi­tánnyá nevezte ki Nagy Fri­gyes. * * =!e Szomorúan mutatja a füg­getlenségét vesztett Magyar­­ország tragédiáját idegen zsoldba menekült fiaink sor­sa. Hadik András 5000 hu­szárja élén — osztrák kötelék­ben — sarcolta meg Berlint 1757-ben, kihasználva a Ná­­da.sdy-huszárok győzelmét. De velük szemben Ziethen porosz lovasságnak is magyarok ad­taik a 70 százalékát. Jobb ügy­höz méltó buzgalommal on­tották egymás vérét. Elnnél már csak az .szomorúbb, hogy a 18-ik században a francia lovasság alapja és zöme is ma­gyarokból, részben száműzött kuirueofcból re'krutálódott, — Ezek voltak a francia Bercsé­nyi-huszárok. Hontalanná váltak a hónuk­ban helyüket nem találó, több­re vágyó ifjak. Ezek közié tartozott Kováts Mihály is. Hősök voltaik, vagy kalando­rok? Esetleg csak maguknak teret kereső katonai “mester­emberek” ? élet utján — a harcban helyét lelő mesteremberből vált való­di szabadsághőíssé. Tudta és leírta: “Az arany szabadság nem vásárolható meg sárga aranyért.” Nem kötötte életét végleg Nagy Frigyes szekeréhez, — Hiába vett részt a hétéves hábörunak majdnem minden fontos csatájában, amely né­met és cseh földön csak lezaj­lott, nem ragadta meg az sem, (hogy alakulatáról már csak ‘ ‘Kowats ’ ’ schesCorps ’ ’ -ként emlékeztek meg. A gersdorfi szaibaidhuszárolk kapitánya­ként vált meg (1761) a po­rolsz hadseregtől, amikor az ellenséges erők üldözése he­lyett a megszállt területeik fé­­kemtartósa, a, lakosság sanyar­gatására osztották be alaku­latát. sic H« Lengyei országba ment, és ott kapcsolatba került külön­féle lengyel politikai körök­kel. A lengyel nemesi köztár­saság utolsó óráit élte: a tel­jes széthúzás és a külföldi be­avatkozás örvényébe került országot már osalk egy évtized választotta el az első felosz­tástól. Sternberg gróf osztrák követ Kováts kiadatását kiér­te, ezt azonban a lengyelek el­utasították. Kovát® viszont bízott Mária Terézia amnesz­tiájában, és mégis hazatért. Csalódott, Késmárkon mint katonaszökevényt letartóztat­ták és Bécsfoe szállították. A legfelső osztrák katonai bíró­ságon ikivül az államtanács is foglalkozott vele. Több mint egy esztendei vizsgálati fog­ság után — Kaunitz kancellár előterjesztésére — Mária Te­rézia 1762 jun. 13-án, szaba­don bocsáttatta és elkobzott vagyonát iis visszaadta. Sőt, még egyetlen év sem telt be­le, és kineveztette huszár őr­naggyá. Békés hétköznapokat Ígért a jövő. Feleségüil vette Szinyei MEGÉPÍTIK az alagutat AZ ANGOL CSATORNA ALATT LONDON, Anglia. — Az an­gol és francia kormány vég­re megadta régvárt végső be­leegyezését abba, hogy meg­építsék a tengeralatti alag­utat, az Angol Csatorna alatt Dover és Galais között. A döntés, hogy megkezdjék a terv keresztülvitelét, mely­ről évtizedeik óta tárgyaltak, most történt a'z utolsóján an­nak a három napnak, melyet Georges Pompidou Franciaor­szág miniszterelnöke különbö­ző tömgyalások lefolytatása vé­gett Londonban töltött. Egy közös nyilatkozatban a két kormány megállapította, hogy most, hogy a végső dön­tés megtörtént, megkezdődik a két kormány tárgyalása a kivitelezési tervek feltételiéit illetően. Ezek a tárgyalások kiét problémát fognak felvetni: Hogyan szervezzék meg és finanszírozzák az építkezési munkát 'és hogy szervezzék meg az alagút ellenőrzését a két ország között. A franciák általában azt az elgondolást támogatták, hogy az alagutat magánvállalkozás­ként építsék, mig az angolok elképzelése, hogy a kormány nagyobb mértékben vegyen benne részt. Hivatalos körök kihangsú­lyozták, hogy a két kormány között nem voltaik elvi jelen­tőségű különbségek és a kö­zös nyilatkozat kimondta: — Meg fogjuk építeni az alagutat és legyőzünk minden nehézséget, ami az építkezés útjába kerülhet. Az alagutat vasút számára építik és jármüveket is, lapos teherkocsiikon fognak szállíta­ni az amerikai “piggyback”­­elv alapján. A francia és an­gol kormányok számításai sze­rint az alagút megépítése va­lamivel 200 millió angol font alatt lesz, ami 560 millió dol­lárnak felel meg. A 11 éves ikerlányok közül Janet (bal) 71 font súlyú és Joyce 48 font. Dallas, Tex. egyik kórházában vizsgálják őket, hogy át lehet-e helyezni Janet egyik veséjét Joyce testébe, akinek vesebántalmai vannak. Merse Zsigmond alispánnak és Függetlenségi Nyilatkozat-Hedry Zsuzsannának leányát, Franciskát. Házasságuk azon­ban zátonyira futott, amikor 3 éves kisfiúk meghalt. Helyét többé n)em tialiállta meg. Szinye, Gyöngyös, Eper­jes és Eger között válogatta lakását. Gyakran látogatott Budára, hogy gyógy fürdőik lí­rával gyógyiittasisia magát. De az osztrák hatóságok nem fe­ledkeztek meg róla. Állandó megfigyelés alatt állott. Már alig rontott helyzetén, ami­kor gróf Migazzi Kristóf bé­csi bíboros érsek, váci püspöki helytartó ellen használt Sér­tő szavai miatt felelősségre vonták. :«c $ j«s Az amerikai függetlenségi háború hírére felébredt benne a küzdelem vágya, és az öt­venkét esztendős veterán — hogy elkerülje Bécset — Ve­lencén és (Genováin át Francia­­országba távozott. Hallatta-e ihirét azi 1776, július 4-őn kiadott amerikai nak, amely a későbbi francia Emberi Jogok Deklarációjá­nak is előfutára lett, nem tud­juk. De a budai katonai pa­rancsnok jelenítette a bécsi udvari hatóságnak: “Kováts őrnagy 1776 augusztusában hagyta el Budát és innen in­formációim szerint Bordeaiux­­ba ment, mely kikötő Fran­ciaországban, onnan Ameriká­ba távozott és az Egyesült Gyarmatok hadseregénél je­lentkezett.” Jelentését megerősíti Ko­­vátsnak Franklin Benjámin­hoz irt és az Amerikai Filozó­fiai Társaság philadelphiai könyvtárában őrzött, Bordea­­uxbam kelt levele. :k ^ * Az amerikai függetlenségi háború első fordulópontja és egyik döntő csatája 1777 őszién zajlott le Saratogánál. Az an­golok Burgoyne tábornok pa­rancsnoksága alatt súlyos ve­reséget szenvedtek. A Hud­son vidék Washington csapa-T­­. . Egy a több mint egy tucat tomádo közül, melyek 24 óra alatt átvonultak az ország középső része fö-Kovats Mihály kalandos lőtt, de kevés kárt okoztak. Viharfelhő Minneapolistól északra.

Next

/
Thumbnails
Contents