Szabad Sajtó, 1963 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1963-09-19 / 38. szám

8. OLDAU SZABAD SAJTÓ September 19. 1963. A köztársasági kommunizmus hazájában: Magyarországon A grófi kastély titka Regény (folytatásokban) Irta: BODONYI ZSIGMOND — Ó, milyen derék ember ön, Imrénk, — lelken­dezett vidultan a gróf. — Boldog vagyok, hogy ne­ked, Eleonóránk, elégtételül szolgálhat, hogy ilyen melegszívű, nemeslelkü férjed akadt. — Igaza van, kedves atyám. Boldogságom teljes, ra a mai nap gyászos fájdalom is szivemnek, de az is vigasztal, hogy atyám mivelünk marad. — Elhoztam felejthetetlen anyád olajfestményü képét. A pályaudvaron, a ruhatárban hagytam a poggyászommal. — Még ma elhozatom — készségeskedett Imre. Délután a gróf pihenni tért. Másnap reggelig egyfolytában aludt. Mikor felébredt, ágyánál Imrét s Eleonórát ta­lálta. Amint megpillantotta őket szeme megtelt köny­nvel. %• — Ó de régen aludtam ilyen jól és — boldogan — sóhajtott az öreg. Azóta élete, életük, csupa derű és vidámság volt. Tavasztól késő őszig a kertben tartózkodtak. Amikor végigbolyongták a kertet, úgy érezték, hogy etéiéeütl shrdlu taoin etaoin shrdlu cmfwyp m hogy életükben elérték a mesebeli, tulvilági édent.: ' ... Földi édenkerbten. Végére értünk az Életút göröngyös, kusza, gidres* gödrös ösvényeinek . . . Odaértünk a virányos pázsitra s ott — megállunk... Visszatekintünk az Életutnak szerteágazó utaira, ösvényeire . . . Látjuk a még rajtuk bolyongókat, a mélységbe­­zuhanókat és előttünk áll hősünk, aki az Életuton bo­torkáltam gyermekdeden elindult, csetlett-botlott, ver­gődött, küzdött s végül érdemdúsán boldogult: a zsel­­lérfiu ... Láttuk a tévelygőutra tért nőt, Kővárynét, amint élettársával rótta ledér életútját ... A férj korán mélységbe zuhant, a nő pedig jólé­tében is eltévelyedett ... Hajtotta, űzte a vére s a — rangvágya is . . . Neje lett gróf Borovszkynak, a hatalmas grófi va­gyonát eltéközló férfinek, aki jóval neje halála után ju­tott tudatára annak csapodárságáról . . . Mikor a kastélyt özvegy Székácsyné s fia részére, átalakitották, rémes leletre bukkantak: Titkos ajtóval ellátott kamrában csecsemő csont­vázára akadtak. A gyermek három hónappal gróf Bo-UJ REGÉNY KÖZLÉSÉT KEZDJÜK MEG RÖVIDESEN. A SZERELEM KUFÁRJAI rendkívül érdekes és izgalmas kalandokon át vezetik az olvasót a megnyugtató befejezésig. Egy fiatal szerelmespár útjába ezer és ezer aka­dályt gördítenek ellenségeik: a szerelem azon­ban végül is diadalmaskodik az ármány felett és Szentiványi gróf végre oltár elé léphet meny­asszonyával. A rendkívül érdekes és fordulatos regény bizonyosan sok-sok kellemes órát szerez majd lapunk olvasóközönségének rovszky Gézával való esküvője után titokban született s a grófné társalkodónője segítségével megfojtotta s a kamra zugába ásta volt a csecsemőt . . . Gróf Borovszkyné tehát ezért ragaszkodott a kas­télyhoz! . . . Régóta domborul a sir a bűnösök tetemei fölött, ámde az élők szemei előtt feltárult, napvilágra jutott: A GRÓFI KASTÉLY TITKA (VÉGE) MOSZKITOK, OROSZOK ES EGYÉB BAJOK YEMENBEN UNITED NATIONS — Amikor a közelmúltban az Egyesült Nemzetek Szerve­zete kénytelen volt elismer­ni, hogy a kéthónapos csecse­mő — a yemeni békebizott­ság — kiszenvedett, minden­ki a másikat vádolta. Egyiptom, amely a Yeme­ni Köztársaság kormányát támogatja, azt állította, hogy Saudi Arábia az ag­­resszor. Saudi Arábia, amely a yemeni királypártiakat tá­mogatja, azt állította, hogy : Egyiptom az agresszor. U Thant, az Egyesült Nem­zetek Szervezetének főtit­kára, mindkét felet aggresz­­szivitással vádolta. Carl Carlsson van Horn, svéd tábornok, aki a yemeni I békebizottságot vezette, nem vádolt senkit, hanem i egyszerűen — lemondott. Az újságírók megkérdez­ték a tábornokot: — Mi az oka annak, hogy lemondott ? —„ Azért mondtam le — válaszolta van Horn — mert a bizottság munkájához senki sem biztosította a meg­felelő körülményeket. Yemen tele van állandóan portyá­­zó rablókkal, akik nem egy­szer ránktámadtak éjszaka és fegyverrel kellett védekez­nünk. Az éghajlat is szörnyű azok számára, kik nem szok­ták meg és az állandóan fe­jünk körül zümmögő moszki­­tó-had is elviselhetetlen volt. — Sem Saudi Arábia, sem Egyiptom,, valójában, nem segítettek bennünket fela­datunk megoldásában. Az egyetlen dolog, amelyben ez a két ország, csodálatos mó­don, valóban egyetértett, ez volt: lehetetlenné tenni, hogy a bizottság a tények bir­tokába jusson. — A bizottság egyszerűen képtelen volt bármit is tenni az ellen, hogy Yemenben szovjet műszerészek és egyéb orosz szakemberek se­gítik az egyiptomi légiszálli­­tást, amely, természetesen, a Yemeni Köztársaságnak nyújtott támogatást jelen­ti. — Egészen groteszk mó­don, az Egyesült Államok sem tud semmit tenni a szov­jet szakemberek jelenléte el­len a Yemeni Köztársaság­ban. A szovjet szakembere­ket ugyanis a yemeni kor­mány hívta be hivata­losan. Az a yemeni kormány, melyet az Egyesült Államok hivatalos diplomáciai elis­merésben részesített. BÉKÉS NIKITA BELGRÁD — A jugoszláv sajtó a következő utóhangot fűzi Kruscsev legutóbbi láto­gatásához: Jelentős béke-tett volt. ÖREG ÜGYNÖKSÉG MEXIC OCITY — Mexico legrégebben alapított egész­ségügyi és biztosítási ügynök­sége nemrégiben ünnepelte hatvanadik születésnapját. OLCSÓ KAKAÓ LONDON — Az elmúlt há­rom évben — tekintettel az árcsökkenésre — a Brit Bi­rodalom kakaófogyasztása 8 százalékkal emelkedett. A “Time” cimii amerikai folyóirat különböző munka­társai hosszabb időt töltöttek a közelmúltban Magyaror­szágon. Utjukról hazatérve, a “Time” a következő össze­foglaló tudósítást közli: — Az 1848-as forradalom után Kossuth Lajos igy jel­lemezte honfitársait: A ma­gyarok a legvörösebb köz­­társaságiak Európában. Ma pedig, hét esztendővel az 1956-os magyar forradalom után, Magyarország azon az utón halad, hogy Európa leg­­köztársaságibb j ellegü kom­munista rendszerévé váljék. — A nyugati befolyás rend­kívüli mértékben érezhető. Annak ellenére, hogy húshoz és tojáshoz ma is csak szű­kösen lehet jutni, a kiraka­tokban bőségesen láthatjuk Elizabeth Arden kozmeti­kai cikkeit, találhatunk fran­cia brandyt s amerikai és skót whiskyt. A múzeumok falán a modern, tárgynél­küli festőmlivészeti irány 3ok jelentős alkotása függ. Alig két esztendővel ezelőtt, még szigorúan tiltotta a Ká­dár kormány az ilyesfajta képzőművészeti alkotások kiállítását. A “Time” ezután azt állít­ja, hogy a sajtócenzura jelen­tős mértékben enyhült Ma­gyarországon és amikor Ken­nedy elnök két húga, Patri­cia Lawford és Jean Smith, nemrégiben Budapesten járt, televíziós és rádió-riporterek egész sora szimatolt utánuk. —Ma már nagyon köny­­nyü Magyarországon útle­velet kapni Nyugatra — ír­ja az amerikai folyóirat — és általánossá vált, hogy sza­badságukra utazó házaspá­rok — Velencében adnák egymásnak találkozót. — Kádár János alighanem rádöbbent arra — állítja a “Time” — hogy az iga bizo­­nyosfoku megkönnyítése vi­szonylagos gazdasági fellen­dülést eredményezhet és a belső feszültség bizonyos mértékű enyhülését. Len­gyelország után a magyar kommunista rendszer a csatlós-államok legliberáli­­sabbja ■— természetesen, ez a liberálizmus még mindig rendkívül viszonylagos dolog és igazában véve, össze sem hasonlítható a nyugati de­mokráciák liberálizmusá­­val. A folyóirat ezután arra mutat rá, hegy a magyarok, akik már sokat szenvedtek a kommunizmus alatt, minden csekély engedményért hálá­sak. ,— A Rákosi- Sztálin féle napok sohasem jöhetnek töb­bé vissza. Az 1956-os forrada­lom nem történt hiába — mondották a megkérdezettek az amerikai újságíróknak. — A magyarok rendkí­vül kedvező tényeknek tart­ják a magyar kormány meg­bízólevelének elfogadását az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében, valamint U Thant főtitkár háromnapos ma­gyarországi látogatását. A magyarok általában mind­azt kedvezőnek tartják, ami valamilyen formában össze­kapcsolja őket a Nyugattal — állapítja meg a “Time”. A folyóirat ezután hangsú­lyozza: minden jel arra mu­tat, hogy Kádár, nyilván­valóan különböző opportu­nista szempontok miatt, a magyarországi kommuniz­mus humanizálására törek­szik. Magyarországon ma már vannak olyan parlamen­ti képviselők, kik nem tagjai a kommunista pártnak. Ez a Rákosi féle években teljes­séggel lehetetlen volt. I —Persze, egészen más [kérdés az, hogy a magyaror­szági képviselőháznaik jó­formán semmiféle befolyása nincs az ország politikai, vagy gazdasági életére — állapítja meg a “Time” cimü folyóirat. — A Kádár kormány azt állítja, hogy annak a 200,000 magyar menekültnek, aki az 1956-os forradalom után el­hagyta az országot, lega­lább egyharmada visszate­lepedett és ma Magyarorszá­gon él. A visszatelepedettek számáról azonban semmiféle hivatalos számadat nincs s a közlés a Kádár kormány önkényes állítása. — Ma már a kommunista párt-tagság egyáltalán nem jelenti a biztos érvényesü­lést — hangsúlyozza a “Ti­me”. Kádár János nemrégiben kijelentette a nyugati új­ságírók előtt: — A vörös-vérüeknek nem adjuk ugyanazokat az előjo­gokat, amelyeket valamikor a kék-vérüek élveztek. — Az amerikai diplomaták utazási korlátozásait meg­szüntette a magyar kormány. Az amerikai diplomaták szabadon utazhatnak bár­merre Magyarországon — a honvédelmi szempontból tilos területeket kivéve. Az amerikai folyóirat ezu­tán közli, hogy a magyar kormány megbízottai állan­dóan tárgyalásokat folytat­nak a Vatikán diplomatáival a Mindszenty ügy rendezését illetően. A magyar kormány rendkívül szívesen venné, ha a bíboros hercegprímás, aki a budapesti amerikai nagykövetség épületében tartózkodik politikai mene­kültként, mielőbb elhagyná az országot. A magyar kormány hajlan­dó arra, hogy VI. Pál pápa jelölje ki a hat uj magyar katolikus püspököt a meg­üresedett egyházmegyék élé­re. Kádárék azonban még mindig nem hajlandók arra, hogy a többi püspökök és mintegy 1000 katolikus pap egyházi működését engedé-1 lyezzék. Ezeket a püspököket ATLANTIC CITY — Né­hány nappal a nagy döntő le­zajlása után, a 21 éves Donna Axum, a legújabb Miss Ame­rica, már megnyugodott és kipihente magát. Az újságíróknak frissen, ragyogó szemmel adott interv jut. — Hiszem, hogy a szép­séghez nem kell igazán sexi­­nek lenni, mint ahogyan ma­gam sem vagyok az.(A meg­jelent újságírók ezzel nem értettek egyet — Szerk.) A szépség valami egészen más, mint a sex ap­peal.-— Azért az se baj, ha van sex appeal — jegyezte meg és ezeket a papokat a Kádár kormány az enyhült rendszer szempontjából is megbíz­hatatlannak tartja. — A magyar mezőgazda­ságnak több, mint 90 száza­lékát alkotják a kollektivi­­zált birtokok, ezek tagjai azonban használhatják az ál­lami mezőgazdasági felsze­relést, saját kis magánföld­jük megművelésére. A “Time” cimü folyóirat ezután a következő meg­lepő megjegyzést teszi: — A budapesti utcákon nagy számban láthatunk ci­gányokat. Általában mezít­láb járnak és ruhájuk enyhén szólva — kopottas. A meg­kérdezett cigányok majdnem a felének azonban — televí­ziós készüléke van lakásában. — Magyarország ", azon­ban, minden enyhülés ellené­re is, még mindig parancs­­uralmii állam. A Nyugattól megfigyelő-tornyok és drót­akadályok választják el. Az országban még mindig 40,000 szovjet katona van — örök emlékeztetői az 1956-os véres forradalomban. Kádár Já­nos engedelmes rabszolga módjára követi Nikita Krus­csev minden lépését és szín­változását — állapítja meg tudósítói jelentése alapján a “Time” cimü folyóirat. Az amerikai folyóirat szerint Kádár már megenge­di, hogy a magyar polgárok nevessenek önmagukon, amennyiben a humor magát a kommunista ideológiát nem támadja. íme, a Ludas Matyi megjegyzése a 7 mil­lió dolláros angol postavonat­rablásról : — Magyarországon ilyesmi nem történhetnék meg. A rablók egy része mindenek­előtt beteget jelentene. Ná­lunk nem lehetne tervezett vonatrablást végrehajtani, mert a vonatok általában két órát késnek az előirt me­netrendhez viszonyítva. A szállítmányt nem lehetne teherautóra rakni, miért teherautót gyártó üzeme­ink nem teljesitik tervüket s nincs elég teherautónk. Ezenfelül: az egész or­szágban nincs 7 millió dollár. egy idősebb riporter, az uj Miss America azonban — egy igazi sexi pillantás után figyelemre sem méltat­ta az akadékoskodó!. — A versenyre három ka­balával érkeztem, tekintve, hogy nemcsak vallásos bap­tista, hanem rendkívül ba­bonás is vagyok — folytat­ta az intervjut Donna — A három kabala: az erszényem­ben egy nyul-láb apró darab­ja, a nyakamon függő lánc­ra fűzve egy lukas penny, valamint bal-cipőmben egy másik penny. Donna ezután ő elmondotta hogy szerencsés száma a há­rom. Miért? Azért, mert 1942 A MULATSÁG VÉGE HAGERSTON, Md. — Feb­ruárban — mint annakidején jelentettük — William Zant­­zinger 24 éves milliomos do­­hányültetvény-tulajdonos a feleségével ellátogatott Balti­­moréba, jótékonycélu tánc­­mulatságra. Mielőtt belép­tek volna a báltereimbe, még iddogáltak az előcsarnokban, egyik és másik bárpultnál és a fiatal “déli gentleman” han­gulata egyre magasabbra szö­kött. Eleinte cáak hadoná­szott sétapálcá j ával, aztán könnyedén ráütött egy ki­január 8-án született. — Szerelem? — kérdezte az egyik újságíró. — A jelen pillanatban üres a szivem — felelte Miss Ame­rica. — Házasság? — Majd később, ha igazán megszeretek valakit. Fér­jemnek baptistának kell len­nie s olyan embernek, aki iga­zi otthont akar, két gyerek­kel — de nem többel. S min­denekelőtt: nagyszerű hu­morérzékkel kell rendel­keznie. Gyűlölöm a savanyu embereket! Miss America ezután őszin­tén közölte az újságírókkal: — Jövendőbeli férjem­nek tudomásul kell vennie, hogy egyáltalán nem- tudok főzni és ezirányu képessége­im maximálisan a viz forralá­sáig terjednek. Az intervju után a riporte­rek véleménye az volt, hogy Donnának nyugodtan el lehet nézni ezt az apró hiányossá­gát, tekintettel arra, hogy nemcsak vizet hanem vért is tud forralni. futófiu hátsójára. Az után a gentleman rászólt egy néger kiszolgálólányra: “Hé, fekete lány, hozzál nekem még egy whiskyt!” Aztán még egy whiskyt kért Mrs. Hattie Ca­rol! 51 éves néger kiszolgáló­nőtől és megsértődött, ami­kor ez udvariasan szólt hoz­zá: “Egy pillanat, uram.” Dü­hösen rákiáltott: “Niggerjén nem tűröm, hogy velem ci­­cázzál!” És pálcájával fejbe­vágta a nőt. Mrs. Carol! föld­­hözvágódött, de mindjárt fel tudott kelni. Később ha­zament és nyolc órával , a vesszőzés után meghalt. Ha­lálát nem a verés okozta, de — mivel súlyos szívbaja volt —=r a verés sietette a véget. Most a halálos végű boto­zásért a nigger-gyűlölő gent­leman kapott hat hónapi bör­tönt. És kapott haladékot, szeptember 15-ig, hogy nig­gerjeivel betakaríthassa a do­hánytermelést. Heves magyar bőrgyógyász halála CHICAGO. Dr. Roth­man István egyetemi tanár, aki nyugalombavonulásáig a University of Chicago bőr­­gyógyászati osztályát vezet­te, 68 éves korában meghalt. A budapesti egyetemet vé­gezte s annak tanára volt 1918-tól 1920-ig, később, 1929 -tői 1938-ig, a magyar orszá­gos egészségügyi hivatal élén állt, közben néhány évet a giesseni, németorszá­gi, egyetemen töltött. Múlt év decemberében Dr. Roth­­mant az Amerikai Bőrgyó­gyászati akadémia aranyé­remmel tüntette ki. Fred Berlanti (baloldalt) és az apja Louis Berlantj (középen) gaz­dag floridaiak, repülőgép lezuhanásánál életüket vesztették. Jobb­oldalt: barátjuk, Guy Lombardo. Az egyik miamii televízió azt ál­lítja, hogy Castro ügynökei okozták a légi balesetet. Vickey Ortiz, new yorki szuletesu lány diáktársaival együtt két és félórás tüntetést rendezett az Idlewildei repülőtéren. A hatóságok ugyanis nem akartak a társaságnak beutazási engedélyt adni Ku­bába. A tüntetéssel sikerült megakadályozniok, hogy útleveleiket érvényteleneknek minősítsék. AZ UJ MISS AMERICA NYUL4.ÁBA AZ ERSZÉNYBEN

Next

/
Thumbnails
Contents