Szabad Sajtó, 1962 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1962-12-27 / 52. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE“ OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. VOL. LIV. ÉVFOLYAM — NO. 52. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1962. DECEMBER 27 Ma is oly aktuális, amit száz év előtt irt. . . KOSSUTH LAJOS: ÜZENET AZ EMIGRÁCIÓHOZ ACÉLÁRAK ÉS KÖZÉRDEK Kennedy elnök megbotrán­kozása afelett, hogy a U. S. Steel Corporation tonnánként 6 dollárral emelte fel az acél árát: “Jogosulatlan és felelőt­len szembehelyezkedés a köz­érdekkel,” feleleveníti más elnökök hasonló és emlékezetes kijelentéseit. Jackson Andrew lesújtó kri­tikát mondott korának bankár­jairól és Theodore Roosevelt “a gazdagok gaztetteiről”; F. D. R. kikelt a “pénzügyi kiskirályok” ellen, akik elgán­csolták a New Deal közérdekű reformjait. Woodrow Wilson azzal vádolt bizonyos millio­mosokat, hogy a kormány szék­helyét Washingtonból a Wall Streetre kívánnák áthelyezni. Elnökeink azokat a nagyva­­gyonu konzervatív elemeket támadták, akik a természetes haladással s z e mbehelyezked­­ve, a történelem óramutatóját visszatolni igyekeztek. Az Egyesült Államokban, valamint más, iparilag fejlett országokban, a ma uralkodó irányzat a tőke és a munka képviselőinek békés együttmű­ködését keresi, amelyben a kormány csak összeegyeztető szerepet vállal. A súlyos össze­ütközésekkel járó osztályhábo­­ru napjai szerencsésen letűn­tek. A legtöbb vállalkozó ma már készséggel elismeri a szakszervezetek létjogosultsá­gát és békés közreműködésükre törekszik. Ma már az ország érdekeit nézik mindkét szár­nyon és egyre kevesebb lesz azoknak a száma, akik szerint “the public be damned.” A kormány kötelessége őrködni afelett, hogy ez igy is legyen és küzdenie kell a vállalkozók vagy a munkások önző és rövid­látó tulkövetelései ellen. Bár a Taft-Hartley Act egyes rendel­kezései ellen jogos kifogás emelhető, a Kongresszus e tör­vénnyel a vállalkozók és mun­kások harmóniáját kívánta biztosítani. Ez volt a törekvése a tröszt-ellenes törvényeknek is, amelyek a szabad vállalko­zást és vesrenyt védik Ameri­kában. Az eszme tehát, hogy az or­szág érdeke az, ami mindenek felett áll, nem Kennedytől ered, de ő mindenesetre gyak­rabban hangoztatja, mint egyes elődei. Az áprilisban tar­tott sajtó-konferencián például igy nyilatkozott: “Amikor a szakszervezete­ket rábírtuk arra, hogy bérkö­veteléseiket mérsékeljék és mi­kor minden polgárunktól ön­megtartóztatást és áldozatokat követelünk, az amerikai nép — velem együtt — nem fogja el­tűrni, hogy egy pár acélgyári igazgató, akiknek hatalmi vá­gya és nyereségszomja na­gyobb mint az erkölcsi felelős­sége, 185 millió amerikai pol­gár érdekeinek fittyet hány­jon!” Az acélárak fellett kitört vi­har két filozófiai rendszer összeütközésének a következ­ménye: a liberalizmus és kon­­zervatizmus harcának. így van ez ma minden ipari államban s igy volt ez Amerikában is Tho­mas Jefferson és Alexander Hamilton összeütközése óta. Ha a liberalizmus felé haj­lik a kormány rudja, a kon­­zervativek görcsösen kapasz­kodnak az akadályokba. Amerian Council A szociális biztosítás érdekes adatai KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK az életbiztosítással kapcsolatban Nemzetünk nem halhat meg a szenvedések alatt, melyek reá mérettek. A magyar kér­désnek történelmi alapja is van, jogi alapja is van, földlei­­rati, népességi, politikai, szám­tani alapja is van: e kérdés Eu­rópa szabadságának, Európa hatalmi egyensúlyának érde­keivel kapcsolatos. E kérdések belekiáltanak a világtörténe­lem logikájába. E kiáltást ideig-óráig az erőszak elfojt­hatja, de a kérdést ki nem tö­rölheti az események számla­könyvéből, hová azt a történe­lem beírta. E kérdés helyet fog követelni magának Európa kérdései közt mindaddig, amig jog és igazság szerint meg nem oldatik, vagy a nemzet ró­la le nem mond. így gondolkoztam én is és igy gondolkozott az összes ma­gyar emigráció. Bármi viszá­lyok keserítették is a már ma­gában is keserű hontalan éle­tet; bár elszóródtunk a föld há­tán, mint egy második Izrael; bár legtöbbünknek vállait a ha­zafi-bánat nehéz terhén kívül, a becsületes megélhetés bi­zonytalanságának keresztje is nyomta, amint tapostuk a nyo­morúság változatos útjait — idegenek közt idegenek — e gondolkozásban mindig, min­denhol, mindannyian egyetér­tettünk : mint akár barátilag összetartva, akár barátságta­lanul szertehuzva egyetértet­tünk abban, hogy a magyar emigrációra számkivetésében a rendületlen hazafiság tevé­kenységének szent kötelessége vár. Élő tiltakozást kell képeznie a magyar haza állami életének eltiprása ellen Isten és a világ előtt. Szólalnia kell a némaságra kárhoztatott, cselekednie a bi­lincsre vert nemzet javára. Fennen kell lobogtatni a zászlót, melyet “névtelen félis­teneinknek” honszeretettől iz­­mosult karjai enyészhetetlen dicsfénnyel vettek körül — és melynek bukása gyászoló meg­döbbenést keltett a világ népei­nél. Fenn kell tartani a magyar kérdést a világtörténelem azon kérdései közt, melyek annak természetétől megoldást köve­telnek, az erkölcsi világrendet kormányzó örök törvények örök igazsága szerint. Jelképeznie kell a magyar politikai vallásának ama hit­­ágazatát, hogy ha a hármas hegy országunké címerében mártírok vérével áztatott Gol­­gothává lett is 49-ben, mint volt már többször ezelőtt: a ke­reszt, mely e Golgothán emel­kedik, most sem sirfejfája, ha­nem a feltámadás jelvénye. Hirdetnie kell hitét nemzete független jövendőjében, misze­rint a világ is higyjen benne s mert hiszen, a magyar nemze­tet számba is vegye! S mig ernyedetten tevékeny­sége által a bátpritás delejfo­lyamát önti hazafelé, hogy a nemzet el ne csüggedjen a szenvelések alatt, meg kell ma­gában a magyar nemzet jog- és természetszerű aspirációit tes­tesítenie és kapcsot képeznie ezek közt és a világesemények közt. Nem mondhatom, hogy a magyar emigráció “házi élete” egészen ment volt azoktól a gyarlóságoktól, melyekkel a száműzetések tört éneimében mindenhol, minden időben ta­lálkozunk. Emberek vagyunk s az ember gyarló teremtés. És annak a szabályszerütlen tár­sadalomnak, mely a “szám­­üzöttek nemzetének” lett elne­vezve, kényszerű ziláltsága na­gyon kevéssé alkalmas az em­beri gyarlóságot fékentartani. De a számkivetettség apró­lékos nyomorúságai csak amo­lyan tünékeny buborékok, me­lyek a történelem lapjára ma­radandó foltot nem nyomnak. Ellenben azon elismeréssel "tartozik -a magyar emigráció­nak a történelem, hogy a haza iránti hivatásának híven meg­felelt, kötelességeit becsülete­sen teljesítette . . , Meghalt Pohárnok Jenő iro Pohárnok Jenő ismert ma­gyar iró, 64 éves korában, gyo­­mormütét közben a németor­szági Münchenben meghalt. Versei, fordulatos meseszövésü elbeszélései, regényei évtizede­ken át jelentek meg a budapes­ti és vidéki lapokban. Legked­veltebb műfaja azonban a gyermekirodalom volt. Felesége és két gyermeke gyászolják. November 17-én te­mették el Münchenben. Páter Fidelius prédikációiból , Volt vala a Damaskus mel­letti Chicla-Chica városban a templomnak két fiatal papja, akiknek élete a híveknek nagy megbotránkozására lett volna, mivelhogy földi javak miatt gyakran marakodának, egy­mást durván szidalmazák és tettlegesen is ütlegelék vala ... Mikor egyházi felettesük meg­­hallá mindezeket, szólt vala hozzájuk ezenképen: “Nem vagytok ti Istennek igaz szol­gái, ' hanem sátánnak meg­tévedt cimborái! Ezért szét­szórlak és hoszu vezeklésre ítéllek titeket . . . Előbb me­gyen az egyik és utána nemso­kára útilaput kötök a másik­nak talpára is!” M Ha Istennek minden szolgá­ja valóban hivatásának ma­gaslatán állana: akkor Krisz­tus országa már régen elérke­zett volna a földre. De kétezer éves vágyunk és imánk mind hiába való Isten országa után, ha Isten szolgái maguk is a bűnöknek mérges viperáit táp­lálják az ő lelkűkben és a ma­gasztosság helyett ők is a földi bűnök posványában merülnek el. * Istennek méltatlan szolgája az, aki gyűlölködést szit, hara­got tart, pártoskodik a hívek között, pletykahordók lerako­dó helyévé válik, és szivének csak a folyton adakozók ked­vesek. . . . Isten szolgája nem lehet hárembasája híveinek. Nem osztogathat kegyeket és nem vonhatja meg kegyeit a hívektől, mert Istennek gyüle­kezetében mindenkit egyforma hely illet meg! HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! Gyakran megtörténik, hogy 62 évnél idősebb ember elvesz­ti az állását, miért is munkanél­küli segélyhez van joga. Ugyanakkor azonban Social Security nyugdijat is igényel­het. A Social Security hivatal nem szállítja le a nyugdijat azért, mért az alkalmazott munkanélküli segélyt vesz igénybe, épenugy, mintha más­féle nyugdij-illetményhez vagy járadékhoz volna joga. Van azonban 13 állam az Egyesült Államokban, ahol a munkanélküli segélyből bizo­nyos százalékot levonnak az olyan munkanélküliek eseté­ben, akik Social Security nyug­­dijt kapnak. E 13 állam közül néhány a Social Securitytől hú­zott teljes nyugdijat, a többi pedig annak csak egy részét tartja vissza. A 13 állam a kö­vetkező : Colorado, Idaho, Iowa, Loui­siana, Minnesota, Mississippi, Missouri, Nebraska, Oklaho­ma, Texas, Utah, Washington és Wisconsin. Minthogy a 13 állam idevo­natkozó szabályai eltérőek, a fenti államokban lakó munka­­nélküliek érdeklődjenek az állami Labor Department-nál további felvilágosításért. Aki a többi 37 állam egyiké­ben lakik (s New Jersey is ide tartozik), vegye igénybe úgy a munkanélküli, mint a Social Security segélyt, ha ezekre egyébként meg van a jogosult­sága. American Council Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ak valamilyen okból nem kapj« pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. Lehár Antal halála Bécsben, november 12-én, 87 éves korában meghalt Lehár Antal ny. tábornok, Lehár Fe­rencnek, a világhírű zeneszer­zőnek testvére. Lehár Antal neve négy évti­zeddel ezelőtt valamennyi vi­láglap első oldalán szerepelt, mint aki parancsnoka volt an­nak a csapatnak, mely IV. Ká­rolyt, az utolsó magyar királyt második magyarországi vissza­térésekor a nyugatmagyaror­szági Dénesfától Budaörsig ki­sérte. A király visszatérésének kísérlete meghiúsulása után Lehár Antal Bécsben telepe­dett le s ott élt visszavonultan haláláig. Az I. világháborúban a Mária Terézia Rend nagyke­resztjével tüntették ki. U Thant-ra bizták a magyar ügyet (FEC) A magyar kérdés helyzete december 18-án meg­változott az Egyesült Nemze­tekben: Leslie Munro, illetve az őt kiküldő Közgyűlés keze­léséből az ügy átkerült — leg­alább is egyelőre — a főtitkár kezébe. Mint ismeretes, az Egyesült Nemzetek idei köz­gyűlése is felvette a magyar kérdést tárgysorozatára és úgy határozott, hogy az ügy meg­vitatását a Politikai Bizottság­ra bízza, amely lényegében kis közgyűlésnek nevezhető, hi­szen minden tagállam képvi­selteti magát benne. Ez a Politikai Bizottság tár­gyalta a kérdést három hivata­los okmány alapján. Az egyik az Egyesült Államok memoran­duma volt, melyben még au­gusztusban megindokolta a magyar kérdés felvételét, a másik Leslie Munro utolsó je­lentése és a harmadik az Egye­sült Államok határozati javas­lata, amelyet december 17-én nyújtott be a Politikai Bizott­sághoz. Ez a határozati javaslat rö­vid és egyszerűbb szövegezésű volt. Egyfelől megállapította, hogy a Szovjetunió és Magyar­­ország nem működött együtt az Egyesült Nemzetek külön ki­küldöttjével, másfelől megerő­sítette az Egyesült Nemzetek eddigi döntéseit a magyar kér­désben, dátumok és okmány­számok szerint utalva ezekre a határozatokra. Mindezek alapján aztán felkérte a főtit­kárt, hogy a magyar kérdéssel kapcsolatban vegye át a kez­deményezést és cselekedjen a legjobb belátása szerint. Okos nőnek nem a tükör, ha­nem környezete szemevillogá­­sa a tájékoztatója. Majdnem minden tragédia a fele szereplőjének komédia. Az alábbiakban néhány kér­dést közlünk, amelyeket ame­rikai családapák intéztek hoz­zánk és amelyekre az Institute of Life Insurance szövegezte meg a feleletet. KÉRDÉS: Véletlenül jutott eszembe, hogy életbiztosításom dija esedékessé vált, mert a biztositó társaságtól semmiféle figyelmeztetést nem kaptam. Mi történt volna, ha nem fizet­tem volna meg a dijat? FELELET: É 1 e t b iztositási dijak megfizetésére általában véve 30-napi határidőt engedé­lyeznek. Ennek elmúltával az egylet, vagy a társaság értesí­tette volna, hogy az esedékes összeget nem kapta meg. Ha erre ön megfelelő magyarázat­tal beküldte volna a dijat, a társaság minden bizonnyal is­mét érvénybe helyezte volna a biztosítást. Sok társaság azon­ban csak abban az esetben te­szi ezt meg, ha egészségi álla­pota kielégítő. A biztosítási dijak esedékességéről a társa­ságok értesítést küldenek a fe-Páter Fidelius prédikációiból Istenigegyik legszebb ajándékja a remény. “Credo . . . vitám aetemam!” “Hiszek az örök életben!” A hit ak­kordjai a reményben győzelmi énekké magosulnak. Keltsd fel magadban a reménykedést és el fogod venni annak isteni ko­szorúját! * Az év végén kétféle száma­dásra vagyon szüksége min­denkinek: lelki számadásra és a világi számadásra. Ezt tegye minden hivő és ezt tegye a hí­vők lelkipásztora is. A hivő te­gyen számadást róla, hogy lel­ke hányszor emelkedett fel Is­tenhez és a hitnek ápolására világiakból mennyit áldozott? —A hitnek pásztora pedig te­gyen tanúságot a híveknek gyülekezete előtt, hogy a ke­zére bízott világi pénz javakkal miként sáfárkodott! * Az önző vagy érzékies lélek mindig elvezet Krisztustól. Mig a tiszta lélek mindig újabb és újabb krisztusi talál­kákra vezet, az önző lélek még a jó cselekedetekben is lehet önző, mert a jót nem a jóért, hanem a dicsőségért teszi. Az önző lélek még az imában is csak önmagát keresi Isten he­lyett és azt hiszi, hogy imájá­val Istent megvesztegetheti. * Ne zúgolódjunk Istennek rendelései ellen. Gyakran lel­künkre kell borulnia a gond­nak, a bánatnak, hogy érezhes­­sük az örök élet fuvalmait, hogy láthassuk az Égből való sugárzást, hogy oszladozzon a lelkűnkben az eredendő sötét­ség és felragyogjanak az örök hajnal fényküllői, mert csak igy tárulhat fel lelkűnkben az a látás, mely Isten országa felé vezet. + Nem elég vágyódni Jézus után. Jézust a lelkűnkbe kell zárni és Jézusnak lelkűnkben kell oltárt emelni, ha valóban benne akarunk élni és valóban érteni, bírni akarjuk őt! Mert Jézusban az igaz lélek átlénye­gül, eltűnik az ösvény és bezá­rulnak az égi kapuk. leknek, de kötelezve erre nin­csenek és lehetséges az is, hogy egy másik közlemény elvész. A dij megfizetése a biztosított fél kötlessége és megtörténhetik, hogy fizetés hijján a biztosí­tást elveszítjük. Ajánlatos te­hát, hogy mindenki jegyezze fel magának esedékes kötele­zettségeinek időpontját és ezek közt a biztosítási dijak lejártát is. Jövedelmünk észszerű be­osztását is elősegíti ez a mód­szer. Megbízhatjuk bankunkat is, hogy az esedékesség idején átutalja a biztosítási dijakat takarékbetétünkről, vagy a csekk-folyószámlánkról. KÉRDÉS: Barátainktól hal­lottuk, hogy már olyan bizto­sítás is van, amely a család minden egyes tagjára kiterjed. Apára, anyára és gyermekek­re. Van tényleg ilyen biztosí­tás? FELELET: A “Családi köt­vény” újfajta életbiztosítás, amely a család minden egyes tagját felöleli és még olyan gyermekek életét is biztosít­ja, akik a biztosítás lekötése után jönnek a világra — ez esetben a dijak felemelése nél­kül. Az apa halála esetén 5,000 dollárt fizetnek, vagy ennek többszörösét, az anya vagy va­lamelyik gyermek elhalálozá­sakor 1,000-1,000 dollárt, vagy annak többszörösét. Az utób­biak azonban u. n. “term” biz­tosítások, mert ha a családapa 65-ik életévét, vagy a gyerme­kek 21-ik életévüket elérik, a biztosításnak ez a része meg­szűnik. Ha az apa előbb hal meg, a család megkapja az 5.000 dollárt és a család többi tagjainak biztosítása megma­rad, minden további díjfizetés nélkül a “term” lejártáig. KÉRDÉS: Mi történnék, ha elveszíteném biztosítási kötvé­nyemet? A kedvezményezet­tek elesnek a biztosítástól? FELELET: Ha ez megtörtén­nék, másolatot kell kérni a tár­saságtól, vagy ügynökétől. Elő­vigyázatosságból jegyezzük fel a biztositó egylet, vagy társa­ság nevét és a kötvény számát és tartsuk ezt a jegyzéket más biztos helyen. Kell, hogy csa­ládunk tujda, hogy hol fekszik a kötvény ; végre is az ő érde­kükben kötöttük a biztosítást, hogy a legnehezebb időkre át­segítse őket. Félmillió magyar Jugoszláviában (FEC) Az Újvidéken megje­lenő Magyar Szó, Jugoszlávia magyar-nyelvű napilapja is­merteti az 1961. március 31-én végrehajtott népszámlálásnak az eredményeit: “Jugoszláviának 18,549,291 lakosa van . . . Az országban 7,806,600 szerb, 4,294,000 hor­­vát, 1,589,000 szlovén, 1,045,- 000 macedón és 514,000 crna­­gorac él. A tavaly végzett nép­­számlálás adatai szerint az or­szágban 973,000 mohamedán él. 317,000 ember nem hatá­rozta meg nemzetiségi hova­tartozását. A nemzetiségek kö­zül legszámosabbafe a siptá­­rok, akik 915,000-en vannak. Ezenkívül 504,000 magyar, 183.000 török, 86,000 szlovák, 61.000 román, 62,000 bolgár, 23.000 olasz, 30,000 cseh és 143.000 egyéb nemzetiségű la­kosa van Jugoszláviának.” Csak egy levél... * Uram, bizonyosra veszem, hogy az irgalmas szamaritánus nemcsak elvitte a sebesültet a vendégfogadó házba, nemcsak pénzzel támogatta, hanem irt neki később levelet is, mert értett valamit a felebaráti szeretethez. Uram, taníts meg a felebaráti szeretet levél utján és levélben gyakorolt művészetére. Szentjeid közül sokan nagy levelezők voltak. Éjszakákat áldoztak arra, hogy sercegő tollal bátorítsanak, reményt keltsenek, hitet erősítsenek, örömet szerezzenek, szer etetet gyújtsanak! (* Ismeretlen magyarországi költő verse) Segíts meglátnom, hol vár valaki tőlem levelet! Uram, ajándékozd nekem azt a kegyelmet, hogy minden levelem szivem egy darabját vigye! Hiszén bennünket, gyermekeidet, voltaképen arról kellene felismerni, hogy szeretjük egymást — levélen keresztül is. S, ahogy Pál, a nagy levelező Írja, igazában levél kellene, hogy legyünk mi magunk is: “Krisztus levele, — nem tintával, hanem az élő Isten Leikével írva!” Pt R,

Next

/
Thumbnails
Contents