Szabad Sajtó, 1962 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1962-08-23 / 34. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE“ Merged with “PASSAIC and VICINITY" OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. VOL. LIV. ÉVFOLYAM — NO. 34. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1962. AUGUSZTUS 23 Amerika nem ejti el a magyar ügyet! Stevenson amerikai fődelegátus a “magyar ügy” tárgyso­rozatba vételét kérte az Egyesült Nemzetek szeptemberi közgyűlésén Alig száradt meg multheti lap­számunk nyomdafestéke, — a­­melyben vezércikkünk elkesere­dett hangú vádtömeg volt foga­dott hazánk kormánya ellen — jött a mindent helyreütő, min­dent megmagyarázó örömhír, hogy Adlai Stevenson, az Egye­sült Államok fődelegátusa az Egyesült Nemzetekben, formá­lisan kérte a szeptember 18-án összeülő közgyűlés tárgysoroza­tába Magyarország ügyének be­iktatását, illetve az ’56-os ma­gyar szabadságharc brutális el­fojtása és az azt követő óhazai események tárgyalásának napi­renden tartását. Az Egyesült Nemzetek előző közgyűlései megbélyegző határo­zatokat hoztak a mai magyaror­szági kommunista rezsim ellen s a U.N. mind a mai napig nem ismerte el a magyarországi kül­döttség mandátumát, lévén az egy teljesen Szovjet madzagon rángatott bábkormány képvise­lete. Az utóbbi időben olyan hi­­rek terjedtek el — nyilvánvaló­an amerikai belpolitikai, repub­likánus kezdeményezésre —­­hogy az Egyesült Államok kor­mánya alkudozásba bocsátkozott volna a Szovjettel a “magyar ügy” elejtése tárgyában, mely­nek ellenében a Szovjet hajlan­dó lenne szintén engedményeket tenni. Ezeket a híreket megcá­folni látszik Stevenson fődelegá­tus kérelme, habár az is lehetsé­ges, hogy történtek tárgyalások vagy tapogatózások bizonyos irányban, de — hála érte Bách­­kai Bélának, az Amerikai Ma­gyar Szövetség főtitkárának, a­­ki az ellenakciót nagy lendület­tel folyamatba tette — a közhan­gulat hatalmas méretű ellenzése és megnyilatkozása hatása alatt kormányunk szilárdan megma­radt eredeti álláspontja mellett s nem hajlandó “alkudozni.” * Azzal egyidőben, hogy az E- gyesült Államok diplomata dele­gációja felvétette újból a ma­gyar ügyet a United Nations 17-ik ülésszakának napirendjé­re, Báchkai Béla, az Amerikai Magyar Szövetség washingtoni központi titkára az alábbi rádió­üzenetet küldte Magyarország­ba, tucatnyi messzesugárzó a­­merikai adó szívességéből: “Boldogak vagyunk, hogy fo­gadott hazánk rendületlenül ki­tart az önrendelkezési jog esz­ménye mellett. Különösen pedig, hogy nem engedi feledésbe menni a világrengető 1956-os szabadságharc ügyét. “Mint szabad amerikai polgá­rok, akiknek fiai két világhábo­rún át küzdöttek és véreztek az emberi jogokért, éppen olyan szabadságot és boldogulási le­hetőséget akarunk a jelenlegi vasfüggönyön túl sínylődő vére­ink számára, mint amilyenekét mi élvezünk az Egyesült Álla­mok áldott földjén; vagy ami­nőt az igazi demokratikus nyu­gateurópai országok lakossága élvez a közelmúlt esztendők­ben. “Nincs tehát szükség mond­vacsinált ravaszságokra, hogy a szovjet haderő továbbra is bennmaradhasson és a szegény, mindenéből kifosztott lakosság kárára, nyakló nélkül tovább zsákmányolhasson a békeszere­tő magyar néptől. Kádár maga bevallotta március 4-iki beszé­dében, hogy egy kisebbségi csoport uralkodik Magyaror­szágon. Ilyet a népek önrendel­kezési joga —‘ mely ma mái* a legegyszerűbb színes törzsek­nek is kijár — nem ismer és nem fogadhat el irányadóul. “Mi, amerikai magyarok, akik 55 évvel ezelőtt Szövet­ségbe tömörültünk, hogy szi­vünk szavára hallgatva sikra­­szálljunk embertársaink hoz­zánk legközelebb álló rétege: magyar testvéreink érdekében, nem fogunk nyugodni mindad­dig, mig a megszálló idegen csapatok el nem hagyják vég­legesen az ősi földet és nemzet­közi ellenőrzés mellett orszá­gosan titkos választások nem lesznek annak érdekében, hogy sokat szenvedett véreink végre uj életlehetőséget, jövőt kap­hassanak.” * Az Amerikai Magyar Szö­vetség központja ezúton is mé­lyen átérzett, hálás köszönetét szeretné kifejezni mindazon drága barátainak: testületek­nek és egyéneknek egyaránt, akik áldozatkész lelkesedéssel karolták fel az AMSz kezde­ményezte mentő-akciót. A Fe­hér Házat, külügyminisztériu­mot, szenátorokat, képviselő­ket és a befolyásos amerikaiak ezreit árasztották el honfitár­saink és jóakaróik levelekkel. Ennek köszönhető javarészben, hogy mindannyiunk imádsága nem maradt pusztában kiáltó szó és együttes fáradozásain­kat teljes siker koronázta. Aranymisés pap Father Medveczky Medárd fe­rences atya, aki 1930-óta teljesít egyházi szolgálatot Amerikában, az utóbbi évtizedekben Michi­­ganben, most ünnepli félszáza­dos egyházi szolgálata jubileu­mát. A gyöngyösi ősi származá­sú kiváló egyházi férfiút, aki betegeskdése dacára még most is teljes odaadással teljesiti a­­postoli hivatását, a “Pater Pro­vinciális” címmel tüntették ki és a dewitti (Mich.) lelkigyakorla­­tos házban lelkes ünneplések központjában állott e hét szar­­dáján, augusztus 22-én, amikor aranymiséjét tartotta. Father Medveczky 1930-tól 1943-ig New Yorkban és Arro­­charban (Staten Island) műkö­dött s igy lapjaink olvasói között is nagyon sokan vannak, akik is­merik őt és akiknek nevében is szeretettel gratulálunk neki a­­ranyjubileuma alkalmából. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha hatóságnál. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! Szent István ünnepély New Yorkban Szent István országalapitó magyar királyunk napját eb­ben az esztendőben a kelet­amerikai magyarság augusz­tus 26-án, vasárnap, New York­ban, nagyszabású ünnepségek keretében fogja megülni. Manapság, amikor a magyar ügyet ismét háttérbe akarják szorítani, különös jelentősége van ennek a nemzeti ünnep­nek. A Fith Avenue-i felvonu­láson tüntetnük kell az ezer­éves Magyarország szabadsága és hagyományai mellett. Az ünnepség rendje a kö­vetkező: Augusztus 26-án, vasárnap délután fél 3 órakor gyüleke­zés a Fifth Avenue és Madison Avenue között. 3 órakor indul a felvonulás a Fifth Avenuen. 4 órakor ünnepi vecsernye a St. Patrick katedrálisban. Este 6 órakor: ezerszemé­lyes bankett a Park Sheraton szálló léghűtéses nagy bálter­mében. Este 8 órakor Szt. István bál Hazament és a kom­munisták besúgója lett egy magyar altábornagy A budapesti kommunista saj­tó nagy diadalként közli, hogy Billnitzer Ernő altábornagy ha­zatért Magyarországra és jelen­tést tett a kormánynál, hogy öt Zákó András, a magyar hadse­reg egykori vezérőrnagya, — a­­ki tudvalévőén Magyar Harco­sok Bajtársi Közössége néven tart fenn alakulatot, — egy ide­gen hatalom megbízásából küld­te Budapestre, hogy földalatti mozgalmat szervezzen. Azt is közük a kommunista lapok, hogy Billnitzert nem büntetik meg, mert önként jelentkezett és min­dent besúgott, amit csak tudott. ugyanott. Belépőjegyek csak elővételben kaphatók. (A je­gyek átvehetők a magyar egy­házközségeknél és a Katolikus Liga központi irodájában. Va­csorajegy $5, táncos jegy $2.50 -— együttes vacsora és táncos jegy $6.50.) Hamvas Endre Csanádi püspök a békéről (FEC) A legutóbbi moszk­vai “Béke Világkongresszuson” dr. Hamvas Endre Csanádi püs­pök, a püspökkari konferenci­ák ezidő szerinti elnöke latin­­nyelvű beszédet mondott, amelyből részleteket közölt a Katolikus Szó. Hamvas püspök kijelentette, hogy mint a római katolikus egyház püspöke, ál­lásánál fogva szolgálója a bé­kének. “Az én Mesterem és Uram a béke parancsát végrendeletben hagyta, amikor tanítványaitól búcsúzva mondta: A békét ha­gyom néktek, az én békémet adom néktek. . . . Természetes tehát, hogy a béke fejedelmé­nek földi helytartói is sokat küzdöttek a béke uralmáért. Nem ismeretlen a történelem­ben jártas emberek előtt, mi­ként késztette I /Leó pápa Atti­lát Itália elhagyására és az ő késői utóda, XXIII. János pápa is minden befolyásával küzd a háború kiküszöböléséért és a béke megőrzéséért. Sajnos, az ilyen törekvések gyakran meg­hiúsultak egyes fejedelmek és állami vezetők rosszindulatú és imperialisztikus törekvés ei miatt.” Majd Szent Ágoson idézésé­vel fejezte be beszédét: “Na­gyobb dicsőség a háborút meg­ölni szóval, mint az embereket fegyverrel!” Hamvas püspök a béke minden ellenségét elitélte felszólalásában. 600 éves a Pécsi Egyetem Közel 600 évvel ezelőtt, 1367- ben létesült az első magyar egyetem Pécsett. Európa akko­ri 59 egyeteme közül a Pécsi Egyetem volt alapítási sorrend­ben a 36-ik. Az egyetemen rendszeresen folyt az oktatás egészen a Mohácsi Vészig, mi­kor a diákság nagyrésze csatla­kozott a pécsi püspök bandé­riumához. 1547-ben a törökök katonai célra foglalták le az egyetem épületét, amely ké­sőbb teljesen elpusztult. A mai pécsi Erzsébet Tudomány­­egyetem a pozsonyi egyetem folytatása. LABDARÚGÁS New York Hungarians — H. A. A. C. Szeptember 2-án, vasárnap nevezetes nagy mérkőzés lesz New Brunswickon: az Open Challange Cup amerikai orszá­gos bajnokcsapata, a New York Hungarians áll ki egy ba­rátságos mérkőzésre a new brunswieki Magyar Amerikai Atléta Klub (HAAC) újjászer­vezett csapatával. A New York Hungarians csapata annál is nevezetesebb, mert ennek játékosai fogják képviselni az Egyesült Államok színeit a közelkeleti nemzetkö­zi mérkőzéseken, mint a State Department által hivatalosan kiküldött futballcsapuat. Ázsi­ai és közelkeleti útjukra indu­lásuk előtt még néhány hazai mérkőzésen vesznek részt s ezek között van ez a szeptem­ber 2-i New Brunswick-i barát­ságos küzdelem is. A jövő hé­ten errevonatkozólag további információkat adhatunk. MINDEN szóra érdemes ma­gyar esemény hü krónikása lapunk. Előfizetési ára egy évre $4.00, külföldre $5.00. Rendelje meg rokonainak. MAGYAR ÚTTÖRŐ DICSŐSÉGÉT HIRDETI MILLIÓ BOROSPALACK EGÉSZ AMERIKA-SZERTE Másfél évszázaddal ezelőtt született az “amerikai magyar Széchenyi”—San Francis cóban is hirdetjük első telepesünk diplomáciai jövőbelát'ását — Augusztus 30-án 150 eszten­deje, hogy az Újvidék melletti Futak faluban, ahol most a nyugati világ jóvoltából Tito elnyomói az urak, Haraszthy Ágoston meglátta a napvilágot. Mint Mokcsak grófja, az ősi birtokon gazdálkodás után ka­tonai pályára lépett és ezredes­­ségig vitte a gárdistákkal. A re­form-korszak eszméi azonban őt is megihlették és szabadelvű állásfoglalása miatt még Kos­suthot megelőzően perbefog­ták. Végül is javait elkótyave­­télve (futaki uradalma Fe­renc Ferdinánd sógora, Chotek gróf családjának kezére került és annak parkja, vadászterüle­te olyan mintaszerű volt, hogy II. Vilmos császár is szívesen járt oda vendégségbe) — 1840- ben Amerikába kellett kiván­dorolnia. Előbb Wisconsin szivében lé­tesített virágzó községet, ami­ről a főváros, Madison vezető napilapjának szerkesztője, a Haraszthy emlékére keresztelt August Derleth irt csodálato­san szép regényt “Restless Is the River” címen. Arad után, :ő amerikaiak az ünnepségek midőn hazájába visszatérésé­nek útját végleg elvágta a kényunalom, a kitűnő gazdát is elkapta az “aranyláz” és Cali­fornia felé vándorolt tovább. Családjával együtt szekéren tette meg San Diego-ig az utat a szent hitről elnevezett Santa Fé ösvényen. Majd a nagynevű ferencrendi misszió-alapító, Ju­­nipero Serra páter nyomdokait követve, hol viszontagságok­kal, hol meg sikerekkel tarkí­tott pionir-kalandok után a San Franciscotól északra 40 mérföldnyire levő Sonomá­­ban : alapozta meg a califor­­niai borászatot. Finta géniusza tündököl a Haraszthy pince előtt Haraszthy életének ez a sza­kasza nemcsak a magyar alko­tó készségnek, hanem az ame­rikai történelemnek is egyik legkimagaslóbb fejezete. Ezért állított 1,000 láb hosszú, ma is használatban levő pincéje bejá­ratánál a kontinens legmaga­sabb eukalyptus fája árnyéká­ban, örök időkre szóló emlé­keztetőt az Amerikai Magyar élén Szövetség. Frank Bartholo­mew, a United Press Interna­tional hatalmas hírszerző világ­cég chairman-jének nyaralóhe­lyén azóta is néhai Finta Sán­dor őstehetségü nagy szobrász­­müvésznük életnagyságu alko­tása hirdeti: “Hungary’s Son— California’s Pioneer.” Sonoma azonban nem csu­pán azért fontos, mert onnan indult el Tokaj nektárja Ame­­rika-hóditó útjára. Hanem azért is, mert az uj Ujhazáját anyagiakban is gyarapító Ha­raszthy ott nőtte ki magát a Csendes Óceán partvidékének Széchenyi-jévé, az amerikai történelem egyik nem eléggé is­mert formálójává. Az ő birto­kán szökött árbocra első ízben Zágonyi, a Springfield-i hős parancsnoka, Fremont generá­lis “Rongyos Gárdá”-jának medvés zászlaja “California Republic” felírással. Ugyan­ezen a helyen, mely azóta State Historical Monument-té magasztosult, ma is Haraszthy korabeli, medvés lobogót len­get a szél, magasan, beszéde­sen. (Folytatjuk) OTTHON-AVATÁS LIG0NIER-BEN Uj épületünk tavasszal kez­dett nőni a Mória hegyén és mi­re a költöző madarak tarló fö­lött szállanak, most szeptember első napjaira befejezést nyer, hogy évszázadok jövő nemzedé­kei arassák belőle azt a szerete­­tet, amelyet 40 évvel ezelőtt ve­tettek el . . . Szeptember 3-án lesz az uj Otthon felavatása. Csodálatos tény, hogy ez az al­kotás is Igéből született, nem testté, hanem köböl, vasból, be­tonból, márványból: idős ma­gyarok Otthonává. Keletkezése titokzatos és rejtelmes, mint minden születés . . . Valamikor az első amerikai utazók kukori­camagot vittek Európába és ez a növény a világ szegényeinek hosszú évszázadokon át a búzá­ja lett. A magyar vándorok a hitnek magvait hozták Ameri­kába, amiből megszületett a Bethlen Otthon. Ezért van külö­nös sorsa és hivatása uj épüle­tünknek. Célját addig fogja be­tölteni, amig a szivek tudnak jót cselekedni. Nem csak azért van különös jelentősége, mert negyven éves munkánk koroná­ja, hanem azért, mert mutatja, hogy népünk cselekvő hittel ren­delkezik. Nemcsak azért drága, mert a miénk, hanem azért, mert a szenvedőké. Szeptember 3-ra, a Munka Napjára meghívjuk magyar testvéreinket az uj épületünk felavatására. Szeretettel hívjuk mindannyiukat erre az ünnep­ségre. Kérjük jjöjjenelc fel ide és vegyék át örökségüket. A ligo­­nieri Bethlen Otthon a magyar lélek felségterülete. Minden jó­­akaratu segíteni kész magyar ebben az Otthonban haza érke­zik! V. Nagy Sándor a háború utá­ni németországi, evangéliumi szeretet munkánk vezére, egy alkalommal előadást tartott a müncheni egyetemi hallgatók­nak. Előadásán én is jelen vol­tam. Akkor megtört, fájdalma­kat hordozó beteg arcából úgy világítottak elő nagy látnok sze­mei, mint fények várromok abla­kaiból. Szinte sírásra torzult ra­­bonbáni arca, amikor elmondta, hogy soha egy népnek gyerme­kit úgy el nem választotta a kü­lönböző társadalmi rend, mint a miénket. Viszont kiszépült és meggyógyult arculata, amikor azt mondta, hogy a nyugattól ö­­í'ökölt társadalmi sallangok mö­gött soha nép nem volt olyan egységes, mint a magyar. A nagyobb tisztességtudat, a több munkabírás, a szabadság­ért mindent feláldozó készség és testvérszeretet úgy forrasztják egybe a magyart, mint öntvény a fémeket. Sokszor megtapasz­taltuk azóta, hogy Nagy Sándor­nak igaza volt. Ezért küldjük meghívásunkat minden jóakara­­tu magyarnak. A legnagyobb tisztesség számunkra, ha nagy ünnepségünkön vendégeink lesz­nek. Kérjük, jöjjenek el és szep­tember 3-án mutassák meg, hogy testvériségben, jóakaratban e­­gyek vagyunk, hogy a székely pásztor rabonbáni meglátása teljesüljön valósággá a Mória­­hegyén, ahol a Bethlen Otthon uj épületét avatjuk fel, Ligonier, Pa.-ban. Az Igazgatóság nevében, Csia Kálmán felügyelő. A BRIDGEPORTIAK KONVENCIÓJA A Bridgeporti Szövetség (American Life Insurance As­­soiation) magyar alapítású or­szágos testvéri biztositó egye­sület Igazgatósága által össze­hívott rendkívüli közgyűlés e hét péntekjén, augusztus 24-én lesz Atlantic City-ben, az Am­bassador Hotelben. Az egyesü­let tagságát és a tagság érde­keit képviselni hivatott delegá­tusok (a fiókosztályok kikül­döttei) ezen a konvención dön­tik el, hogy a tervezett egye­sülés egy amerikai “rokonszak­mabeli” céggel elönyös-e és el­fogadható-e a tagság összessé­gének javára, vagy sem. Connecticut állam illetékes ügyosztálya nem gördített akadályt a rendkívüli konven­ció megtartása elé (mint ahogy ezt bizonyos lapok írták) s a konvenció alkotó tagjai; a köz­ponti tisztviselők, Igazgatóság és a fiókosztályok delegátusai többségének (abszolút-többsé­gének?) határozata fogja ki­mondani a végszót, hogy lesz-e csatlakozás (beolvadás) vagy nem. Csehország gazdasági bajai... A kommunisa párt prágai hi­vatalos lapja, a Rudó Právo sze­rint Csehország ezidőszerint sú­lyos gazdasági helyzetben van. Az acélvállalatok, bányák nehéz­ségekkel küzdenek, a termelés akadozva folyik, a szállítások pe­dig késedelmesek. A lap termé­szetesen “külső elemek”-re há­rítja ezért a felelősséget. Lapunk szerkesztője, Diénes László személyesen résztvesz a konvención az amerikai ma­gyar sajtó képviseletében s a közgyűlés lefolyásáról be fog számolni az olvasóknak. Útlevél hamisításért elitéltek Bécsben két menekült magyart A bécsi törvényszék 20,000 shilling pénzbüntetésre ítélte Kalocsai István ,és Jakobovits Dezső magyarországi antikom­­munista menekülteket, mert egy Kanadában élő magyarnak felesége és gyermeke számára útlevelet hamisítottak, hogy kö­vethessék a hirtelen elmenekül­ni kényszerült családfőt az emi­grációba. Jakobovits májusban Buda­pestre utazott és hamisított ka­nadai útlevéllel simán áthozta az asszonyt és a gyermeket a ha­táron, akik azóta már Kanadá­ban vannak. A bécsi rendőrség azonban névtelen feljelentő-le­vél alapjájn letartóztatta Kalo­csait és Jakobovitsot. Az ítélet sok kommentárra ad okot. Ha már el kellett Ítélni a két magyart, aki egy antikom­­munista menekült számára lehe­tővé tette, hogy összekerüljön családjával, az ítéletet fel kellett volna függeszteni. Az Ausztriá­ban élő magyarság érthető meg­döbbenéssel vette tudomásul a bécsi törvényszék kegyetlen Íté­letét.

Next

/
Thumbnails
Contents