Szabad Sajtó, 1962 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1962-08-09 / 32. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY FREE PRESS Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. VOL. LIV. ÉVFOLYAM — NO. 32. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1962. AUGUSZTUS 9 Hivatalos levelek a “magyar ügyben” az Egyesült Állmok elnökéhezés külügyminiszteréhez A magyar kérdésnek az Egyesült Nemzetek legközelebbi közgyűlése napirendjén való tartása céljából Falussy C. Alajos a következő két levelet intézte az Egyesült Államok külpoli­tikájának két legfőbb intézőjéhez, John F. Kennedy elnökhöz és Dean Rußk külügyminiszterhez, Washingtonban. * , * * “Elnök Ur! Egymillió magyarszármazásu, hűséges, amerikai állam­polgár nevében arra kérem Önt, utasítsa az Egyesült Államok delegációját az Egyesült Nemzetek Szövetségében, hogy a fo­lyó évi augusztus 18-i határidó lejárta előtt újítsa meg az Egye­sült Államok kérését az iránt, hogy az elintézetlen magyar kérdés tűzessék ki a Közgyűlés szeptemberi, 17-ik Rendes Ülés­szakának a tárgysorozatára. Vallásos, politikai és kulturális egyesületeink, valamint a magyarnyelvű sajtó az Egyesült Álla­mokban komoly aggodalmukat fejezték ki az utóbbi hetekben ismételten megjelent hírek miatt, melyek szerint az Egyesült Államok elejteni készülne a Magyar Kérdést az Egyesült Nem­zetekben és magára hagyja a Szovjet elnyomás alatt szenvedő magyar népet. Az egész világon szétszórt magyarság, állam­­polgárságára való tekintet nélkül az Ön segítségét várja Elnök Ur és kéri a válaszát, mely biztosítani fogja őket arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja az Egyesült Nemzetekben a minden nép szabadságát közelről érin­tő magyar kérdést. Mély tisztelettel: Ft. Kish A. Gyula, a Katolikus Liga alelnöke a jeruzsalemi pátriárkánál Ft. Kish A. Gyula, az Amerikai Magyar Katolikus Liga országos ügyvezető elnöke, a trentoni Szt. István egyházközség közszeretetben álló plébánosa volt a vezetője a Lige szentföldi 82-tagu zarándok-cso­­porjának, amely a közelmúltban tért haza, érdekes tapasztalatokkal gazdagodva. Jordánban Father Kish tiszteletét tette Alberto Gori bíborosnál, a jeruzsálemi pátriárkánál, aki a Francis'kánusok egyik főpapja. (A fenti képet erről a látogatásról a Monitor c. katolikus lap szívességéből közöljük).----Megjegyezzük, hogy a zarándok-csoport számos tagja beutazási engedélyt kapott Magyarországra is, ahonnan legtöbben könnyes szemekkel tértek vissza . . . FALUSSY C. ALAJOS a Demokrata Nemzeti Bizottság Magyar Tagozatának Elnöke” * * * “Külügyminiszter Ur! Junius 15-én táviratilag arra kértem Önt, az amerikai ma­gyarság nevében, hogy újítsa meg az Egyesült Államok kérel­mét az iránt, hogy a magyar kérdés vétessék fel az Egyesült Nemzetek szeptemberi (17-ik) ülésszakának a tárgysorozatá­ra. Junius 28-án, a Külügyminisztérium nevében adott válaszá­ban Mr. Edward A. Karnacki biztosított minket arról, hogy “az Egyesült Államok továbbra is élénk figyelemmel kiséri a magyarországi fejleményeket” és hogy “a magyar nemzeti fel­kelés és annak következményei megoldatlan problémái az Egyesült Nemzeteknek.” Ezt a megnyugtató választ én közzétettem az egész ma­gyarnyelvű sajtóban. így meglepetéssel vettük tudomásul, hogy az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 17-ik ülésszakára szóló ideiglenes tárgysorozatba, annak 79-ik pontja közé a magyar kérdés egyáltalában nem lett felvéve. Minthogy a Közgyűlés végleges tárgysorozata legkésőbb augusztus 18-án közzéteen­dő, tisztelettel arra kérjük Külügyminiszter Urat, utasítsa az Egyesült Nemzetekhez kiküldött amerikai delegációt arra, hogy adja be sürgősen az Egyesült Államok kérését a magyar kédés felvétele érdekében a legközelebbi rendes közgyűlés tárgysorozatába. A szabad világban szétszórt magyarság teljesen egység­ben fordul önhöz segítségért és kéri az Ön válaszát, mely biz­tosítani fogja őket arról, hogy Külügyminiszter Ur ki fog tar­tani a minden nép szabadságát közelről érintő magyar kérdés támogatása mellett. Mély tisztelettel: FALUSSY C. ALAJOS az Amexükai Magyar Szövetség Országos Elnöke” ^VALÓBAN SUSMUS FOLYIK A “MAGYAR ÜGY” KÖRÜL? Magunk is szerettük volna azt hinni, hogy holmi belpoliti­kai manőverezés, republikánus részről elindított Kennedy-kor­­mány ellenes mesterkedés az, ami a “magyar ügynek” az Egyesült Nemzetek napirend­jén tartása tekintetébeni ame­rikai álláspont megváltoztatá­sáról immár hetek óta valóság­gal “közszájon forog.” Most azonban egy Londonba érke­zett Reuter táviarti ügynökségi hir megerősíteni látszik azt, miszerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a ma­gyar kérdés megoldására vo­natkozó titkos tárgyalások •— állítólag — döntő stádiumba jutottak. Legutóbb a London Observer c. lap jelentette, hogy Kruscsev, állítólag, hajlandó a szovjet csapatokat Magyaror szág területéről visszavonni, továbbá U Thant UN főtitkári mandátumát pártolni, ha en­nek ellenében az Egyesült Ál­lamok hajlandó Magyarország ügyét az Egyesült Nemzetek napirendjéről levétetni. (Mai lapszámunkban közöl­jük Falussy Alajosnak, az Amerikai Magyar Szövetség és az Amerikai Demokrata Párt Magyar Csoportja elnökének ebben az ügyben Kennedy el­nökhöz és Rusk külügyminisz­­trhez intézett leveleinek ma­gyar fordítását s mihelyt ezek­re a levelekre mértékadó válasz érkezik, azokat is közölni fog­juk. Időközben azonban, min­den “cáfolat” dacára, egyre nő bennünk az aggodalom és el­keseredés, mert féltjük, nagyon féltjük a mi jobbsorsra érde­mes, szerencsétlen magyar fajtánkat, származásunk népét és jövőjét. — Szerk.) Mi a valódi KAMATLÁB? Irta: Esther Peterson munkaügyi államtitkár Általánosan elismerik, hogy a hitelezés rendkívüli kiter­jesztése segítette Amerikát ahhoz, hogy életszínvonalát minden más nemzet felé emel­je. Nem lehetek ennélfogva a hitel-üzlet ellensége és nincs ellenvetésem a részletfizetésre való vásárlással szemben sem, feltéve, hogy az adós ismeri az igazi hitel-feltételeket. Élénken tltakozom azonban a bevett szokás ellen, mely sze­rint a hitelüzlet költségeit ti­tokban tartják. Gyakran a ta­nult ember sem képes megál­lapítani, hogy mibe kerül neki egy bizonyos hitel igénybevéte­le. Könnyű dolguk van tehát a lelkiismeretlen p é n z k ölesön­zőknek és kereskedőknek, ami­kor a tapasztalatlant, a hiszé­kenyt, a gazdaságilag gyengét hangzatos hirdetésekkel rásze­dik és a szerződések közismer­ten apró betűivel kiuzsorázzák. A kisjövedelműeket és va­gyontalanokat kapzsi vállalko­zók tetszésük szerint behálóz­hatják. De nemcsak a vagyon tekintetében alsó néposztály jár igy. A városaink környékén élő, aránylag magasabb jöve­delmű százezrek nagyrésze fü­lig el van adósodva. A kisembereknek tehát al­kalmat kellene adni arra, hogy az igénybe vett hitel összes költségeivel s z á molhassanak. Ezek az emberek üzletről­­üzletre járnak, hogy kiválasz­szák a legmegfelelőbb árut, a leg jutányosabb áron; de mert a hitelüzlet valódi költségeit nehéz megállapítani a mai rendszer mellett, nem képesek a hitelfeltételeket is összeha­sonlítani. Hogyan választhatja ki tehát a legmegfelelőbbet? Ha a legtöbb vevőt, aki részlet­re vásárolt, megkérdezzük: tudja-e, hogy mit fizet a hite­lezésért, nem lesz képes erre feleletet adni. Nem fogja tud­ni, milyen évi kamatlábat kell fizetnie a tartozása után. A számítás pedig nem is olyan bonyolult. Mialatt pénz­kölcsönzők és kereskedők sok fejtöréssel fundálnak ki bonyo-Castro pénz-ügylete A meghiúsult kubai invázió hőseit, mint ismeretes, Castro börtönbe vetette, azzal az el­gondolással, hogy majd üzletet csinál velük: jó pénzért kiadja őket. így is törtéit. A szabad kubaiak előbb gyűjtést indítot­tak a hősök kiváltásáért, majd a gazdagabbak hozzátartozói kezdtek egyezkedni a kis szi­getország nagyfejü diktátorá­val. Legutóbb három csontig soványodott inváziós fogoly ér­kezett Miami, Fla.-ba, akikért összesen $170,000 váltságdíjat vágott zsebre a vörös bohóc. Fabio Freyre Aguilera volt cukortermelő szabadságáért ro­konsága 100,000 dollárt fize­tett Castronak. Mikor a család tagjai meglátták a csupa bőr és csont embert, összecsapták a kezüket és könnyektől fuldo­kolva zokogták: “Úgy néz ki, mint egy halott . . . Csak az árnyéka önmagának.” A Castro börtönéből szaba­dultak egyhangúlag azt mond­ják, hogy börtönük, az Isle of Pines valóságos pokol, borzal­mas gyilkos hely, ahol éhezte­­tik, kínozzák a rabokat. lult hitelfeltételeket, sokkal ke­vesebb munkával tudnák a fogyasztóval az igénybe vett hitel valódi költségét (az évi kamatláb megjelölésével) kö­zölni. Kormányunk általában vé­ve megköveteli, hogy a fo­gyasztóval a valódi adatokat megismertessék. Élelmiszerek, gyógyszerek, textilanyagok va­lódi tartalmát pontosan nyilvá­nosságra kell hozni. Hasonló kötelessége volna a kormány­nak, hogy megvédje polgárait a burkolt uzsorától. Sok állam törvényileg szabályozza a pén­zért és újabban a részletfizeté­sért követelhető kamatokat, de eddig nem követelte meg, hogy a hitelező a valóságos kamat­lábat is közölje. Az amerikai szenátushoz be­nyújtott javaslat: “S. 1740” kötelez minden hitelezőt arra, hogy évi kamatlábban kife­jezve, írásban közölje az adós­sal, hogy mibe kerül a hitele­zés. Vessünk tehát véget a vissza­éléseknek, amelyek könnyen felburjánzanak, valahányszor hitelt kell igénybevennünk. U. S. rakéta-kilövő bázisok sorsa Hivatalos washingtoni cáfo­lat ellenére Párizsban, bizo­nyos “jól értesült” körökben úgy tudják, hogy az Egyesült Államok megváltoztatja a ten­gerentúli katonai támpontokra alapozott úgynevezett “rakéta­politikáját.” A U. S. állítólag mielőbb megszünteti az Angli­ában, Olasz- és Törökország­ban levő rakétakilövő bázisait s ezek helyett az atomerővel hajtott tengeralattjárókról ki­lőhető Polaris rakétákkal fogja biztosítani Nyugat-Európja vé­delmét ellenséges támadások ellen. Véres asszonyharc Afrikában Közel 10,000 benszülött asz­­szony megtámadta az indiai Egyesült Nemzetekben meg­szálló csapatokat Katangában, Elizabethville közelében. Az asszonyok kövekkel és botok­kal támadtak a katonákra, akik töbször rálőttek a forron­­gókra. Az asszonyok az Egye­sült Nemzetek azonnali kivo­nulását követelték és a belgák visszatérése mellett tüntettek. Úgy látszik, Afrikában is visz­­szafelé sült el a felszabadítás! ‘Műgyűjtő’ vörösek A londoni Szépművészeti Múzeumból 35 festményt lop­tak el egyetlen éjszaka isme­retlen tettesek. Az ellopott festmények értéke meghaladja az 1 millió százezer dollárt. Az elmúlt évben Európában közel 7 millió dollár értékű festményt loptak el a külön­böző országok múzeumaiból. Szakemberek szerint az ismert és rendkívül értékes festmé­nyeket csak a kommunista or­szágokban lehet eladni, mert nyugaton senki sem venné meg őket. Lehetséges, hogy a vörö­sök állnak a nagyszabású fest­ménylopások mögött. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! NYELVKINCSEINK MEGŐRZÉSE A Kormány által támogatott kutatás a közönség széleskörű támogatását kéri Mit tesznek a magyar szer­vezetek ősi nyelvünk ápolása érdekében? Hogyan lehetne ezt a törekvést előmozdítani? A “Language Research Pro­ject” (a nyelvi kincsek meg­őrzésére megindított mozga­lom), amelyet az amerikai kor­mány a Közoktatási Hivatal utján támogat, felelni igyek­szik e kérdésekre. Most először történik meg Amerikában, hogy a kormány tudósok tanácsát kéri, hogyan lehetne — nem amerikanizál­­ni, hanem az idegen nyelveket istápolni. A kormány azt szor­galmazza, hogy a bevándorlók NE ADJÁK FEL anyanyelvű­ket, hanem ellenkezően, ápol­ják, tanítsák és terjesszék. A Dr. Fishman A. Joshua vezetése alatt álló Languages Resources Project (111 West 57th St., New York 9, N. Y.) a legutóbbi hetek alatt hatféle kérdőivet küldött szét, hogy a szükséges adatokat megsze­rezze. Igazgatóknak és taná­roknak küldték ki az első ilyen körleveleket, akik tanfolyamo­kat vezetnek, amelyeket nem­zetiségi vagy felekezeti csopor­tok tartanak fenn. Egy más felvilágosítást kérő űrlapot egyházakhoz, lelké­szekhez és vallásos szerveze­tekhez küldtek, kérve, hogy ezek közöljék a “Project-”el, milyen mértékben használnak az angoltól eltérő nyelvet az istentisztelet alatt, a szertartá­sok levezetésénél és szónokla­tokban. Minden idegennyelvü sajtó­termék, televízió és rádió-állo­más is kapott kérdőivet arra nézve, hogy mivel mozdítja elő a különféle nyelvek iránti ér­deklődést és azok használatát. A közoktatási, kulturális, testvériségi és felekezeti egye­sületek legnagyobb részének is elküldték a körleveleket, mert tudvalévőén ezek közül sokan tartanak fenn idegennyelvü tanfolyamokat. Dr. Fishman hangsúlyozza, hogy országos érdek az, hogy mindenki, aki ilyen felvilágosí­tást kérő ivet kapott, részlete­sen válaszoljon a kérdésekre. A tanulmány sikeréhez okvet­lenül szükséges, hogy akik a 10,000 kérdőív egyikét kézhez vették — tehát iskolák, egyhá­zak, hírlapok, rádió-állomások és egyesületek, sürgősen vála­szoljanak a kérdésekre legjobb tudomásuk szerint. Azok a lel­készek, igazgatók, tanítók, szerkesztők, rádió-bemondók, vallási és szervezeti vezéregyé­­nis,gek, akik még nem kaptak ilyen iveket, lépjenek haladék­talanul érintkezésbe a fenti címmel. Dr. Fishman biztosit min­denkit arról, hogy a válaszokat bizalmasan fogják kezelni és csak az egész országra vonat­kozó közös jelentésben fogják az adatokat felhasználni. — A Közoktatási Hivatal­hoz intézendő összefoglalásnak két célja van — mondotta Dr. Fishman. — Az idegen nyel­vek használatát Amerikában felmérni és módot adni e nyel­vek terjesztésére. Épen ezért nagyon fontos, hogy mindenki, aki már kapott ivet, lelkiisme­retesen működjék közre a siker érdekében és az, akit véletlenül kifelejtettünk, azonnal jelent­kezzék. Végre megtörtént, hogy az Egyesült Államok kormánya ráeszmélt arra, hogy milyen kincsesbánya rejlik Ameriká­ban a rengeteg idegen nyelv használatában és ápolásában. Dr. Fishman szerint az ország­nak végtelenül nagy szüksége van arra, hogy az idegen nyel­vekben való jártasságunkat tö­kéletesítsük a diplomáciai, kul­turális és kereskedelmi össze­köttetések előmozdítására. A bevándorlók első, máso­dik, sőt harmadik nemzedéke is vegye tudomásul, hogy szü­leik, nagyszüleik és őseik ha­gyományait Amerika nagyra­­becsüli és ezek megőrzése és ápolása nemzeti érdek! Segí­tünk ezzel fogadott hazánkat, miközben a saját életünket is gazdagítjuk vele. Mindenkinek a szorgalmas és lelkiismeretes támogatására van szükség. Mint említettük, több mint 10,000 kérdőivet adtak postá­ra, portómentes válaszborí­tékkal. Azonnal készítsük el a feleleteket, amelyeket bármi­lyen nyelven szövegezhetünk meg. Ha pontos számokat és adatokat nem is tudunk közöl­ni, a becslések és körülírások is hasznosak lehetnek. Az össze­foglaló jelentés egy éven belül elkészül és mindenki, aki ah­hoz valamiben hozzájárult, tiszteletbeli példányt fog kap­ni belőle. Ezenkívül természe­tesen az amerikai kormányhi­vatalok, könyvtárak és szakér­tők is nagy érdeklődéssel vár­ják a jelentést. American Council Jaj a szenáto­roknak! Az Egyesült Államok Szená­tusa 52:48 szavazattal elvetet­te Kennedy elnök kormányá­nak azt a javaslatát, hogy az ország 65 évnél idősebb polgá­rai ingyenes betegség-biztosí­tásban részesüljenek. 31 repub­likánus szenátor szavazott a terv ellen és 21, főként déli, de­mokrata csatlakozott hozzá­juk. A csekély szavazatkü­lönbséggel megbukott törvény­­javaslatot a kormány nem ejti el. Kennedy elnök rádió- és te­levízió-beszédében dörögte oda az igazságot, hogy: “ez a ku­darc súlyos vereséget jelent minden amerikai család részé­re” s kérte az amerikai szava­zókat, hogy a novemberi vá­lasztások idején ne támogassák azokat a szenátorokat, akik a nép javát szolgáló terv ellen szavaztak. (Könnyen elhihető, hogy a nép igy is fog cseleked­ni, ha üt majd az óra s a bősz szenátor urak csúnyán ki fog­nak bukni!) «IT* * • r 99 Újságírás a Szovjetben Kruscsov megkérdezte a Szovjetunióban utazó amerikai újságírókat, hogy ütjük során korlátoztáke őket valamiben a szovjet hatóságok. A válasz egyöntetű és hangos “igen” volt. Négy nappal később a beszélgetés megjelent a hiva­talos lapokban, de itt az igen helyett már a nem szerepelt a fordításban.

Next

/
Thumbnails
Contents