Szabad Sajtó, 1962 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1962-08-02 / 31. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES FREE PRESS Second Class postage paid at Passaic, N. J. VOL. LIV. ÉVFOLYAM — No. 31. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1962. AUGUSZTUS 2 A “Bridgeporti Szövetség” csatlakozási tervének tárgyá­ban a legkülönbözőbb cikkek és vélemények látnak napvilá­got az amerikai magyar sajtó­ban. A múlt héten maga a Szövetség is nyilatkozott eb­ben az ügyben s ezt a cikket a mi lapjaink is közölték, már csak a méltányosság elve alap­ján is. A legérdekesebb azon­ban a kommunista “Magyar Szó” c. Moszkvából és Buda­pestről pénzelt vörös sajtóter­mék beleszólása, amely élesen ellenkezi a csatlakozást, de amelynek semmi néven nevez­hető beleszólási joga a mi ame­rikai magyar életünkbe és egy­leteink, intézményeink dolgai­ba nincs és nem is lehet. Nincs és nem lehet beleszólási jogcí­me ennek a magyar nyelven ki­adott moszkvai szemétnek a mi dolgainkba egyszerűen azért, mert olyan messze állnak ők tőlünk, mint Makó Jeruzsálam­­től, illetve mint Washington Moszkvától! És ha már bele­szóltak és ellenzik a csatlako­zást, akkor valami nagyon jó ügynek kell ennek lennie . . . akkor nyilván a Bridgeporti Szövetség vezetőinek van iga­zuk ! Az Amerikai Magyar Szö­vetség fenntartásában, támoga­tásában mindvégig érdemes szerepe volt a Bridgeporti Szövetségnek úgy anyagilag, mint vezető emberei révén. Szegedy István, az American Life (Bridgeporti Szövetség) elnöke és Dr. Molnár Kálmán new yorki orvos, a Szövetség igazgatója, — hogy csak két nevet említsünk — ma is hűsé­ges, odaadó támogatói Magyar Szövetségünknek s egészen biz­tosak vagyunk abban, hogy a jövőben is mindig azok lesz­nek, akármi történjék is. Itt a magyarázata tehát a kommu­nista Magyar Szó-ék ellenzéki álláspontjának. Akik ezt a szemetet kezük­be veszik és olvassák — akiket megtéveszt a “Magyar Szó” név, ami a lap fején az egyko­ri Uj Előre, Magyar Világ, Ma­gyar Jövő, stb., megbukott és gyalázatbamerült neveket ta­karja, — azok az elbolonditot­­tak és elbolondithatók a mi “Magyar-Amerikánkban” úgy sem számítanak . . . írjon hát a vörös újság, amit akar, ellen­kezzék csak világba . . . nem jelent ez semmit. Jelent azon­ban valamit azoknak a lapok­nak a cikkezése, amelyek állást foglalnak a Szövetség csatlako­zása tárgyában és amelyeknek olvasói között számos Bridge­porti Szövetségi tag van. A “vi­tát” az American Life (Bridge­porti Szövetség) vezetőségé­nek minél tisztább képet muta­tó, a terveket megmagyarázó, a clevelandi céget és annak ve­zetőit és üzleti állapotát be­mutató cikkei csendesíthetik el legjobban. Mert, meg vagyunk győződve róla, az állami Insur­ance Department-ek szakem­berei alaposan belenéztek a bemutatott tervekbe s ha azok jóváhagyják az egyesülést, abban hiba nem lehet, A tag­ság nem károsodhat. S ha va­lóban úgy van, ahogy Szegedy István elnök nyilatkozata mondja, hogy a magyarság csak nyerhet azáltal, ha na­gyobb cégbe olvad bele az American Life, akkor mi lehet a vesztenivalónk a csatlako­zással? Az ügyre még visszatérünk annál is inkább, mert az össze­hívni tervezett rendkívüli kon­venció érdekli mindazon olva­sóinkat, akik tagjai a Bridge­porti Szövetségnek. Az amerikai magyar sajtó kérdése, sorsa, jövője akarat­lanul is előtérbe vetődik ilyen­kor, amikor magyar egyleti kérdéseket tárgyalunk, csatla­kozási dolgokról van szó . . . Már-már a tiz ujjunkon fel tudjuk sorolni New Yorktól Californiáig, hogy hány régi magyar lapunk maradt. És szo­morúan állapítjuk meg, hogy az utánpótlás úgy az újságírók, mint a lapok terén nagyon-na­­gyon kevés. Nyugaton a Cali­fornia! Magyarság és az öreg­­amerikás Réthy József szer­kesztésében vagy egy évtizede megjelenő California Magyar Élet képes félhavi-lap állnak még a poszton. Chicagóban jó kezekbe került Az írás, az In­terest s még néhány régebb megszűnt magyar hetilap örö­ké, néhai Izsák Ignác, Drózdy Győző és Kálmánék hagyatéka, a Chicago és és Környéke, szer­kesztője Dr. Hoványi Gyula személyében. St. Louisban né­hai Káldor Kálmán lapját jól viszi tovább Dr. Dénes Lajos. Az 52-ik évfolyamában járó Detroiti Újságot néhai Fodor Gyula özvegye adja ki tántorít­hatatlan hűséggel, de a másik detroiti magyar újság már an­gol hetilappá lett, egyetlen bel­ső magyar-nyelvű oldallal. A Katolikus Magyarok Vasár­napja, melyet néhai Msgr. Bóhm Károly alapított, 69-ik évfolyamával ez idő szerint a legrégibb magyar hetilap Ame­rikában, az erdélyi Ferences Atyák adják ki Youngstown, Ohioban, Ft. Takács Gábor a főszerkesztője és Dr. Eszterhás István, a jónevü iróember a szerkesztője. Ohio államban megjelenik még a Lorain és Vi­déke, mely 49. évfolyamában jár, szerkesztője Bodnár P. Lajos, valamint Toledóban Dr. Farkas Géza, a legöregebb amerikai magyar újságíró lap­ja, a “Toledo” és Akronban néhai jó Tarnóczi Árpád köl­tőnk lapja, melyet özvegye visz ügyesen tovább. Keleten a Bethlehemi Hiradó-t Kvochák István, a Felvidékről kivándo­rolt régi-amerikás magyar test­vérünk adja ki. (A másik pennsylvániai lap, néhai jó Fiók Albert bátyánk öröké, a Pittsburghi Magyarság már évek óta nem az amerikai ma­gyarság lapja, mert iránya, nyelvezete idegen számunkra.) A keleti partvidéken úgyszól­ván egyedül állóak a mi lapja­ink (Trenton, New Bruns­wick, Perth Amboy, Passaic.) Marad az öreg Jó Pásztor, a Szabadság-Népszava napilapo­kat kiadó vállalat hetilapja, az egykori Kereszt újság utó­da, amelybe számos megszűnt hetilapunk olvadt már bele s igy országos hetilappá lett. És havi egyházi lapok: Reformá­tusok Lapja, Magyar Egyház, stb., valamint országos egylete­ink kiadványai: Testvériség, a Református Egyesület hivata­­(Folyt. a 4-ik oldalon) UJ VEZETŐKKEL GYARAPODOTT A MAGYAR CSERKÉSZET A Magyar Cserkész Szövet­ség idei vezetőképző táborát junius 30-a és julius 8-a között rendezte meg a New York ál­lambeli Elicottvilleben. Az emigrációban is virágzó s egy­re jobb nemzetközi hírnévre szert tevő magyar cserkészet uj vezetői — fiuk és leányok — kaptak a táborban kiképzést a gyakorlati és elméleti cser­késztudományokból. A tábor végeztével 60 uj cserkészörs­­vezető, 17 cserkészsegédtiszt és 10 cserkésztiszt szerzett képe­sítést, hogy szerte az Egyesült Államokban és Kanadában működő magyar cserkészcsa­patok keretében neveljék a magyar cserkész-ifjúságot. Ez az idei cserkész-vezető­képző tábor is megható példája volt a magyar fiatalság áldo­zatvállalásának. Cserkészfiuk és cserkészlányok napokig tar­tó autóutra vállalkoztak, hogy Philadelphiából, New Jersey­­ből, New Yorkból, Cleveland­­ból, Montreálból és az ezer mérföldekre levő Vancouver­ből, vagy Los Angelesből jöjje­nek a maguk megtakarított pénzén az Ellicottville-i tábor­ba. A tábor résztvevői között az emigrációban élő magyarság minden rétege képviselve volt: egyetemi hallgatók, középis­kolás diákok, munkásfiuk és lelkészek vettek részt a kikép­zésen. Említésre érdemes, hogy a Magyar Cserész Szövetség eb­ben a táborban alkalmazta elő­ször a segédtisztek kiképzésére az úgynevezett Gilwell-mód­­szert, amelyet eddig a nyuga­ti világban csak a legmaga­sabb fokú cserkészkiképzések­nél vettek igénybe. A magyar cserkészek kitűnő felkészültsé­gét dicséri az a tény, hogy a segédtiszt-jelöltek megállták a Gilwell-módszer próbáit is. A tábor parancsnoksága jó munkát végzet: nemcsak a 125 főből álló cserkészsereg elhe­lyezéséről és élelmezéséről gon­doskodott, hanem gondolt a résztvevők lelki gondozására is. A tábor kezdetével és végez­tével a protestánsok istentisz­teleten vehettek részt, a kato­likusok pedig naponta misét hallgathattak. A vezetőképző tábor előadóit és kiképzőit a legjobb cserkész­­vezetőkből válogatták össze, akik tudásuk legjavával eresz­tették útjukra az uj vezetőgár­dát. Az előadók és kiképzők is dicséretre méltó áldozatot hoz­tak : csaknem valamennyien szabadságukat áldozták fel ar­ra, hgoy munkájukkal résztve­­gyenek a táboron. A magyar cserkészvezetői k*r számbeli s értékbeli gyarapodása elsősor­ban nekik köszönhető. MAGYAR FIÚBÓL EGYETEMI TANÁR A Columbia, Mo.-ban levő University of Missouri, mely­nek több mint 15,000 hallgató­ja van, 47 jelölt közül most egy New Yorkban született, magyar-származású fiatalem­bert hivott meg a zene-elmélet és esztétika tanárául: Báchkai Payerle Lászlót. Báchkai Payerle László az elmúlt évet a Texas State Uni­versity ösztöndíjas instruktora­ként töltötte, miután ugyanott nyerte tanári képesítését. Azt megelőzőleg a Washington melletti Maryland egyetemnek volt a hallgatója, mikoris a Pia­rista Atyák megértő vendég­szeretetét élvezte. A László “gyerek” egy Navy Commander zongoraművésznő­­leányát vette feleségül, aki már Texasban is vele együtt ta­nított. Most áttelepülnek Mis­souri egyetemi városkájába, Columbiába, ahol ezt a szép ja­­vadalmazásu megbízatást Gus­tav Mahler, a klasszikus oszt­rák zeneszerző szimfóniájáról irt, több mint 100-oldalas ere­deti tézisével érdemelte ki az ifjú kulturtörténelemtanár. Mellesleg megjegyezzük még, hogy eddigi sikereinek egyik nem kis jelentőségű állomása az volt, amikor Texas fővárosá­ban, Austinban Puccini “Bo­hémélet” és Menotti “Médium” cimü operáit dirigálta. Zene iránti érdeklődését a második világháború idején nyilvánította László, amikor az Indiana University mezőnyén 500 mariner-kisasszony a “Rit­ka búza, ritka árpa, ritka rozs” dallamára menetelésében gyö­nyörködhetett. Kisfiú korában ugyanis elkísérte édesapját, aki Associate Professor minő­ségben az ott kiképzett ameri­kai ejtőernyős alakulatok “Hungarian Area” tanszaká­nak volt a vezető történésze. (Sajnos ezeket az ejtőernyő­söket végül mégsem a Kárpát­medencében, hanem a Távol­keleten alkalmazták, mert a Balkánon való felnyomulás tervét az oroszok kedvéért fel­­(Folyt, a 4-ik oldalon) Cleveland polgár­­mestere a Kennedy­­kormány tagja John F. Kennedy, az Egye­sült Államok elnöke Anthony Celebrezze clevelandi polgár­­mestert nevezte ki a Health & Education Department fejévé, a lemondott Ribickoff volt con­­necticuti kormányzó helyére, aki szenátornak pályázik. Ce­lebrezze neve jólismert ország­szerte, mert adminisztrációja Ohio legnagyobb városát régen nem tapasztalt jó helyzetbe hozta. Kinevezésével a demok­rata Kennedy-kormányzat az Ohio-i helyzetre is tekintettel volt, ahol a demokraták hely­zetét kívánja megerősíteni, te­kintettel az idei rendkívüli fon­tos választásokra is. Celebrezze clevelandi pol­gármester, most már egészség­­ügyi és nevelésügyi miniszter, a magyarok körében is népsze­rű ember, aki őszinte barátja a magyaroknak s akit Gombos Zoltánhoz, a Szabadság-Nép­szava napilapok szerkesztő-tu­lajdonosához is meleg baráti szálak fűznek. Veszélyes a berlini helyzet Kennedy elnök kijelentette a legutóbbi sajtókonferencián, hogy a berlini helyzet ma sok­kal veszélyesebb, mint bármi­kor volt. Az oroszok semmit sem hajlandók engedni és úgy látszik, hogy elhatározták, hogy aláírják a kelet-német kü­­lön-békeszerződést. A m e rika feszülten figyeli a legújabb berlini fejleményeket. Egy ártalmas szer következményei Az Egyesült Államok gyógy­szer és élelmiszer ellenőrző hi­vatala kitüntetésben részesítet­te Dr. Frances Oldham Kelsey orvosnőt, aki lelkiismeretes munkájával m e gakadályozta egy ártalmas gógyszer forga­­lombahozatalát A m e rikában. A gyógyszer' neve: Thalido­mide és használata következté­ben Európa több államában torzszülött gyermekek szület­tek. A legtöbb gyermek láb és kar nélkül született, mert a vá­randós anya ezt a szert hasz­nálta. Németországban közel 4,000, Angliában pedig több mint 3,000 ilyen gyermek szü­letett az utóbbi hónapban. LÁTTAM REJTETT TÖRVÉNYED Irta: ADY ENDRE Rejtett törvényed, Uram, akkor láttam, Mikor megint vígan szedtem a lábam S megint nevetett a szemem S az Élet teljes kórusa Megint csak énbennem dalolt S úgy buktam föl, mint buta holt, Megfagyottan a tejlességes nyárban S fölöttem minden kórusok kórusa: A Tied, a kegyetlen, zúgva zengett. Kis Földeden, Uram, úgy dermedett meg A nyár s kivált az én nyaram, Miként Könyvedben Írva van, Szive te sok nazareus szentednek. Engem rohanó gőz-szekér Vitt halottan holt reményhez Keletnek: Megfagytam s lángolt a világ, Megfagyott az én uj ajándék-nyaram S egy vad zápor a gőzösünkre paskolt. Szép volt, Uram, szörnyű és tán igaz volt. Dörögtek a fellegeid S menny-köved százszor is üzent Utszéli, tűnő fáknak a magasból. Egy-egy köved nagyon talált És sohasem válogatott, Melyik fa pusztul, melyik marad épnek. Láttam, Uram, akkor rejtett törvényed: Hogy mit csinálsz: azt Te tudod. TERJESSZÜK A MAGYAR SZÖVET­SÉG TILTAKOZÓ BEADVÁNYÁT! Immár 15-ezer példányban forog közkézen az Amerikai Magyar Szövetség zöld szinü, egy-oldalas angol-nyelvű röp­­irata, melyben fotókópiában mutatja be a londoni “Econo­mist” folyóirat Confidential Report-jának világszerte jogos megdöbbenést keltő cikkét. Eszerint feltételezhető, hogy Magyarország és vele egész Kelet-Európa végnélküli orosz megszállásába hajlandó a Nyugat beleegyezni a berlini feszültség enyhítéséért. Úgy a Szövetség washingtoni központja, valamint egyháza­ink, egyleteink és számos hon­fitársunk vállvetve szorgos­­kodnak azon, hogy a magyar ellenérvek minél több befolyá­sos amerikai szeme elé kerül­jenek. Még tengerentúlon is folyik a nemzetmentő munka, sőt, szakemberek elismerése sem váratott sokáig magára, mégpedig Spanyolország szép­séges fővárosából. íme egy egé­szen különleges megfigyelőhe­lyen, rendkívül fontos méltósá­got betöltő államférfiu nyilat­kozata : “Fogadják őszinte köczöne­­temet a U.N. Hungarian Deal cimü angol kiáltványuk meg­küldéséért. Ezzel kitűnő szol­gálatot tesz az Amerikai Ma­gyar Szövetség a magyar ügynek. A kiáltvány szövege­zése tökéletes, stílusa tömör, tartalma lényegbevágó s min­denben az amerikai és angol­szász szellemhez mért. Az egész magyarság háláját ki­érdemlő mintapéldája annak, miként kell jogos követelése­inket a világ lelkiismerete elé vinnünk. Szívből gratulál és további derék munkát kíván MAROSY FERENC” Fenti üzenet feladója az egyetlen nem-kommunista, iga­zi magyar követ a földkereksé­gen. Madridba történt kineve­zése előtt, a harmincas évek végéig a Magyar Külügymi­nisztérium sajtófőnökeként a müveit világ Magyarországon megfordult valamennyi lap­­szerkesztőjét és külügyi tudó­sítóját személyesen megismer­hette, legtöbbjüket meggyőz­vén a magyar nép becsületessé­géről, békés szándékairól. Ma­­rosy követ egyik legbelső mun­katársa volt Kánya Kálmán külügyminiszternek és több kormányelnök — közöttük a tragikus sorsú Teleki Pál — nagyrabecsülését is élvezte. Küldjön minden magyar az Amerikai Magyar Szövetség kiáltványából amerikai ismerő­seinek! Tetszés szerinti meny­­nyiségben postafordultával, in­gyen küld a szövetségi központ bárkinek. Cim: American Hun­garian Federation, 1345 19th St., NW, Room 206, Washing­ton 6, D. C. A REMÉNY HAJÓJA A világ csodálattal tekint az. önzetlen orvosokra, ápolókra és segítőkész egyénekre, akik az S. S. HOPE I. kórházhajón teljesítenek önkéntes szolgála­tot. A világ elmaradott népei­nek szegény betegeit, a távoli szigetek szenvedőit operálják, gyógyítják és egészségük meg­óvására oktatják. Uj Panama­csatorna készül Az Egyesült Államok fenn­hatósága alatt álló Canal Zone­­ban levő Panama-csatorna — amely az Atlanti és Csendes óceán közötti hajózást tette le­hetővé — 1980-ra annyira el­avul, hogy egy teljesen uj, mo­dern csatornára lesz sükség. Kormányunk máris tárgyaláso­kat folytat ezirányban Pana­ma és Colombia középamerikai államok kormányaival, hogy a szükséges tervek idejében ké­szen álljanak. A jelenlegi, viz­­szintemelést szükségessé tevő s nagyon nehézkes közlekedési módot egészen modern megol­dással fogják pótolni az uj csa­torna építésénél. Határharcok Az indiai-kinai határon véres harcok zajlottak le Ladakh tartományban. A kínai vörösök megtámadták az indiai helyőr­séget és az indiaiak viszonoz­ták a tüzet. Mindkét részről halottak és sebesültek vannak. India jegyzéket küldött Vörös Kínához tiltakozásul, de a kí­nai Vörösök kijelentették, hogy a jelzett terület kínai birtok és igy az indiaiakat tartják a tá­madóknak. Mindkét ország csapaterősitéseket vonultat fel a határ védelmére. Magyar népünk gyermekei a szélrózsa minden irányában szétszórva élnek ma a nagyvi­lágban. Ma már Ázsia sivata­gaiban ép úgy élnek magya­rok, mint Afrika őserdőiben és Délamerika ültetvényein. Mi e boldog országban nem képzel­jük, hányán vannak honfitár­saink közül, akik valahol mesz­­sze idegenben betegen sínylőd­nek és orvosi beavatkozásra szorulnak. Ebben a tudatban segítsük a reménység hajóját, amely viszi a sebészeket és or­vosokat. Operációkat végeznek ők és megtanítják az ottaniak­nak az amerikai gyógymódo­kat. Egy háborús kórházhajón végzik a nemescélu munkát, melynek neve: “S.S. HOPE I.” Telje sen magánadakozásból tartják fenn a hajót, amely ta­valy a távolkeleten, Ázsiában nyújtott segélyt és ez évben Délamerika betegeit gyógyít­ja, ahol nagy számban élnek magyarok. A cél, hogy minden­ki, akinek szakorvosra, vagy operációra van szüksége, mi­­eőbb elnyerje azt. Mintha va­rázslatos sajtója lenne a re­mény hajójának, megérkezése­kor mindenütt a betegek ezrei tódulnak a kikötőbe, segítséget várva. Szakorvosok, g y ó g yászok, ápolók és más önkéntes segítők működnek a hajón. Kiképzik a távoli orvosokat az amerikai operálási és gyógyítási rend­szerekre és egyben tanulmá­nyozzák a ritka trópusi beteg­ségeket és más egészségügyi problémákat a helyszínen, az ottani orvosok segitségével. A Project Hope intézmény nem kér nagy áldozatot, csak csekély támogatást. Minden szeméy küldjön be egy dollárt “Propect Hope,” P. O. Box 5156, Cleveland 1, Ohio címre.

Next

/
Thumbnails
Contents