Szabad Sajtó, 1962 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1962-01-04 / 1. szám

Merged with “PASSAIC and VICINITY” Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY FREE PRESS THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. VOL. LIV. ÉVFOLYAM — NO. 1. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1962. JANUÁR 4 1962 küszöbét Amerikai vállalatok ügyvezetése Ismét elutasították a magyar UN-delegáció mandátumát remény és kétség közt lépte át az emberiség. Korunkat aligha fogja a történelem a “mélybé­ke” fogalmába sorolni. Derű­látásra semmi okunk, de meg­győződésünk, hogy az embert megtartja a hite és nem rob­bantja ki talpa alól a földet. Teremtése óta az ember még ilyen okos és tudományos nem volt, csodálkozni lehet, hogy végső pusztulásához is ilyen közel van — hacsak ebben a nagy tudományosságában nem tér észhez. Az egyszerű, józan észhez, vagy akárcsak az állat megmaradni akaró ösztönéhez. Szinte irigykedve gondo­lunk nagyanyáinkra, dédanyá­inkra, akik játékos kedvvel ól­mot öntöttek, galuskát főztek, disznóröfögést hallgattak, hogy az újév rejtelmeibe megpróbál­ják a betekintést. Akkoriban lassan járt a posta, nem böm­bölte a híreket a rádió, de most tudjuk perceken belül, hogy mit gondol Adenauer, De Gaulle, Kennedy, vagy leg­alább is, gondolataikból mit szánnak a nyilvánosságnak. Atombombából máris több van, mint amennyit nyomorult földünk elviselhetne, ha egy­szer valami őrült — Kruscsev, vagy martalócai — elindítaná lejtőjén a lavinát. De azért újabb atombombák készülnek, jobbak, hatásosabbak, puszti­­tóbbak, mint a mostaniak. A versengés egy pillanatra sem szünetel. Csakis Kruscsevék zúdíthatnák az emberiségre a végső katasztrófát, mert hiszen Amerika “bevárja az első ütést” — ez a politika még makacsul tartja magát Wash­ingtonban, jóllehet mostaná­ban egyre többet beszélnek és írnak róla: helyes-e, vagy hely­telen? Tisztességes felfogás, de nem vagyunk biztosak ben­ne, hogy bölcs dolog-e, amikor olyan könyörtelen, minden háj­jal megkent ellenféllel állunk szemben, mint a moszkvai kor­mány, amelynek alapvető téte­le a nyugati világ “eltemeté­se,” ahogy azt Kruscsev nyíl­tan is kijelentette. A bölcsek szerint Kruscse­vék nem merik elindítani a ka­tasztrófát, mert ezzel sajátma­­gukat is megsemmisítésre íté­lik. A nyugati államférfiak, tu­dósok javarésze ezt vallja. Persze, már a történelem során jónéhányszor előfordult, hogy az események nem a bölcsek jósolgatásához igazodtak. Az emberbe oltott ösztön azt diktálja, hogy — függetlenül a bölcsektől — tegyen meg mindent, készüljön el minden­re, még a legrosszabbra is. Ké­szítsen magának fedezéket, óvóhelyet. Ne törődjünk azok­kal, akik csak legyintenek. Maga a kormány is erre int. Most már kaphatók azok a könyvecskék, amelyeket sok­milliós példányban hozott for­galomba az amerikai kormány, az esetleges atomtámadásról szóló tudnivalókkal. El kell ol­vasni, meg kell szívlelni, mert ha tényleg bekövetkezik a ka­tasztrófa, ezt az újságot hiába terítjük a fejünkre. A hivatalos könyvecske megtanít arra, hogy lehet ol­csón is kielégítő óvóhelyet épí­teni. Elmondja azt is, hogy az élő emberre milyen hatással le­het az atombomba, 10-20, 100 mérföldes körzetben és mi le­het a védekezés módja a su­gárzás ellen? A barlanglakó korszakba zuhan vissza az emberiség, — Toynbee, a hires angol törté­nész szerint egy millió évvel. Mindegy, ezt a “szépséghi­bát” ne vegyük túlságosan a szivünkre. Bizzunk az uj esz­tendőben, de készüljünk fel ar­ra is, ami előre nem látható. Arra, hogy a vörös hóhéroktól minden kitelik. Nem szabad őket emberi gondolkodással mérni. Ha azt mondjuk, hogy “el­végre ők is emberek” — meg­ítélésükben már a kiindulás is rossz. Sohase felejtsük el, a végső szándékuk az, hogy elte­messenek bennünket. Magyar házaspár halálos autóbalesete Megrendítő halálosvégü au­tóbaleset áldozata lett Újév napján egy magyar házaspár: Hegyi István és neje, 587 Al­mon Ave., Woodbridge, N. J.-i lakosok Éva nevű 20 éves leá­nyukat mentek meglátogatni a Philadelphia közelében levő Beaver College-ban s hazaté­rőben a Pennsylvania Turn­­pike-on autójuk ismeretlen ok­ból átszaladt az ellenkező ol­dalra s egy szembejövő kocsi­ba rohant teljes sebességgel. Mindkét autó kigyulladt az összeütközés következtében. Hegyiék felborult kocsija any­­nyira összezuzódott, hogy az ajtót nem tudták kinyitani és mindketten bennégtek. A segít­ségükre sietők már csak az ösz­­szeégett holttesteket húzhat­ták ki a kocsiból; Hegyi védel­­mezőleg karjai között tartotta feleségét, úgy találták őket. A másik autó 4 utasa súlyos se­besüléssel úszta meg a szörnyű karambolt. Ravaszkodik a főkomi... Kruscsev szovjet vörös cár az ukrán földművesek konfe­renciáján kijelentette, hogy sem ő, sem a kommunistapárt nem csalhatatlan. A moszkvai sajtó szószerint leközölte Krus­csev nyilatkozatát, amely kü­lönös szenzációt keltett a szov­jet tudósvilágban. Szovjet tu­dós ugyanis sohasem merte volna Sztálin csalhatatlanságát kétségbevonni, mert utóbbit, mint “legfelsőbb tudományos géniuszt” dicsőítették kortár­sai. Fenegyerek Kruscsev most ennek a nimbusznak is véget vetett. LABDARÚGÁS A New Brunswick-i Magyar Amerikai Atléta Klub I. labda­rugó csapata most vasárnap, január 7-én d. u. fél 3 órai kez­dettel ligamérkőzést játszik a Lfhdeni Magyarok ellen a brunswicki, Nichol Ave.-i pá­lyán. A HAAC II. csapata ugyan­csak vasárnap, ugyanazon a pályán d. u. 12:30 kezdettel a Royal Lions csapattal játszik ligamérkőzést. Az elmúlt 50 év folyamán az amerikai iparvállalatok ve­zetése valósággal tudománnyá, sőt: művészetté tökéletesedett. Ötven évvel ezelőtt a vállalatok vezetőinek személyi adatai el­fértek egy szerény kis címtár lapjain; ma hétmillió ember van az országban, akik a nép­­számlálás adatai szerint igaz­gatói, üzletvezetői, vagy tu­lajdonosi címet viselnek, 70 millió más ember munkáját irá­nyítva. Egy-egy nagyvállalat veze­tése nem egy ember kezében összpontosul, mint 50 évvel ezelőtt. Akkor mindenki fel­tétlen engedelmességgel tarto­zott a vezetőnek, különben ki­felé állt a rudja. Ma az elnökök és vezérigazgatók nemcsak el­tűrik, de megkövetelik az egyé­ni véleményt és kezdeménye­zést. Az elhatározások lassab­ban érlelődnek meg, de a véle­mények versenye, a felfogások sokoldalúsága több mint ellen­súlyozzák a megvitatás okozta késedelem hátrányait. Példaképen említjük itt meg, hogy a hírneves Du Pont Társaság szervezete 12 gyári és 13 üzleti osztályból áll. A 85,- 000 alkalmazott között 7000- nek bizonyos fokú főnöki állá­sa. Ez az arány az ország igen sok vállalatánál körülbelül ugyanaz. Amit egy ipari, vagy keres­kedelmi vállalat vezetőitől első­sorban megkövetelnek, termé­szetesen az, hogy a befekteté­sek kellő hasznot hozzanak. De a vezetőknek más felelősségeik is vannak. így például barátsá­gos viszonyt kell fenntartaniok az alkalmazottakkal, a vevők­kel és a nagyközönséggel is. Csak akkor maradhat a válla­lat sikeres és gyümölcsöző, ha mind a három irányban kielé­gítő eredményeket ér el. A modern részvénytársaság­nak ösztönöznie kell az újításo­kat, találmányokat, hogy gaz­daságosabb eljárásokat léptet­hessen életbe és tökéletesebb gyártmányokat hozzon létre. A kutatásokra megfelelő tőkéket kell tartalékolni, de még többet arra, hogy az újításokat azon­nal meg is lehessen valósítani. Utánpótlásképen á 11 a n d ó an megfelelő számú vezetőt kell kiképezni és begyakorolni. A technológia haladása is egyre súlyosabb terheke ró a vezetőségre. A múltban az ipartelep felépítésénél bizo­nyosra vehették, hogy legalább két évtizedig nem kpll átalakí­tásokat foganatosítani. Bár az építési és tervezői költségek ma sokkal magasabbak, mire az építéssel elkészültek, már bizo­nyos részek elavultakká vál­tak. A nagyvállalatok moder­nizálási terveiket azonnal meg­kezdik, mihelyt az építést be­fejezték és sohasem szűnnek meg újításokon törni a fejü­ket. Körülbelül öt millió üzleti vállalkozás áll fenn az Egye­sült Államokban, amelyekből 325,000 a nagyobb gyárválla­lat. E gyárak vezetői kb. 170 Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. milliárd dollár vagyon-egyen­­legért felelősek, amit a részvé­nyesek fektettek be, miközben 16 millió alkalmazott munká­ját irányítják, akik a szüksé­gelt árukat előállítják. Sehol másutt nem terjed ki a vezetőség gondoskodása any­­nyiféle irányban, mint nálunk. Ennek ellenére a külföldön még mindig úgy festik le az amerikai vállalkozót, mint aki könyörtelenül kiaknázza mun­kásai erejét és az amerikai munkást, mint aki arca verej­tékével, pihenés nélkül szolgál­ja a pénz mohó urait. Más or­szágokba (ha nem is Magyar­­országra) írott leveleinkkel vi­lágosítsuk fel rokonainkat és barátainkat az amerikai vál­lalkozó és munkás mai viszo­nyáról. American Council Szaporodnak a ki­szökési kisérletek (FEC) A Magyarországon egyre romló gazdasági viszo­nyokra vall a disszidálási kisér­letek elszaporodása. A “Kisal­föld” c. lap legutóbb is egy se­reg ítéletről számolt be. Két soproni férfi 1 »56-ban disszi­dált, később eiTo^íiéllyel vissza­tértek. Egyikük előző évben már próbált kiszökni, elfogták és 6 hónapra ítélték. Tavaly újra megkísérelték a szökést. Nyolc-nyolc hónapot kaptak. Egy határmenti fiatal 1960-ban kísérelt megszökni, akkor hat hónapot kapott. Alig szabadult ki a börtönből, újra megkísérel­te. Most viszont két évet szab­tak rá. Egy másik 22 éves fiú 18 hónapi börtönt kapott, egy bányászfiu két évet. A kiszab­ható büntetés felső határa két év. 1958-ban eredetileg 2-3 hó­nappal kezdték a büntetéseket. Ezek emelkedése is a szökések számának növekedését jelzi. A határőröket egy heti sza­badsággal jutalmazzák a ha­társértők elfogásáért. Ugyan­csak a Kisalföld jelentése sze­rint egy határőrs egy év alatt hét menekülőt fogott el. KISZ tagokat is állandóan mozgósí­tanak a menekülők üldözésé­re. A határmenti lapok is azért írnak részletesen a “határsérté­sekről,” hogy elriasszák a la­kosságot. A karácsony Berlinben Kennedy elnök karácsony napján üzent Nyugatberlin la­kosságának : “Amerika szoro­san Nyugatberlin oldalán áll és ott is marad mindaddig, amig az emberiség között helyreáll a jóakarat . . . Nincs fal — üzente az elnök, — amely a karácsony fényét feltartóztat­hatná, ez a fény még évekig ostromolni fogja a sötétséget.” Valóban, a Kelet-Nyugat­­berlint elválasztó 25 mérföld hosszú vasbetonfal nyugati frontja nientén 800 karácsony­fát állított Nyugatberlin lakos­sága. A fákon összesen 50,000 villanygyertya égett. A nyu­gatberliniek már szombattól kezdődően háztetőkről és heve­nyészett állványokról figyelték a falontuli keletberlinieket, hogy közöttük családtagjaik­nak, vagy barátaiknak jelek­kel adják tudtul karácsonyi jó­kívánságaikat. (FEC) Az Egyesült Nemze­tek Mandátum-Vizsgáló Bi­zottsága 1961 december 18-án beterjesztette jelentését a Köz­gyűlésnek, melyben — többek között — javasolta, hogy az előző évek döntéseihez hason­lóan a Közgyűlés ne ismerje el a magyarországi delegáció mandátumát. A Bizottság av­val indokolta javaslatát, hogy a magyarországi rendszer nem tartja be az ENSz Magyaror­szágra vonatkozó határozatait, nincs jele annak, hogy ezt a magatartását megváltoztatná s igy nincs ok arra, hogy a Man­dátum-Vizsgáló Bizottság a magyar forradalom óta kiala­kult gyakorlatától eltérjen. A Bizottság javaslatát köz­gyűlési vita követte, melynek folyamán Burma, Indonézia, a Szovjetunió, L e n g y elország, Brazília, Afganisztán, Guinea, Jugoszlávia, az Egyesült Arab Köztársaság, Cseh Szlovákia, Kuba, India, Nepal, Románia s Mongólia a magyar mandátum elfogadása mellett szólaltak fel. Mr. Plimpton az Egyesült Államok nevében kifejtette, hogy a magyar kérdés lényege az, hogy a szovjet fegyveres erők a forradalom alatt alakult törvényes magyar kormány és a magyar nép akarata ellenére tartózkodnak M a g y arország területén a mai napig is. A Közgyűlés végül is 73 szava­zattal 1 ellenében (10-en tar­tózkodtak a szavazástól) elfo­gadta a Mandátum-Vizsgáló Bizottság javaslatát. A magyar kérdés 1961 de­cember 21-én hajnalban, utol­só tárgysorozati pontként ke­rült a Közgyűlés elé. Elsőnek Adlay Stevenson, az Egyesült Államok fődelegátusa szólalt A keresztény világ ünnepi megnyilat­kozásai Mialatt a Kongóban, Dél­­vietnamban, Berlinben és a vi­lág többi puskaporoshordói kö­rül tobzódik a gyűlölködés, ad­dig XXIII. János pápa kará­csonyi szózatában mélységes aggodalmát fejezte ki a kom­munista istentagadással szem­ben; a Canterbury-i hercegér­sek, Dr. Arthur M. Ramsay a szegénység elleni küzdelemre szólította fel a nemzeteket; II. Erzsébet angol királynő buzdította a brit ifjúságot, mondván, hogy a világ nem nélkülözheti erejüket, munka­készségüket és munkájukat; Baudoin belga király a^ világ szeme előtt épülő Európára hívta fel alattvalói figyelmét, amely a világbéke egyik fontos pillérévé válik; Sukarno indo­néziai elnök felhívta az indoné­ziai keresztényeket, hogy se­gítsék a mindent elnyomó elle­ni küzdelemben — és Amszter­damban Juliana királynő arra hívta fel alattvalóit, hogy tart­sák tiszteletben más emberek szabadságra való törekvéseit. A királynő itt nyilvánvalóan Holland Ujguineárá gondolt, amelynek problémáját ilyen­képpen talán mégis békés meg­egyezéssel lehet majd megol­dani. VONULJON KI AZ OROSZ MAGYARORSZÁGRÓL! fel, ki hangsúlyozta, hogy a magyar kérdés tárgyalása nem a hidegháború folytatását je­lenti, ellenkezőleg, azt kívánja elérni, hogy Magyarországon szűnjön meg “az idegen és ko­lonizáló uralom.” Stevenson kijelentése nagy feltűnést kel­tett, mert a Közgyűlés előtt ed­dig ritkán mondták ki azt az egyszerű igazságot, hogy a Szovjet katonai jelenléte, vagy politikai megszállása a Vas­függöny mögött a kolonizálás tiszta példája. Stevenson a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a magyar kérdést tárgyalni kell, mivel idegen fegyveres erők a ma­gyar nép akarata ellenére Ma­gyarországon tartó zkodnak, üldözik és börtönbe vetik a ma­gyar polgárokat, továbbá Szerdán, január 3-án este tartotta rendkívüli közgyűlését a New Brunswick-i Magyar Amerikai Atléta Klub (HAAC), hogy az alapszabá­lyok rendelkezése értelmében a decemberi gyűlésen elhalasz­tott tisztviselőválasztást meg­ejtse. Varga Lajos elnök távollété­ben, aki betegsége miatt nem jelenhetett meg a gyűlésen, Puskás Béla alelnök nyitotta meg a gyűlést s felolvasva a legutóbbi gyűlés jegyzőköny­vének idevonatkozó részét, el­rendelte a tisztviselőválasztást és a maga és tisztviselőtársai nevében leköszönt. Gyűlés egy­hangúlag Diénes László szer­kesztőt választotta meg korej­­nökéül a választások levezeté­sére ,a körjegyző tisztségére pedig Zimonyi Vendel jegyzőt kérte fel. Diénes László, úgy is, mint a kiküldött jelölő bizottság elnö­ke, egymás után olvasta fel a különböző tisztségekre jelölt személyek neveit, minden tiszt­ségnél külön-külön is megkér­dezve a tagságot, hogy kiván-e ellenjelöltet állitani. A tisztvi­selőválasztás szépen, simán, va­lóban “sportszerűen” folyt le s az 1962. évi tisztikart a kö­vetkezőképen választotta meg a közgyűlés: Elnök: Puskás Béla (a Di­rektórium előzetes hozzájáru­lásával) ; alelnök: Révész Béla; pénztárnok: Kálmán Gyula; trustee (újraválasztva) : Var­ga Lajos; sportbizottság elnö­ke: Árvay József; vigalmi bi­zottság elnöke: Szűcs Gyula; kulturális bizottság elnöke: Szer Mihály; pénzügyi és leve­lező titkár; Beszte rezei György; angolnyelvü jegyző: Doktorics Károly; a magyar mindezek m e g v áltoztatására sem a szovjet kormány, sem a magyarországi tényezők nem mutatnak hajlandóságot. A magyar ügy mellett fel­szólalt még J. Plimsoll (Auszt­rália) és Sir Patrick Dean (Anglia) delegátusai, mig el­lene a szovjet és a hazaáruló magyar delegátus beszélt. A Közgyűlés végül is 49 sza­vazattal 17 ellenében (32-en tartózkodtak a szavazástól, ha­tan távol voltak) megszavazta a javaslatot, elfogadva Sir Les­lie Munro 1961 december 1-én beterjesztett jelentését és saj­nálkozását fejezte ki, hogy “a szovjet kormány és a jelenlegi magyar rendszer továbbra sem teljesitik a Közgyűlésnek a magyar üggyel kapcsolatban hozott határozatait.” jegyzői tisztet elnöki kineve­zéssel Töröcsik János fogja be­tölteni; háznagyok (a gyűlés megszavazta előbb, hogy 6-ra emeli fel ezek számát) : Soho­­nyay József, Pozsonyi Imre, Hatt János, Tóth Lajos, Ster Zoltán és Németh Lajos; ellen­őrök: Lawrence József, Mur­­vay Károly, Shárközy József, Kosa Imre és Bors Gyula; fe­gyelmi bizottság tagjai: Kish Alfréd, Tóth Lajos, Diénes László, Lévay Antal, Puskás István és Weissmann Géza. A közgyűlés hozzájárult ah­hoz a tervhez, hogy az eddigi második alelnöki tisztséget nem tölti be, illetve nem vá­laszt úgynevezett gazdasági alelnököt, hanem a vezetőség­re bízza, hogy egy végrehajtó bizottságot állítson össze s az intézze az ebbe a kategóriába tartozó ügyeket. A már az elő­ző gyűlésen kinevezett alap­­szabálymódositó bizottság en­nek figyelembevételével fogja majd az uj alapszabály-terve­ket a tagság elé terjeszteni végleges elfogadásra. A Magyar Amerikai Atléta Klub uj vezetősége és tagsága bizalommal tekint az előttünk álló esztendő elé s joggal re­mélhető, hogy a gyönyörű, ha­talmas üj székház építéséből és berendezéséből még fennálló mintegy $45,000 adósság tör­lesztése rohamos ütemben fog megvalósulni és nincs messze az az idő, amikor New Bruns­wick és környéke magyarságá­nak ez az életerős, komoly munkájú intézménye, az Atléta Klub — amely itteni magyar életünk egyik erős vára! — adósságmentesen fog állni, hogy annál jobban szolgálhas­sa majd a kitűzött célokat és tervezett nagy feladatok meg­valósítását! Lapunk minden olvasójának és hirdetőjének Boldog Uj Evet Kivánunk A NEW BRUNSWICKI MAGYAR AMERIKAI ATLÉTA KLUB 1962 ÉVI TISZTIKARA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents