Szabad Sajtó, 1961 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1961-03-02 / 9. szám

st Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY VOL. Lili ÉVFOLYAM — NO. 9. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. THURSDAY— 1961. MÁRCIUS 2 Hálás köszönet! Be kell most vallanom, hogy lapátolás nélkül elindíthattuk volt idő közel 25 évi amerikai magyar újságírói és lapkiadói tevékenyégem során, amikor az itteni magyarságba vetett hitem és bizalmam megren­dült . . . voltak sötét napok, amikor már-már azt hittem: minden munkánk céltalan itt . . . nem érdemes magyar új­ságot kiadni Amerikában, ke­vés az olyan magyar, aki meg­becsüli “a nemzet napszámosá­nak,” a magyar újságírónak a munkáját. Be kell vallanom most azt is — és boldogan vallom be! — hogy amikor az itteni magyar­ság jó magyar érzésében, jószí­vűségében, megértő jóakaratá­ban és a tisztességes magyar sajtót támogató készségében egy kicsit is kételkedtem, na­gyon tévedtem! Nem ismertem még igazán és eléggé itteni magyar testvéreimet ahhoz, hogy jogom lett volna birála­­tott mondani felettük — még csak úgy magamban, befelé se, mert hiszen, hál’ Istennek, nyíltan és kifelé soha ki nem mondtam, le nem írtam egyet­len, elitélő, bíráló szót se! Igazán és valójában csak most ismertem meg itteni ma­gyar testvéreimet, most, ami­kor néhány héttel ezelőtt el­mondottam, hogy nyomdai ba­jaim vannak s lapjaimnak sa­ját nyomdát kell szerezzek és ehhez minden olvasónak a se­gítségére szükségem van. Kér­tem, hogy mindenki küldje be a lapért járó tartozását, illetve előfizetését és ezen felül min­denki, aki teheti, küldjön be annyi évi előfizetést a követke­ző esztendőkre, amennyit tud és amennyit a szive diktál. Nem alamizsnát kértem, nem aján­dékért kunyeráltam (mint ahogy ezt nagyon sok újság teszi), mert ez nekem nem szo­kásom és erre nekem nincs se “gusztusom,” se szükségem. Csupán ELŐFIZETÉST kértem azoktól, akik szeretik és meg­becsülik a lapot, előfizetést ÉVI 3 DOLLÁRJÁVAL, még mielőtt az évi 4 dolláros uj rá­ta életbe lépne. Kérésemre és olvasóimhoz intézett közvetlen szavaimra a válasz annyira megható; annyira uj erőt és bizalmat nyújtó levél-áradat volt, hogy azért ezen a helyen mondok külön hálás köszönetét min­denkinek! Keresni fogom az alkalmat, hogy kinek-kinek a jóságát egyszer valamiképpen majd viszonozzam! Köszönöm a sok-sok csekkel és készpénz­zel kibélelt, sok-sok kedves, megható, biztató és mellettem­­állásukról biztositó levelet, kö­szönöm sokaknak a sokévi ELŐRE előfizetést és köszönöm igaz barátaimnak és az én drá­ga jó magyar testvéreimnek megértő segítségemre sietését! ígérem, nem leszek ezután se méltatlan barátságukra, sze­­retetükre! Most pedig hadd folytassam a szerkesztő “elérzékenyiilt hangú” eme (talán szokatlan) megnyilatkozását néhány praktikus közléssel: Tekintettel a rossz időjárás­ra, szokatlanul kemény téh*e — ami az elmúlt heteket nagyon sokunknak a számára szinte elviselhetetlenné tette, mert mindennapi munkánkat épp­úgy végeznünk kellett, mint máskor, amikor kocsinkat hó­— és tekintettel arra, hogy so­kan még a legközelebbi posta­ládáig sem tudtak elmenni, még ha akartak volna se . . , na még aztán, a mi kollekto­raink se tudtak azokhoz a há­zakhoz kimenni, ahol már vár­ták őket: A 3-DOLLÁRJÁVAL TÖBB ÉVRE ELŐFIZETÉS KEDVEMÉNYÉT EGY HÓ­NAPPAL MEGHOSSZABBÍT­JUK! Tehát: aki 1961 április 1-ig beküldi, vagy behozza előfizetését, vagy pedig lapunk megbízottjának a kezeihez ki­fizeti, az 3 dollárjával annyi évet fizethet előre, amennyit akar. (Aki április 1 után fog fizetni, az 1961-re és a követ­kező évekre már 4 dollárjával fizeti a lapot, de április elseje előtt még 3 dollárral fizethe­ti!) A pénzt bárki beleteheti egyszerű borítékba és lapunk­hoz címezve beküldheti, nem vesz el, vagy legalább is eddig még soha nem veszett el! Ez főleg azoknak a kedves előfi­zetőknek szól, akik más váro­sokban, távolabbi vidékeken laknak. Fontos, hogy a boríték­ra kívül mindenki írja fel a nevét és címét, mint feladóét, hogy tudjuk, kitől jött a pénz s aszerint könyveljük el! Valaki azt kérdezte, hogy ha végrendeletében lapunkra hagy valamennyit, a törvény szerint ez kifizethető lesz-e? Praktikusan erre azt válaszol­hatjuk, hogy: igen, természe­tesen. Nem vagyunk azonban elég praktikusak, mert ezen a helyen most azt is mondjuk: nem kérünk, nem kívánunk mi adományt senkitől. Ha a jó Is­ten és barátaink velünk van­nak, fenn tudjuk még tartani a lapot még jónéhány évig. Aki azonban végrendeletileg meg­emlékezik erről a szerény kis magyar újságról itt a messzi tengerentúl ... ha valaki “emlék-alapot” kíván létesíteni és lapunkra hagy valamit, an­nak nevés és emlékét a lap el­ső oldalán felül kegyeletes mondatba foglalva addig fog­juk őrizni, amig ez az újság megjelenik és élni fog . . . Nem uj dolog ez: messzi Székely­országban annak a lapnak a fejlécén, ahol első írásaim most 30 éve megjelentek, azoknak az “előttünk járóknak” a nevei álltak “néhai” megjelöléssel, akiknek emlékét kegyelettel és tisztelettel őrizte ott a végeken az árva magyar Betű . . . En­nél szebb emléket alig állítha­tott magának — vagy annak, akit becsült és szeretett — va­laki . . . Ezt ígérhetem én is most s talán nem fog senki csúnyát mondani rám, ha ez. jutott eszembe annak az ér­deklődőnek a kérdése nyomán, aki a sir felé közeledve a sok megpróbáltatással küzdő szer­kesztőre s itt a végeken a jót, szépet, igazán magyart és iga­zán amerikait hirdető árva Magyar Betűre gondolt. A nyomda meg lesz, ez most már bizonyos. Hogyan s mint, még nincs véglegesen kialakult terv, de talpon maradunk! A cél elérésének lehetővé tételé­hez nagyban hozzájárult lap­jaim hűséges olvasóinak, sok­sok jóbarátomnak és jó ma­gyar testvéremnek eddig ta­pasztalt és még ezután is bizo­nyára tapasztalható segítő készsége.' Amikor mindennel Javulni fog a gazdasági helyzet Hodges kereskedelmi mi­niszter áprilisra az országos gazdasági pangás enyhülését jósolja. Kennedy elnök gazda­­ságfellenditő kormányakciója: állami bevásárlások, a munka­­nélküli segélyek meghosszab­bítása és egyéb segélyakciók növelni fogják a vásárlóerőt, amely lendítőerőt ad a keres­kedelemnek és amely végered­ményben kedvezően befolyá­solja az általános gazdasági helyzetet. Az öregek beteg­ség-biztosítása Kennedy elnök rövidesen be­nyújtja a kongresszusnak az öregek betegség-biztosításáról szóló törcényjavaslatot, amely a betegbiztosítás költségét a Social Security adó valamelyes emelésével kívánja fedeztetni. Bár Kennedy elnök üzeneté­ben megsürgette az öregek be­tegség-biztosítását, de néhány törvényhozó azon a véleményen van, hogy a elnök veszélyez­tette az öregek betegség bizto­sításának elfogadását azzal, hogy öt irányban javítani kí­ván a social security nyugdí­jon április 1-ig. Ezek az újabb social secu­rity kedvezmények, amelyeket az elnök javasol, a social se­curity adóját emelnék. A tör­vényhozók nem egyeznének abba bele, hogy a beteg-bizto­­sitás és a javasolt kedvezmé­nyek érdekében is emeljék a Social Security adóját. A beteg-biztositás költsége fedezésére a Social Security adóját minden 4,800 dolláros keresetig 3 százalékról fel­emelnék 3 és fél százalékra, melynek fele-felét a munkaadó és a munkás fizetné. Ez a. fél százalékos többletadó fedezné a kórházi költséget, a nursing home gondozást, az otthoni és kórházi orvosi vizsgálatot. Még nem ismerik minden részletben Kennedy elnök tör­vényjavaslatát á betegség-biz­tosításról, de valószínű, hogy a költségek első 75 dollárját a biztosított betegnek kellene fizetnie. Hét lakat alatt őrzött titok... A Pentagonból származó megbízható hírforrás szerint az Egyesült Államoknak nincs hátránya abból, hogy a U-2 fel­­deritő-gépszolgálatot a Szov­jetunió területe felett beszün­tették. Hogy mivel helyettesí­tik, arra vonatkozóan csak ta­lálgatás van: esetleg egy nagy­­távólsági elektronikus fényké­pezési mód áll a USA rendel­kezésére. készen leszünk, leülök, össze­szedem a leveleket és neveket és kanyaritok azokból egy olyan cikket, amit még az el­lenségeim is megirigyelnek majd! Mert hiszen ellenségeim és “irigyeim” vannak — kinek nincsenek? — de örömmel ta­pasztalom, hogy barátaim, igaz jó magyar testvéreim sokkal többen! DIÉNES LÁSZLÓ szerksztő és kiadó FŐISKOLAI OKTATÁSUNK JÖVŐJE AMERIKÁBAN Statisztikusok szerint két­­szerannyi fiatalember és nő fog felvételért jelentkezni az egyetemeken tiz év múlva, mint napjainkban, bár a hall­gatók száma máris 225 száza­lékkal emelkedett a második világháború befejezése óta. Ez a kilátás súlyos feladatok elé állítja magukat a tanintézete­ket, a tanári kart és természe­tesen a szülőket is, akiknek gyermekei tiz éven belül elérik a megfelelő kort. Vájjon ver­senyt tud-e tartani fennálló in­tézeteink befogadóképessége a jelentkezők számának növeke­désével? A feleletek eltérők, de ab­ban megegyeznek, hogy az or­szágnak már most hozzá kell fognia az oktatási lehetőségek lényeges kiszélesítéséhez annál is inkább, mert ehhez Kennedy elnök által a kongresszushoz benyújtott nevelésügyi törvény­­javaslat megadja; az alkalma­kat. Egyik vezető í közoktatási szakértőnk szerint: “Amerika gondoskodni fog ifjainak to­vábbképzéséről már csak azért is, mert ipari és kereskedelmi vállalataink egyre több, maga­sabb műveltségű alkalmazott közreműködését fogják igé­nyelni és igy a gazdasági nyo­más fogja kényszeríteni a kor­mányt, az államokat és a ma­gánosokat, hogy a tanulási le­hetőségeket megszaporitsák. A magánintézetek átlagban véve csak 40 százalékos kibővítést vettek tervbe a legközelebbi évtizedre, de állami s más nyil­vános intézeteink 100 százalé­kos emelkedésre rendezkednek be. A többi jelentkezőt egyéb, speciális főiskoláknak kell fel­szívnia.” Egy másik szakértő a szülők könnyelműségét hibáztatja: “A szülők 85 százaléka nagyon is óhajtja, hogy gyermekeik egyetemre kerüljenek, de ha azt kérdezzük tőlük, hogy gondoskodnak-e arról, hogy az egyetemi oktatás költségeit a kellő időre összegyüjtsék, ki­derül, hogy csak 5-10 százalé­kuk tudja, hogyan fogja a problémát megoldani.” Mások nem ilyen borúlátók. Szerintük 1961 és 1970 között Amerika nemzeti jövedelme 500 milliárdról 750-790 milli­árd dollárra fog felszökkenni, az egyetemi oktatás többkölt­sége pedig nem rúghat többre, mint évi 9 milliárdra. A szö­vetséges kormánynak tehát bő­séges fedezete lesz a jövedelmi adókból a szükséges összeget előteremteni. Még mindig nyitva áll a kér­dés azonban, vájjon a Kong­resszus be fogja-e látni, hogy a felsőbb oktatás biztosítása kormány feladat, mint azt Eu­rópában már sok helyen belát­ták. American Council Az amerikai posta a világ legnagyobb üzleti vállalkozása Az amerikai posta a kor­mány igazgatása alatt azzal “dicsekedhetik,” hogy több panasz merül fel ellene, mint a kormány bármely más hiva­tala ellen. Ezzel szemben a uostaminisztérium évről - évre újításokat léptet életbe, hogy a mértani arányokban emelkedő forgalommal megbirkózhas­­sék. A posta a legnagyobb üzlet a világon. 35,000 fiókja van az országban és 500,000 alkalmazottja; 85,000 teher­autó segítségével évente 62 ezer millió küldeményt szállít le, 4,000 millió dollár költség­gel. A teherautókon és gyalogos kézbesítőkön kívül az ország bizonyos részein helyből fele­melkedő repülőgépeket (heli­koptereket) és a sarkvidéken kutyákkal vontatott szánkókat használ arra, hogy a leveleket a címzettekhez juttassa. A megoldásra váró feladatok száma azonban egyre gyarap­szik. Az utolsó 15 év folyamán 19,000 millióval szaporodott az évi küldemények száma. Ez a szaporulat magában véve több mint Németország, Franciaor­szág és Kanada teljes forgalma együttvéve. Az amerikai postahivatalok készpénzforgalma, beleértve a bélyegeladást, p o s tautalvány és postatakarékpénztári szol­gálatokat, 20,000 millió dollár­ra rúg egy évben. Nincs a vi­lágon olyan üzlet — automo­bil, acél vagy kereskedelmi vállalat — amely megközelíte­né ezt az összeget. De a postaminiszternek nem­csak küldemények átvételével és kézbesítésével kell foglal­koznia. A postaminiszter iro­dalmi kritikus is (erkölcstelen könyvek postai szállítását el­tilthatja) ; bankár is (több mil­liárd dollárt kezel évente a postautalvány és takarékpénz­tári forgalomban) ; lakásbeje­lentő hivatal is (három millió idegen állampolgár címét gyűj­ti össze minden év januárjá­ban). Vadászengedélyeket ad ki, nemzeti zászlóval díszíti fel a veteránok sírját és végül go­nosztevőket köröztet a hivata­lokban kifüggesztett hirdetmé­nyeivel. Az uj postaügyi miniszter: J. Edward Day, volt ügyvéd és biztositó vállalati igazgató, igyekezni fog a postai szolgá­lat évi 800 millió dollárra rugó veszteségét csökkenteni. De ha tekintetbe vesszük, hogy a sok­kal kisebb forgalmú kereske­delmi teherautó vállalatok ol­csóbban szállítanak csomagot, mint a posta és hogy a bank­csekk olcsóbb, mint a postau­talvány, nem tarthatjuk indo­koltnak a dijak felemelését, hanem a postaszolgálatnak ke­reskedelmi alapra való helye­zését kell követelnünk. Kormány-segély házépítésre A washingtoni kormány több mint egybillió dolláros jelzá­loghitel-alappal járul hozzá az országos házépítő program­hoz. Ez a rendkívüli és nagy­arányú kormánysegély arra lesz hivatva, hogy a jelzálog­kölcsön kamatlábat leszállítsa és a házvételhez megkívánt előlegösszeget mérsékelje. Külügyminiszteri dicséret az amerikai idegen nyelvek szerepéről Dean Rusk, az uj külügy­miniszter egyik alkalmi beszé­dében, amelyet nemrég a wash­ingtoni Carlton szállodában rendezett bankett alkalmával tartott, nyomatékosan mutatott rá az amerikai idegen nyelvű sajtó és a népi csoportok fon­tosságára. — Önök — mondotta — gyakran az elsők voltak, akik észlelték azokat a különleges problémákat, amelyekkel fog­lalkoznia kellett az Egyesült Államoknak és segítségére voltak az ország vezetőinek megérteni azokat a problémá­kat. — S ezután igy folytatta: “Az első és másod-generáci­ós amerikai bevándoroltak szá­ma ma több, mint 35 millió. Férfiak és nők, akiknek család­ja ebbe az országba jött, mert hitt a szabadságban s mert uj élet-lehetőséget akart találni. Az a tény, hogy Amerika a föld minden részéből jött em­berek hazája, az a tény, hogy itt minden polgár egyforma, bárhonnan származik is— ez egyike azoknak a nagy igazsá­goknak, amit elmondhatunk a világnak. Abban a jelenlegi küzde­lemben, amely a szabadság erői és a diktátorok erői között folynak, ez egy olyan tény, amely erősen és mindenkor a mi ügyünk mellett szól. A népi csoportok szervezetei és az idegen nyelvű sajtónk ki­váló munkát végeztek, elmond­va a nagyvilágnak, hogy mit jelent Amerika. A tisztelet sza­va szóljon ezért feléjük. Vol­tak, akik más országokban élő rokonaiknak levelekben mond­ták el ezt és voltak, aki veze­tő állásokba jutásuk tényével szolgáltattak erről bizonysá­got. Mi több: külföldi útjaik al­kalmával sokan váltak szemé­lyes követeinkké. Az Európá­ba látogatóknak kb. egyhar­­mada idegen-származású pol­gártársunk, akik rokon-láto­gatásuk alkalmával terjeszthe­tik és terjesztették az ameri­kai életforma dicséretét, egy sokkal személyesebb és sokkal hatékonyabb módon, mint ahogy az a hivatalos szervek által tehető. Mindebben a népi csopor­tok szervezetei és sajtója érté­kes segitőkezet nyújtottak az amerikai demokráciáról kül­földön alkotott kép bemutatá­sára és megjavítására, mely szolgálat elismerésre kötelez. De voltak más utak is, ahol segítettek bennünket: életben tartották az idegen nyelvek tudását, amelyekre országunk annyira rászorul! Segítettek megerősíteni más kultúrákról levő ismereteinket és kiszélesí­teni baráti kapcsolatainkat más földrészek lakóival. Segítettek abban, hogy az uj bevándorlók szives fogad­tatásra találjanak itt és gyor­sabban részt vehessenek a köz­életben, mint egyébként tehet­ték volna.” Szavak ezek, amelyekre élénk érdeklődéssel kell felfi­gyelnünk és le kell vonnunk belőlük tanúságként a népi ja­vaink megerősítésére és fej­lesztésére buzdító — a legille­tékesebb helyről jövő, szinte kötelesség hangsúlyát kapó — útmutatásokat. Szívből jövő köszönet értük, Külügyminiszter Ur! HAZAÁRÜLÓK TALÁLKOZÓJA Prágából jövő diplomáciai hir szerint a vörösekhez átállt hazaáruló amrikaiak most Moszkvában “csúcstalálkozóra gyűltek össze.” A dicstelen tár­saságban ott találhatjuk töb­bek között a hírhedt Bernon Mitchell és William Martin mathematikus - kettőst, Noel Field-et, Martha Dodd Stern-t és Red William Z. Foster-t, az amerikai főkommunistát, aki a múlt hónapban érkezett oda “orvosi kezeltetésre.” (Külö­nös baja lehet, ha arra széle? Amerikában nem talált keze­lést!) Fényes bál Philában Az Amerikai Magyar Szö­vetség philadelphiai osztályá­nak február 4-re tervezett bál­ja megtartását a szokatlan hóvihar lehetetlenné tette. A bált el kellett halasztani. Most pénteken, március 3-án este 9 órai kezdettel tartják meg a tervezett fényes bált a Bellevue Stratford hotel nagy báltermé­ben. A báli meghívók program­ja, a belépőjegyek és az asz­talfogások teljes egészében ér­vényben vannak, de ha bárki­nek bármilyen kérdezni valója van ezzel kapcsolatban, hívja Philában ezt a számot: Pl 5-3458. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! Nagy Március 15-iki Ünnepélyre készül a trentoni magyarság MÁRCIUS 19-ÉN, VASÁRNAP LESZ A SZABADSÁG­ÜNNEPÉLY A SZT. ISTVÁN TEREMBEN (a volt Magyar Házban) Trenton és környéke ma­gyarságának márciusi ünnepé­lye ezidén március 19-én, va­sárnap lesz a Szent István Te­remben (volt Magyar Otthon­ban), a Trentoni Magyar Egy­házak és Egyletek Nagybizott­sága rendezésében. Az ünnepi szónok Bácskai Béla, az Amerikai Magyar Szövetség titkára, valamint Prf. Molnár Ágoston, a Rutgers Egyetem magyar tanszékénc tanára lesz. Lesznek ének- i zeneszámok s minden tekinte ben szép műsort állít össze bizottság. A Nagybizottság kéri trentoni és környékbeli ni gyarságot, hogy készüljön legyen ott a márciusi ünnep lyen s mindenképpen támoga sa a Nagybizottság önzetlen fáradságos munkáját. Szives tudomásul vétel céljából ismételten közöljük, hogy LAPUNK ELŐFIZETÉSI DIJA 1961 MÁRCIUS 1-TŐL KEZDŐDŐLEG 4 DOLLÁR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents