Szabad Sajtó, 1961 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1961-02-23 / 8. szám

VOL. Lili ÉVFOLYAM — NO. 8. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY Merged with "PASSAIC and VICINITY" THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. THURSDAY — 1961. FEBRUÁR 28 Kruschev és a ‘Vengerski Hussar’ KISS JÓZSEF FESTŐMŰVÉSZ VÁRATLANUL ELHUNYT A fenti képet, ----amely Kiss József festőművészről évekkel ezelőtt ké­szült műtermében, festményei között,— egy alkalommal azzal kértük el tőle, hogy közölni fogjuk lapunkban, Az örömokozó szándékból ime: szomorú igéret-teljesités lett. Kiss József magyar festő­AZ ÖREGEK NÉPE —Irta: CSIA KÁLMÁN— (Egy fővárosi bankett története) Teljesen elkészült Washing­tonban a State Department uj épületcsoportja, mely modern monumentalitásával telj esen uralja az amerikai főváros “Foggy Bottom” néven ismert, a Potomac folyó melletti ne­gyedét. Az uj épületrész leg­felső emeletén hatalmas étte­rem áll ezentúl az úgynevezett “state dinner” díszvacsorák céljaira, amit rendszerint kül­földi előkelőségek látogatása alkalmából szoktak rendezni. Mivel a Fehér Ház étterme túl kicsiny többszáz vendég le­ültetésére, eddig az. Anderson Museum nagytermét vették díszvacsorákhoz igénybe. Az Anderson egykori dúsgazdag amerikai diplomata által az 1776-os amerikai szabadság­­harc tisztjeinek leszármazott­jai részére hagyományozott palota magyar szempontból is érdekes szerepet tölt be és egy ma már legendává vált ritka incidensnek is volt a színhelye. Kováts Mihály óbestert — aki Pulaski generális mellett a legelső amerikai lovasságot szervezte meg és Charleston­­nál hősi halált halt — egészen 1955- ig mint lengyelt tartották nyilván az amerikai szabad­sághősök névsorában. Az Ame­rikai Magyar Szövetség köz­benjárására azután nemcsak helyesbítették a 179 esztendőn át fennálló tévedést, hanem en­gedélyt is adtak, hogy az elő­kelő Massachusetts Avenue-i palotában, ahol egymás mellett sorakoznak fel a külföldi kö­vetségek: szobor hirdesse a legelső amerikai magyar hu­szár emlékét. Öt évvel ezelőtt helyezte el a Szövetség néhai Finta Sándor nagytehetségü szobrászművé­szünk remekbe készült bronz szobrocskáját az Anderson Museumban. A leleplező ün­nepségen kormánykiküldöttek, Washington tábornok-korabeli tisztek leszármazottaiból ala­kult küldöttség és a főváros magyarsága vett részt. Chica­góból Szántay Dániel, a Szö­vetség tb. országos elnöke, New Yorkból Markos Lajosné operaénekesnő szerepelt a pa­rádés műsoron, melynek ünne­pi szónokai Virginia Jenckes magyarbarát demokrata kong­­resswoman és Dr. Irányi Lász­ló piarista atya voltak. Ki hitte volna akkoriban, hogy néhány száz dollárnyi be­fektetéssel nemcsak egy törté­nelmi szarvashibát lehet mind­örökre kijavítani, hanem olyan jelenetet mintegy gondviselés­­szerüen előkészíteni, amire évek múltán is jóleső mosollyal fognak visszaemlékezni vezető amerikai körökben. Miután az 1956- os magyar forradalom le­verésének első évfordulóját a “Sputnik” röppentyű kilövésé­vel igyekeztek feledtetni Moszkva urai, a harmadik év­fordulóra annyira elpuhult a velük szembeni közutálat, hogy Kruscsev Amerikába is beto­lakodhatott. Az Anderson Museumban amerikai államférfiak, 82 nem­zet nagykövete részvételével rendezett díszvacsorát megelő­zően az előmelegítő cocktail-t abban a teremben szolgálták fel, ahol mindjárt a bejárat mellett, első helyen ott lovagol Mária Terézia, Nagy Frigyes és Washington György egykori vi­téz huszárezredese. A minden oroszok véreskezü vörös cárja vodkás pohárral a kezében kezdte végig szemlélni az érté­kes nemzeti ereklyéket az amerikai szabadságharc korá­ból. Mint aki mindent jobban tud, Kruscsev fölényes mosoly­­lyal mutatott Kováts szobrára és elkiáltotta magát: — Washington! Biztonság okáért azonban Trojanovski nevű tolmácsával eíolvastatta a szobor alatti szö­veget, mire az mindössze eny­­nyit mondott: — Vengerski Hussar . . . Forrázott patkányként kot­ródott ki Nyikita a múzeum­ból, többé nem érdekelték az amerikai szabadságharc erek­lyéi. Mondják, hogy az este nem ízlett neki a menü és szo­katlanul szófukar volt a ban­kett végééig. Vitéz Kováts Mi­hály pedig mintha azóta nyal­kábban ülné meg a bronzpari­pát a washingtoni Anderson Múzeumban. Nem-polgárok kül­földre utazása Az amerikai kormány uj szabályokat állapított meg itt tartózkodó idegen polgárok külföldi utazásaira vonatko­zóan. Azt a korlátozást, mely amerikai polgároknak konimu­­nista uralom alatt álló terüle­tekre való utazásaira szólott, most idegen polgárokra is ki­terjesztették. Ilyen területek azonban csak Albánia, Kom­munista Kina, Korea és Észak Viet-Nam. Azok az itt tartóz­kodó idegenek, akik más kom­munista országba (mint Ma­gyarország, Bulgária, Cseh­szlovákia, Esztónia, Jugoszlá­via, Latvia, Lengyelország, Lit­vánia, Németország kommu­nista zónája, Románia és Oroszország) kívánnak utazni, először visszatérési engedélyt (az 1-131 számú űrlapon) kö­telesek beszerezni. Ezt a név­sort még legújabban Kubával is kiegészítették. Egyébként azoktól, akik egy évnél rövidebb időre utaznak más országba, nem kérnek visszatérési engedélyt, mert elegendő, ha a külföldi polgár itteni Alien Registration Card­­ját mutatja fel a határátlépés­nél. Az uj rendelkezés értel­mében .azonban a külföldi pol­gár, még ha csak rövid ideig tartózkodott a fenti második csoportba tartozó országban, visszatérésekor “re-entry per­­mit”-et köteles felmutatni. Ezek a szabályok azonban nem vonatkoznak olyanokra, akik ittlakási engedélyt kap­tak, de már külföldön vannak. Visszaérkezésüknél ezek csak az Alien Registration Card fel­mutatására kötelesek. MINDEN szóra érdemes ma­­gyár esemény hü krónikása lapunk. Előfizetési ára egy évre $3.00, külföldre $4.00. Rendelje meg rokonainak, művész (219 W. 81 St., New York), szerdán, február 22-én reggel munkába menet rosszul lett, a mentők bevitték a kór­házba, de segíteni már nem le­hetett rajta . . . meghalt. Aki közelebbről nem ismer­te Kiss Jóskát, annak számára a fenti mondat legfeljebb csak anyit jelent, hogy egy magyar testvérünkkel, egy magyar fes­tőművésszel kevesebb van a vi­lágon. A mi számunkra azon­ban és mindazok számára, akik őt ismerték és közelebb állottak hozzá, a hir mélységesen lesúj­tó, megrendítő, mert Kiss Jóska hirtelen elhunyta nemcsak egy fiatal feleséget és nemcsak az óhazában élő ké t nőtestvérét borította gyászba, de barátai­nak nagy seregét és azoknak sokaságát is, kik ezt a mulatós-Élelmiszerárak Budapesten _______ fe (FEC) Budapesten a jó mi­nőségű hús kilogramonként 35- 40 forint, de ilyen kiadást egy nagyobb család csak a hónap elején engedhet meg magának. Tojás darabja 2.50-3 forint. Egy . kg. tisztított “Közért” csirke 34 forint, egyebütt a csirke kilója 40-45 forint. Cit­rom kilója 22-25 forint, banán 40 forint, narancs 35 forint ki­lónként. Egy doboz szardínia 12 forint. Infravörös sugárral, automa­tikus nyárson sült csirke kilója 80 forint, tehát a haszon a ki­­csibeni árhoz képest is 100 szá­zalékos. A közszükségleti cikkek (liszt, cukor, kenyér) a többi áruhoz képest olcsók és időköz­ben nagy hírveréssel még csök­kentik is az árakat néhány fil­lérrel. A libamáj / teljesen eltűnt a forgalomból, mert az “szigorú­an export áru.” Minden liba­húst árusító állami vagy ma­gánkereskedő köteles a liba­májat az államnak beszolgál­tatni. A rendelkezés megsze­gőit szigorúan büntetik. Nyugtával dicsérd a napot, 1 Előfizetési nyugtával — a lapotl kedvű, jóizü humorú, , áldott jószivü művészembert ákár itt Amerikában, akár odaát Euró­pában ismerték és szerették. Kiss József Kassán született 55 évvel ezelőtt. Budapesten végezte a Képzőművészeti Akadémiát, a második világhá­borúban megseh' sült >a hábo­rú után Németországba került, ahol Augsburgban és Mün­chenben volt műterme és csak­hamar magasrangu amerikai katonatisztek kedvelt arckép­festője lett. 1951-ben vándorolt Amerikába feleségével, New Yorkban telepedtek le, a sors azonban nem adta meg neki az uj hazában művészi álmainak teljesülését és haláláig kétkezi nehéz munkával kellett keres­nie kenyerét. Pedig igazi mű­vész volt, a szó legteljesebb ér­telmében, akinek festőecsetje alól remekbe sikerült portrék, gyönyörű tájképek, csikósok, a magyar rónán száguldó pari­pák, vagy döcögő szénásszeke­rek, virágcsendéletek festmé­nyek százai kerültek ki. Kiss Jóska befejezte földi pályafutását. Meghalt, de em­léke itt marad szivünkben, szeretteinek és barátainak a szivében és itt marad azonban az alkotásokban, melyek nevét az igaz művésznek kijáró tisz­telettel és kegyelettel őrizni fogják. Temetése szombaton, febru­ár 25-én d. u 2 órakor lesz NeW Yorkban, a 80-ik utcai Ballo temetkezési intézetből. Trenton és környéke ma­gyarságának márciusi ünnepé­lye ezidén március 19-én, va­sárnap lesz a Szent István Te­remben (volt Magyar Otthon­ban), a Trentoni Magyar Egy­házak és Egyletek Nagybizott­sága rendezésében. Az ünnepi szónok Bácskai Béla, az Amerikai Magyar Szövetség titkára, valamint Prf. Molnár Ágoston, a Rutgers Nagy az öröm a ten­gerentúli katonáink között... Kennedy elnök hatályon kí­vül helyezte Eisenhower volt elnöknek azt a rendeletét, amellyel a tengerentúli kato­náink hozzátartozóit haza rendelte. A volt elnök ezt a dollár ér­tékének a védelmében tette. Kennedy a család szétvá­lasztását rendkívüli terhesnek találta s közerkölcsi szempont­ból kifogásolta. Az uj rendelet határtalan örömet keltett a tengerentúli katona-családok körében. Most Robert S. McNamara hadügyminiszter a következő tervvel állt elő: Minden férfi, nő és gyermek, a tengerentúli szolgálatban lévő családok tagjai takarítsanak meg egy évben 80 dollárt a U. S. dollár értékének érdekében. Ez az önkéntes takarékossá­gi program 80 dollárt levon abból a pénzből, amit külföl­dön elköltenének. 1962-ben és 1963-ban ez a takarékosság 200 millió dollárt tenne ki. Ily összeget Eisenhower úgy akart megtakarítani, hogy a katonák családjait hazáren­­delte. McNamara tovább megy és kéri, hogy a katonaság ne vá­sároljon tartós idegen dolgo­kat. Ez vonatkozik az autó vé­telre is, mert az, aki azt meg­veszi, á saját pénzén kell azt hazaszállítania. A hazai autók visszaszállításának költségeit az állam fedezi. Lumuba és Nagy Imre (FEC) A budapesti rádió febriíár 13-i és folyamatos adá­sai — követve a szovjet propa­ganda vonalat — elégtételt, sőt megtorlást követelnek Lu­mumba haláláért. A szabad vi­lág megdöbbenése Lumumba halála felett érthető, mert az emberi jogok tiszteletben tar­tása mindenkire kötelező, mely szerint senkit sem lehet meg­felelő tárgyalás és Ítélet nélkül megbüntetni. A szovjet és a Vasfüggöny mögötti kommunista pártok tiltakozásának és fenyegetésé­nek azonban semmi erkölcsi alapja nincs. Ők nemcsak nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, de agresszíven és fo­lyamatosan megszegik. Nagy Imrét, Maiéter Pált és kb. 2,500 magyar szabadságharcost kel-Egyetem magyar tanszékének tanára lesz. Lesznek ének- és zeneszámok s minden tekintet­ben szép műsort állít össze a bizottság.’ A Nagybizottság kéri a trentoni és környékbeli ma­gyarságot, hogy készüljön és legyen ott a márciusi ünnepé­lyen s mindenképpen támogas­sa a Nagybizottság önzetlen és fáradságos munkáját. Amerika, hogy megfejtette az atomot, egy másik nagyje­lentőségű felfedezésre is jutott. Az uj világban egy uj népet fedezett fel: az öregeket. Va­lamikor felszabadította a rab­szolgákat. Most'pedig a hala­dás kényszerítő logikája ösztön­zésére kezdi felszabadítani az élet ezerféle tőréből és rab­szolgaságából azt a népet is, amely minden világrészben a legelhagyatottabb volt: az öregeket. Társadalmilag, gazdaságilag és fizikailag ők voltak a mo­dern világ hajótöröttjei, öröm­­telen sivár volt az életük. Kis nyomorok, fájdalmak és jajok koldus kunyhóiban éltek, ahon­nan nem nyílt kilátás a holnap horizontjai felé. Az összedült múlt s eltaposott álmok romjai között bujdostak elcsapottan, kiűzve a dolgozók társadalmá­ból. Létük gondot jelentett a házban, tövist a társadalom testében. Úgy is érezték, hogy ők kitöröltettek az élők köny­véből és feleslegesek a világ­ban. Valóban az ő számukra nem építettek templomokat, sem házakat s jövőjük nem je­lentett sokat senkinek. Ameri­ka látja, hogy hatalmas sereg az öregek népe és megérdem­lik, hogy gondoskodás történ­jék róluk. Nagybátyám egy balkáni országban él 81 éves korában, hosszú és munkával teljes-köz­­szolgálat után mindennap nap­számba jár. Ha dolgozik, eszik — ha pedig köszvény, öregség, ágyba kényszeríti s nem dolgo­zik, nem is eszik. Itt Amerikában, ahol Krisz­tussal tanulnak járni az embe­rek, az állam kezdi felismerni a nagy szükséget, amiben az emberek idős korban élnek és egyenesen biztatást küld az egyházak felé, hogy több öreg­otthont állítsanak fel. Ma már, Istennek hála, itt se szégyen öregnek lenni. Messze keleten, ahonnan mi magyarok is szár­maztunk, öregnek lenni mindig a legnagyobb tisztesség volt. Az a mi nagy öömünk, hogy az annyiszor elitéit, leszidott amerikai magyarságunk ebben a munkában a kulturpionérok útját járta s felmutathatunk a Bethlen Otthonra, ahol már 40 év óta védelmet és békessé­get találnak azok, akik az életben megfáradtak. lő tárgyalás és védelem nélkül ítélték halálra és végezték ki. A Szovjetunióba deportált fiata­lok közül alig tértek vissza. Bibó István és társai ma is még börtönben vannak. Mindszenty hercegprímás személyes sza­badságának, sőt életének ve­szélyeztetése nélkül nem tudja elhagyni az amerikai követsé­get. Mindezeket a szovjet kor­mány és a magyarországi kom­munista párt szemrebbenés nél­kül hajtotta és hajtja végre. Viszont a szabad világ is ta­nulhatna valamit a szovjet taktikából: Nagy Imre, Maié­ter Pál és a sok szabadsághar­cos halálakor sem a Biztonsági Tanács, sem az Egyesült Nem­zetek Közgyűlése nem tartot­tak rendkívüli ülést! VONULJON KI AZ OROSZ MAGYARORSZÁGRÓL! Sokszor hallottuk a vádat, hogy örök barbárok vagyunk. Ázsiai átok van rajtunk. Kis kánok vagyunk életünk nyo­mor tanyáin. Mi pedig csende­sen feleljük a vádakra: jöjje­tek utánunk a megbékélés he­gyére ! Ligonierban van egy hely, ahol megpihennek azok, akik elfáradtak és megterhel­telek. Magyar hitből és ma­gyar áldozatból épült itt min­den. Mi is ismerjük Krisztust s ő vezette az első pionér atyá­kat s alapítókat, akik megépí­tették itt ezt a magyar falut. Akik itt jártak, szeretetben járak s azoknak voltak a lé­­lektestvérei, akik széttépték a rabszolgák láncait. Akik kive­zették a gyermeket a lelket ölő gyárak torkából. Ezt nem lehet letagadni, kimagyaráz­ni és elhallgatni. Ezért hisszük is mi annyi mással, hogy a ki­rályi áldozatok népe nem halt ki közülünk. Az idők és embe­rek nem lettek rosszabbak. Jobb helyzetben vannak test­véreink, mint voltak 40 évvel ezelőtt. Még van jövő a jótevők számára. “A szeretet soha el nem fogy.” Még haladást vá­runk ezen a téren az amerikai magyarságtól. Ne mondja sen­ki, hogy barbár a magyar, smu­­cig a magyar, halott a magyar! Mutassuk meg, hogy még élünk! Sztigmás kezeink még tudnak dolgozni. Még meg tudjuk* szántani a magyar ugart. Ligonieri régi öreg ottho­nunk megvénült. Idejét múlta. Ez az öreg épület már múze­umnak sem való. Azért kell uj épületet építeni időseink szá­mára,, mert egyre nagyobb a szükség* rá, egyre többen akar­ják az utolsó nagy zarándok­latot megtenni és befejezni Ligonierben. , Nagy a szükség, mert a lélek érzékenyebb, mint az énekes madár. Nagy a szükség, mert örök a parancs: “A lelket irteg ne oltsátok.” Vannak 80 éves öregeink, akik csak úgy kedvtelésből be­­állanak a hófúvásba, hogy utat seperjenek kis templomunk felé. Arrafelé, ahol vasárnap­­ról-vasárnapra zeng a zsoltár, “Utas vagyok e világban.” Ahol beletorkollik minden ki­csiny emberi ut annak a nagy személyiségnek von zókörébe, aki ezt mondta magáról: “Én vagyok az Ut, az Igazság és az Élet.” Még ebben az évben fel kell építeni az idősek otthonának uj szárnyát. Különben befújja a hó a múlt nagy áldozatainak útját. Különben elvész a nyom, ami ide vezetett annyi megfá­radt vándort a megbékélés he­gyére. Nem elég az igaz ke­resztény élet, hogy becsülete­sek vagyunk, nem bántunk so­ha senkit. Aki igaz hitből él, az igaz hittel áldoz. A jövőnk ott dől el, hogy tu­dunk-e áldozatot hozni ismétel­ten e drága otthonért. Mindig először másokért, azután ma­gunkért. Ha tudunk áldozni hitünk­nek cselédjeiért, jövőt építünk azoknak, akik közé talán nem­sokára besoroz minket is a nagy Szenvedő, aki megtalálja minden időben s minden nem­zedékben azt, aki elveszett. Nagy Március 15-iki Ünnepélyre készül a trentoni magyarság MÁRCIUS 19-ÉN, VASÁRNAP LESZ A SZABADSÁG­ÜNNEPÉLY A SZT. ISTVÁN TEREMBEN (a volt Magyar Házban) Szives tudomásul vétel céljából ismételten közöljük, hogy LAPUNK ELŐFIZETÉSI DIJA 1961 MÁRCIUS 1-TŐL KEZDŐDŐLEG 4 DOLLÁR LESZ! Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents