Szabad Sajtó, 1961 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1961-01-05 / 1. szám

,M Merged with ‘TASSA1C end VICINITY" Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. VOL. Lili ÉVFOLYAM — NO. 1. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1961. JANUÁR 5 A pápa karácsonyi szózata XXIII János pápa december 22-én a Consistorium csarno­kában fogadta a Bíboros Szent Kollégiumának karácson yi tisztelgését és annak körelnöke, Tisesrand francia bíboros be­szédére válaszolva, intelmet intézett a világ vezetőihez, hogy a kommunizmus veszélyé­vel szemben öntudatosan cse­lekedjenek. Álljanak ellent a kommunista és istentagadó, anyagelvü szellem terjeszke­dési törekvéseinek és dolgozza­nak az igazság fegyvereivel a kommunizmus ellen, amely az igazság meghamisítását akar­ja. Noha aggodalommal beszélt a jelenlegi világhelyzetről, bi­zalommal és optimizmussal be­szélt a jövőről. A Nyugat és Keletközi küzdelem kimenetele — mondotta — nem lehet két­séges. Karácsony éjszakáján János pápa elnökölt a Szent Péter Bazilika éjféli szentmiséjén, Karácsony napján délben pe­dig százezer főnyi örömujon­­gó tömeg jelenlétében az er­kélyen áldást ósztott Rómának gs a világnak. Beszéde közben angolul és még hat nyelven boldog karácsonyi ünnepeket és boldog újévet kívánt az em­beriségnek. Kötelező a katonai szolgálat Magyar­­országon Az 1956-os magyar szabad­ságharc óta először, Kádár Já­nos bevezette Magyarországon a kötelező katonai kiképzést minden 14-55 éves korhatár kö­zötti férfi és minden 14-50 éves korhatár közötti nő részére. Bizalmi tanácsadói egytől­­egyig ellenezték a vörös vezér merész elhatározását, de Ká­dár nem osztozott velük aggá­lyukban. 1956-ban ugyanis ép­pen azért volt a magyar sza­badságharcosok küzdelme oly hősiesen sikeres, azért tudták a gyűlölt kommunista kormányt helyéről eltávolítani, mert a forradalom előtt ők maguk is ilyen Kádár-féie katonai kikép­zésben részesültek. Finnek a U. N. csapatban Dag Hammarskjöld az Egyesült Államok és Anglia tá­mogatásával most azon fárado­zik, hogy a Kongóból kivont jugoszláv, marokkói és az Egyesült Arab Köztársaságok csapatai helyébe két finn zász­lóaljat toborozzon. A főtitkár igyekezetét azzan indokolja, hogy a finneket sem az oro­szok, sem pedig a Nyugat nem kifogásolják. A Pershing-rakéta Az amerikai hadsereg cape canaverali telepén sikeres kí­sérletet hajtottak végre a Per­shing nevű rakéta egyik példá­nyával. A rakéta! vaktöltettel 160 mérföldes próbautat tett. A Pershing rakétát mozgé­kony földi fegyverként fejlesz­tik és a Nyugateurópában állo­másozó haderő felszerelésére szánták. Menekülnek a németek Ismét emelkedik a Keletné­metországból menekülők szá­ma. Karácsony előtti héten 3,434 keletnémet menekülő je­lentkezett felvételre a nyugat­berlini, giesseni és uelzeni me­nekülttáborok hatóságainál. A Szövetségi Menekültügyi mi­nisztérium kimutatása szerint áz e>zt megelőző héten 3,386 menekülő hagyta el Keletné­metországot. HÍREK rabmagyarországból “Go West, Young Man, Go West” Az uj év veszedelmei mint valami ólálkodó (farkasok a havas rengeteg szélén egyre számosabban 1 e s e 1 k e d.nek. Ezek közt ott van Laos, ez az ázsiai királyság, ahol a kore­aihoz hasonló háború törhet ki, mert — szerződési kötelezett­ségei következtében — Ameri­ka nem sokáig nézheti a kom­munista térhódítást, kénytelen lesz beavatkozni. Aztán itt van, mindjárt a szomszédban Kuba, ahol Őrült dervis módjára tombol egy sza­kállas diktátor. Diplomáciai kapcsolatban már nem va­gyunk Kubával, a húr elsza­kadt és eljutottunk oda, ahol már háború is könnyen lehet­séges. Berlin, az örök fenyegetés, Afrika, ahol négy-öt helyen is füstölögnek a hamu alatt pa­rázsló tüzek. Csupa tűzfészek mindenfelé. Olyan tűzfészek, amelyikben az egész emberi­ség megégetheti az ujját. A szakállas Castro azért olyan határtalanul szem­telen, mert tudja, hogy Ame­rika csak a végső, esetben nyúl­na a fegyveres megfenyités eszközéhez. Elvégre világhábo­rú robbanhatna ki és a laosi kommunisták is tudatában van­nak ennek. A nagy baj az, hogy a nyu­gati szövetségesek nem egyfor­mán látják Laost és Kubát. Az angolok és. a franciák, akiket szintén köt a katonai szövet­ség, irtóznak egy laosi dzsun­­gelháboru lehetőségétől. Az angolok tiz esztendeig hada­koztak a dzsungelekben, amig Maláját megtisztították a kom­munistáktól. A franciáknak pe­dig szörnyű emlékeik vannak Indokinából. Kuba? Az angoloknak és a franciáknak a kubai kérdés'tá­voli, vagy egyáltalán nem léte­zik. Kanada, például, vígan ke­reskedik Castroékkal s emiatt Amerika nem tudja gazdasá­gilag bekeríteni a sziget-orszá­got. Az angoloknak és a fran­ciáknak különben is van saját “kubájuk.” Tanganyikában és Dél-Rhodéziában hamu alatt lappang a parázs, ha ezek az országok önállósághoz jutnak, a fehér emberekből készítenek paprikást. A franciáknak ott van Algéria, ahol éppen most drámai fejlemények vannak folyamatban. A nemzetközi helyzet azért is rosszabbodott, mert az amerikai kormány hónapok óta az átmenet meddő korsza­kát éli, amikor semmit sem tesz, amti nem feltétlenül mu­száj. A külpolitika gépezete úgyszólván leállt és ez nagyon is megérződik minden vonalon. A nyugati szövetségesek csak az uj kormánnyal akar­nak tárgyalni s erre a lehetőség még messze van. Kennedynek legalább két hónapra van szük­sége, hogy megeméssze mind­azt, ami számára egyelőre fé­lig, vagy egészen titok. A dip­lomáciai okiratok olyan töme­gével találja szembe majd ma­gát január 20-ika, a beiktatás után, hogy ennek áttanulmá­nyozása szinte lehetetlen em­beri feladat. VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra leszl Hruscsev is tárgyalni óhajt szintén csak Kennedyvel. Men­­csikov, a washingtoni szovjet nagykövet palotájában ömlik a vodka, meghiv boldogot, bol­dogtalant, akinek bármilyen kapcsolata lehet Kennedyvel. Mindenkinek megmondja, hogy Kennedynek és Hrus­­csovnak sürgősen össze kell ül­nie, különben nagy bajok szár­mazhatnak. Hogy miféle nagy bajokra céloz, senki sem tudja. És Kennedy nehezen szánja rá magát, hogy leüljön a tárgyaló asztal mellé Hruscsovval. Pon­tosan tudja Kennedy — amit valamenyien tudunk — hogy a diktátor elpusztul a semmitte­vésben. Hruscsevnek az a fel­adata, hogy valamiféleképpen magára irányítsa saját népe és az egész világ figyelmét, cipő­­lobogtatástól kezdve minden látványos mutatvánnyal, külön­ben elveszett ember. Különben a körülötte levő fenevadak egy­szerűen átharapják 'a torkát. Ezért ömlik most a vodka Wa­shingtonban. Kennedyék hűvö­sen fogadják az udvarlást. De nem kell lebecsülni Mencsikov mestert! FEJTÖRŐ Újabb két héttel meghösz­­szabbitjuk a feladott fejtörő megoldásának határidejét. He­lyes megfejtő még nem jelent­kezett, holott a feladatnak van megoldása, még pedig elég egyszerű. Azok számára, akik esetleg elmulasztották, még egyszer közöljük itt most a feladatot. A helyes megfejtő egy $5.00 értékű szép könyvet kap tőlünk ajándékba. Adva van 12 pirula; nagy­ságra, kinézésre mindegyik egyforma, súlyra azonban a 12 közül egy különböző: ne­hezebb, illetve könnyebb, mint a többi 11. Adva van egy két­karú mérleg, mérő-sulyok nél­kül. összesen HÁROM mérést szabad a mérlegen csinálni s a három méréssel meg kell talál­ni a kérdéses pirulát. A meg­fejtés abban áll, hogy három méréssel meg kell állapítani nemcsak azt, hogy melyik az a pirula, hanem azt is, hogy a keresett pirula könnyebb-e, vagy nehezebb, mint a többi. A helyes megfejtést 1961 január 19-i számunkban fogjuk közölni, akár érkezett be addig az ide'ig helyes megfejtés, akár nem. Legtöbben, akik jó utón in­dultak el a megfejtés felé az­zal, hogy 4-4 pirula megméré­sével kezdték, abba a hibába estek, hogy mindjárt a kezdet kezdetén egyszerűen kimon­dották, hogy a 4-4 pirula egyenlő súlyú s úgy folytatták a mérést. Holott van olyan le­hetőség is, hogy az első mérés­nél a 4-4 pirula nem egyenlő, a mérleg egyik oldalon felbil­len, a másikon le. Mi ebben az esetben a következő, vagyis MÁSODIK lépés? Itt a bök­kenő! Kíváncsian várjuk, hogy a sok-sok beküldött “megfejtés” után akad-e hát végre egy be­küldött megfejtés? Ritka érde­kes feladat, igazán “fejtörő,” de aki nekifekszik s erősen gondolkozik, megtalálja a megfejtést. “LÉNYEGESEN ELMA­RADTUNK A SZOCIA­LISTA ORSZÁGOKTÓL” (FEC) A “Munka” cimü szaklapban egy cikk beismeri, hogy: “A termelékenység színvo­nalának növekedése tekinteté­ben lényegesen elmaradtunk .a legtöbb szocialista országtól. A munka termelékenységének a színvonala a Szovjetunió ipará­ban 1959-ben 30 százalékkal, Bulgáriában 20 százalékkal, Csehszlovákiában 31 százalék­kal, az NDK-ban 33 százalék­kal és a magyar iparban csak 12.5 százalékkal volt maga­sabb az 1955-ik évnél. A mun­ka termelékenységének növe­kedése 1955-59 években ha­zánkban átlagban a felét tette ki a többi szocialista ország fejlődési ütemének s lemaradá­sunk nemhogy csökkent, de to­vább növekedett.” A mezőgazdasági képesités lemaradása a földmivelésügyi miniszter helyettese szerint: “A nagy fejlődés ellenére a gépesítésben, a műtrágya fel­­használásában egyaránt lema­radtunk az élenjáró szocialista (Szovjetunió, Cseh Szlovákia, NDR) és a fejlett mezőgazda­sággal rendelkező kapitalista (USA, Nyug at-Németország, Hollandia, stb.) országoktól. Az iparcikkszükséglet egy-két év alatt a korábbinak 3-4 sze­resére emelkedett. Ezzel az ugrásszerű szükségletemelke­déssel sem gépgyártásunk, sem behozatalunk, sem vegyipa­runk, sem káderképzésünk még nem tudott lépést tartani.” AZ “EMBEREK TUDA­TÁNAK” ÁTALAKÍTÁSA (FEC) A Csongrád megyei makói járásban a helyi tanács határozatot hozott, mely sze­rint: “Fokozni kell a községek­ben az ateista jellegű felvilá­gosító és propagandamunkát. Ismeretterjesztő előadásokat és ankétokat kell szervezni, egyé­ni beszélgetés és meggyőzés ut­ján oda kell hatni, hogy növe­kedjék a szocialista névadó ün­nepségek, valamint az egyházi szertartás nélküli temetések és házasságkötések száma.” HÁZIASSZONYOK ÁLMA — A MOSÓGÉP (FEC) Egy takarítónő órabé­re Budapesten 8.50 ft. és ebéd. Mosónőnek viszont legalább 12 forint órabért kell fizetni és a napi kosztok Mivel a mosónő drága, a mosodákban pedig a vegyszerekkel tönkreteszik a ruhát, mindéit háziasszony ál­ma a mosógép. Előfordult a múltban, hogy több, egy ház­ban lakó háziasszony közösen vett egy mosógépet, de az ilyen (Folyt, a 4-ik oldalon) Megalakult a Kennedy-kormány Washingtonban John F. Kennedy megválasztott elnök kabinettirodája közzétette a január 20-án hivatalba lépő uj amerikai kormány tagjainak végleges névsorát. Eszerint: Külügyminiszter: Dean Rusk. 51, a Rockefeller Alapít­vány elnöke. Honvédelmi miniszter: Ro­bert S. McNamara, 44, a Ford Motor Co. elnöke. Pénzügyminiszter: Douglas Dillon, 51, az Eisenhower kor­mány külügyi államtitkára. Igazságügyminiszter: Ro­bert F. Kennedy, 35, a megvá­lasztott elnök öccse. Munkaügyi miniszter: Ar­thur J. Goldberg, 52, a United Steelworkers főügyvédje és az AFL-CIO külön tanácsosa. Földművelésügyi miniszter: Orville Freeman, 42, Minneso­ta állam kormányzója. Kereskedelmi miniszter: Lu­ther Hodges, 62, North Caroli­na kormányzója. Egészségügyi, köz o ktatás­­íigyi és népjóléti miniszter: Ábrahám Ribieoff, 50, Connec­ticut állam kormányzója. Belügyminiszter: Stewart L. Udall, 40, Arizona állam kép­viselője. Postaügyi miniszter: J. Ed­ward Day, a Prudential Life Insurance Co. életbiztositótár­­saság alelnöke. i McNamara és Dillon repub­likánusok, a többiek demokra­ták. Mussolini fia biz­tositó ügynök Vittorio Mussolini, a volt olasz diktátor idősebb fia, aki akkor, midőn apja fasiszta bi­rodalma összeomlóban volt, Argentínába menekült és azóta is ott él, biztosítási ügynökség­ből tartja fenn magát, feleségét és leányát. Irodája egyetlen po­ros szobából áll. Vittorio egy­ben a Rómában megjelenő II Secolo dltalia fasisztairányu politikai újság levelezője is. Mussolini idősebb fia 43 éves. A film és a televízió A film és televízió viszonyá­ról nyilatkozott az egyik angol lapban a hollywoodi filmgyár­tás egyik legnagyobb vállal­kozója. Arra a kérdésre, hogy nem félti-e a televízió verse­nyétől a filmet, kifejtette, hogy a film jövője kecsegtető. Igaz, hogy nem fognak annyi filmet gyártani, mint eddig, mivel a film mai nézőközönsége nagyon igényes lett. A nagy filmek jobban mennek, minf; valáha, de a közepes filmek nem jö­vedelmeznek. És a jó filmek ma már akkor is mennek Ame­rikában, ha nem amerikai gyártmányúak. A TV félórás filmjei rosszak, — mondotta — most egyórás filmekkel kísérleteznek és ezek kétszer olyan rosszak. A TV nagy találmány, de sohasem fogja a film helyét átvenni. A filmgyártók viszont tudják, hogy jobb történeteket kell fil­mezni. Egyik oka annak, hogy kevés film készül, az, hogy ke­vés a jó filmtörténet. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása, sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! “Nyugaton keresse szeren­cséjét az ifjúság!” — ilyen cimü vezércikket közölt egy in­­dianai hírlap, az “Express,” 1851-ben és néhány nappal ké­sőbb a nagyhírű Horace Gree­ley, a “New York Tribune” megalapítója is leközölte a ta­nácsot, amely csakhamar or­szágos szállóigévé lett. Greeley később “To Aspring Young Man” címmel tanul­mányt adott ki, melyben java­solja, hogy fiatalemberek foly­tassák apjuk mesterségét a gazdaságban, vagy üzleti vi­lágban, ha tehetik; de ha nincs családjük vagy más összekötte­tésük, tekintsenek a Nyugat felé, ahol letelepedhetnek és vagyont szerezhetnek. A jelszó nagy hatást tett és rengeteg követőre talált. Az amerikai Nyugatot a jövő vilá­gának tekintették és mindenki­nek, de főleg a fiataloknak a fantáziáját foglalkoztatta. Szőrme kereskedelem, bá­nyászat és földművelés sok ki­látással kecsegtetett a messze Nyugaton, különösen miután az amerikai kongresszus a “Homestead Act”-ok sorozatát iktatta törvénybe, ingyen föld­birtokot biztosítva mindenki­nek, aki azt fnegmüvelte, fel­javította és házat épített rajta. Horace Greeley maga, e nyug­talan vérü és vállalkozó szelle­mű ember 1859-ben beutazta a Csendes Óceán partvidékét és kalandjairól utazási naplót adott ki. A nyugat vonzóereje évről­(FEC) A magyarországi Jogtudományi Közlöny októ­beri számában Hajdú Gyula “A magyar Népköztársaság nemzetközi jogi helyzete” cím­mel cikket irt, melyben Ma­gyarország semlegességét is mérlegeli. Az errevonatkozó sorokat szószerint közöljük: “. . . Ausztria és Magyaror­szág szomszédsága semmiké­pen sem jelenti azt, hogy hely­zetük azonos lenne, hogy az ut, melyet az Osztrák Köztár­saság követ, Magyarország ré­szére is járható és elfogadható lenne. Ausztria kapitalista ál­lam, melyet semmilyen oldalról sem fenyeget támadás. Kinyil­vánított állandó semlegességét tudomásul vették, elsősorban a győző nagyhatalmak, majd minden többi érdekelt ország is. Ausztria joggal számíthat arra, hogy amenyiben támadás érné, semlegességének megvé­désében mind a négy nagyhata­lom részéről támogatást kap. A Szovjetunió támogatná, hisz ő volt Ausztria állandó semleges­ségének kezdeményezője. Az imperialisták pedig támogat­nák, mert egyetértenek állam­­rendszerével. Magyarország ellenben egyik, nagyon is erősen célzott tárgya már a hidegháborúnak is és állandóan számolnia kell az imperialista fegyveres tá­évre emelkedett. Aranyat fe­deztek fel Californiában és az emberek ezrével vándoroltak sátoros kocsikban az országon keresztül nyugat felé. 1850- ben California lakossága mind­össze 92,000 volt, 1880-ban már 800,000-re nőtt ez a szám. (Ma majdnem 12,000,000 mil­lió ember lakik ott.) Ugyanakkor az “Oregoni Láz” is sok embert elfogott, mert 1851-ben ott is aranyle­letekre találtak és a vállalko­zók csapatostul indultak el a Csendes Óceán partvidékére. Ma az ország egy-ötödét ne­vezik “Távol-Nyugat”-nak, bár az elnevezés idejét múlta: 4i/£ óra alatt elérhető rakéta-gépe­ken. Erdőben, ásványi kincsek­ben gazdagabb vidék, amely gyorsabban iparosodik is és még mindig vonza a fiatalo­kat és az öregeket, akik az éghajlat miatt változtatnak la­kóhelyet. Az utolsó tiz év alatt California lakossága majdnem 50 százalékkal gyarapodott, Nevada 76 és Arizona 74 szá­zalékkal. A nyugati államok népessége átlagosan 38 száza­lékkal emelkedett tiz év alatt, ami kétszeresen múlja felül az országos átlagot. Ahogy amerikai népünk je­lentős része nyugat felé igyek­szik, a politikai hatalom is oda tolódik át. Az 1960-ki nép­­számlálás eredményeképen Ca­lifornia 10 üléssel többre jogo­sult a Kongresszusban, mig a Kelet és Közép-Nyugat 11 kép­viselőt veszített el. American Council madás lehetőségével. Nagyon valószínűtlen, hogy állandó semleges státuszát az érdekelt nagyhatalmak elismernék, még kevésbé, hogy garantálják. Sa­ját egyoldalú kijelentése pedig nemzetközi jogilag semmiféle kötelezettséget sem róna a töb­bi államra nézve. Ha tehát ilyen kijelentést tenne, nem ér­ne el ezzel semmit.” A fennti cikk két szempont­ból meglepő. Először, hogy a vezető kommunisták is kényte­lenek foglalkozni a kérdéssel, mert a nép szorítja őket, a semlegesség állandó téma, még a kommunista párton belül is. A másik, hogy aligha lehetett volna gyengébben érvelni a semlegesség ellen, mint ahogy Hajdú teszi. Ha csak az az akadálya a semlegességnek, hogy a Nagyhatalmak elismer­jék vagy sem, misem könnyebb mint kipróbálni. Meggyőződé­sünk, hogy minden nagyhata­lom, élén Indiával, elismerné Magyarország sémi egességét annál is inkább, mert az a ma­gyar forradalom egyik sarka­latos követelése volt. Csak a Szovjet vonakodna ennek elis­merésétől ! NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT - -­ELŐFIZETÉSI NYUGTÁVAL DICSÉRD A LAPOT! Lapunk minden olvasójának és hirdetőjének Boldog Uj Évet Kivánunk Miért nem lehet Magyarország semleges

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents