Szabad Sajtó, 1960 (52. évfolyam, 1-51. szám)

1960-03-17 / 11. szám

20 Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY VOL. L1I. ÉVFOLYAM — NO. 11. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY Merged with “PASSAIC and VICINITY" THURSDAY — 1960. MÁRCIUS 17 Az amerikai külpolitika nem vált ki valami nagy lelke­sedést a nyugateurópai szövet­ségesek közt. Azt mondják odaát, hogy senki sem tudja, hol áll Amerika. De Gaulle tudja, Adenauer is, sőt Mac­millan sem habozik, de az Ei­senhower kormány álláspont­ját senki sem ismeri. Mintha Washington valami ingó talaj­ra épült volna. így jellemzik Párizsban, Bonnban, Londonban az ame­rikai külpolitikát. S felhoz­zák, hogy nemrégiben az egész washingtoni k ü 1 ügyminiszté­rium méla ámulattal fogadta Herter külügyminiszter egyik kijelentését a nyugatberlini lé­­giut magasságával kapcsolat­ban. Nem tudta senki a magas­­rangú tisztviselők közül, hogy erre vonatkozólag döntés és ilyen döntés történt. Hiszen még tegrnip . . . Persze, tegnap. Tegnap még úgy volt, hogy az angolok úgy vélték: nem kellene erőltetni azt a tízezer láb feletti repü­lést, elvégre nem látszik okos dolognak Hruscsov bőszitése éppen most, a csúcsértekezle­tek előtt. Nincs is szükség rá, a gépek alacsonyabb magasság­ban is szépen repülnek — igy az angolok. Washingtonban^ pont ellen­kezőleg látták. Á nyugatiak­nak joguk van akármilyen ma­gasságban repülni, ebbe nem szólhat bele senki, igy Moszk­va sem. Az angolok húzódoz­tak, de végül is belementek az amerikai kívánságba. 24 óra elég volt, a washingtoni külpolitika 360 fokos eltolódására. Hirtelen úgy döntöttek Washington­ban, hogy még sincs szükség ergőltetni azt a fránya tízezer lábat. Londonban, Párizsban, méla csodálkozás. Csakhogy a nyugatiak se­hogy sincsenek eltelve a bol­dogságtól. Főként nincs Ade­nauer, mert elsősorban a né­metek bőrére megy a játék. Adenauer éppen azért jött át Amerikába, hogy meggyőzze a kormányt a “puha” maga­tartás veszélyéről. Véleménye szerint ez a magatartás csődöt mond ,amikor a mindenben ha­tározott és hajthatatlan Hrus­csov ül a zöld asztal mellett. A szövetségeseknek kém ények­­nek kell lenniök — igy Ade­nauer — mert a kommunisták csak ezt a nyelvet értik és csak igy lehet belőlük valamit ki­préselni. De Gaullenak ponto­san ez a véleménye. S hogy mennyire ez, arról majd Hrus­csov személyesen is tudomást szerez, ha betegsége után Pá­rizsba látogat. A németek hangulata különben távolról sem olyan, hogy mindenbe belemenjenek. Ma övék a legnagyobb európai hadsereg: 12 hadosztály, ne­gyedmillió emberrel. Ameriká­nak csak öt hadosztálya van Európában, Angliának kettő és Franciaországnak még keve­sebb. És Németország nem haj­landó mutatóban tartani ezt a haderőt. Használni akarja, ha szükség lesz rá. Csakhogy az amerikai, angol .és francia ka­tonasággal zsúfolt Németor­szágban maga a német hadse­reg alig tud mozdulni — első­sorban nem állnak rendelke­zésre megfelelő utánpótlási raktárak. Ezért akarja a né­met kormány ezeket a raktá­rakat Spanyolországban léte­síteni. Úgy látszik, Amerikának nincs kifogása ez ellen. Fran­ciaországnak sincs. De Angliá­ban még mindig hörögnek. Ta­lán ez is elmúlik. Elmúlik, vagy nem, a német haderőt nem ját­szadozásra szánták, hanem arra, hogy használják, ha erre sor kerül. Ezt Adenauemek nyilván sikerül megértetnie Londonban is. Hungary Today Ez volt a cime annak a filmnek, amelyet az NBC köz­vetített az elmúlt vasárnap. A film lényege az, hogy már min­den szép és minden jó Ma­gyarországon — egy-két hibá­tól eltekintve — s a dollárt 9 forintba számolva, megállapít­ja a bemondó, hogy jól keres­nek a magyar munkások. Hon­nan veszi'a 9 forintos dollárt az NBC? Jó volna, ha olvasó­ink megkérdeznék. Káldy püspök Finnországba •J9 látogat Káldy Zoltán evangélikus püspök, a Magyar Evangélikus Egyház Déli Kerületének feje értesítette a Luteránus Világ­­federáció Finn Nemzeti Bizott­ságát, hogy 1960-ban Finnor­szágba látogat. Még egymillió ember sínylődik Oroszországban A NATO e havi beszámoló levelében közli, hogy “a kény­szermunka még mindig szerves része a szovjet módszernek.” Bár az utolsó évtizedben csök­kentették a táborokat, ezidő­­szerint mégis egy millió sze­rencsétlen ember él a legem­bertelenebb körülmények kö­zött kény szermunkatáborok­­ban a Szovjetunióban. A NA­TO közleménye a brüsszeli Kényszermunkatábor Elleni Nemzetközi Bizottság bizonyí­tékain alapszik. MII JELENT A “NEW DEAL” ? Bár a New Deal-nek neve­zett korszak előtt is hoztak né­hány radikális közgazdasági törvényt, mint amilyen a foko­zatos jövedelmi adó vagy a trösztellenes törvény, az ame­rikai közgazdaság 1932-ig sok­szor megsinylette a 19-ik szá­zadbeli kapitalizmus túlkapá­sait. Gazdasági fellendülése­ket időközönként vissza-vissza­­térő válságok váltottak fel, néhány nagyvállalat kezében óriási tőkék halmozódtak fel, az értéktőzsdén korlátlan spe­kuláció lett úrrá, a kis-jövedel­­mü emberek vásárló képessége nem emelkedett a termelés ro­hamos növekedésével. Az 1920-as évek ez ereden­dő fogyatékosságai az 1929-es gazdasági összeomláshoz ve­zettek- és — többek között — hatalmas pénzintézetek buká­sát idézték elő. Ezután hosszú gazdasági pangás állott be. Ez történt a New Deal beköszön­tése előtt. Amikor 1933. már­ciusában Roosevelt foglalta el az elnöki széket, követelésére a kongresszus elsöprő reformo­kat léptetett életbe, különösen az u. n. “első száz nap alatt.” Az uj doktrína, amely a New Deal aiapja volt, abban csúcs­pontosuk;, hogy a kormány fel­adata és kötelessége az or­szág termelését fokozni és min­den polgár gazdasági jólétét előmozdítani. Roosevelt elnök kinyilatkoz­tatta, hogy az olyan kormány, amely nem tudja munkaképes és munkára hajlandó polgárait foglalkoztatni és az elaggot­takról és rokkantakról gondos­kodni, pusztuljon a helyéről. Az ország pénzintézeteinek valóságos helyzetét néhány nap leforgása alatt felülvizs­gáltatta és az egészséges ala­pon állókat (majdnem vala­mennyit) újra megnyitotta az­zal, hogy a kormány felelőssé­get vállal a bankbetétekért. A visszavont tőkék erre újra a bankokhoz kerültek és a hitel­élet is megindult, különösen amikor a kormány a kisembe­reknek nyújtott kölcsönökért szavatosságot vállalt. Adóre­formok a közterhet elsősorban azok vállaira helyezték, akik gazdaságilag erősebbek vol­tak. A tőzsdejátékot — amely az 1929-i válságot okozta — szigorú ellenőrzés alá helyez­te. Olyan törvényeket vitt ke­resztül, amelyek a munkásság szabad szervezkedését, kollek­tiv szerződések kötését és a sztrájkszabadságot biztosítot­ták. A trösztellenes törvénye­ket megerősítették, az ifjúsá­got tisztességes fizetéssel egészséges munkába fogták. Maga az elnök a “Roosevelt Forradalom” legnagyobb vív­mányának az 1935-ik évi Social Security törvényt tekintette. A munkanélküliség és rokkantság ellen is biztosított ez a törvény­­alkotás, de a legnagyobb újítás az volt, hogy a kiöregedett munkásnak és családjának nyugdijat folyósított. Ugyan­akkor minimális béreket álla­pítottak meg az államközi ke­reskedelemben és iparban, úgy hogy amikor a Il-ik világhábo­rú után háromszor is kisebb visszaesés következett be, az nem mélyült ki válsággá, ha­nem rövid átmenet után ismét fellendülésbe‘csapott át. Ezek a reformok természe­tesen nem valósultak meg küzdelem nélkül. Sokan attól tartottak, hogy a New Deal cél­jaira költött milliók romlásba döntik az amerikai közgazda­ságot, vagy azt vitatták, hogy Roosevelt “Welfare State”-et létesít, ami a szabad vállalko­zási szellemet megbénítja és az egyéni kezdeményezést és szabad versenyt — amire az amerikai közgazdasági élet fel­épült — letöri. Az azóta elmúlt évek letom­­pitották az ellenzők harci ked­vét és ma már májdnem általá­nosan elfogadtuk a társadalmi biztosítás és a fizetőképességre alapított adóztatás elveit. Az azóta bekövetkezett republi­kánus éra sem változtatott a helyzeten. Történelmi szem­pontból tény az, hogy a New Deal Amerikát a legsúlyosabb válságból emelte ki. AMERICAN COUNCIL Id. Biró Pétert Meyner kormányzó újból kinevezte a Middlesex Megyei Választási Tanács tagjává. A fenti képen Biró Péter esküjét Joseph M. Duffy megyei jegyzó jelenlétében, két éves kis unokája, Gilbert B. Simon tartja nagyapjának a bibliát. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL NYOMOTT A HANGULAT ODAHAZA (FEC) Egy osztrák házas­pár rokoni látogatásra hosszú évek óta ismét ellátogatott Ma­gyarországra. Mindenütt sze­retettel és bizalommal fogad­ták őket. Egyenesen védekez­niük kellett az ismeretlenektől is kapott politikai kérdések el­len. A férfit időnként — az ut­cán is — tucatnyi ember vette körül, akik az osztrák viszo­nyok felől jkérdezgették. és akiknek úgy kellett válaszol­­gatnia, mint valami politikus­nak. Az életszinvonal bizonyos javulása ellenére az emberek nyomottak, kedvetlenek. • Nin­csenek reményeik, nem várnak komolyabb változást. Az ak­kor küszöbönállott pártkong­resszusról is csak kézlegyintve beszéltek, ugyanúgy a Hrus­­csov-Eisenhower találkozóról. Többen, főleg munkások kifej­tették azt a véleményüket, hogy nyomottságuk oka: a Nyugat végleg magára hagyta Magyarországot. Sokan említették, hogy biz­tonság még ma sincs: ha kevés­bé is, mint közvetlenül a forra­dalom után, de ma is tűnnek el nyomtalanul emberek, akik után aztán senki sem kérdez. A menekültek sorsa iránt mindenki érdeklődik. Nem ta­lálkoztak olyan emberrel, aki az emigráns magyarságra egyetlen rossz szót is szólt vol­na. BÜROKRÁCIA A GYÓGY SZER KIADÁSOK KÖRÜL (FEC) Budapesten igen “di­vatos” a Vasolastine vérnyo­máscsökkentő gyógyszer. An­nak ellenére, hogy már eddig is csak hivatalos orvosi vagy kórházi recept ellenében adták ki a külföldről beküldött Vaso­­lastinet a vámhatóságok, most újabb intézkedéssel korlátoz­zák behozatalát. Az uj intéz­kedés szerint egy személy egy­szerre csak 18 ampulla Vaso­­lastint kaphat. A külföldről küldött gyógy­szerek adminisztrációjára jel­lemző, hogy még kórházi ápol­lak részére indokoltan élet­­pientő orvosság kiadása is a megérkezéstől számítva leg­alább három napot, de általá­ban egy hetet vesz igénybe. KISEBB BŰNTETTÉRT GYÁRI MUNKA JÁR Kisebb büntettek elkövetőit ezentúl nem fogják bebörtö­nözni, hanem állami gyárakba küldik őket dolgozni. Az ilyen rabmunkásoknlak kétszer any­­nyi időt kell dolgozniok, mint a rendes munkásoknak és ke­vesebb bért kapnak. A “Vörös Csillag” motorgyárban eddig 100 rab dolgozik. MÁRCIUS Mennyi apró titok tudója ki figyel fel rád mióta málló kövek közt .telnek napjaink? ki nézi apró tócsák olvadt hókupacok elterült tetemét? gyilkolva mented méhed magzatát a jövőt s nincs biró ki Ítéljen érte sarat dagasztol lápnak hol csendben süllyed a múltból magunkkal hozott emlék s nincs aki bánja mert csillan a napsugara uj örömökre vetve a fényt s az ablak üvegén át már gyorsabb ütemre hevíti vérünk hálátlanoknak kiknek csak egy hónap vagy a többi között uj rovat a bevétel-tartozik alatt észer sem vesszük, hogy élsz még mert kikoptattuk belőled azt ami vagy s csak a váz maga a szó az is csonkítva kelt bennünk prózai képzeteket ne hagyd magad s minket úgy laposodni el mint lukas hólyagokat légy megint az eszmény a forradalom segítsd lerázni a tél fagyasztó rémületét mint egykor taníts meg minket védeni jövőnk s a fázós csüggedőknek leheld hogy érdemes élni kell élni mert egy jobb természetesebb emberibb világ van bennünk születendő. NOVA TIBOR “Magyar vagyok, magyarnak születtem . . VALLJUK MEG ANYANYELVŰNKET A TAVASZI NÉPSZÁMLÁLÁSKOR Hamarosan szétküldik or­szágszerte a,z 1966-os nép­számlálási adatgyűjtő kérdő­íveket. A rövidebb, fehér szinü kérdőivet minden háztartásnak megküldik postán, viszont a terjedelmesebb, kék szinü ivet csak minden negyedik háztar­tás fogja kitöltés céljából meg­kapni. Éppen ezért különösen fontos, hogy akik honfitársa­ink közül ezt a kék kérdőivet megkapják, feltétlenül gondo­san töltsenek ki három olyan kérdést, aminek révén az ame­rikai magyarság összlétszámát igyekszik megállapítani a fe­­derális közigazgatás. “Milyen nyelven beszélt ott­honában, mielőtt kivándorolt az Egyesült Államokba?” — “Milyen országban született az édesapja’ és édsanyja?” — ezek azok a most legelső Ízben szereplő kérdések, amelyekre helyesen válaszolva roppant fontos szolgálatot tehetünk népünknek. Senki sem kény­szeríthet tehát ezentúl senkit sem arra, hogy ha pl. a Felvi­déken született, Cseh-Szlovák nemzetiségűnek könyveljék el; vagy ha erdélyi székely volna is az illető: román rubrikában tüntessék fel a hivatalos kimu­tatások, aminthogy a délvidé­kieket is automatikusan “ju­­goszláv”-nak számították ed­dig. Szeretünk milliós magyar­ságról beszélni Amerikában, a valójában azonban mindössze 268,000 honfitársunkat ismert el eddig magyarnak az ameri­kai statisztika. Az Amerikai Magyar Szövetség éveken át tartó közbenjárása folytán végre sikerülni fog a népszám­láló iveken feltüntetni a való­ságnak inkább megfelelő lét­számunkat. Hihetőleg ország­szerte élni fognak honfitársa-Magyar diplomata szökése Egy magyar állampolgár Damaszkuszból Budapestre re­pülte közben menedékjogot kért a görög hatóságoktól. A nyugatot választó magyar ál­lítólag egy diplomata. A görög hatóságok azonnal megadták a magyar diplomatának a mene­dékjogot. MEGHÍVÓ A Magyarok Nagyasszonya Egyházközségben működő Szent Szív Társaság 1960 már­cius 20-án ünnepli meg 1848 március 15-i emlékét. Az ünnepi műsor, mely a Cortland St.-i iskola termében lesz megtartva, délután 2 és 6:30-kor kezdődik. .. A Társaság nevében Szabó Lajos elnök kéri a Perth Am­boy és környéki magyarokat, hogy e legnagyobb nemzeti ün­nepünkre mindnyájan jöjjenek el, megjelenésükkel is adózva a márciusi ifjak emlékének. A műsoros ünnepélyen belé­pőjegy nem lesz. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hog> ak valamilyen okból nem kapjs pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. ink ezzel a talán utolsó alka­lommal, hogy a történelmi Ma­gyarország szülöttei mint ma­gyarok szerepelhessenek a ki­mutatásokban—ahelyett hogy továbbra is egykori üldözőik létszámát és befolyását duz­­zasszák. Az amerikai államkincstár­nak több mint egy millió dollá­ros költség-többletébe kerül a fent részietezett kérdések óri­ási példányszámban kinyoma­­tása, illetőleg az azok beírásá­val járó külön munkadij. Az Egyesült Államok magyarságá­nak minden pénzáldozat nélkül teszi most lehetővé az Ameri­kai Magyar Szövetség, hogy a küszöbön levő népszámlálással egy 40 éves, jogos panaszát most a saját közreműködésével orvosolhassa. Menekültek kény­­szerkitelepitése Korzikába A francia rendőrség jelenté­se szerint eddig 648 keleteuró­pai menekültet deportáltak a francia hatóságok Korzikába. További 130 menekült érkezé­sét várják a szigeten. A mene­külteket a sziget szállodáiban helyezték el és három hétig kell a szigeten maradniok. A három hét letelte után a fran­cia hatóságok visszahozzák őket régi lakóhelyükre. Három magyar drámai menekülése A múlt héten három fertő­­miklósi fiatalember ,a 17 éves Varga István, a 19 éves Riba Péter és a 19 éves Horváth Mi­hály étkeitek a vasfüggönyön Pamhagen mellett. Horváth Mihály, aki utoljára vágta ma­gát át a vasfüggöny akadálya­in aknára lépett. A robbanás súlyosan megsebesítette Hor­váth egyik lábát és ezért a fiú fekve maradt a vasfüggöny akadályai között. Társai segít­séget hoztak a közeli osztrák faluból és Horváthot kihozták a vasfüggöny akadályai mögül és elszállították a legközelebbi kórházba. A sebesült Horváth kihoza­tala komoly nehézséget oko­zott, mert az aknarobbanás ri­adóztatta az egész környékbe­li határőrséget. Jelzőrakéták világították meg a menekülés szinterét és a határőrök lövedé­kei csapódtak be a kis mentő­­csapat közelében. Mégis sike­rült a sebesültet kimenteni anélkül, hogy a határőrök fel­fedezték volna a csoportot. MAGYARORSZÁG LA­KOSSÁGA 1960-BAN A pesti rádió jelentése sze­rint az 1960 elején megejtett népszámlálás eredménye sze­rint az ország lakossága meg­­közlitette a tíz milliót. Előre­láthatóan 1960-ban túl is fog­ja szárnyalni. Ezáltal a Kár­pátmedence magyar lakossága az utódállamok és a Csonkaor­szág hivatalos népszámlálási adatai szerint elérte a 13 mil­liót. A valóságban azonban sokkal több magyar él a Kár­pátmedencében. THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES

Next

/
Thumbnails
Contents