Szabad Sajtó, 1960 (52. évfolyam, 1-51. szám)
1960-09-15 / 37. szám
VOL. LII. ÉVFOLYAM — NO. 37. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY Merged with ‘YASSA1C and VICINITY" •, THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. THURSDAY— 1960. SZEPTEMBER 15 “BEDOBTAM A KALAPOMAT!” Már vagy félévszázada közismert ez a kifejezés Amerikában: “My hat is in the ring!” — ami annyit jelent a politikában, hogy valamely jelölt bejelenti elhatározását, hogy pályázik egy bizohyos állásra, illetve kész azért harcolni. Valamikor a Vadnyugaton, a cowboy-ok között, ha valaki önként ajánlkozott egy box-mérkőzésre, lekapta kalapját s bedobta a ringbe. Innen ered ez a mondás, amit 1912-ben Teddy Roosevelt vitt be a politikába és népszerűsített, amikor a Progresszív Párt elnökjelölő konvenciójára utazva Columbus, Ohio felé, az újságírók Clevelandban megkérdezték tőle, hogy jelölt lesz-e ő az elnökségre, vállalja-e a jelöltséget. “Bedobtam a kalapomat a ringbe” — válaszolta. “Áll a harc, derékra vetkőztem” . . . Roosevelt, a néhai nagy magyarbarát amerikai elnök, a hires Rough Rider katona jól ismerte a cowboyok tájszólásait, kifejezéseit s tőlük hozta a fenti mondást. A politikai harc áll Amerikában: mindkét elnökjelölt országos kampány-kőrúton van. Melyik lesz a győztes, ezt ma még nehéz lenne megjósolni . . . KENNEDY MONDOTTA... AMÍG ITT LESZNEK A HÓHÉROK, MINDEN NAP TÜNTETÜNK ELLENÜK Még egyszer az Olinipiász hadd szerepeljen ezeken a hasábokon, ahol egyetmást megirtunk már róla, cseppet sem rejtve véka alá erős borúlátásunkat. Távolról sem akarunk a mindent előre tudó levelibéka szerepében tetszelegni, de a szomorú tény mégis az, hogy a Szovjetunió vitte el a pálmát — mint aminek komoly lehetőségét előrevetettük ezeken a hasábokon. Aki azt hiszi, hogy a sport nem egyéb, mint sport, nemes küzdelem, amiben nyerni és veszíteni is kell tudni, az téved. Hruscsov tekintélyét az ENSz new yorki közgyűlésén legalább olyan mértékben növeli a római olimpiász eredménye, mint a világűrbe kilőtt kutya s aki a három esemény között nem találja meg a szoros összefüggést, az ne is próbáljon politizálni ezekben a baljós időkben. Honnét tudhatták Moszkvában jólelőre, hogy a szovjet együttes lesz a győztes Rómában? Kétségtelen, hogy a sportesemények néha meglepetésekkel járnak, de nem túl nagy mértékben. A hozzávetőleges eredményt jóelőre ki lehet számítani. Négy év óta az orosz sportkomiszárok egyebet sem tettek, mint számoltak s a többit elvégezték az edzőtáborokban, amiről hirt sem hallunk Amerikában. Vannak brilliáns amerikai sportolók, akiknek nincs párjuk a világon. De csak úgy véletlenül vannak. Egy bizottság kiválogatja a legjobbakat s aztán elviszik őket az Olimpiászra. A Szovjetunióban vasfegyelemmel egybekötött szorgalommal nevelik — hogy úgy mondjuk — kitenyésztik őket erre a célra. Nem azt mondjuk, hogy az Olimpiász szellemének a szovjet módszer felel meg. Nem. Az Olimpiász szellemét az amerikai elgondolás jobban tükrözi, de “hideg háborúban” élünk. Csak látszólagos a béke, mert nem hull az atombomba. Clausewitz elmélete a háborúról nem alkalmazható a mai állapotokra. Béke van, igen, de életbevágóan fontos, hogy ki lesz a győztes ebben a békében. És a béke megnyeréséhez szükséges az is, hogy az amerikai atléták ne csak ragyogó teljesítményt nyújtsanak bizonyos versenyszámokban, hanem mindenütt, vagy majdnem mindenütt verhetetlenek maradjanak. Jó volna, ha halk hangunk is segítene valamit a mostani helyzet megjavításában. Egy magyar vonatkozású könyvet bírált az egyik amerikai napilap kritikusa s ezt a tételt jelölte meg a szellemi termék alapgondolataként: “Ha magyar a barátod, nincs szükséged ellenségre!” A kritikus szerint ez a mondás Európa-szerte járja és abból fakadt, hogy a magyar alaptermészete az összeférhetetlenség, amely nemcsak az ellenséget, hanem a barátot is elemészti. Az igazság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy sem a könyv szerzője, sem a kritikus nem járt soha Magyarországon, a magyar lelkületet csak hallomásból ismeri, Arról sem tudunk, hogy a fenti mondás Európa-szerte elterjedt volna. De kétség kívül, van valami benne. Úgy rágni egymást, mint ahogy a magyar teszi — ez már “magas iskola.” Nem hisszük, hogy más nációban igy pusztítana az őrlő szu. Mi, tisztelet a kevés kivételnek, nem másban, hanem egymásban látjuk a legnagyobb ellenséget. Tessék csak szerte tekinteni. Csak magyarok feküsznek a csatatéren s valamennyi lelkét magyar lándzsa járta át. . “Sokat locsog...” (FEC) Marosán György, a kommunista párt politikai bizottságának tagja (vagy ahogy a nép nevezi, “buci-Gyuri”), a forradalom leverése után “nagy fiú” lett. A szovjet céljainak elérésére keresve sem talált volna alkalmasabb figurát. őt küldték mindenhová. Kellett valaki, akinek volt “bátorsága” a csodálatos forradalmat fasisztának minősíteni ;aki dicsérje a szovjet fegyveres beavatkozást; aki azzal dicsekedjen, hogy : hívta be a szovjet katonákat (“ide hallgassanak, itt áll maguk előtt az az ember, aki behívta a szovjet hadsereget” — mondta egy munkás-gyűlésen, mire a munkások hátat fordítottak neki), aki meghirdesse a boszszuhadjáratot a szabadságharcosok ellen. Erre rajta kívül nem volt vállalkozó. Abban az időben minden szavát lenyomatták, a mikrofont a szája elé rakták csakhogy beszéljen, beszéljen, mert még a kommunisták között se igen lehetett találni valakit, aki olyan történelmi napok után, mint október 23, ellenforradalomról tudjon beszélni. Dehát ha valaki egyszer már eladta pártját s a nagyszámú kommunistákkal szembenálló szociáldemokratákat kiszolgáltatta a kommunistáknak, annak már könnyű volt az árulás. De ez sem tartott örökké. Marosán sokat fecsegett a rádión, leirt beszédeit csak fizikai fájdalommal lehetett olvasni, ezért egyre ritkábban nyilatkozik és a rádió vezetői bizalmas utasítást kaptak, hogy mikrofonhoz, ha csak végszükség nincs, ne engedjék, mert “sokat locsog.” Telefon az eszkimóknak Ezer év óta még csak fogalmuk sem volt az eszkimóknak a telefonról. Most kapni fognak, még* pedig színeset. Kotzebueben, nyáron, a nap 24 óráig világit, télen pedig a hőmérő leszáll 50 zéró alá. Lakosainak száma 38,000. A Trang-Alaska Telefon Co. most ellátja őket színes telefonnal. A telefon-előfizetők száma 100. Októberben ezek már telefonálgathatnak is. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra leszi Temesvártól Kolozsvárig csak magyar szót hallani...” Karl Kerber, a Frankfurter Allgemeine Zeitung munkatársa nemrég Erdélyben és Romániában járt. A német újságíró az egyetlen használható bánáti jugoszláv-román h a t á rátlépő helyen hajtott át autóval Erdélybe, majd Temesvár-Arad- Nagyvárad-Kolozsvár irányába folytatta útját. Kolozsvárig egyetlen egy esetben sem sikerült román-nyelvű útbaigazítást kapnia. Mindenki, még a vendéglői pincérek is csak magyar nyelven voltak hajlandók a magyar és románul tudó külföldivel érintkezni. A német újságíró szerint ez a nemzeti önfenntartási harcnak tudható be. Az erdélyi magyarok kifelé nem mutatják a román elnyomatás okozta elkeseredettségüket, de nem adták fel néma ellenállásukat. A román kommunisták egy modern autóutat építenek Temesvár és Bukarest között. Eddig az ut Kolozsvár - Nagy Enyed - Brassó - Bukarest közötti szakasza kpszült el. Az év végéig befejezik a Temesvár - Arad - Nagyvárad - Kolozsvár szakaszt. Ragaszkodnak hitükhöz a magyar luteránusok Paul Hansen, a Luteránus Világszövetség kelet európai osztályának titkára júniusban 10 napot töltött Magyarországon, ahol istentiszteleteken, vallási oktatások és konfirmációs szertartásokon vett részt. Tapasztalatai szerint a magyar luteránusok nagy számban látogatják az istentiszteleteket és sok luteránus gyerek részesül vallási oktatásban. A falusi luteránus ifjúság 70-80 százaléka; a városi ifjúság 20-30 százaléka és a vidéki ifjúság 100 százaléka járul konfirmációra. Tavaly a magyar luteránus egyház 100,000 dollár segitséget kapott a luteránus világ szövetségétől. Walter Rishel nyilatkozata Mindszenty hercegprímásról Walter G- Rishel, az Egyesült Államok első háború utáni repülésügyi attaséja Budapesten, 1946-ban azt a repülőgépet vezette, amelyen a hercegprímás Rómába repült kardinálissá való avatására. Rishel Mindszentyvel először Esztergomban találkozott a háború utáni éhínség idején. Ekkor Mindszenty a primási palota kincseit adogatta el, hogy a befolyó összegekből élelmiszert vehessan a szegények számára. Rishel szerint a magyar hercegprímás helyesen látta meg Magyarország sorsát és az orosz veszélyt. Szerinte Magyarország egyetlen reménysége az lett volna, ha a nyugati szövetségek szállták volna meg az országot. Mr. Rishel áttért a katolikus hitre és Mindszenty hercegprímás saját nevére (József) keresztelte meg. A hercegprímásnak nem voltak illúziói saját sorsát illetően — mondotta Rishel — és minden félelem nélkül nézett a mártiromság elé. Kennedy szenátor, a demokrata elnökjelölt mondotta nemrég Detroitban az Amerikai Hadviseltek ottani konvenciója előtt tartott beszédében: “Szeretném az amerikai nemzetnek megismétr'lni azokat a rózsaszínű önbizalomkeltő kijelentéseket, amelyeket ugyanitt röviddel ezelőtt tett Nixon. Azt, hogy ‘Az Egyesült Államok katonailag, közgazdaságilag, tudomány és müveitség tekintetében az első hatalom a világon.’ Nem mi írjuk... (FEC) A mai magyarországi vörös rendszer sokszor bírálja a régi közigazgatást és többször dicsekednek, hogy a régi hibákat kiirtották. A “Ludas Matyi”-ból szószerint átvett alábbi cikk nem ezt bizonyítja : “. . . Történt ugyanis, hogy április 13-án a megüresedett oxigén-palackot feladtuk a pécsi lerakat címére megtöltés céljából. Többszöri sürgetésünk után végre május 19-én megjött az értesítés a MÁV-tól, hogy a palack megérkezett. Mikor azonban át akartuk venni, meglepetten tapasztaltuk, hogy a palack — üres. Rögtön jegyzőkönyveztük és még aznap visszairányitottuk azzal a kéréssel, hogy a lehető legrövidebb idő alatt most már megtöltve küldjék el címünkre. Kérésünket gyakori telefonbeszélgetésekkel is alátámasztottuk. Ilyenkor minden alkalommal újabb határidőket kaptunk. Sajnos, határidőkkel nem dolgozhatunk. Naponta hordják a . tsz-ek hozzánk javításra gazdasági szerszámaikat, mi viszont nem tudjuk megjavítani, mert nincs oxigénünk. Mikor legutóbb figyelmeztettük a lerakatot, hogy az ígérgetett határidők már mind lejártak, azt a választ kaptuk, hogy nem tudnak az üres palackról. Ez már valóban bosszantó, hiszen mi fuvarlevéllel tudjuk igazolni, hogy az üresen küldött palackot julius 19-én, az érkezése napján visszakíildtük. Darányi Vegyesip. KTSZ” NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT - - - ELŐFIZETÉSI NYUGTÁVAL DICSÉRD A LAPOT! De erre képtelen vagyok. Becsületemre mondom, nincs módomban ennyit tulajdonítani nemzetemnek. Nem azért pályázok az elnökségre, hogy azt Ígérjem, hogy ha majd elnök leszek, akkor könnyű lesz az élet Amerikában. E helyett inkább azt mondom, hogy az elkövetkező 10 év történelmünkben a legválságosabb lesz.” Kennedy azt is mondotta, hogy 1812-óta nem kezelték az Egyesült Államokat oly megvetéssel, mitn manapság, amikor amerikai pilótákat börtönöznek be, csúcstalálkozókat visznek zátonyra, távbombákat görgetnek a légen át mindössze 90 mérföldre az amerikai partoktól és mernek beleavatkozni az amerikai elnökválasztásba is. Arra is kitért a szenátor-elnökjelölt, hogy abban a négy kategóriában, amelyről Nixon áradozott, azaz katonai téren, a nemzetgazdaságban, a tudományokban és az ‘általános oktatás terén Amerikával összehasonlítva, a Szovjetunió nemcsak hogy ugyancsak erős, hanem mind a négy kategóriában, gyorsabban halad előre, mint az Egyesült Államok. Végül azt mondotta Kennedy, hogy Kruscsev nem fog szavaktól meghatódni, még kevésbbé tántorítják el terveitől az amerikai eszmecserék. Kínai misszionárus látogatása amerikai magyar papoknál Érdekes és tiszteletreméltó vendége volt a napokban a passaici Szt. István r.k. egyházközségnek, illetve Ft. Gáspár János plébánosnak a Jezsuita-rendhez tartozó, magyar-származású Lischerong Gáspár kínai miszsziónárius atya személyében. Father Lischerong 36 évvel ezelőtt kezdte meg missziós szolgálatát a távolkeleten. A vöröskinaiak 2 évre bebörtönözték, majd száműzték. A nemzeti kínaiakkal együtt ő is Formosába tette át működése szinterét, ahol most apostoli adminisztrátor. Tökéletesen beszél magyarul, de—szerinte—még jobban kínaiul. Azonkívül németül, angolul és franciául is tud. Egy hónapig marad Amerikában, ahol -— úgy tervezi — több magyar paróchiáí fog meglátogatni s aztán visszatér Formosába.' Kruschev, Kádár János és a többi vörös hóhér szeptember 19-én érkezik New Yorkba, az Egyesült Nemzetek őszi ülésszakának megnyitására. Mi a terve a főhóhérnak ezzel a felseregléssel, még nem lehet bir zonyosra mondani, de hogy valami piszkos dolgot tartogat tarsolyában, az valószínű . . . Az amerikai magyarság, egyházai, egyletei, szervezetei egységes összefogásával nagyarányú tüntetéseket rendez Kruscsevék ittléte alatt minden nap New Yorkban, az Egyesült Nemzetek székháza előtt, (First Ave.. és 43-ik utcától), valamint az orosz delegáció épülete előtt (Park Ave. és 68-ik utca), ahol Kruschev és bandája megszáll. Kedden, szeptember 20-án hajnali 4 órakor az eredetileg a Waldorf Astoria szálló előtt a Fifth Avenue-n tervezett tüntetés az orosz delegáció épülete előtt lesz, ahol — legújabb értesülésünk szerint — a moszkvai főhóhér megszáll. 20-án, kedden délután 2:30-kor a UN épülete előtt folytatódik a tüntetés, majd ugyanott este 6 és 7 óra között, este 7-től 9-ig pedig ismét az orosz delegáció épülete előtt és ez folytatódni fog minden nap, amig itt lesznek a vörös betyárok. Nemcsak a New York-i magyarság, de közeli és távoli vidékekről is készül soksok szülőhazáját és otthonmaradt testvéreit szerető és féltő magyar és máis, a vasfüggönyön túli országok fiai. Aki csak teheti, menjen New Yorkba, legyen ott a tüntetésen, váltsuk fel egymást, adjuk egy“MUNKÁSVÉDELEM” A SOPRONI TEXTILGYÁRBAN (FEC) A soproni textilgyár egyik munkásának sikerült szabadföldre kerülni, aki munkatársunknak az egészség és munkásvédelemről az alábbiakat mondta: “Tekintve, hogy a gyárnak üzemi orvosa és rendelője is van, naponta van orvosi rendelés. Ez azonban nem a munkások egészségének védelme, hanem a gyár zökkenőmentes üzememeltetése érdekében történik. Az üzemi orvos inkább munkára hajszolja a betegeket ahelyett, hogy gyógyítaná őket. 1959 októberében például egyik szövőnek, aki egy sindarabbal ráütött a saját kezére és még fogni sem tudott vele, nem hogy az elszakadt szálat öszsze tudta volna kötni, azt mondta, hogy ‘miért nem a másikra ütött, akkor ez most nem fájna.’ A beteg keze négy napig dagadt volt, de nem irta ki betegállományba. Ha valaki valóban betegnek érzi magát, akkor nem is az üzemi orvoshoz megy, mert tudja, hogy annak csak kárát láthatja, hanem megkerülésével a szakszervezeti központba megy, ahol már nem érvényesülnek úgy az üzemi érdekek és ha Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hog> ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse telefonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postahamás kezébe a tüntető-táblákat, amelyek odakiáltják a gazoknak, hogy ide kár volt jönniök, mert Amerika szeme nyitva van s jól látja, mik az igazi terveik a szabad népeket igájukba hajtani akaró vörösöknek! Tartsuk magyar kötelességünknek, hogy ezeken a tüntetéseken résztveszünk oly gyakran, amint csak tehetjük. Ne hagyjuk, hogy mindig ugyanazok áldozzák drága idejüket, Váltsuk fel őket, legyünk ott mindig elegen, hogy tüntetéseink demonstratív ereje minél döntőbb módon befolyásolni tudja a közvéleményt és a közvélemény irányítóját: a sajtót, rádiót, televíziót! Ne higyje senki, hogy nem befolyásolják ezek a tüntetések a fejleményeket; nagyon sokszor megtörtént már, hogy épen ezek a tüntetések adtak uj irányt egy-egy a vörösek manővereinek határt szabó lépésnek. A magyar ügy, a magyar kérdés az Egyesült Nemzetek tárgyalóasztalára került ismét ezekben a napokban; Kádár Jánosnak közvetlenül fogják a szemére vetni gazságát s azt, hogy nem merte beengedni 56 tuán a UN vizsgálóbizottságot Magyarországra . . . Mi, szabad magyarok nem lehetünk ott a teremben, de kint, az épület előtt mi is szemére vethetünk mindent, ami szivünknek fáj; hangosan kiáltó feliratú tábláink nem kerülhetik el a figyelmét, se neki, se másnak! Magyarok! Találkozzunk New Yorkban, a UN épülete előtt és az orosz delegáció épülete előtt kedden hajnalban s attól kezdve minden nap! valóban beteg, kiírják és kezelik.” HATÁRELLENŐRZÉS SZOMBATHELY KÖZELÉBEN (FEC) A Schachendorf- Szombathelyi egykori vámut két oldalán a régi, kétsoros műszaki zár drótjai és tartó oszlopai elhanyagolt állapotban vannak. Eisenberg térségében a műszaki zár változatlanul a régi. Magyarkeresztes falu szélén, a Keresztes-Horvátlövői ut mentén uj vasszerkezetű őrtorony áll. A duplasoros régi műszaki zár közvetlenül Horvátlövő északi részén megszakad és egy egysoros, uj betonoszlopos drótsövény zárja el a határt a Pinka partja és a falu között elterülő réten keresztül mindaddig, amig a határvonal a falutól délre érinti a Pinka folyót. Ettől a ponttól, Pornóapáti térségén és az Eberauer Waldon keresztül egészen a Monyorékerék-i erdő nyugati szélén levő 237-es magassági pontig a határ műszaki berendezésében változás nem észlelhető. A 237-es magassági és a 226-os háromszögelési pont között az uj műszaki zár kiépítés alatt áll. Attól a ponttól, ahol a határ dél-nyugati irányban elhagyja a Pinka folyót egészen a Gaas térségben már korábban kiépített, uj rendszerű műszaki zár északi végződéséig, változatlanul a régi rendszerű műszaki berendezés húzódik. A gaasi műszaki zár átépített Szakasza meghoszszabbitást nyert a nagykölkedi utkanyarnál levő 225-ös magassági pont térségéig. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY
