Szabad Sajtó, 1960 (52. évfolyam, 1-51. szám)
1960-09-01 / 35. szám
VOL. LII. ÉVFOLYAM — NO. 35. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY Merged with “PASSAIC and VICINITY" ► THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES ' -THURSDAY— 1960. SZEPTEMBER 1 Megtörtént a Bohm és Mindszenty emléktáblák ünnnepélyes felszenetelése Washingtonban Haydu György — mint lapzártakor vettük az értesülést — leköszönt az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöki tisztjéről. Haydu, aki a plainfieldi Haydu Industries, Inc., elnöke volt, ez év tavaszán eladta az ő és fivére tulajdonában levő részvénytöbbséget, lemondott ottani elnökségéről és Floridába költözött. Amint utóbb kiderült, a részvénytöbbség rossz kezekbe került, a gyár csődbe ment és elárverezték. A magyar ügyet újból előrántották, mint valami rozsdás kardot, amely csodákcsodájára mindig használható és mindig félelmetes a rakéták korszakában is. Ezt a rozsdás kardot mindig kirángatja a hüvelyéből a Nyugat, ha nem is annyira móresre, mint inkább mérsékletre akarja tanítani az ellenfelet, Moszkvát. örülünk, valahányszor a magyar ügy előkerül, de egyben szomorúak is vagyunk. Senki sem gondolja komolyan, hogy a magyar ügyben az Egyesült Nemzetek Szervezete bármit is tesz, vagy tehetne s ha mégis odakerül a világfórum asztalára, ez csak egyszerű taktikai fogás a nagyhatalmak hideg háborújában. A szeptemberben összeülő közgyűlés tárgyalja, vagy nem a magyar ügyet — ez már lényegtelen kérdés. A tozsdás kard a Nyugat csodafegyvere lett, amely előtt — legalább is egyideig — meghunyászkodik az ellenfél. Mindössze csak ennyiről van szó. ja a nagy bajoktól, külföldön pedig felbecsülhetetlen “propaganda-valutát” szerez. Amerikában az állam nem sokat törődik még az olimpiai együttes összeválogatásával sem. Az olimpiász költségeinek összegyűjtése — mint tudjuk — társadalmi gond és néha botrányos kihatásokkal jár. Halk véleményünk szerint valamit Amerikában is tenni kellene a sjiort terén, ha a nemes küzdelem propagandaeszköz lett és a hideg háborúban fontos tényező. Ha a Szovjetunió ilyen eszközzel vívja a hideg háborút, akkor nagy hiba volna nem venni tudomást róla. Ezt a háborút, illetve ennek a háborúnak ezt a szakaszát az ellenség fegyverével kell vívni. Botorság volna a lehetőséget figyelmen kívül hagyni. Az öregek orvosi gondozása körül áll a harc, hatalmas erők csaptak össze a porondon és a küzdelem még sok éven át tart majd. Az állami betegbiztosítással szemben már eddig is nagy csatalánc fejlődött ki ebben az országban. Ennek a csataláncnak egyik szeme most megroppant, ami azonban csak fokozott tempóra készteti az orvosszövetséget és az egyéni biztosítótársaságokat. Az állami beavatkozás szélesítése ellen most minden elképzelhető erőt összefogtak. A széllel szemben, az uj idők szelével szemben, persze, nem lesz egyszerű a dolguk. Vasárnap, aug. 21-én ünnepelték a magyarok amerikaszerte Magyarország első koronás királyának, Szent Istvánnak ünnepét. E napon a washingtoni ‘Szeplőtlen Foganttaás’ templomában alkalmi mise volt, melyet az egyház helyettes igazgatója, Rév. Lawrence Frank celebrált. A magyar szertartást Főt. Sátori József, S.P., Ph.D., végezte. Főt. Viglás Gyula a Msgr. Bohm Memorial Foundation, Inc. elnöke, — asszisztált. Főt. Irányi László, S. P. volt az ünnepség szertartásmestere. Washington magyarsága nagy számban vonult ki ez alkalommal, amikor két kiemelkedő életű magyar katolikus pap emléktábláját is leleplezték. Az egyik lekész — akinek emléktáblát állítottak — Msgr. Bohm Károly, aki az első magyar katolikus pap volt Amerikában. A Katolikus Magyarok Vasárnapja cimü újságnak is szervezője, megindítója volt és számos más kezdeményezés is nevéhez fűződik. A másik táblát Mindszenty József, Magyarország bíboros hercegprímása tiszteletére állították fel. Mindszenty hercegprímás, a kommunizmus eleni marc zászlóvivője, akit a szabadságharc szabadított ki börtönéből 1956-ban és aki az oroszok visszatérse után, — miután hazáját és a gondjaira bízott nyájat elhagyni nem akarta, — a budapesti amerikai követségen talált menedéket. A misét követő ünnepségen Chimo Leó ügyvéd mondott beszédet, a templom Memorial Hal-jában, majd Erotikái Béla, az Amerikai Magyar Szövetség központi titkára beszélt. Utána Főt. Viglás Gyula mondotta el emléktábla-avató beszédét, mely után az egybegyűltek elénekelték a magyar himnuszt. Fenti képünk Főt. Viglás Gyulát ábrázolja, paptársaival az emléktáblák előtt. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Az Olimpiász szelleme megváltozott, a hideg háború egyik eszköze lett. A Szovjetunió azzal a nem is rejtett céllal képezi éveken keresztül legjobb atlétáid hogy eredményeiken keresztül kommunista bűvöletbe ejtse a világot, a vasfüggönyön innét is. Az ókori görög tornák újkori felújításával az volt a cél, hogy a küzdő szellemet ébren tartsák a népeknek’ ezen a nagy találkozóján. Moszkva hosszú éveken figyelte — akkor is, amikor nem vett részt •— hogy mekkora propagandaeszközt jelent az olimpiász. Tudatosan, sőt nagy műgonddal készült arra, hogy az elsők között is az első legyen. Mint tudjuk, ez sikerült is neki, jóllehet legutóbb Melburneben a szovjet sikereket megkeserítette a magyar forradalom és annak számtalan kihatása. A szovjet atléta dédelgetett kedvenc a hazájában. Nemzeti kincs, amit megbecsülnek és megbecsülteinek. Jövedelme vetekszik a szintén dédelgetett legnagyobb tudóséval és művészével. Egyéb dolga és gondja nem lehet, mint készülni a nagy tornára. Ezzel szemben, például, az Egyesült Államokban nem termelik ilyen melegágyban az atlétákat. Nem is élnek gondtalan életet. Rendszerint meg kell élniök a maguk emberségéből. Az, hogy jó úszó valaki, ez a tény nem sokat hoz a konyhára. A Szovjetunióban az állami tervgazdálkodás egyik fontos része a sport, mely otthon milliók figyelmét elvonEZ NEM BÉKÉS EGYÜTTÉLÉS . . . (FEC) A Ludas Matyiből vesszük át az alábbi sorokat: “Az Utasellátó Vállalat kezelésében lévő hálókocsik igénybevételénél a menettérti útra különböző címen 9 forint kedvezmény illeti meg az utast, de csak akkor — és most tessék jól idefigyelni! — ha nem házastársával együtt veszi igénybe a szolgáltatást! A vonatkozó szabályzat gyanis kimondja, hogy házastársak utazása esetén nem alkalmazható a menettérti útra vonatkozó kedvezmény. No tessék! így aztáii, mivel két személyről van szó, 18 forint többletkiadást jelent a meggondolatlan férjnek! Ha a szabályzat azt mondaná, hogy feleséggel a menettérti utazás ennyi meg ennyi százalékkal olcsóbb, megérteném. De azt, hogy megbírságoljanak valakit azért, mert hites élettársával együtt utazik, nem tartom összeegyeztethetőnek a békés egymás mellett élés magasztos elvével. — Toll István, Pécs.” HAJDUDOROG ELLENÁLL (FEC) Egy nemrég menekült magyar, volt kisgazda mondta el az alábbiakat: — Hajduhorogon és környékén eddig nem erőltették különösebben a kolhozositást. A parasztság körében igen nagy az ellenállás. Ezt nem kis részben az is okozza, hogy a szövetkezetek régebbi tagjainak igen rossz a soruk. Pénzt, illetve munkaegység előleget csak ritkán kapnak, aminek következtében nagy a pénztelenség a tsz parasztok körében. A szövetkezeten belül állandó a veszekedés :akik kint dolgoznak a földeken, szidják azokat, akik nem végeznek tényleges munkát, hanem valamiféle adminisztratív feladatot látnak el (elnök, könyvelő, raktáros, stb.). “Azért nem jut nekünk semmi, mert odabenn az irodában elosztják és elbratyizzák, amit mi megdolgozunk” — mondogatják azok, akik dolgoznak. De egyébként a munkatempló a szövetkézetben mindennek mondható, csak lendületesnek nem: éppen a tagok közötti ellentétek miatt sokszor csak nagy huza-vona után látnak munkához, de munka közben is sokszor kitör a veszekedés. A földek júniusban nagyon gyatrán néztek ki, a kukoricát nem kapálták meg rendesen, csak “megkapirgálták.” Az állami gazdaság földje összehasonlíthatatlanul szebb, nem is szólva a még Ha atom-háborura kerülne a sor... Ha atomháborúra kerülne a sor, Amerika atomhadereje a háború első 24 órájában 12 billió tonna clinamitnak megfelelő atomrabbantást volna képes ellenfelére zúdítani. Ez körülbelül háromezerszeresen múlná felül a második Világháborúban valamennyi harctéren bevetett amerikai hadianyagot. egyéni gazdák földjéről, mint a szövetkezeteké.” ÉLJEN A KOMMUNISTA WEEKEND! (FEC) A Hazafias Népfront nevű kommunista szervezet budapesti székházában augusztus 11-én Dr. Pesta László — a rádió közlése szerint — “. .. tájékoztatta a saptó képviselőit a nagy arányú társadalmi munkaakcióról. A lágymányosi építkezés terve ugyanis a Hazafias Népfront legutóbbi budapesti küldött értekezletén vetődött fel. A konferencia után vizsgálni kezdték milyen lehetőségek vannak az uj lágymányosi kulturpark társadalmi segítséggel való megépítésére. A javaslat hisrére igen sok kerület, üzemeinek munkásai jelentkeztek. A felajánlásban a leginkább érinettt XI. kerület halad az élen. Az itt lakó dolgozók a munka hároméves iőszakára 120,000 óra társadalmi munkát vállaltak. A lágymányosi kulturpark egyébként Budapest újabb ligete lesz, külsejében és funkcióiban hasonlít majd a moszkvai Gorkij-kulturparkhoz. Itt kapnak helyet a leendő budapesti nemzetközi vásár állandó csarnokai is. Augusztus 22-én a csepeli munkások részvételével ünnepélyesen kezdik meg a nagyjelentőségű munkát.” Eddig a rádió hir. A továbbiakat nem nehéz kitalálni: a budapesti polgárok “önkéntesen,” “komrhunista lelkesedéssel” fogják szombatjaikat és vasárnapjaikat a pártnak feláldozni. LABOR DAY “Az emberek a mának élnek” (FEC) Egy kanadai magyar hosszú évek után hazament Heves megyer egy kis falujába. Visszaérkezése után — többek között — ezt mondotta munkatársunknak: — Az emberek ma már nem alapoznak semmire, csak esznek és isznak. Ha szombaton bevisznek egy teherautó rakomány sört a falu két vendéglőjébe, abból vasárnapra már semmi sincs. Főként sört és pálinkát isznak az emberek. Ha más nincs, megisszák a rossz minőségű bort is. Többször előfordult, hogy csak rum és szódavíz volt a kocsmában. A község egyetlen mozijában szombaton és vasárnap van két-három előadás. Ilyenkor tömve van a nézőtér, függetlenül attól, hogy milyen filmet játszanak. A község uj iskolájában televízió is van, amelynek műsorát a gyerekek 50 fillérért, a felnőttek pedig két forintért nézhetik meg. Magyar ipari kiállítás Moszkvában (FEC) Augusztus 10-én nyitották meg a magyar ipari kiállítást Moszkvában, amelyet hosszú, véget nem érő tárgyalások előztek meg. A 'szovjet szakemberek féltve vigyáztak, hogy a kiállítást látogató szovjet lakosság azt a tapasztalatot szűrje le, hogy egy “gyarmati nép” kiállítását nézi, mely messze elmarad a szovjet ipartól. Ezért mindenféle ürüggyel igyekeztek kizárni azokat az iparcikkeket, amelyekben a magyar ipar mindig előljárt s amelyeket még a szovjet megszállás sem tudott tönkretenni. A szovjet vezetők külön kérték a magyar szakembereket, hogy a kiállításon jelentős helyet biztosítsanak a magyar’ szaláminak és boroknak, mert elvégre, ha ipari kiállítást is rendeznek, a látogatók erre is kiváncsiák. A híradások meg is jegyzik, hogy az utóbbi két pavilion rendkívül látogatott volt. Szeptember első hétfője — Labor Day — az európai nyugati államok május elsejei ünnepének felel meg az Egyesült Államokban. Kevesen tudják azonban, hogy mindkettőt először Amerikában ünnepelték meg. New York városában 1882-ben volt az első felvonulás, amit szeptember első hétfőjén tartottak meg. Húszezerre rugó munkástömeg tartott gyűlést a Union Square-en, ahonnan vígan énekelve a Broadway-re vonult, a zászlókon a nyolc órai napi munkaidőt követelve. A tüntetés eszméje más amerikai városokban is követőkre talált és azóta szeptember első hétfőjén az egész amerikai közönség •— —- nemsak a munkások — törvényes szünnapot tartanak. Az Atlanti Óceántól a Csendes Óceánig a városok közterein nagy tömegek gyülekeznek össze és a főbb utcákon tüntető menetben vonulnak fel az ame-Az öregek orvosbiztositása A Szenátus 91:2 arányban megszavazta az úgynevezett “Öregek Orvosbiztositása” elnevezésű törvényjavaslatot. Az érdekes a dologban az, hogy bár a Szenátus 2:1 arányú többségben demokrata, mégis leszavazta a Kennedy-Johnson által javasolt és a társadalombiztosítás keretébe illesztett messzebbmenő törvényjavaslatot. Vagyis a többségben lévő demokraták a kissebbségben lévő republikánusok mellé álltak, hogy egy demokrata törvényjavaslatot leszavazzanak. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse telefonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postábahatóságnál. rikai fizikai és szellemi munkások. Május első napjának a világon való első megünneplése is New Yorkban folyt le. 1886 május 1-én az American Federation of Labor, az Amerikai Szocialista Párt és a Knights of Labor 30,000 tagja együttes ülést tartott. A programmon ugyancsak a kötelező 8 órai napi munkaidő törvényes kivívása szerepelt. Határozati javaslatot is fogadtak el a gyűlésen, mely szerint ezután minden május elsején tüntetést rendeznek céljaik elérésére ‘és kivívott eredményeik leszegezésére. Három évvel később a Második Nemzetközi Szocialista Szövetség európai kongreszszusa, az amerikai kiküldöttek javaslatára kimondotta, hogy május 1-ét a munkásság minden országban meg fogja ünnepelni, hogy ezzel a világ munkásainak a szolidaritását bizonytisák. Azóta azonban a szocialisták sajátították ki maguknak a májusi eszmét, mígnem is a kommunisták tették meg ezt a napot a maguk ünnepévé. Minthogy a legtöbb amerikai munkás ellenzi a marxizmus minden formáját, az amerikai munkások inkább Labor Day napján ünnepelnek. A napi 8-órás és a heti 40 órás munkaidő — amely 1882- ben még csak álom volt — továbbá a munkásság sok más észszerű követelése — azóta régen megvalósult az Egyesült Államokban. 78 évvel ezelőtt csak 45,000 tagja volt az öszszes szakszervezeteknek. Ma 18 millió szervezett munkás dolgozik az országban, akik közül 13 és fél millié az egyesült American Federation of Labor and Congress of Industrial Organizations tagja. A munkásság szabad szervezkedési és kollektív szerződési jogát, a tárgyaló asztalok mellett a vállalkozókkal való egyenrangúságát és a sztrájkhoz való jogát ma már törvények biztosítják. Minden amerikai politikai párt elismeri a szakszervezetek szabad működésének a szükségességét. Amikor a Labor Day eszméje megszületett, az egész országban egészségtelen, sőt életveszélyes viszonyok álltak fenn igen sok gyárüzemben és embertelen vállalkozók tényleg sokszor kizsákmányolták az amerikai munkást. Ezeket a visszaéléseket azóta vagy a törvény üldözi, vagy a kollektiv szerződések küszöbölik ki. A tiszta munkabérek vásárló ereje már háromszorosra emelkedett, a reformok, amelyeket akkor a zászlókra Írtak — mint a kötelező, ingyenes elemi iskola, fokozatos jövedelmi adó — régen megvalósultak. A minimális órabér, aggkori, munkanélküliségi és baleset-biztositás, fizetett vakációk — általánosak az Egyesült Államokban. Sok üzem ma biztonságosabb és egészségesebb, mint a munkás otthona. A magasabb életszínvonal kivívásával az amerikai munkás társadalmi helyzete is előnyösen megváltozott. A társadalmi biztosítás a kiöregedett munkásnak is biztonságot és életkedvet ad. Az amerikai demokrácia — ha'még kívánni valót is hagy hátra — bebizonyította, hogy a legtökéletesebb gazdasági rendszer a világon. American Council A VILÁG LEGMODERNEBB REPÜLŐTERE New York repülőtere, a Long Island-i Idlewild International Airport a fenti képen látható egészen újszerű várócsarnokokkal kezd beépülni. A TWA épülete egy ultramodern óriás-repülőgép formáját követi, melynek falai, fedélzete hangfelfogó anyagokból és formában készült, különös tekintettel a ma még dübörgő és rendkívül zajos jet-gépekre. (Remény van arra, hogy a jet-gépek zaját teljesén eliminálni tudják s egy napon majd úgy röpködnek óriásgépeink a levegőben, mint a madár, suhanva, hangtalanul . . . Alsó képünk az épülőfélben levő TWA Passenger Terminal-t mutatja, amint a betont öntik hatalmas tetőzetére 1961-ben lesz teljesen készen. Várótermében, mint szinházban, lépcsőzetes párnázott széksorok lesznek s a várakozók onnan szemlelhetik a hatalmas üvegablakon át a repülőtér izgalmasan érdekes “eseményeit” < , « Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY
