Szabad Sajtó, 1960 (52. évfolyam, 1-51. szám)

1960-08-11 / 32. szám

I t Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE' OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY VOL. LII. ÉVFOLYAM — NO. 32. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY _________________________________________ THURSDAY - I960. AUGUSZTUS 11 A szovjet szemtelenség A DEMOKRATA PÁRT ELNÖKJELÖLTJE JOHN F. KENNEDY szenátor, akit a Demokrata Párt országos konvenciója egyhangúlag jelölt az Egyesült Államok elnöki tisztjére, mindössze 43 éves. Fiatal kora dacára már eddig is nagy karriert csinált. Rendkívül rátermett, magas intelligenciájú, széles látókörű ember, aki fiatalos, energikus munóa-tervével máris sokmillió barátot szerzett s akinek megüálasztása ha nem is vehető ma még bizonyosra, de esthetöségei jobbnak tekinthe­tők, mint ellenjelöltjei. Nixon alelnök, a republikánusok jelöltje erős kampányolásba fogott, tudva azt, hogy Kennedyvel szemben minden elérhető szavazatra szüksége lesz ... A mi jelöltünk Kennedy (annál is inkább, mert sohasem csináltunk titkot abból, hogy demokrata pártiak vagyunk) akinek megválasztása érdekében minden magyart munkába szólítunk! A Szovjet a magyar uránérc haszonélvezője Engesztelő magyar zarándoknap és Szent István ünnepség Doylestown, Pa.-ban nem ismer határt, — s ez a meg­állapítás csupán ismétlése a ko­rábbiaknak. A szovjet külpoliti­ka lényeges alkató elmei: a mér­téktelen hazudozás és a határta­lan szemtelenség. Ezúttal a kongói események­kel kapcsolatban figyelhettük a határtalan szovjet szemtelenség megnyilvánulását. Kjveteli s az­tán újból és újból követeli a Szovjetunió, hogy a belga csapa­tok vonuljanak ki Katangából. “Az Egyesült Nemzetek Szerve­zete úgy döntött, hogy a kivonu­lásnak múlhatatlanul meg kell történnie, — hangoztatja a moszkvai szószóló, — s a belgák­nak különben sincs joguk kato­nai erőket tartani Katangában, mert a nép elutasítja a megszál­lást.” Moszkváiban nyilván elfelej­­tettk (vagy talán csak a világot tartják ilyen feledékenynek?), Előkerült a Kossuth bankók nyomda­gépe A történelmi emlékek kutatói egy éve találtak rá Kossuth La­jos bankóinak nyomdagépére Balassagyarmaton, s azóta már több részlete ismertté vált az 1848-as szabadságharc e műsza­ki hagyatéka történetének. A XIX. százai elején Prágá­ban készített nyomdagépen állí­tották elő 1849 tavaszán Kossuth Lajos hires bankóit Debrecen­ben. A visszavonuló seregekkel a gép Erdélybe került, s ott vá­sárolta meg Haják István ba­lassagyarmati nyomdász. Haják a történelmi emlékként vásárolt gépet később üzembe helyezte és azóta is dolgozik. A Kossuth-bankók nyomda­gépét a balassagyarmati Palóc- Muzeumban helyezik el. Az osztrák sajtó hangja Az osztrák sajtó erős kritiká­ban részesítette Kruscsevet az osztrák semlegesség egyoldalú kiértékeléséért és az osztrák kormányt, amiért az utóbbi til­takozás nélkül tűrte Kruscsev nyugat-ellenes és az osztrák semlegességet sértő kirohaná­sait. Az osztrák rendőrség túl­zott biztonsági rendszebályait is erős kritnkában részesítették. A rendőrség sok vasfüggöny mö­götti országból származó emig­ránst védőőrizetbe helyezett. Nem jó a nevekkel játszani „.. Magyarlakta helyen, Wood­­bridgen, az idei őszi választáson egy jelölt pályázik a községi ta­nácsba, akinek a newel nem jó lesz játszani . . . Úgy hívják, hogy: Nemyo . . . Ha a neve ma­gyarul nem is nagyon jó — va­gyis: nem jó — személye azért megfelelő lehet. Egyelőre bővebb információink nincsenek még róla; kicsoda s milyen program­mal pályázik a községi tanácso­si áólásra, de a nevét megjegyez­tük magunknak . . . Nem jó lesz vele kukoricázni... 1 hogy az ENSz olyan határozatot is hozott, amelynek rtelmében a szovjet csapatoknak ki kell ta­­karodniok Magyarországról. A világszervezet nem is egy, ha­nem jónéhány ilyen határozatot hozott. S ami a többit illeti, so­ha a történelem folyamán még egy nép nem mutatta meg oly elemi erővel, hogy elutasítja a megszállást, mint éppen a ma­gyar. Érvelni a muszka emberrel, persze, teljesen felesleges. Az érvek számára nincs füle. Tőle a párt, Sztálin emléke tovább is hazudozást és a szemtelenséget követeli. Uj Európa körvonalazódik az óceánon túl, illetve az öreg földrész megint eljutott a fejlődés egy fokára, a­­minek különben múlhatatlanul be kellett következnie. “Uj idők uj dalait énekli” De Gaulle, a kemény francia el­nök, aki úgy látja, elérkezett a pillanat, hogy a nyugateurópai összefogott gazdasági erőket po­litikailag is érvényesítse. Ade­nauer német kancellárnak azt javasolta, hogy a hat európai or­szág (Közös Piac) létesítsen egy politikai titkárságot, amolyen közös külügyminisztériumot s ezen keresztül Európa hangja szólaljon meg. Nem vitás, hogy ez a hang a De Gaulle-é lenne. De Gaulle-nek az az érzése, hogy Európának külön kell tár­gyalnia Moszkvával. Amerika Választ -— hangoztatta a francia államelnök, — tehát a szabad vi­lág még hónapokig vezető nélkül marad s Európának hallatnia kell a szavát. De Gaulle régi álmát próbálja most megvalósítani. Azt, hogy Franciaország legyen Európa vezetője. El akarja oszlatni azt az általános felfogást, hogy a franciák mindenben zseniállisok, kivéve a politikát. Adenauernek tetszik a “har­madik nagyhatalom” gondolata, a romjaiból világtényezővé emel­kedett Nyugateurópa. De nem osztja mindenben De Gaulle lel­kesedését. Nem akarja, például, hogy az “európai külügyminisz­térium” Párizsban székeljen s kifejezetten De Gaulle elképze­lése szerint működjék. Adenauer szereti a német-francia barátsá­got, ezért sokat dolgozott, de e­­gyes dolgokat mégis túlzásnak talál. Nem akarja, például, azt sem, hogy a többi európai ország kívül maradjon; a belső köt és a külső kör jelenlegi hideg vi­szonyát nem óhajtaná állandó­sítani. Ezért tárgyal most Mac­Millan angol miniszterelnökkel is. Mindez, persze, nem azt jelen­ti, hogy Európa el akarna távo­lodni Amerikától. A katonai erő letteményese tovább is Amerika marad. Az európai rátartiság nem hiába, nem látunk abban semmi rosszat, ha kifejezetten európai ügyekben (maguk az eu­rópaiak egyre több szót kérnek. Régóta az a meggyőződsünk, hogy a vasfüggöny mögötti né­pek szabadságát is maguk az európai népek követelik ki egy­szer, — Amerika támogatásával. Ezrt örvendünk Nyugateurópa erősödésének. Annak, hogy u­­jabb és újabb feladatokat akar vállalni. (FEC) A magyar uránérc “felfedezése” tekintetében több — nyilván részben a fantázia szüleménye — verzió van: német geológusok fedezték volna fel, egy a kisugárzás folytán irányt­­vesztett repülőgép vezetett a nyomára, stb. Ami tény: először 1951 körül alakították meg az el­ső uránkutató expedíciót orosz k^zdeményezsre. Ennek volt fel­adata, hogy az előzetes kőzetta­ni tanulmányok alapján alkal­masnak vélt helyeken kutasson az urántartalmu érc után. A ku­tatások központja a Pécs kör­nyéki Mecsek hegység volt. Ezen kutatáisok vezettek arra az ered­ményre, hogy itt igen gazdag u­­ránium telepek vannak. A magyar uránium feltárásá­ra és kibányászására szovjet ve­­zets mellett vállalat alakult. Minthogy az uránium körül min­dent szigorú államtitokként ke­zeltek és kezelnek, a vállalat fe­dőnévvel működött. Először II. sz. Expedíció Pécs nevet kapta, majd 1956-tól 1957 tavaszáig Bauxit Bánya Vállalat Kővágó­­szöllős nevet viselte, 1957-től kezdve pedig Uránércbánya Vállalat Pécs nevet kapta. A magyar uránium feltárása, kibányászása és felhasználása eg ya Hegedűs kormány és a Szovjetunió között kötött titkos szerződés alapján, szovjet pri­vilégium. A szerződést — a for­radalom után tett többszöri igé­re ellenére — nem hozták nyil­vánosságra és igy megbízható hírek nincsenek. Állítólag 25 vagy 50 évre biztosították a Szovjetunió kizárólagos jogát. A Társadalmi Szemle 1960 má­jusában ezt írja erről a kérdés­ről : “A szovjet kormány az urán­nal kapcsolatos munkák beindu­lásától kezdve sokoldalúan és hatékonyan segített bennünket. A hazai urán geológiai felkuta­­táísában s felmérésében, a bányá­szat megszervezésében sokat kö­szönhetünk a szovjet szakembe­rek hozzártő munkájának, akik magyar szakemberekkel karölt­ve »megvetették ezen fiatal, uj iparágunk alapjait. De a szak­mai-szervezési segítségen túl­menően a Szovjetunió nagyösz­­szegü kamatmentes hitel nyújtá­sával, berendezések szállításá­val tette lehetővé az uránipar megteremtéséhez szükséges nagyarányü beruházások meg­valósítását, amire kizárólag sa­ját erőnkből, különös tekintettel népgazdaságunk akkori nehéz helyzetére, nem voltunk, de je­lenleg sem lennénk képesek. A Szovjetunió ezenkívül vállalta, hogy a magyar népgazdaság szükségleteit meghaladó uránér­cet a világpiacinál magasabb á­­ron megveszi tőlünk.” A Társadalmi Szemlének ez a beállítása nem tárgyilagos, és nyilván nem Magyarországnak, hanem a Szovjetuniónak előnyös a szerződs, épen ezért oly nagy a titkolódzás mindennel kapcsolat­ban, ami az uránium körül tör­ténik. Sem árakat, sem a kiter­melt mennyiséget soha nem köz­ük. Hány autó van Magyarországon? Nem lehet tudni, mert a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság ilyen ravasz módon tette közzé a jelentését: 1957 és 1959 között 47 százalékkal gyarapodott az ország autóparkja, s összesen 51,290 teherautóval rendelkez­nek az állami intézmények, vál­lalatok és magánszemélyek. 200- féle személy, és 280-féle teher­autó közlekedik az országban. Vizitündér .. . Sandy Lawhun a neve ennek a “vizi­­tündérnek”, aki 117 iábnyi mélység­ben 4 viz alatt csodálatos mutatvá­nyokat végez, Weeki Wache Springs, Floridában. Amikor kifogy a lélegze­te, a kezében levő levegő-csőből vesz egy slukkot s folytatja mutatványait. Az amerikai elnök­ség a legnehezebb állás a világon Bonyolult feladatok, hosszú munkaórák és súlyos felelősség, a vilálg legnehezebb állásává té­­szik az Egyesült Államok elnöki tisztségét. Az elnök az amerikai népnek nemcsak vezére, hanem szolgája is. Bár személyzete igyekszik könnyíteni a terhén, sok olyan feladat marad, ame­lyet csak ő maga végezhet el. Előbbi elnökünk, Harry S. Tru­man szerint, átlagban 600 ok­mányt vagy levelet kell napon­ként aláírnia a saját kezével. Herbert Hoover, másik életben­­lévő volt-elnökünk is panaszko­dik, hogy mennyiségileg is óriá­si munkával kellett megbirkóz­nia. ő különben nevezetes volt arról, hogy rendkívül hosszú időt töltött elnöki hivatalában, munkába merülve. Mióta George Washington 1789-ben előszrö foglalta el az elnöki széket, ennek a hiavtal­­nak teendői alaposan megszapo­rodtak. Az amerikai nép vezető­je elsősorban kormányfői szer­tartásokat is végez, miniszterel­nöki hatáskört tölt be, hadvezé­­ri intézkedéseket tesz és pkrtve­­zéri politikáival foglalkozik. Kül­földi kormányok képviselőit és számos amerikai polgárt napon­ta vendégül lát, kormányhivatal­nokokkal tanácskozik, rengeteg okmányt, jelentést és kérelmet olvas át, hogy a kül- és belföldi esemznyekkel lépést tartson. Ma már több mint 60 kormányhiva­tal közvetlenül az Elnöknek te­szi meg jelentéseit. Politikai szakértők több mint 800-ra be­csülik az érvényben lévő törvé­nyek számát, amelyek különbö­ző feladatokat rónak az Elnök­re. Ezek közül soknak a lebonyo­lítását másokra háríthatja u­­gyan, de a helyes elintézésrt ő maga felelős. Különböző időkben és sok irányban merültek fel ja­vaslatok az ügyek egyszerűsíté­sére, azonban a törvényhozás eddig még nem segített a hely­zeten. Ha az elnök szünidőre megy el Washingtonból, a munka leg­­nagyobbrészétől nem szabadul meg. Különleges táv-informá­ciós készülékek mindenhova el­kísérik és okmányok, levelezé­sek és iratok garmadája követi. A Fehér Házba évenként 2 millió távirat és levél érkezik. Ezeknek csak kis százaléka kerül az El­nök íróasztalára, de még mindig sokezer válasz felett magának kell döntenie. Az ország költségvetése felet­ti döntés magában véve óriási feladat. A minden irányból jövő jogos és jogtalan nyomással szemben, határoznia kell afelett, hog yaz ország jóléte és békéje érdekében, mire fordítsák az a­­dóból kikerült milliárdokat. Nincs a világnak olyan kiterjedt és bonyolult üzleti vállalkozása, amelynek költségvetése ehhez fogható volna. A fenti kötelességeken kívül, az elnök nevezi ki a legfontosabb kormánytisztviselőket és bírá­kat, tanácskozik a páírt vezérei­vel, beszédeket tart politikájá­nak népszerűsítésére és uj tör­vények hozatalát javasolja a kongresszusnak. Irányítása mel­lett, munkatársai gyakran telje­sen uj törvényjavaslatokat ter­jesztenek be. Az elfogadott tör­vényeket azután jóváhagyja, vagy indokolással megvétózza. Általánosan elismerik, hogy az elnöki feladatok ellátása em­berfeletti erőt és energiát köve­tel. Ennek ellenére is — éppen A Pálos Atyák a doylestowni (Pa.) “Czpnstochowai Madon­na” kegyhelyén f. é. augusztus 14-én (vasárnap) Engesztelő Magyar Zarándoknapot tarta­nak Magyarország sorsának jobbraforduláisáért s a világbé­kéért. Ehhez a Zarándoknaphoz kapcsolja az Amerikai Magyar Katolikus Liga vezetősége az idén is a Szent István-napi ün­nepséget. A kettős magyar ün­nepség részletes rendje: 1. D.e. 9 órától zarándok-cso­portok fogadása és gyóntatás. 2. D. e. 10-kor és déli 12-kor ünnepi szentmisék, magyar szentbeszéddel. Közös engesztelő szentáldozás. 3. D.u. 1-3 óráig étkezési, illet­ve szabad idő, mely alatt színes filmen megtekinthető a tavalyi zanrándoknap és Szent István ünnepség. 4. D.u. 3:20-kor közös kereszt­­uti ájtatosság. 5. D.u. 4 órakor M. Rev. H. T. Klonowski D.D.V.G. püspök ur ünnepélyes fogadása. A magya­rok nevében Ft. Kish Gyula trentoni magyar plébános, a Ka­tolikus Liga alelnöke köszönti a főpapot. Az ünnepi magyar szentbeszédet Ft. Máriaföldi Lu­kács, OFM. tartja. Szentbeszéd után Szent István-napi SZENT­SÉGI KÖRMENET. Körmenet után litánia, imádság Magyar­­országért s a világbékéért. 6. D.u. 5:30-kor rövid szabad­téri ünnepség. A 12 órai szentmisén, vala-Powers agymosást kapott? A washingtoni külügyminisz­térium tisztviselői szerint Fran­cis Powers, az U-2 felderítő re­pülőgép pilótája, aki augusztus 17-n kerül a Szovjet kommunis­ta osztálybirái elé, minden jel szerint alapos agymosáson ment keresztül. Powers a szüleinek legutóbb küldött levelében nemcsak azt közli, hogy hajlandó mindent be­vallani, hanem arra |s panasz­kodik, hogy “az amerikai kapi­talista és militárista körök” fél­revezették. A Szovjet hatóságok minded­dig nem engedték meg Amerika moszkvai nagykövetségének, hogy közvetlen érintkezésbe lép­jen a pilótával. Úgy látszik, az oroszok nagyszabású kirakat­pert akarnak rendezni, hogy an­nak anyagát az Egyesült Nemze­tek szeptemberben megnyitó közgyűlésén kiaknázhassák. most, nagy a vetélkedés afelett, hogy ki töltse be az elnöki tisz­tet a legközelebbi négy évre. American Council. mint a Szent István-napi szent­ségi körmeneten a New York-i “Hit Szava Rádió-énekkar” mű­ködik közre. Az egyházközségi egyletek és társulatok saját zászlóikkal vesznek részt az ünnepségen, el­sősorban a körmeneten, melynek külső fényét emelik a magyar ruhások csoportjai. Ennek érde­kében lehetőleg minél többen je­lenjenek mpg magyar ruhában. A kettős közös magyar ünnep­ségre minden magyart szeretet­tel hívnak s várnak a Palos A- tyák és a Magyar Katolikus Liga vezetősége. Érkezés társas autóbuszokon és magán-kocsikon. — A kegy­hely területén árnyas ülőhely, valamint parkolóhely bőven áll rendelkezésre. Hideg-meleg éte­lek és hűsítő italok kaphatók. Érdeklődni lehet: Pálos Atyák Kolostora (Pauline Fathers Monastery) P.O. Box 151, Doy­lestown, Pa. Telefon: Fl-llmore 8-4427 és 8-4882. Adenauer a reví­zióért A második világháború végén Sztálin Amerika és Anglia bele­egyezésével még sebtiben kika­­nyaritott vagy 42 ezer négyzet­mérföldnyi darabot Keletnémet­ország szuverén testéből. Nyuga­ti diplomaták abban reményked­tek, hogy Kelet- és Nyugatné­metország egyesítése után ezt a területet Németország fel fogja adni. De nem. Adenauer most ki­jelentette, hogy az a 80 ezer ke­letporoszországi menekült, aki ma Nyugatnémetországban él, ha eljön az ideje, dönteni fog Ke­­letporoszország jövőjéről. Gyémántkrizis? Amerika eddig Bakangwa kongói gyémántbányászata 10 millió karát össztermelésének kétharmadát vásárolta meg ipa­ri célokra. A kongói krízis miatt félő, hogy a bakangwai, a világ legnagyobb gyémántbányáiban tárolt félbillió karát ipari gyé­mánt teljesen elvész a Nyugat számőra. Ezenkívül ugyancsak elapadhat a távlövedékek előállí­tásához szükséges beryl, tanta­lum s columbium hőellenálló ás­ványok egyik legnagyobb forrá­sa is. így a cobalt is. Kuba már beszüntette ennek Amerika felé való exportját. Pillanatnyilag a kérdés az, mennyi van ezekből az áisványokból tartalékolva az U.S.A.-ban. Az uránium-fronton nincs fejfájás Kongó esetleges kikapcsolódása miatt. 0LIMPIÁSZRA - KÉREGETNEK... Szomorú, de való: a világ legnagyobb, leghatalmasabb államának olimpikonjait úgy akarják kiküldeni a római olimpiászra, hogy adományokat kéregetnek a költségek fede­zésére . . . Még hozzá magyarul megírva jött lapunkhoz a megkeresés, hogy közöljük a kérést: adakozzon mindenki, hogy elmehessenek az olimpiászra . . . Hát ez szégyen! Szé­gyen az, hogy ilyent még lapokba is kitesznek s lekicsinylik vele az amerikai sportolókat s egész amerikai rendszerün­ket! Mi egyszerűen nem hisszük el azt, hogy a Rockefellerek, Fordok, Mellonok és más soktucat nagy milliomos hazájában szükség van arra, hogy a nagyközönségtől kéregessenek dol­lárokat, centeket az olimpikonok kiküldésére. Itt valami nincs rendjén, valami nem jól van megrendezve, valami bu­tán volt elkezdve. .Ennyi az egész! . . . Merged with “PASSAIC and VICINITY’* THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND * PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents