Szabad Sajtó, 1960 (52. évfolyam, 1-51. szám)

1960-06-09 / 23. szám

Merged with “PASSAIC and VICINITY" Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE* OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. LII. ÉVFOLYAM NO. 23. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY■ 1960. JUNIUS 9 Hruscsov jó szolgálata a Nyugatnak ma már kétségte­lenül bebizonyítható. A nyuga­ti szövetség megerősödött, mió­ta a szovjet diktátor döngette az asztalt a párizsi sajtóérte­kezleten. És tovább erősödött, amikor Hruscsov Moszkvában kénkövet köpködött Eisenhow­­erre, Adenauerre. — Hla Istennek, — mondta egy magasrangu katona, — Hruscsov idejében mutatta meg önmagát. Már sokan kezdtek lenni Angliában, akik bolondságnak tartották a katonai felkészü­lést. Azt hangoztatták mind­egyre, hogy a tengerbe kell süllyesztem a rakétákat e ehe­lyett le kell ülni Hruscsovval. Ezek a “békés emberkék,” persze, most halálosan szé­gyenük magukat s visszahú­zódtak odújukba. Azóta már az angol had­ügyminiszter Amerikában járt és az angol hadseregben rend­szeresítendő rakéta fegyver át­vételéről tárgyalt. Az európai országok is uj rakétafegyvere­ket kérnek Amerikától. S meg is kapják. A handabandázó Hruscsov uj erőt öntött a nyu­gati szövetségesekbe, sőt az ázsiai népekbe is. A közöny el­tűnt s ezzel együtt eltűntek a kegyes béke-apostolok is. Amerikában is kisebb lett a hangjuk, jóllehet még imitt-amott mutatkoznak De egy már bizonyos, szerepük az eljövendő választásokon je­lentéktelen lesz. Az amerikai nép kemény embert választ el­nökének. Nem olyant, aki ok­vetlenül háborúzni akar. De olyant, aki nem enged magkval kukoricázni. Ki nem akarja a békét Ame­rikában? Valószínűleg minden­ki. De a Hruscsov-szerü meg­veszekedett állat-ember nem békét akar, hanem a másik fé> teljes lefekvését. El akarja te­metni Amerikát, mint már mondta. Azt a békét szeretné ő, ha eltemethetné Amerikát; azt az országot, amelyikben a szabad világ ereje megteste­sül. A temető békéjét szeretné. De igazságos, tisztességes bé­két? Ugyan! A vak álmodozók itt a nyugati féltekén talán most meggyógyulnak. Az Elnök Japánba megy ami rendkívül merész dolog­nak látszik, tekintve az ottani Amerika-ellenes, illetve Eisen­­hower-ellenes tüntetéseket.. De nem eszik a kását olyan for­rón, mint ahogy főzik (a köz­mondások emlegetése nem Hruscsov előjoga) s valószínű­leg igen helyes a Fehér Ház álláspontja. A japán nép nem Amerika-, illetve Eisenhower-ellenes. He­ves belpolitikai harc dúl most ott, a szocialisták ki akarnák buktatni a Kishi-kormányt és erre a most ratifikálásra kerülő amerikai-japán szerződést te­kintik jó eszköznek. Nem akarjuk azt mondani, hogy Japánban rajongnak Amerikáért. A megszállás ke­serűségei még mindig fel-fel­­törnek ebből a különben rend­kívül büszke népből. Nem volt még a történelem során soha megszálló hatalom, amelyik népszerű lett volna a háború elvesztése folytán amúgy is ezer sebből vérbő országban. De a szocialistákat és a forró­fejű diákelemeket kivéve a ja­pán nép józan. Pontosan tud­ja, hogy az ország gazdasági felemelkedése, illetve tönkre­­menése Amerika jó-, illetve rossz-indulatán múlik. Japán­nak még mindig sok gazdasági baja van. És lesz is, hiszen az erősen szaporodó lakosság az aránylag szűk szigetvilágban kénytelen élni. De azért mégis­csak Japán lett újra Ázsia első ipari országa, amely erősen versenyképes még az amerikai piacokon is. S ez a felemelke­dés — a japán nép szorgalmán kívül — az Egyesült Államok­nak köszönhető. Lesznek Japánban Eisen­hower-ellenes tüntetések, efe­­lől kétség aligha lehet. De ezek nem izgalmasak. Summit bukása és a hidegháború (FEC) A summit bukása után a jelenségeket felületesen szem­lélők azt hitték, hogy a hideg­háború teljes erővel megindul. Nem igy történt, amit a magyar­­országi kommunista lapokból is azonnal észlelni lehetett, óvato­san fogalmaztak, támadták u­­gyan az Egyesült Államokat, de korántsem mertek olyan jelzőket használni, mint például Hrus­csov. Teljes tájékozatlanság u­­ralkodott, mintha őket is telje­sen meglepte volna summit bu­kásának módja. A jelek szerint a rendszer vezetőinek egy része a­­laposan beleolvalta magát a sum­mit, vagy a summitok “sikerei­be” és nem ismervén a szovjet magatartás rugóit, csak tapoga­tóztak a csőd körül, de kiroha­násaikban még Hruscsovot sem merték követni, mintha érezték volna, hogy Hruscsov sem ura a hellzetnek. Ma még nem lehet tudni, hogy a magyarországi sajtó milyen hangokat üt meg, de jelenleg mindenesetre érde­kes, hogy a hidegháború szóla­mai nem tértek vissza. A NAGY PER A Föld s az Ég nagy perben iállott? Kié legyen a Messiás? Az izgalom tetőre hágott, Mig az olajfák édes árnyán Folyt a nagyhírű tárgyalás. Enyém! zokogta az öreg Föld, Mert a halálból visszajött, Lelke tavasz-mámorral eltölt, Lába nyomán virágok nyílnak Fájó vérpecsétek fölött. Enyém! zengte az Ég zenéje, Én adtam s te megölted ott, Hol legszebben lángolt beszéde, Most gyilkosától visszakérem, Mindent, mi földi, már ledob. Felhő suhant s ölébe fogta Az égre tárt sebzett kezet, Enyém!—az Ég ujjongva zsongta, — Mig a Föld félelembe’ sirt fel, Fájt, hogy nagy pere elvezeszett. Dicsőítik zengő szeráfok, Várja örök királyi szék, Perlőket egy arany húr átfog: Békessége . . . S lelke sugárzik, Mint örökszép Isten-beszéd. Hawaii, Szabó László Junius 13-án kezdődik a Református Egyesület közgyűlés Ligonier, Pa.-ban Kosa Imre lett a megyei Savings & Loan Liga elnöke A Middlesex County Savings and Loan League, amelybe a megye 33 pénzintézete tarto­zik, hétfőn, junius 6-án tartot­ta tisztújító és évi közgyülé-KÓSA IMRE sét. A gyűlést Robert Feller távozó elnök nyitotta meg, aki szólásra hívta Jerome B. Mc­Kenna, New Jersey Állami Bank Commissionert, Joseph F. O’Sullivan, Federal Home Loan Bank pénztárosát, War­ren Mill, a New Jersey Állami Saving and Loan Liga ügyve­zető elnökét és Felix Back, a J. I. Kislak kölcsöntszerző cég al­­elnökét. A gyűlésen 32 Savings and Loan pénzintézet volt kép­viselve. Az újonnan megválasztott tisztikar a következő: elnök Kosa Imre, a Magyar Savings and Loan ügyvezető igazgató­ja; alelnök Herman Smith; pénztáros Frank Kabovski, tit­kár Doris Fritsch. Választás után a gyűlés ve­zetését Kosa Imre sokévtizedes tapasztalatokkal rend elkező pénzügyi szakértő vette át. Kosa Imre már két éve elnö­ke a biztosított pénzintéze­tek ügyvezetői szervezetének s mostani megválasztása ismét kitüntetés nemcsak reánézve, de egész magyarságunkra néz­ve is. Gratulálunk és sok sze­rencsét, jó egészséget kívánunk további sikeres munkájához Kosa Jimmynek! A «« •• / • • 99 vörös trójai sas Az Egyesült Nemzetek Biz­tonsági Tanácsának május 26- ki ülésén Henry Cabot Lodge, az Egyesült Államok U.N. de­legátusa a szovjet kémkedés egy újabb kézzelfogható bizo­nyítékát tette le a tanácskozó asztalra: egy pici mikrofont, akkorát, amekkora féltucat egymásra rakott 5-centes pénz­érmeó Ez a mikrofon az Egye­sült Államok sasos Nagypecsét­je művészi fafaragással készí­tett, kb. 70 cm. átmérőjük má­solatának kivájt üregében volt elrejtve, amely a nagykövet irodájának plafonját díszítet­te. A szép dombormüvet az oroszok ajándékozták az Egyesült Államok moszkvai nagykövetének abból a célból, hogy a benne elrejtett mikro­fonon kihallgathassák az ame­rikai nagykövet és tisztviselői, valamint látogatói beszélgeté­sét. Lodge még elmondta, hogy a legutóbbi években több, mint 100 “kém-mikrofónt” fedeztek fel a vasfüggöny mögötti orszá­gokban működő amerikai dip­lomáciai hivatalokban és úgy­szintén magánlakásokban . . . Egyedül Lengyelországban hu­szonötöt. Amerikai magyar életünkben az egyesületi konvenciók mindig jelentős eseménynek számíta­nak. Ez érthető, mert azok, aki­ket a mi lelki orsziálgunk: “Ma­gyar-Amerika” lakói közé szá­míthatunk, túlnyomó többség­ben tartoznak egyik vagy másik egyletükbe. Ezeknek a magyar egyleteknek a sorsa, állapota, dolgai és nem kis mértékben a “konvenciókon” történtek érdek­lik őket. Mi pedig igyekszünk hűséges beszámolót adni lap­jainkban erről az egyesületünk­ről és ezidei közgyűléséről is, mint ahogy tettük négy év előtti és sok-sok négyévenkénti kon­venciója idején . . . Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület közgyűlése ju­nius 13-án, hétfőn kezdődik Li­gonier, Pa.-ban, az Egyesület Árva és Aggmenházának csodás fekvésű városkájában, a Beth­len Otthon gyüléstermében s va­lószínűleg egész héten át fog tar­tani. Még a régi, tradicionális magyar egyesületi nagygyűlés ez, ahová boldogan készülnek a tagok által megválasztott kikül­döttek, mert előre tudják, hogy ott az egyesület vezetői, közpon­ti tisztviselői haladásról, gyara­podásról szóló beszámolót adnak. Örömmel mernek a delegátusok Ligonierbe, abba a festői város­kába, ahol a legszebb, szivünk­nek és lékünknek legkedvesebb magyar szeretet-intézményün­­ket, a Bethlen Otthont tartja fenn a Református Egyesület, egyrészt a tagok által befizetett centekből, másrészt áldott jó lel­kek adományaiból. Ligonier: testvérsegitést, testvérszeretetet jelent Magyar-Amerikában, a­­hol otthont találnak az arra szo­rult, az élet kezdetén levő gyer­mekek és az élet alkonyánál tar­tó öreg magyarok ... A ligonie­­ri napok mindenki számára való­ságos lelki üdülést jelentenek, mert építő szép magyar munká­ról tanúskodik ott minden ... a Református Egyesület konven­ciója is! i * * * A közgyűlés elé a központi fő­tisztviselők által terjesztett részletes, pontos jelentésekből tiszta képet kapnak a delegátu­sok a múlt konvenció óta történ­tekről: a jelenlegi vezetőség mű­ködéséről, amely 1957 elején vette át az Egyesület vezetését Spellman biboros tiltakozott... Spellman New York-i bibo­ros tiltakozott a Vatikán sajtó­jának vezércikke ellen. A L’Os­­servatore Romano első oldalán közölt vezércikk, amely “Kato­likusok és a politika” fejeim alatt jelent meg a napokban, kijelenti, hogy a jó katolikus­nak mind az egyházi, mind a világi életben az egyházi törvé­nyeket kell követnie. Spellman biboros megneheztelt mind a vezércikk szövegéért, mind a megjelentetésre rosszul válasz­tott időpontért és tiltakozó le­velét meg is küldötte a Vati­kánnak. MINDEN szóra érdemes ma­gyar esemény hü krónikása lapunk. Előfizetési ára egy évre $3.00, külföldre $4.00. Rendelje meg rokonainak, ismerőseinek is! és az Egyesület fejlődéséről. E- zek a jelentések az Egyesület va­lódi helyzetét mutatják; a köz­ponti tisztviselőknek és a Ve­zértestületnek semmit nem kell titkolniok: szép előrehaladásról számolhatnak be. A jelentések­ből megtudjuk, hogy az Egyesü-' let dollárjaiból mire és mennyit költöttek és azt is, hogy ki meny­nyi javadalmat húzott és meg­kapta-e az Egyesület annak el­lenértékét. Tudni fogják a de­legátusok és az egész tagság pél­dául azt is, hogy akik azért kap­ták fizetésüket és járandóságai­kat, hogy tagokat verbuváljanak, uj biztosítási alanyokat szerez­zenek, megszolgálták-e a kapott összegeket, sőt még azt is pontos kimutatásban kapjuk meg, hogy egyes üzletszerzőknél mennyibe került egy-egy uj biztosítás megszerzése. Borshy Kerekes György elnök, Kecskeméthy Jó­zsef titkár, Király Imre pénztá­ros és Eszenyi László számvevő jelentőseiből részletes, pontos beszámolójából tiszta képet nyer a tagság mindenről s Ítélhet: jól sáfárkodtak-e a rájuk bízott va­gyonnal az Egyesület vezetői, főtisztviselői az elmúlt esztendők alatt s jól végezték-e a rájuk bí­zott feladatokat? A rendelkezésünkre álló ada­tokból már most, a konvenció e­­lőtt is megállapíthatjuk, hogy dacára bizonyos nehézségeknek, amiket az elmúlt esztendők gaz­dasági viszonyai, sztrájkok, stb. gördítettek az üzletszerzés és tagmegtartás útjába, az Ameri­kai Magyar Református Egye­sület gyarapodása jelentőségtel­jesnek és sikeresnek mondható. Az 1956 évi közgyűlésen kapott jelentések, — melyek az 1952-55 évek eredményeiről számoltak be — 2,376 uj kötvénytulaj Ionossal szaporodásról, illetve 2,995 biz­tosítási kötvény-gyarapodásról szóltak. 1955 december 31-én az Egyesületnek 32,995 biztosí­tott tagja volt, 35,369 kötvény­nyel. Ezek a számok a továb­biakban igy alakultak: 1956 december 3-én 34,199 tag volt, 37,008 kötvénnyel, 1957 december 31-én 35,734 tag 38,560 kötvénnyel, 1958 december 31-én 35,793 tag 38,691 kötvénnyel és 1959 december 31-én 35,963 tag 38,969 kötvénnyel. A négy év alatti emelkedés te­hát 2,793 biztosított 3,561 köt­vénnyel. Mig 1956 január 1-én a Református Egyesületnek 32,- 163,621 dollárnyi életbiztosítása volt érvényben, 1959 december 31ig ez a szám $39,840,632-re e­­melkedett. Az életbiztosítási ál­lomány tehát négy év alatt $7,- 677,011-el emelkeedtt, ami iga­zán szép eredménynek mondha­tó! Nágyszerü ez az eredmény an­nál is inkább, mert a gyarapo­dásra, üzletszerzésre fordított összegek arányban állanak a tel­jesítménnyel, különösen ha fi­gyelembe vesszük az adódott kö­rülményeket. 1956 végén a magyarországi szabadságharc menekültjei a­­hogy megérkeztek, magyar egy­leteink emberei már kezdték is azon nyomban felírni őket. Ho­lott akkor még nem lehetett tud­ni, hogy a Camp Kilmerről mun­kába kihelyezett, vagy rokonok által elvitt menekültek képesek lesznek-e a kezdeti nehézségek között fizetni biztosítási dijakat, meddig lesznek munkában, ki mikor szorul közsegélyre, stb. Különösen 1958-ban, a gazdasá­gi helyzet romlása következté­ben nagyon sokan elvesztették munkájukat, nem tudták havi­dijaikat fizetni s törölni kellett őket a tagok sorából. 1959-ben négyhónapos acélipari sztrájk nehezítette meg az Egyesület üz­letszerzőinek munkáját, de en­nek ellenére dicséretes módon mégis sikerült a kitűzött kvótán felüli eredménnyel zárni ezt az üzleti évet. Érdekes megfigyelni az el­adott kötvények számának a ta­gok számánál magasabbra emel­kedését. Ez azért van, mert so­kan nemcsak egy, de több köt­vényt is vásárolnak az Egyesü­letnél ahogfy helyzetük megen­gedi és szükségletük megkíván­ja. Vannak tagok, akik két, há­rom, sőt több kötvényt is vettek ki. Mig Kecskeméthy József tit­kár nagyszerű jelentéséből a számadatokat vesszük, Eszenyi László számvevő jelentése olyan statisztikai érdekességekre is rá­világít, hogy az Egyesületnél a kötvények átlaga $l,461-re emel­kedett, vagyis: a régi 500, vagy 1.000 dolláros kötvények helyett igen sok esetben magasabb ösfc­­szegü biztosításokat adnak el az üzletszerzők. Általában az embe­rek tudják azt, hogy a mai világ­ban családjuk biztonsága érde­kében nagyobb összegű biztosí­tásra van szükségük, mint apáik­nak, nagyapáiknak, mert a dol­lár vásárló értéke sem az, ami akkor volt, mikor azok 500 vagy 1.000 dolláros biztosítást kötöt­tek. De mások a mai kereseti vi­szonyok is, illetve magasabbak a munkabérek, mint régen voltak. A régi idők maradékaként a Református Egyesületnél is van még betegsegélyző osztály. Ré­gebben a magyarok inkább a be­tegsegély, mint az életbiztosítás kedvéért léptek be az. egyesüle­tiekbe. Sokan éltek magányosan ebben az országban s biztonságot kerestek arra az esetre, ha bete­gek lesznek itt a messzi idegen­ben ... Az akkori betegsegély­­biztositás ma már idejét múlta, de akik évtizedekkel ezelőtt ki­vették azokat, tartják ma is, mert ma már nem kapnának se­hol általuk megfizethető összeg­ért a mai időknek megfelelő, be­tegség esetére szóló biztosítást. Ezeknek száma a halálozás kö-A légelháritó ‘NIKE’ lövegei A napokban a McGuire katonai repülőtéren egy ilyenszerü íöveg kigyulladt s' nagy riadalmat oko­zott, mert “atombombára” volt töltve . . . Komolyabb baj, — bál Istennek.---- nem történt. Ezeknek a legmodernebb repülőtámadás el­leni iövegeknek állandó készenlét­ben tartása a mai helyzetben fel­tétlenül szükséges, védelmi felké­szültségünk szempontjából. A kom­munistáknak tudniok kell, hogy nem blaff ólunk s ha kezdik, mi folytatjuk ... 1 vetkeztében a Református Egye­sületnél is fogy: 1952 január 1- én még 1894 tagja volt a beteg­segélyző osztálynak. 1955 dec. 31-én 1,615, 1956 dec. 31-én 1,750, 1957 dec. 31-én 1,683, 1958 dec. 31-én 1,610 és 1959 dec. 31-én ez a szám már 1,502- re fogyott. A betegsegélyző osz­tályban a tagok száma az öregek halálozásával arányban fog csök­kenni, mig végül teljesen kiapad. Az elmúlt évtized alatt Ame­rikában a kórházi segély-bizto­­sitás vált népszerűvé. A betegség éppen annál a tömegnél, amely­ből magyar egyleteink biztosítá­si alanyaióat szerzik, nagy csa­pás, mert az orvos, gyógyszer s igen sok esetben a kórház sok ki­adást jelent s szinte felborítja egy-egy család pénzügyi egyen­súlyát. Külön biztositó társasá­gok alakultak betegség és kórhá­zi-segély biztosításra s nekife­küdtek ezek árusítására. Termé­szetesen magyar egyleteink is követték a példát, de nem nagy sikerrel. Nem azért, mintha i­­lyen biztosítási kötvények nem lennének éppen olyan jók, mint az amerikai nagy társaságoké, hanem talán azért, mert a mun­kásszervezetek nyomására ma már a legtöbb munkaadó gyógy­kezelési és kórházi csoport-biz­tosítást nyújt. A Református E- gyesületnél 1952 januárjában 207 kórházi segély-biztositás volt érvényben, 1955 december 31-én 698, 1959 dec. 31-én pedig 1,080. A Református Egyesületnek 1955 dec. 31-én 204 osztálya volt az ország különböző államaiban, 1959 dec. 31-én pedig 214 osztá­lya volt. Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egpesület az elmúlt négy évben nagyon szépen feölődött, ami megcáfolja azt a nézetet, hogy a magyar testvérsegitő egyleteket ma már nem lehet gyarapítani s magyar egyletbe nem lehet uj tagokat szerezni. Az Egyesület aránylag kis szer­vezői karral és osztálytitkáraik­kal érte el ezt a nagyszerű ered­ményt, Biztató ez a jövőre nézve is. Az Egyesület pénzügyi helyze­tét a következő számainkban fogjuk ismertetni. Még pedig e­­gészen közvetlen forrásból: ott a helyszínen, a konvención sze­rezve az adatokat. És magáról a konvencióról és annak összetéte­léről is írni fogunk, hogy olva­sóink, akik között ezerszámra vannak Református Egyesületi tagok, mielőbbi pontos értesülést nyerjenek a nagy ligonieri négy­­évenként megismétőlődő köz­gyűlésről. Szerkesztőnk Ligonier-ban Az Amerikai Magyar Re­formátus Egyesület Ligonier, Pa.-ban junius 13-án és az azt követő napokon tartandó köz­gyűlésére a Vezértestület hatá­rozata értelmében a keleti ma­gyar hetilapok részéről Diénes Lászlót, lapjaink szerkesztő­tulajdonosát hívták meg, aki igy a jövő hetet ott fogja tölte­ni. Jövőheti számunkban már közvetlenül a konvencióról kül­dött tudósításban számolunk be olvasóinknak az amerikai magyarság sokezres tömegeit érdeklő ezten nagy eseményé­ről: a Református Egyesület négyévenkéni közgyűléséről,

Next

/
Thumbnails
Contents