Szabad Sajtó, 1959 (51. évfolyam, 2-53. szám)

1959-01-29 / 5. szám

4 OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY VOL. 38. ÉVFOLYAM — NO. 5. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKÉ” Merged with “PASSAIC and VIGINITV’ THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES THURSDAY— 1959. JANUÁR 29 “Operation Mercury” TOLLAS TIBOR New Brunswickon MOST VASÁRNAP, FEBRUÁR 1-ÉN ESTE 8 ÓRAI KEZDETTEL LESZ A TOLLAS-EST A RUTGERS EGYETEM “CHAPEL” TERMÉBEN (OLD QUEENS CAMPUS, SOMERSET STREET) A demokraták teljes erővel felsorakoztak a kongresszusban és a nagy harc előszelei zugnak Washingtonban. Ennek kimene­telétől függ igen nagy részben az 1960-as választás kimenetele. A demokrata kongresszusi többség mindent elkövet a köz­vélemény oly irányú meggyőzé­sére, hogy a kormány oktalan takarékoskodása nagy bajba, e­­setleg végső katasztrófába so­dorhatja az országot. A demok­raták szerint a takarékoskodás­nak nem most az ideje, amikor a Szovjetunió minden gazdasági erejét a fegyverkezésre fordítja és a világűr feltárásában is messze Amerika elé rugtatott ... Ennélfogva a demokrata több­ség jóval magasabb költségve­tést követel, mint a kormány 77 ezer milliós tervezete. A demok­rata többség külön emelni akar­ja a hadügyi költségvetés 41 ezer milliós tételét. A kormány lakás- és házépítési programja sem tet­szik az ellenzéknek. Szűkmarkú­sággal vádolják a kormányt és az építkezés kiterjesztésére kü­lön törvényjavaslatot nyújtottak be. A farmerek megsegítése ér­dekében is két törvényjavaslat fekszik a Ház asztalán: az egyik a kormányé, a másik a demokra­ta párté. A demokrata párt ja­vaslata sokkal bőkezűbb . . . A hadállások készen vannak s már szórványosan el is hang­zottak a lövések. A pergőtűz rö­videsen következik. _ Az 1960-as választás gondos előkészületei más vonat­kozásban is folynak és egyre fo­kozódnak. A demokraták kicse­rélik Paul Butiért, az országos szervezőt. Helyébe Earle Cle-A Magyar Szövetség fényes bálja Philadelphiában Az Amerikai Magyar Szövet­ség Philadedphia-i osztálya 1959 évi gála-bálját főleg azok tiszte­letére rendezi, akik mindenkor és mindenhol a magyarság ügyét szolgálták és szolgálják. A ma­gyarsággal együttérző s rokon­­szenvüket valamilyen formában kifejező amerikai közéleti sze­mélyek, valamint a magyarbarát nemzeteket képviselő konzulok szívesen vállaltaák a bál tiszte­letbeli védnökségét; a magyar védnökök hatalmas száma pedig a legszebb elismerés a Szövetség számára. * A bál Philadelphia legmoder­nebb szállodája, a Sheraton Ho­tel nagy báltermében efbruár 6- án, pénteken este pontosan 8:30-kor kezdődik. Az ünnepé­lyes megnyitásra Haydu K. György, az AMSz országos elnö­ke s a bál fővédnöke ad majd engedélyt. A zenét Révay István I2-tagu zenekara szolgáltatja. Az ujonnon érkezett s uj éle­tük kezdetén álló szabadsághar­cos fiatalságunkra való tekin­tettel a vendégeknek nem Írhat­ták elő kötelezően az estélyi ru­hában való megjelenést. Mégis kérik a férfiakat, hogy legalább is sötét ruhában legyenek. A báli meghívók kimentek. A bálbizottság kéri a meghívó, jegy, vagy asztaligényléseket a Szövetség philadelphiai irodájá­val közölni. Cim: 445 Diamond Street, Phila. 22, Pa. Tel. GArfield 5-2673. ments, egy volt kentuckyi szená­tor kerül. New Yorkban “kilö­vik” De Sapio-t, a Tammany Hall vezérét. A republikánusok pénzt gyűj­tenek és a tetszhalott elefántott élesztgetik, minden lehető esz­közzel. Nixon, mint a republiká­nusok országos vezére lassan e­­lőtérbe nyomul és mellette Nel­son Rockefeller new yorki kor­mányzó neve egyre gyakrabban bukkan fel a lapokban és a gyű­léseken. Az amerikai nagyipar csak most látja igazán ,milyen hiábavaló időfecsérlés volt Mi­­koján “ajánlatainak” a meghall­gatása. Túl minden politikai szemponton, Amerika számára a szovjet kereskedelem egy nagy nullával egyenlő. A Szovjetunió szeretne gépeket, vegyi anyago­kat, sőt — műanyag gyártásra — teljes gyárfelszereléseket is, de nincs mivel fizetnie. Egyetlen fizetőeszköze az arany, de ebből kevés van, mert Moszkva el van adósodva szerte mindenütt a vi­lágon, amerre kereskedtek vele. Viszont a Szovjetunió semmit sem tud adni Amerikának, ami itt ne volna bőviben. Búzát? A washingtoni kormány azt sem tudja mit csináljon a búza- és más gabonafelesleggel. Kőolaj ? Amerikának erre nincs szüksé­ge. A fát olcsóbban kapja Ka­nadából, saját hatalmas erdeit nem is tekintve. A stratégiai cikkek korlátozásának megszüntetését is kívánja Moszkva. Ez is érde­kes kérdés. Anglia, például, bár­mit szállít a Szovjetuniónak, ha megfizeti. Ezzel szemben az a helyzet, hogy az angol-szovjet á­­rucsereforgalom Anglia múlt é­­vi külkereskedelmének alig egy százalékát teszi ki. Nyugatné­metországban ugyanez a helyzet. Franciaország és Olaszország szintén jelentéktelen tételben ad el a Szovjetuniónak. Moszkva egyszerűen nem tud fizetni. A- merikának, vagy Angliának a kis Hollandia sokkal jobb piac, mint az orosz. A gazdasági jósok szerint minden hónapban javul a helyzet Amerikában. A terme­lés, az üzleti forgalom szakadat­lanul emelkedik. A nyáron kissé lelassul minden, de őszre teljes lesz a rákapcsolás. Ha a jósok­nak hinni lehet, 1960 a legna­gyobb gazdasági évek közé szá­rait majd. Az ipar általában nagy beru­házásokat eszközöl. Az emberek többet költenek autóra és más tartós árucikkek­re. Az állami és községi közigaz­gatás is többet költ mostantól kezdve, mint költött valaha is. A költekezés központjában az út­építések lesznek. A kongresszus mostani han­gulatát nézve, a másfél százalé­kos “gas”-adót nem szavazzák meg. A postai tarifát sem eme­lik. Ezzel szemben keményen megadóztatják a biztositó vál­lalatokat. Pénzkölcsönhöz egyre nehe­zebben lehet jutni, ami a kor­mány politikája. Ezzel a politi­kával — mondják kormánykö­rökben — meg lehet akadályoz­ni az inflációt, a pénzhígulást. VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz’ Ez az elnevezése az ameri­kai űrrakéta-munkának, ami lázasan folyik az uj költségve­tésbe felvett óriási tételek se­gítségével. Az “Operation Mer­cury” az első élő földi ember­nek a világűrbe kilövését és on­nan visszahozását tűzte ki fel­adatául s már ebben az évben megkezdődik a szisztematikus kiválogatása annak, vagy azoknak az önként jelentkező személyeknek, akik közül egy az “első világür-repülő” titu­lust fogja kapni. Hogy meny­nyiben fog az Amerikának si­kerülni és meg tud-e előzni minket e titulus megszerzésé­ben a Szovjet, azt még nehéz volna megjósolni. A világür­­löveg élő emberének egyete­met végzett, a hadsereg pró­­barepülő-iskolájából kikerült, minden tekintetben egészsé­ges, hibátlan, meghatározott Hollywoodban, a Columbia Pictures műtermeiben ez év ta­vaszán kezdődnek meg Char­les Vidor, a magyarszármazá­­su filmrendező és William Götz irányításával a Liszt Fe­renc élettörténetéből vett nagy­szabású film felvételei. A film többmillió dollár költséggel készül. A felvételek egy részét Liszt Ferenc szülőhelyén, Do­­borjában készítik, amely most Ausztriához tartozik, mig a többi felvételeket lehetőleg élethűen a stúdióban állítjuk elő. A filmben nemcsak Liszt­­szerzemények képezik a zenei háttért, de nagy kortársai és barátai, Chopin, Schumann és Wagner alkotásait is elő­adják. . Liszt Ferencet Jorge Bólét hires cubai zongoramü­magasságnál és súlynál nem nagyobb személynek kell lenni s kiválasztását szakemberek a legnagyobb körű ltekintéssel végzik. A Szovjet egy rakétát akart lőni a holdba,' de 5,000 mér­földdel eltévesztették a cél­pontot, a rakétát a nap vonzó­ereje ragadta magához és való­színűleg időtlen-időkig a nap körül fog keripgeni, mint an­nak mesterséges bolygója. A Szovjetnek ez a félsikere sem­miféle izgalmat nem keltett. Amerikai tudósaink kijelentet­ték, hogy a U.*S. ebben az év­ben 24 mübolygót fog kilőni a világűrbe, részint a holdba, ré­szint Marsba és Vénuszba és sok érdekes meglepetésre lehe­tünk elkészülve. Mélyen benne vagyunk ab­ban a korszakban, amit Jókai, Verne Gyula megjósoltak! vész fogja megszemélyesíte­ni. A magyar filmek között a “Szerelmi álmok” c. film fog­lalkozott Liszt Ferenccel, egy epizódot emelve ki a nagy ze­neszerző és zongoraművész éle­téből. Szép, sok tekintetben szerencsés és sikeres meglátá­­su film ez, de az amerikai mil­liókkal készülő uj Liszt-film bizonyára ennél is szebb, jobb és — számunkra, magyarok számára, bárhol is éljünk a nagyvilágon — szivünkhöz kö­zel férkőző hatalmas alkotás lesz. “PAULA 'NÉNI” szakács­­könyve és álmoskönyve kapha­tó lapunk könyvosztályán, 216 Somerset St., New Brunswick, N. J., vászonkötésben $3.75. Mikoján szerint vas­függöny nincs... csak az aknák robbannak... Egy négytagú magyar család január 6-án menekült Ausztriá­ba. A család egyik tagja, egy 18 éves leány aknára lépett. Az ak­narobbanás majdnem teljesen leszakította a lány jobb lábát. A család többi tagjának sikerült a súlyosan megsebesült lányt Ausztriába átvinni. A felsőőri kórházban az orvosok a lány é­­letét megmentették. A lány neve Sárkány Klára és Szombathely­ről való. Az uj év első hetében menekült Ausztriába a vasfüg­gönyön keresztül. A kubai diktátor milliói... Batista, Cuba megszökött diktátora, aki eredetileg maga is “szabadságharcos” volt, rö­vid 6 és fél év alatt milliók szá­zait (dollárokban) harácsolta össze. Külföldi letétekben, flo­ridai ingatlanokban, készpénz­ben mintegy 200,000 dollárt si­került magának megtartania, de Havanában, elnöki palotá­jában eldugva további millió­kat találnak Castro emberei. Újabb kutatások során most két kazettát találtak, melyek­ben több mint 3 millió dollár készpénz volt. A kubai kor­mány, mint “lopott holmit” le­foglalta Batista ittfelejtett mil­lióit, melyeket a szökés zűrza­varában nem vett magához. Cuba kormánya a külföldi ban­kokban elhelyezett mintegy 150 milliót is visszaköveteli azon a címen, hogy a pénzt a diktátor az államkasszából lop­ta el. Ötezer röplap ment szét és hívja New Brunswick, Perth Amboy és a környező Észak- Jersey-i városok magyarságát arra a nagyvonalú, műsoros Irodalmi Estre, amit New Brunswick város hivatalos ve­zető embereinek fővédnöksége és az' Amerikai Magyar Szö­vetség New Brunswick-i Osztá­lya védnöksége alatt rendez­nek Tollas Tibor szabadság­­harcos költő tiszteletére és bú­csúztatására a következő ma­gyar egyházak, illetve az azok megkérdezésével, a különböző kiküldöttekből alakult bizott­ság: a Szt. László R. K. Egy­ház, a Somerset Utcai Ma­gyar Református Egyház, a Szt. József Görögkatolikus Egyház, a Bayard St.-i Magyar Református Egyház és az Elsp Magyar Evangélikus Egyház, valamint az Amerikai Magyar Férfi Demokrata Kör, az Ame­rikai Magyar Női Demokrata Kör, a William Penn Egylet 19-R és 52-V osztályai, a Ma­gyar Amerikai Atléta Klub és annak Női Osztálya, az Am. Magyar Református Egyesület helybeli osztályai, a Szent György Szövetség 5 és 23 sz. osztályai, a Szűz Mária Egylet 2 sz. osztálya, a Katolikus Li­ga brunswicki osztálya, a Szt. Imre Herceg Egylet Női Osztá­lya, a Szt. Margit Egylet hely­beli osztálya és végül, de nem utolsó sorban a Magyar Sza­badságharcosok Kulturális és önsegélyző Egyesülete. Ez lsez Tollas Tibor utolsó 1950-óta az Egyesült Álla­mok 1.6 milliárd dollárnyi se­gítséget adott Jugoszláviának, melyből 200 millió dollár kato­nai segély volt. Tito Ameriká­tól 95 millió dollár értékű bú­zát, gyapotot és olajat kap, amiért részben dinárt fizet, 69.2 millió dollárt pedig 30 HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! előadó-estje Amerikában. Feb­ruár első napjaiban visszauta­zik Ausztriába, itteni országos körútja sikeres befejezésével. Utjának célja az volt, hogy a “Füveskert” címen ismert bör­­tönvers-gyüjteményt s a “Nem­zetőr” c. lapot minél szélesebb körben megismertesse nem­csak velünk, magyarokkal, de angolra és sok más nyelvre le­­forditottan más nemzetekkel is, hogy lássa, érezze, tudja meg mindenki: mi a kommu­nista elnyomatás és rabság igazi volta, mit jelent és mit jelenthet egy nép számára egy ilyen rémuralom. Milyen erőt képviselhet, irodalmi és min­den más téren mit jelent és mit eredményezhet a földalatti el­lenállás és milyen feladat vár a Nyugatra és a szabad vi­lágra a rabnépek felszabadítá­sa és a kommunista törekvések visszaszorítása szempontjából! Aki a Tollas Tiborék által létrehozott “Füveskert” c. ver­seskötetet elolvassa, megérti azonnal a költő amerikai utjá­nak célját és útja anyagi és er­kölcsi sikerének fontosságát. Ez vigyen minden jó magyart vasárnap este a Rutgers Egye­tem campusára, a Chapel-be, melynek ajtaja, kivilágított előcsarnoka már este fél 8 órától kezdve várja a vendége­ket, közelről és távolról jövő­ket, szépet, felemelőt, a nagy magyar közösséghez tartozás érzetét mindnyájunkban csak erősitő, szivbőlfakadó szava­kat hallani akarókat . . . éves kölcsön jeretében törleszt­het. Az Egyesült Államok kor­mánya elvben hozzájárult ah­hoz is, hogy 22.5 millió dollár újabb kölcsönt ad Jugoszlávi­ának műtrágya-gyár létesítésé­re, továbbá villamos erőmíitele­­pek. valamint más mezőgazda­­sági és közlekedési tervek meg­valósításához, Titóék közben Angliától is mintegy 3 millió font hitelt kértek és kaptak. Bebádogoznak minden ablakot Az életből csak ennyi fény maradt, Csillagos ég, tenyérnyi napsugár. Ezt vártuk nap-nap, homályos falak Üregéből esténként délután . . . S elvették ezt is, a tenyérnyi napot, Bebádogoztak minden ablakot. Tágult szemekkel kék tengerét látom Nápolynak s fénylő partjai felett Még vár a Vezúv, pipál és a tájon Barnára lesült boldog emberek Látjátok? Éjben élünk, mint vakok, Bebádogoztak minden ablakot. Tizen fekszünk egy fullasztó szűk lyukban, A szánk kapkodja be a levegőt, Mint partra vetett halak kopoltyuja Tátogunk némán — s érzed, nincs erőd Szívni az étel- s ürülék-szagot, Bebádogoztak minden ablakot. Az Alpeseknek fenyves-illatából, Mig csokrot küld a hüs nyugati szél És lelket öblít fenn a tiszta távol, S mosolygó hegyek hószaga kisér, Itt tegnap társam tüdőbajt kapott, Bebádogoztak minden ablakot. Csendet hasit a sétahajó kürtje. A falon sikló leánykacagás Nem visszhangzik már zengőn a fülünkbe S az ezer spiu nyár nem orgonáz. Süket a cellánk, minden hang halott, Bebádogoztak minden ablakot. Túl Barcelona kertjein szitálva Egy barna asszony meleg hangja bug És alkonyatba pendül a gitárja, Hol tnácolóktól tarka még az ut; S fülünkbe folynak az olfos napok . . . Bebádogoztak minden ablakot. Tapintanánk a bársonyos egekbe, Ujjunk hegyéből kiserken a vér. Mint koporsóba, be vagyunk szegezve, Csak daróz szúr, vagy poloska ha ér. Simogatnánk a sugaras napot S bebádogoztak minden ablakot. Londonban bál van, sima termén siklik A sok selyembe öltözött leány; Puha hajuknak hamvassága izzik Lágy bútoroknak tükrös hajlatán. Nyugat táncol—Tán végképp eladott?!— S bebádogoztak minden ablakot. Nyelvünket mosta friss tavasz zamatja. Most nyögve nyeljük nyirkos kortyait Az alvadt bűznek, hol minden falatra Émelygő gyomrod felfordulna itt. De lenyeljük e végső falatot, Bebádogoztak minden ablakot. Az éhségmarta testünket telt álom Lakatja jól — cs ínyenc ételek Izét kínálja Paris — szinte látom Hogy kúszik el a neonfény felett A Néma Rém—s nem lesz több hajnalod Bebádogoztak minden ablakot! A rádiók csak üvöltsék rekedten A szabadságot s az ember jogát. Itt érzi csak befalazott testem A milliókkal Moszkva ostorát. S Váctól Pekinging zúgják a rabok: —Ha nem vigyáztok, az egész világon Bebádogoznak minden ablakot!— TOLLAS TIBOR Film készül Liszt Ferenc életéről A vasárnapi Tollas-Est műsora: HIMNUSZ.............................................................Énekli a közönség MEGNYITÓ BESZÉD.........................................Haydu K. György az Am. Magy. Szöv. orsz. elnöke, a new brunswicki osztály nevében MŰSORVEZETŐ.....................................................Takács J. József városi ügyész ÜDVÖZLET ÉS A VÁROS ARANYKULCSÁNAK ÁTADÁSA Mayor Chester Paulus: New Brunswick polgármestere RÖVID RÉSZLETEK A “NEMZETŐRBŐL” .............................. felolvassa Nagy Károly szabadságharcos diák, aki rövid beszédet is intéz a költőhöz TOLLAS TIBOR BESZÉDE és költeményei (Dékány László színművész a “Füveskert”-ből ad elő költeményeket) ZONGORA-JÁTÉK .........................................................Gödry Júlia zongoraművésznő 10 PERC SZÜNET TOLLAS TIBORNAK amerikai útja során átadott vándor-zászló rudjába (amely zászlót az osztrák kormány a magyar határon fog felállítani emlékszeget ver be Haydu K. György TOLLAS TIBOR BESZÉDE és költeményei ÉNEKKARI SZÁMOK................................... (meghívott énekkar) ZÁRÓSZAVAK ........................................................... Kára Pét érné (Belépődíj nem lesz, de adományokat a “Füveskert” angolnyelvü kiadására, valamint a költő útiköltségére köszönettel fogad a Rendezőség) Amerikai segély Titonak

Next

/
Thumbnails
Contents