Szabad Sajtó, 1958 (52. évfolyam, 2-51. szám)

1958-05-01 / 18. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY VOL. 52. ÉVFOLYAM — NO. 18. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY Merged with “PASSAIC and VICINITY* THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES THURSDAY — 1958. MÁJUS 1 A csúcs-értekezlet MI TÖRTÉNT DOMINIKÁBAN? Gondolkozz. . . lehetősege egyre távolodik. Meglehet, hogy ebben az évben nem is kerül sor rá. Szovjet részről nagyon akar­ták a csúcs-értekezletet, amely­­nak két sztárja Eisenhower és Hruscsov lett volna. Washingtonban sohasem vol­tak meggyőződve arról, hogy Hruscsovval érdemes egy tálból cseresznyét enni, de az európai szövetségesek az értekezlet mel­lett foglaltak állást. Ma már a szövetségesek eme magatartásá­ban is változás történt. Moszkva, ugyanis, néhány nagy hibát követett el. Az egyik ezek közül éppen Hhruscsov magyarországi látogatása volt. A nyugati ember jóizlése ellen vétett a szovjet diktátor, amikor alig egy év múltán visszatért magyarországi véres tettei szín­helyére. Nem is szánom-bánalommal, hanem durva hányivetiséggel. Hruscsov Magyarországon nem könyvelt el sikert s a nyugati közvélemény alakulására pedig Moszkva szempontjából csak kár származott. A magyár for­radalom emléke még túlságosan friss az európai népek emléké­ben s a dölyfös hóhér megjele­nése csak felkavarta ezeket az emlékeket. Balul sült el az a szovjet vádaskodás is, hogy az északi sarkon keresztül hid­rogén bombát hordozó repülő­gépek veszélyeztetik a békét. A Szovjet mesterségesen fokozott ijedtségében nem osztoztak a Biztonsági Tanácsban helyet foglaló delegátusok, illetve ezek kormányai. Hruscsovék szé­gyenszemre takarodót fújtak. Az tuóbbi hónapok a szovjet melléfogások jegyében teltek el s ezek hatása nem maradt el Amerika nyugati szövetségesei­re. így történt aztán, hogy a csúcs-értekezletről egyre keve­sebb szó esik. Dollárt minden áron! Azzal szokták vádolni a buda­pesti kormányt, hogy nem riad vissza semmitől, ha dollár, vagy általában nemes valuta szerzé­séről van szó. Lám, ezeknek sincs igazuk. A brüsszeli világkiállításon IBUSz utazási iroda is van, de csak az 1938 előtt kivándorolt magyarok kaphatnak beutazási engedélyt. Akik az elmúlt hábo­rú alatt, vagy után hagyták el az országot, illetve később me­nekültek el, még látogatóba sem térhetnek haza. Annyira nem erős a rendszer, hogy ezek látogatását elviselje. Az igazat megvallva, a budar pesti kormány óvatossága szin­te felesleges. A vörös uralom miatt menekültek aligha akar­nának hazalátogatni, mégha tál­cán kínálnák is a vízumot * i. Március 15-e Budapesten Csak most látjuk, hogy már­cius 15-én mennyi óvatossági rendszabályt foganatosítottak a magyar fővárosban. Csak most tudjuk meg mennyire eiteráztak az oroszok és magyar' csatló­saik. A Sándor utcai rádió épü­letében szinte nevetséges mér­­tékban hózták az óvintézkedé­seket. Kurjcskov, szovjet diplo­matának álcázott MDV-tiszt személyesen irányította a “vé­delmi” intézkedéseket,. Úgyszól­ván naponta tárgyalt a- rádió vezetőségével s utána bejárta az egész épületet. Március 14-én az őrseget min­denütt megkétszerezték. Nem kövesebb, mint 150 állig felsze­relt ÁVO-s látta el “a belső vé­delmet.” A telefont senki sem használhatta magánügyi intézé­sére. A stúdióba senki sem lép­hetett be, a. legmegbízhatóbb műszakiakon kívül, akik előre elkészített' hangszalagokból su­gározták a műsort. Élő ember a mikrofonok elé nem« léphetett. A mikrofonok le is voltak takarva. Az egyenruhás ÁVO-sokon kívül sok volt az épületben az orosz és magyar polgári ellenőr is . . . HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! “PAULA NÉNI” szakács­­könyve és álmoskönyve kapha­tó lapunk könyvosztályán, 216 Somerset St., New Brunswick, N. J., vászonkötésben $3.75. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak, gará­zsok külső és belső átalakítását, va lamint konyhaszekrények készité* sét vállalja Fenyő József. Telefons CHarter 7-8484. Dominika a Karibi-tenger­ből kiemelkedő Haiti szigetén fekszik. Lakosainak száma 2,464,000. Fővárosa és egyben legnagyobb kikötője Ciuded Trujillo. Az éghajlat erősen csapadékos, szubtropikus. A lakosság közel 90 százaléka bennszülött, a mulatt keverék­hez tartozik. A föld gazdag ká­véban, dohányban és cukor­nádban. Az ország államformája köz­társaság. A köztársaság elnöke Trujillo. Dominika mégy hónappal a magyar felkelés leverése után, 1957 márciusában bejelentette az Egyesült Nemzetek Mené­­kültügyi Szerkezeténél, hogy hajlandó korlátozott számbán magyar menekültékét béför gadni. Elsősorban v;ás- és gép­ipari szakemberek, , geológu­sok, agronómusok és földműve­sek jelentkezzenek, Ä regisztrálás Az úgynevezett regisztrá­lást, . adataírtk felvételét a Do­minikai Köztársaság miniszter­tanácsának magyar származá­sú tagja, a Trujilló elnök leg­szűkebb köréhez tartozó Ko­vács tábornok végezte Bécs­­ben.. Közölte, hogy a jelentke­zéssel egyidejűiig munkaszer­ződést is kötnek, amelynek ér­telmében a mérnöki képesítés­sel rendelkezők havi 800 dol­láros fizetést ésTakást,á’műve­zetők havi 25Ö dollárt és lakást kapnak. A földműveseket 10 hold termékeny föld,, egy ház, szükséges gazdasági felszere­­léss várja, - tartózkodásuk első időszakában, hat hónapon ke­resztül fejenként és családta­gonként napi négy dollár állam segélyt vehetnek fel az elöljá­róságok illetékéé hivatalaiban. Tájékoztatásul Kövách tábor­nok még megjegyezte, hogy az élelmiszerek, ruházati cik­kek és ipari termékek ára a Dominikai Köztársaságban va­­lumivel alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban. A kiván­dorlóknak érkezésük után jo­guk van azonnal bankszámlát nyitni. A regisztrálással egybekö­tött kihallgatás rendkívül rö­vid és emberséges volt. A beu­tazási vízumot sem politikai, sem egészségügyi, sem egyéb más okból egyetlen jelentkező­től se mtagadták meg. Kovács tábornok a listára vett szemé­lyek valamennyi igazolványát, beleértve a zosztják hatóságok által kiállított ^zürke mene­kültlapot, az iratokhoz csatol­ta s ezzel mintegy jelképesen is a Dominikai Köztársaság pol­gáraivá avatta őket. “Korlátooztt számban” 1957 márciusában az osztrák területen tartózkodó magyar menekültek helyzete meglehe­tősen feszült volt, A világ ki­tette a “megtelt” táblát. Az Egyesült Államok már csak ve­gyészmérnököket és tudomá­nyos specialistákat keresett. A kanadai követség elutasította azokat, akiket az amerikaiak elutasítottak. Ausztrália eluta­sította a kanadai elűtasitotta­­kat. Németország a keleti zó­nából özönlő menekültáradatra hivatkozott, Svájc megtette a kötelességét és Anglia is meg­­' tette a kötelességét. Franciaor­szág könnyed eleganciával kö­zölte, hogy azokkal sem tud mit kezdeni, akiket eddig be­engedett, Az olfszók hallgat­tak. A svédek a józan ész nevé­ben és a lakáshelyzetre váló te­kintettel csukták be az ajtót. Már csak néhány délamerikai állam vett fel “korlátozott” számban” menekülteket.' Az embérek az osztrát láger szal­mazsákján eddig i new yorki forgatagba, Mont’eal utcáira, a bódeni tó parir V-t álmodták magukat. Mindezt most gyor­san kicserélték pálmákkal, kék éggel és ugyancsak kék tenger­rel. De a szám, mint már emlí­tettük, “korlátozott” volt. A ÁPRILISI EZÜST ESŐ I ,v....... í Szeles, fehérig délutánon, Mikor dalt hallasz messze, távól, A tiszta illatterhes- égből Hull a napfényes, könnyű zápor. Akáctömjén röpül a légben, A lomb merengő, szűz fehérség, Kis, ideges lányok kacagnak Veri az ördög a feleségét. Nyílt arccal isszuk az esőt fel, Agyunkba rózsaszínű láz kap, Vékony, ezüst esöfonálon Fehér angyalkák citeráznak. . Piros a síró égnek arca S a lágy eső vígan pörög le, Mint a fiatal, szelíd leányok Titkos szerelmit, enyhe könnye. Kosztolányi Dezső “New Jersey Nap” a brüsszeli világ­­kiállitáson A belgiumi Brüsszel-ben áp­rilis 17-én megnyílt a világki­állítás, melyre évek óta készül­tek a világ országai. A kiállí­táson az amerikai és a szovjet csarnok kelti a legnagyobb fel­tűnést és érdeklődést. A szovjet csarnok jóval nagyobb, mint az amerikai és sok nehézipari és mezőgazdasági gépet mutat­nak be az oroszok. Az ameri­kai csarnok. 13 millió dolláros befektetéssel inkább a minősé­gi és művészi hatásra törek­szik. .Szakértők véleménye szerint az amerikai csarnok gyönyörű, művészi szempont­ból messze fölötte áll az orosz­nak. Májűs 7^én a brüsszeli világ­­kiállításon <4New Jersey Nfip/f lesz. Gyönyörű színes filmet mutatnak be a .-kiállításon álla­munktól.; Á‘“This Js New Jer­sey” filmet a Ni J,„ Bell Tele­phone Co. készítetté és’ böcsáj­­totta rendelkezésre. : ; T' '____liL,,__i_ különböző követségekem Re­gisztráló irodákban, vallási szervezeteknél jólöltözött tiszt­viselők és hidegs^eníü Tolmá­csok faggatták a magyarokat, miért születtek, miért harcol­tak, miért Volt tüdőgyulladásuk kisiskolás korukban s miért maradt el egy csatakos éjsza­kán bátyjuk, férjük, vagy első szeretőjük a soproni táj der­mesztő sötétjében? Igen, a helyzet-feszült volt s már Becs. a roppant menekü­lés első szamaritánusa is ag­gódva nézett a küszöbön topo­gó tömegre. Ekkor jelentke­zett, mint 'szerehy mentőan­gyal, a Dominikai Köztársaság, amelyről kévéséé tudták, hogy lényegében a világ szégyene, hogy állapotai középkoraiak és hogy Trujillo ur az államveze­tést ott folytatja, ahol Caligula császár abbahagyta valamikor. A magyarok a pálmákra gondoltak, az igazi, főbérleti lakásra, a földre, amely gazda­gon terem cukornádat, kávét, dohányt és arra, hogy mint do­minikai állampolgárok, ké­sőbb majd szépen kivándorol­nak az Egyesült Államokba, amely Haiti szigetétől már csak egy nagyobbacska kakas­­(Folyt. a 2-ik oldalon) Átlag kevés ember méri fel annak fontosságát, hogy tulaj­donképen mit is jelent a be­széd. Mit is jelent az a kis hus­­darab a Szájban, mely elárul­ja, valóban kifejezi a gondola­tokat, érzéseket, miket talán sokan sokáig rejtegetnek a szív mélyében. Sajnos, a mai kort nyugod­tan lehet a “hamisság” korá­nak is, nemcsak a fejlődés és haladás korának. És végered­ményben mégis miaz, ami az életet irányítja? Vájjon a tech­nika?' Vagy a rémregények és felelőtlen lélekromboló írások összeirt halmaza? Egyet tel­jességgel meg lehet állapítani: a mai |cort a nyelv irányítja. Nem az a nyelv, mely népeket választ el egymástól és sokszor némaságra itél, mert nem érti egyik nép a másikét, hanem az a kis husdarab a szájban, mely mozog és szavakban juttatja kifejezésre a* rejtett és közölni kívánt gondolatokat. Vannak emberek, akik azért nem dobnák követ embertár­saikra, mert felifná őket a rendőr — de megdobálják őket olyan szavakkal, melyek mé­lyebb sebet tudnak ütni a szi­vén, mint á legélesebb kő a homlokon. Vannak emberek, akiknek valóságos életcéljuk, hogy mások becsületébe gázoljanak. Sportszerűen űzik rágalmazó művészetüket, tökéletes színé­szi képességgel. Vannak pál­­más, puhaszőnyeges szalo­nok, melyeknek .illatfelhős le­vegője csak úgy hemzseg a becsületsértésekről és rágalma­zásoktól. Zsurok, amelyek nem is zsurok, ha a szendvi­csek mellé fel nem szervíroz­nak egynéhány apróra vagdalt emberi becsületet. Egy hires iró szerint a leg­ártalmasabb vipera a világon a nyelv! (Nem hiába tapétázza ki Dante a pokol egyik limbu­sát emberi nyelvekkel!) A leg­mérgesebb kígyó • egész életé­ben nem okoz annyi szenve­dést és szerencsétlenséget, mint az emberi nyelv egy ne­gyedóra alatt. Mai nyelven azt is lehetne mondani, hogy az összemberi­­ség legnagyobb veszedelme nem is annyira az atombomba, mely pillanatok alatt szenve­dés nélkül végez az emberrel, hanem a nyelv! A nyelv, mely az élő-halottak millióinak szen­vedését csak még jobban teté­zi minden nappal. Vájjon van-e az emberiség történelmé­ben nagyobb szenvedés, mint mikor valakit egész életén át lelkileg gyötörnek felelőtlen, lelkivillanyszékbe való egyé­nek? Mikor időről-időre kímé­letlen és ördögi gonoszsággal egyének legboldogabb percei­ben befutnak a, rágalom futá­rai, a be csmérelés visszhang­jai, az egyént, a családot fertő­ző felelőtlen megbélyegzések. És vájjon mi, magyarok, hol állunk ezen a téren? Mi az, amit mi tenni akarunk? A ma­gyar nép természeténél fogva őszinte és hiszékeny. Mi mindig javítani, szeretnénk és akarunk mindenkijt. Ez eddig nagyon is jó volna. Csak éppen az a baj, hogy ugyanakkor elfelejtjük néha, hogy saját magunkat is javítani kellene., Azaz: vigyáz­ni a nyelvünkre! Most ne áz érdekeljen ben­nünket, hogy makik mit tesz­nek, hanem az, hogy a jini há­zunk tája hogyan iú áll. Csak pár kérdés: Miért kell saját érvényesülé­sünkért másokat bemocskolni? Miért kell egyeseket a leg­gyalázatosabban “eláztatni’* csak azért, mert nem egyezik meg véleménye az egyiknek a másikkal? Miért kell a múlt gyengéit állandóan szellőztetni, mintha ezzel házát mentenénk? Miért állának .egyesek állan­dóan lesbe, hogy csak a rosszat fogják el másolt életéből, hogy azt kellő időben,, Kéjelegve el­fecsegjék csak azért, hogy — bosszúból — mások éljete ne le­gyen boldogabb, mint az övé­ké, mely talán még levegőt áem érdemel meg? És igy folytathatnánk vé­ges-végig . . . Itt volna talán már az ideje annak, hogy minden magyar komolyan gondolkodjon, nyel­vét fékezze és mélyen a szivébe vésné ezt a pár szót: “Ne bántsd a magyart!” Mi már szenvedtünk mások­tól eleget, kiméljük legalább magunkat egy kicsit jobban. Őrizkedjünk a locsogó embe­rektől és még jobban a selyme­sen negédeskedő “szalon fe­hogy létesüljön egy Levegőtisz­taság Ellenőrző és Füst-mentesi­­tési Hivatal, amely valósággal pionir-munkát végzett már ed­dig is e téren, ami oly fontos a lakosság egészsége és jóléte szempontjából. Polgármesterünk nőh, három fiúgyermek atyja. A St. Mary’s r.k. egyház tagjai, a Barclay St. 426 szám alatt lakik családjával. Perth Amboyban született, e­­gész életében itt élt városunk­ban. A Renouard Training School of Mortuary Science te­­metkezői isóolát végezte New Yorkban s 1931-ben lett a James J. Flynn and Son temet­kezési cég tagja, amelynek most öze tője. Társadalmi és fraternáhs téren közismert és számos jótékony, társadalmi és veterán egyesület, tiszteletbeli tagja. Sok-sok városi hivatal sok-sok fizetésnélküli tisztvi­selője tesz tanúbizonyságot (Folyt, a 3-ik oldalon) JAMES J. FLYNN, Jr. ERNEST M. MUSKA DONALE F. OLSEN tödiket, Doniad F. Olsen-t pedig a magyarszármazásu szavazó­polgároknak azért is ajánljuk a figyelmébe és pártfogásába, mert hiszen közvetlen kapcsol­tak fűzik őt hozzánk: felesége magyar asszony, leánynevén sz. Nagy Eleonora. Kell-e ennél jobb ajánlólevél a magyarok­hoz? Mint ahogy kell-e külön “ajánlólevél” Mihalkó P. Ist­ván magyar testvérünknek, a Szent Mihály g.k. egyházközség hosszú évek óta egyik nagyszerű világi vezetőemberének, a Szent György Szövetség központi pénztárosának, valamennyiünk igazi barátjának? .... Beszéljükn talán közvetlenül csak őróluk, a személyükről . . . magukról a jeöltekről: Mayor James J. Flynn, Jr., az elmúlt 8 évi polgármesteri működését terjesztheti Perth Amboy népe elé, az ő gazdasá­gos, takarékos, teljesítmények­ben dús nagyszerű ‘rekordját” s ezzel visszaválasztása máris biztosítva van . . . Mint a De­partment of Public Affairs vá­rosi ügyosztály feje, példát ál­lított arar, hogyan kell a város ügyeit tökéletesen vezetni az e­­gész város népének érdekei sze­rint. Vezetése alatt a közép- és alacsony-bérű lakásokkal ellátás kibővült, a rozoga házakat le­bontották s a városrendészet és fejlesztés előre haladt. Elől járt a polgármesterünk abban is, A “Jó Kormányzat Folytatása” Perth Amboy ban A május 13-i városi választá­son Perth Amboy ban, a szavazó­lapon a “C” vonalon vannak a “Jó Kormányzat Folytatása” nevű lista jelöltjei. Az újravá­lasztásra jelölt Mayer James J. Flynn, Jr. polgármesterrel az élen további négy évi terminus­ra vannak jelölve ismét Dr. Ri­chard M. Budnicki, Mihalkó P. István és Ernest M. Muska vá­rosi tanácsosok, a lista ötödik commissioner-jelöltje pedig Do­nald J. Olsen, egy biztosítási és ingatlanforgalmi cég elnöke. Amint már elmondottuk, ezek a jelöltek kipróbált, megbízható emberek minden téren s amikor rájuk adjuk szavaztunkat, nem kell arra gondolnunk, vájjon megérdemlik-e, vájjon nem él­nek-e vissza bizalmunkkal, váj­jon jól választunk-e . . . ? Né­gyüket, a négy városatyát is­merjük már hosszú évek óta, mint bevált Commissioner-eket, igaz, őszinte barátainkat. Az ö­DR. RICHARD M. BUDNICKI STEPHEN P. MIHALKO

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents