Szabad Sajtó, 1957 (51. évfolyam, 1-45. szám)

1957-01-10 / 2. szám

\ 1957. JANUÁR 10. FREE PRESS HUNGARIAN WEEKLY Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday by LÁSZLÓ I. DIENES Editor and Publisher — Szerkesztő és kiadó Szerkesztőség és kiadóhivatal — Editorial and Publishing Office: 82-84 PRESIDENT ST. (Apt. 10) PASSAIC, N. J. EUGENE MARKOS Managing Editor MARKOS JENŐ ügyvezető szerkesztő Subscription rates: For one year $3.00 — Single copy 10 cents Előfizetési ára egy évre $3.00 — Egyes szám ára 10c Entered as second class mail matter on October 22, 1908 at the Post Office in Passaic, N. J. under the Act of March 3, 1879. WE ARE GUIDED BY THE PRINCIPLES EXPRESSED IN “THE AMERICAN’S CREED” “I believe in the United States of America as a Govern­ment of the people, by the people, for the people, whose just powers are derived from the consent of the governed; a democracy in a republic; a sovereign nation of many sove­reign states; a perfect union, one and inseparable, established upon the principles of freedom, equality, 'justice and hu/man­­ity, for which American patriots sacrificed their lives and fortunes" “/ therefore believe it is my duty to my country to love it, to support its Constitution, to obey its laws, to respect its flag, and to defend it against all enemies." meg benne a szobában járkálás közben, amig végül dühbe gurul és bedobja a mosógépbe . . . A kis Betty a papájával az állatkertben sétált s egyszer csak megkédezte: — Apuka, miért van a zsiráf­nak olyan hosszú nyaka?< — Azért, leányom — magya­rázza a papa — mert amit iszik, az jobban esik neki, ha jó soká­ig megy végig a torkán . . . — Apuka! — szólal meg rö­vid tűnődés után ismét a leány* ka­­. ' — Nos?-— Ugy-e, te is szeretnéd, ha ilyen zsiráf-nyakad lenne, ami­kor a bort iszod .. . . ? Kedves Szerkesztő Uram: . . . hallomásból tudom, hogy Szerkesztő uramat is elérte egy távirat Ausztriából . . . Testvér­­húga szerencsésen átjutott a ha­táron, éppen Szilveszter éjsza­káján, amikor legtöbb ember gondféledten mulatozott . . . Nos, fő hogy most már bizton­ságban van a leányka s remél­jük, nemsokára itt lesz Ameri­kában, Szerkesztő uramék ott­honában! . . . A szilveszteri mulatozásokról jut eszembe, — hiszen annyi minden történt, mióta utoljára Írtam e helyen — hogy az egyik mulatságon majdnem verekedés •történt, ment egy nagylegény kedvezőtlenül nyilatkozott a M agyar otthon agyar konyha érsekeit árak Indian Creek Lodge 6981 INDIAN CREEK DRIVE MIAMI BEACH 41, FLORIDA Tel. UN 6-9126 2 perc a tengerhez és üzletekhez— Bus-megálló mellett magyar menekültekről . . . Ma­napság, amikor a magyar név ol ytiszteletben áll a világ tisz­tességesen gondolkodó milliói előtt és amikor itt ezrével kö­szönthetjük a Camp Kilmérbe érkezve azokat, akik ezt a tisz­teletet és becsületet kivívták . . . manapság nemcsak merészség, de jóadag ostobaság is kell ah­hoz, hogy valaki tiszteletlenül nyilatkozzék a magyarokról! Hogy ki volt az illető, azt nekem nem merték megmondani, mert szavamra mondom, kiírtam vol­na ide a nevét . . . (Ennyit erről és ne többet!) Bölcselkedö beszélgetést foly­tat két atyafi a báré mellett. Azt-mondja az egyik: — Az ember egy csodálatos teremtmény . . . Megtanult, pél­dául, úgy repülni, mint a ma­dár . . . — Igen — vágja rá a másik — de azt még nem tanulta meg, hogy úgy üljön a telefondróton, mint a madár . . .! Szilveszter éjszakáján, a gondfeledt ivás és mulatozás he­vében valaki az egyik báré mel­lett azt mondta nagy bölcsen, a tizenkettedik pohárka után: — Ha nem volna házasság, a férjek és feeslégek idegenekkel kellene veszekedjenek . . . egy nagyreményű kisfiú igy szól a mamájához: — Mama, ha nem adsz rögtön egy darab süteményt, kimegyek és — meghatom magamat . . .! Egy férjuram büszkélkedik a feleségére: — Az én feleségem pontos szisztémával végzi a, házimun­kákat .... — Megértem, de magyaráz­nád meg, mit keres akkor ez a nagy kosár szennyes ruha a nappali szoba közepében? —­­kérdi a látogató. — Ez az ő nagy mosási szisz­témája . . . Addig-uddig botlik Camp Kilmer-beli menekült magyar testvéreink figyelmébe! Lapunkból minden héten 1,000 extra példányt nyoma­tunk s azt a Camp Kilmer-ben menekült mágyar szabadság­­harcos testvéreink között osztatjuk szét, attól a naptól kezdve, ahogy az első transzport beérkezett. Azóta sokan már letelepedtek Amerika valamelyik részében, munkába áll­tak s, uj életet kezdtek ... A magukkal vitt lap-példány alak­ján pedig néhányan már meg is rendelték lapunkat. Elhatároztuk, hogy az első félévre nem számítunk elő­fizetési dijat lapunkért menekült magyar testvéreinknek. Közülük bárki, aki járatni szeretné lapunkat, ingyen, mutat­ványba kapja lapunkat egy FÉL ÉVEN ÁT. Ha megkedveli, majd előfizethet rá, ha nem, abbahagyhatja járatását. Min­den kötelezettség nélkül kérheti tehát lapunkat, mihelyt elhagyja a tábort és uj lakhelye pontos címét tudja. Mind­össze az alanti szelvényt kell kitöltenie s beküldenie lapunk­hoz. Bármilyen útbaigazítást szívesen, készséggel és termé­szetesen teljesen díjtalanul megadunk uj-Amerikág magyar honfitársainknak, bizalommal fordulhatnak hozzánk. ----------Vágja ki s küldje be szerkesztőségiinkhez! —---------T Kérem a lapot, mint menekültnek, félévig díjtalanul kül­deni szíveskedjenek az alábbi címre: NÉV..........................................................■ ........................ UTCA, HÁZSZÁM ............................................................. VÁROS (község) ...................................ÁLLAM .............. Egy bácsi megszólít egy is-: mer ős fiúcskát: — Ejnye, de megnőttél tavaly' óta, fiacskám! — Bizony, tavaly csak a mel­lemig értem magamat! Egy öreg-diák a múltról el­mélkedve meséli: , — Amikor a harmadik osz­tályba jártam, feleségül akar­­tavi venni a tanitónéhit. . . per­sze, ez lehetetlen volt . . . — A korlcülönbség miatt; ugye? — Igen! . . . ő húszéves volt', én pedig harmincegy . . . Gyermekek beszélgetnek: — Képzeld, a mamám egész éjszaka sirt , . . Tegnap kivetet­te egyik fogát . . . — És azért sirt? Az én ma­mám minden este kiveszi az összes fogait és mégsem sir azért soha . . .! Magyar lapok indulnak, ma­gyar lapok szűnnek meg gyors egymásutánban . . . Kezd egé­­szen pezsgő magyar élet kiala­kulni ismét nagy Amerikában! Persze, a lapinditóknak mindig az az érvük, hogy a régiek nem megfelelőek . . . újat kell csinál­ni .. . Amilyen'még nincs, vagy pláne: amilyen még nem volt! A két-három tucat amerikai ma­gyar újság között vari olyan is, amelyiknek a jelszava ez, “MÁS MINT Á TÖBBI!" ... A leg­több azonban hosszú évtizedes múltra néz vissza, tapasztala­tokban gazdag múltra, amelyek alapján a lehetőségek határvo­nalai -már régen kirajzolódtak... Aki máskép akarja kezdeni, vagy folytatni, elöbb-utobb sa­ját kárán tanulja meg, hogy NEM LEHET MÁSKÉP! Azok, akik pusztán csuk ÜZLETNEK tekintik a magyar lapkiadást Amerikában, éppen úgy bele­buknak, mint ajak pusztán csak MAGYAR szempontokat kivan­nak követni, az üzleti rész mel­lőzésével . . .! Más baj nem történt. Tisztelettel: MRS. KOTKODÁCS ESTE van nálunk a lapzárta. A szerdán beérkezett híreket közleményeket már csak a következő heti számban hozhatjuk. Keretes hirdeté­seket szerda estig telefonon------------P É N Z-----------­MAGYARORSZÁGRA jutányos ráta mellett Légipostán, v. kábelileg. Teljes jótállással Gramercy Shipping Co. 744 Bröad SY. Newark, N. J. Lie. and Bonded, t/ State Bank. Com. BAUM’S Bútorüzletében mindenféle berendezési tárgyak, szoba- és konyha-bútorok a leg­alacsonyabb árban kaphatók — részletfizetésre isi 172 MARKET STREET Passaic, N. J. Tsl. PR 3-2584 AZ AMERIKAI KAPITALIZMUS Elismert tény, hogy Amerika anyagi alapjai a tőkés magán­­gazdaság elvén épültek fel. De sokan helytelen kövétkeztetése­­ket fűznek ehez a tényhez. A kommunisták például azt állít­ják, hogy a magánkapitalizmüs a kizsákmányolással ; egyértel­mű, hogy az amerikai közgaz­daságot a Wall Street íiralja, stb. De sok más országban sem kedvelik azt a kapitalizmust, a­­mit ez a szó á tizenkilencedik században jelentett. Az a kapi­talizmus tényleg a munkások kizsákmányolásával járt együtt és általános gazdásági bizonyta­lanság lett a következménye. A visszamaradt világrészekben a kapitalizmus a gyarmatosítást is jelentette. Az a kapitalizmus tényleg kevesek javát szolgálta, milliók kárára. De fel kell világositanuk a kül­földet arról, hogy a, modern a­­merikai rendszernek valami egé­szen más a lényege. Igaz, hogy közgazdaságunk rugói á ma­gánvállalkozás, az egyházi kez­deményezés, az egyéni befekte­tés és kockázat vállalás. De nem igaz, hogy a milliók erőfeszítése csak kevesek javát szolgálja. A gazdasági siker ennek épen az ellenkezőjétől függ. Attól, hogji termelő erőink emelni tudják-e állandóan a milliók életszínvona­lát. Ez a dinamikus szabad vál­lalkozói szellem alig emlékeztet többé a régimódi kapitalista doktrínára. Alaptalan az az állítás is, hogy a nagyvállalkozók, vagy bármi­lyen más csoport uralkodnék korlátlanul az Egyesült Álla­mokban. Nálunk tulvalevőleg demokratikus a kormányforma, választott törvényhozói, végre­hajtói és birói hatalommal. Az amerikai nép megválasztott képviselői szabályozzák és ellen­őrzik az üzleti vállalkozásokat is és pedig gyakran igen szigo­rúan. Sokszor azzal is gyanúsítanak bennünket, hogy gyengébb nem­zetek kiaknázása céljából, gyar­matosításra törekszünk. Ennek is épen az ellenkezője igaz. Kül­földi befektetéseink sohasem célozták azt, hogy gyarmatokat harácsoljunk. Mint a Fülöp Szigetekkel szemben követett politikánk is igazolja, olyan te­rületeket, amelyeket joggal be­kebelezhettünk volna, őszintén igyekeztünk önállóságra nevelni és mihelyt lehetségessé vált, a­­zoknak függetlenséget biztosíta­ni. A háború következtében megszállt országokat, mint Né­metországot és Japánt, ismét lá­bukra állítottuk, úgy közgazda­ságilag, mint politikai tekintet­ben. Más nemzetek az egész vi­lágon, anyagi és erkölcsi segít­séget élveznek tőlünk, ugyan­ilyen célok érdekében. De a legnagyobb különbség a régi kapitalista felfogás és az amerikai rendszer között az, hogy ebnek hasznát nem a kevés kiválasztott, hanem sokmilliós tömegek élvezik. Rengeteg bi­zonyítékunk van ennek az iga­zolására. A nemzeti jövedelem szélesebb alapokon és egyenle­tesebben oszlik meg ma, mint valaha. Több mint háromne­gyed részét a munkásság kapja kézhez, mert fizetésekben, mun­kabérekben, társadalmi biztosí­tási illetékekben, stb., kerül ki­fizetésre. A nemzeti jövedelem egy nyolcadrészét a földbirtoko­sok, az önálló vállalkozók, keres­kedők és diplomás emberek él­vezik és csak a megmaradt egy nyolcadrészt fizetik ki kamatok, Az orvosi tudomány elismeri a méhfullánk mérgének hatását rheumatikus esetekben. A “MUSCULAÍD” egyedüli olyan bedörzsölő módszer, mely méh­­fullánkmérget tartalmaz. Fájda­lom ’nélkül enyhitőleg hat. Rheu­ma, Arthritis, Viszketegség, Csipő és Derékfájás, Visszértágulás, Görcs, Hülés, stb. eseteiben. NE SZENVEDJEN. Kérjen Ingyenes bővebb értesítést. Cim. JOHN TÓTH, 1143 Hitleréit Road, South Bend 17, Indiana. osztalékok és házbér fejében. Ez azt jelenti; hogy Amerika termelésének oroszlánrésze a ' nemzet munkásainak gazdasági jólété szolgálja. Ezért van az, hogy az amerikai munkás ma háromszor annyi árut vásárolhat béréből, mint' 190Ö-ban tehette. Az életszínvonal felemelésén kivül, a kollektív szerződések egyéb feltételei is haladást hoz­tak. Az amerikai gazdasági é­­letben ma már szilárdan meg­alapozott tétel az, hogy a szak­­szervezetekhez mihdenki szaba­don csatlakozhatik és a vállal­kozókkal ezek utján kereshet megegyezést. A szabad, és fele­lős szakszervezetek a szabad és felelős “kapitalistákkal” váll­vetve dolgzonak a kölcsönös megértés és béke szellemében. A szabad vállalkozási rend­szerben a munkásság az egyen­jogú társ szerepét vívta ki ma­gának. A nyereségben való ré­szesedés és egyéni részvényvá­sárlások segitségéyel, a munká­sok milliói vállaltak érdekeltsé­get az amerikai iparban, -ami­nek' csak természetes következ­ményé az, hogy a mai amerikai munkás emberi méltósága és a­­nyagi biztonsága, szilárdan megalápozódott. Megírhatjuk vagy megmond­hatjuk külföldi bírálóinknak,’ hogy a mai amerikai kapitaliz­mus nem is hasonlít a 19-ik szá­zadbeli őséhez; ami azonban nem azt jelenti, hogy a mi rend­szerünket másokra akarjuk e­­rőszakolni. Minden más nemzet elfogulatlanul Ítélje meg a mi viszonyainkat és azután alkossa meg a maga- véleményét arról, hogy mi a kívánatosabb. DALOLJUNK... (Éveken át közöltünk lapunk­ban minden héten 2-3 magyar nóta-szöveget, anélkül, hogy is­mételtünk volna egyet is. Ami­kor aztán már azt hittük, hogy kifogytunk belőle, abbahagytuk a nótaszövegek közlését. Az utóbbi időben azonban ánnvi sok, általunk még nem közölt magyar nóta-szövegrej bukkan­tunk, hogy “Daloljunk” c. heti rovatunkat felújítjuk. Olvasó­ink közül, aki tud jó magyar nó­taszövegeket, amiket mi még, nem közöltünk és leírva beküldi nekünk, készséggel közölni fog­juk azokat is. — Szerk.) CSÁRDÁSOK Szomorufüz ága . . . Szomorú fűz ága Hajlik a virágra, Fáj a szivem érted, Falu szép leánya . . . Fáj a szivem érted, De te azt nem bánod, Van tenéked nálam Gyönyörűbb virágod . . . SÍI# $ 5 * *" Jaj, ha e kis lánynak az jutna eszébe, Hogy id’adna nékem a szivét cserébe. (Jaj. de jól is járna, megtoldanám sokkal, Ezer öleléssel s ezerannyi csókkal . . .) Madár az ágon Madár az ágon, Virág a fákon, Kap a legény a hamis leányon . Virág a mézet, Szikla az ércet, Nem őr zené úgy, mint én téged . Ha. nyű a rózsa, Ne ha jié a szóra, Jer az ölembe forró csókra . . . Remegve érzem Te léssz énnékem., Halálom, avagy üdvösségem . . HUNGÁRIA FÉNYKÉP-ALBUM, Gyönyörű Budapestéi és Magyarország-i fényképfelvételek reprodukciói. — 77 kép, angol és magyar 'szöveggel. Szép magyar ajándék bárkinek ÁRA $3.00 Foreign Book Shop 216 Somerset St. New Brunswick ★ ★★★★★★★★★ ★ ★ * Eljövendő * A 'At * Esztendők * ★ ★★★★★★★★★ A Public Service bizik New Jersey jövőjében, olyannyira, hogy mostan­iéi kezdve 1965-ig valószínűleg több, mini egy billió dollárt kell majd be­fektetnünk, hogy az előrelátható vil­lany- és gáz-szükségletnek eleget tudjunk majd tenni. Például máris számítunk arra, hogy villamos üzemeink terhelése 1965-ben kb. négy millió kilowatt lesz, ami duplája az 1955-ös terhe­lésnek. Azon fogyasztóink száma, akik házaikat gázzal fütik, 1950 óta 270 százalékkal emelkedett. Mindez azt bizonyítja, hogy New Jersey fejlődik és a Public Service együtt fejlődik ezzel a nagy állam­mal. A lüktető ipari fejlődés mellett a külvárosok ujraépülése is fokozó­dik, ami New Jersey különböző he­lyein észlelhető és különösen New­ark on szembetűnő, ahol a lakó terü­letek egészséges népesség szaporo­dása még egyre tart. Az eljövendő évek végtelenül biz­tatóak New Jersey s a Public Service számára. Mi teljes mértékben részt akarunk venni ennek beteljesülésé­ben. PUBLIC (S)SERVICE ■1 ---------- ■ ■' > H kávEKAKAanA,nylonimrisimyä " H V/IBtIItÍC iI I Ej SZÖVET, VÁSZONTIPŐRÁDia KERÉKPÁR, ^ -* M CIGARETTA ÉS EGYÉB CIKKEKNEK A BUDAPESTI RAKTÁRBÓL VALÓ LESZÁLL! TÁ' * PJI SÁRA FELVESZÜNK ÉS 24 ÓRÁN BELÜL TOVÁBBÍTUNK MEGRENDELÉSEKET. JJ i bevezifirm a GYÓGYSZERED ÁRUSÍTÁSÁT f$ §§ W AMELYEKET ANGOL ÉS SVÁJCI GYOGYSZERHÁZAK LÉGIPOSTÁN TOVÁBBÍTANAK. H |«í KIZÁRÓLAG RUHANEMŰT TARTALMAZÓ „ EJ postacsomagok , _ B/MMlB ^BTffZWrBZ Ed S3 VAMMEHTESITESERE SZÓLÓ ALÓ w/B/fMsß&UMtn lä hri CÉGÜNKNÉL KAPHATÓK. ^ M »* ^ÁRJEGYZÉKE T < TUDN/V/7LÓKAT K/uéKATfí/7 KÜLDÖM -< £ I U. S. RELIEF PARCEL SERVICE inc. = PHONl: LEMGH5-3535 3/5 [AST V/H YORKUL /V K “

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents