Szabad Sajtó, 1957 (51. évfolyam, 1-45. szám)

1957-10-17 / 42. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” I» OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC VOL. 51. ÉVFOLYAM — NO. 42. SZÁM. . PASSAIC, NEW JERSEY Merged with “PASSAIC and VICINiTY” J THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES THURSDAY— 1957. OKTÓBER 17. 1 "■ l ■■ ■ ■■■". 1 'i.. -■■■ "■■...-»■■mj..'., ■ ■" .oea A Nagy Ugar Ady évfordulóra készülődünk, legalább lélekben s akarva-aka­­ratlan az Ér nagy harcosára gondolunk, ő az Értől az Óceá­nig mérte fel a lehetőségeket, a magyar szellem térfoglaló ere­jét. Nem tudta, nem tudhatta, hogy az a Mohács, amit ő oly sziláján kért, elkövetkezett s ne­künk magyaroknak most az óce­án másik felén is neki kell gyür­­kőznünk. Elnvütt, vert hadak gyanánt szétszóródva, de mégis vállvetve, ha lehetne . . . Nem lehet. Talán sokan ismerik azt az Ady-verset, amelyikben a költő elmondja, hogy táguló szivvel indul neki a nagy mezőnek. Va­lami nagyot szeretne tenni, amolyan magyarosat. “A rég­múlt, virágok” illata száll feléje, de aztán a tenni akaró embert és magyart vad indák gyűrűzik kö­rül s lehúzzák a sárba. “A moha, a gaz alatt befed” — jajdul fel a költő. A magyar ugaron minden akaratnak meg kell törnie, min­den szépségnek el kell múlnia, mert igy rendeltetett . . . Adyval álmodunk és az emig­­rációs ugarra gondounk. Mert a politikusoknak sikerült meg­valósítani Amerika földjén is a magyar ugart, ahol hire-hamva sincs a régmúlt, virágok illatá­nak, de annál több a sár, a szenny. És vannak az indák, a csörtetők, a markotányosok, akiknek mindegy, hogy milyen a harci helyzet, öblös kanaluk­kal először ők merítenek bele a húsos fazékba. Ne értsen félre bennünket senki, mert nem irigykedünk. Sőt! Mindig csak a jót szeretnék fel­tételezni. A bizalmat szeretnők előlegezni. Mert a jó ügy mellé szívesen szegődünk, az óperen­­cián innen és túl. Hiszen mindannyian egyet akarunk. Azt, hogy Magyaror­szág szabad legyen. Azt, hogy a nép maga válassza meg azt az állam- és kormányformát, a­­mit akar. S ebben, a maga elhatározásából berendezett or­szágban a magyar nép legyen boldog. Bizonyosan az alakulófélben levő Magyar Nemzeti Képvise­let minden tagja is ezt akarja. S mégis félünk, hogy a bizalmat nem előlegezhetjük. Nem azért, mintha túl igényesek volnánk. Pontosan tudjuk, hogy az emig­rációban nem lehet kiválasztani olyan tiz, vagy húsz embert, akik — az óperencián innen és túl — mindenki tetszését meg­nyerjék. Mi nem is ilyen szép fiuk és báj lányok tömörülését tartottuk lelkiszemeink előtt. Hanem azt csupán, hogy a legjobb kopo­nyák kerüljenek össze. Akiknek szellemi magasrendűsége nem a politikai pártok kockajátéká­ban, hanem eget-földet ostromló erőben nyilvánul meg. Adakozzunk a Vörös Tollas célra! A Magyar Nemzeti Bizottmány kimúlt és sok könnycsep nem hullt érte. Miközben a benne résztvevők egyénileg elkövettek mindent) a jó ügy érdekében, mint együttes igen szánalmas képet nyújtott. Sohasem tudták a kor köve­telményei szerint megreformál­ni. Varga Béla felütött egy ka­rót valahol a new yorki 72-ik utcában s azt mondta: “Aki ne­kem tapsol, az jó ember, a többi a magyar egység ellen van . . . ! A politikai ketrecet sohasem próbálta kitágítani, hanem a “magyar egység látszatának” megőrzése végett a bennlevöket csittitgatta s ebben merült ki energiáj a. A magyar emigráció mindvé­gig heves ellenzékben volt, az amerikai magyarság csendes kö­zönnyel szemlélte a bizottmányi holtvágányt, de kétségtelen, hogy a világon szétszóródott magyar tömegek az utóbbi idő­ben valamelyes mértékben már felolvadtak a Magyar Nemzeti Bizottmánnyal szemben. A Magyar Nemzetí Képviselet nem kap olyan heves ellenzéket az emigrápiós berkekben, mint amilyent a Bizottmány kapott, de gyilkos közönyből annál töb­bet. S ezen nem lehet segíteni. Az alakulás teljesen magán viseli a klikk ismérveit. Az ala­kulók először is “alkotmányt” hoztak. Ennek a lényege az, hogy: “Márpedig rajtunk kívül ide nem bújik be senki.” Aztán megkezdődött a kocká­­zás. Egyforma arányban képvi­selteti magát a négy “elismert” párt, éspedig a kisgazda-, a pa­raszt-, a szociáldemokrata- és a keresztény-párt. A Bizottmány­ból egyedül Varga Béla vonul be, mint a parlament elnöke. A maguk érdeme révén még ket­ten esélyesek: Pfeiffer Zoltán és Barankovics István. Az utób­bi —állítólag — sértődötten tá­vozott, mert nem engedték kellő rányban szóhoz jutni az egykori Barankovics pártot. A Sulyok-, Barankovics- és Pfeiffer párt ugyanis csak lé­nyegesen kisebb szereppel kény­telen megelégedni, mint az előbb felsorolt négy párt. A pártokon felül szóhoz jut­nak még a “forradalmi szerve­zetek,” tehát a Szabadsághar­cos Szövetségtől a Petőfi körig mindenki. A keret nagynak tű­nik és mégis szűk. Kihagytak mindenkit, aki 1945 előtt valaki volt. S ki­hagyták a tudományos, kulturá­lis élet kimagasló személyisége­it is. Felfogásuk szerint az 1945 előttiek nem ismerik el a “ma­gyar forradalom vívmányait” és igy a kerítésen kívül kell ma­­madniok. Miért nem ismerik el? Kérdezte őket valaki? Nem. Egyszerűen feltételezik róluk. A magyar élet — szerintük — 1945 után, orosz megszállás alatt virágzott ki, az előbbi ezér évről nem érdemes beszélni. Azo­­ké tehát a szó, akik az oroszok árnyékában lettek valakivé, emel kedtek ki a szürkeségből. Az embernek az a kellemetlen érzé­se támad, hogy bizonyos cinkos­ság tartja össze őket S egy kacagó szél suhan el a Nagy Ugar felett,” — mondta Ady. Az amerikai magyar ugar fe­lett, — tesszük hozzá mi. A Kára-Németh zenekar magyar nótát húz Meyner kormányzó fülébe ... A kormányzó mellett balfelől Haydu György ül, jobbfelöl Mibalkó István városi tanácsos. Hátul Földessy Lilla és Dr. Nagy János műsorvezető állanak. (Courtesy of P. A. Evening News) Meyner kormányzó a magyarok között A “Magyarok Meyner Kor­mányzó Visszaválasztásáért” mozgalom múlt vasárnapi, Perth Amboyban megtartott nagygyűlése remekül sikerült, pontosan az volt, aminek a ren­dezők hónapokon át tervezték... Ezres tömeg gyűlt össze a hatal­mas St. Michael’s Auditórium­ban; New Jersey állam minden magyarlakta vidéke képviselve volt és nemcsak a kormány­zónk, ' de mindenki, aki ott volt látta, tudta, érezte, hogy ilyen nagyarányú magyar politikai megmozdulás még sohasem volt ebben az államban ... ez volt eddig a legnagyobb és legsike­rültebb magyar politikai népgyü lés New Jerseyben! Autóbuszok­kal, magánautókkal érkeztek New Jersey közeli és távoli vi­dékeiről Meyner kormányzó lel­kes magyar hívei, azok a szava­zók, akik a kormányzó novem­ber 5-iki győzeleméhez nem­csak szavazatukkal, de minden lehető módon való segítségükkel hozzá fognak járulni . . . Robert B. Meyner kormányzó Edward J. Patten államtitkár kíséretében fél 4 óra tájban ér­kezett meg. A terem már meg­telt magyarokkal s a főasztalnál ott ültek már az állam, megye és a város politikai vezetői. A fo­gadóbizottság sorfala között, nagy kísérettel vonult be a te­rembe a kormányzó, a zenekar az állam indulóját játszotta, a közönség pedig éljenzéssel, han­gos köszöntéssel fogadta New Jersey első emberét . . . . . . Napsugaras vasárnap dél­után terítette békés csendjét Perth Amboy fölé október 13- án, hogy még fényesebbé és em­lékezetesebbé tegye ezt a napot, melyet New Jersey állam ma­gyarsága Meyner kormányzp­­nak ajánlott és vele együtt töl­tött . . . Egymásután jöttek az autóbuszok és magánautók s hozták, öntötték magukból a lel­kes magyarokat közelről, távol­ról: Trenton, Roebling, Flor­ence, South River, Alpha, Phil­­lipsburgh, Newark, Passaic, Garfield, Woodbridge, Carteret és New Brunswick magyarsága adott itt találkozót _ezen a na­pon s akik eljöttek, azzal az ér­zéssel távoztak, hogy érdemes volt eljönni . . .! Annyi széthú­zás, veszekedés, egymás ellen acsarkodás hírét halljuk a világ minden részéből a magyarok kö­réből, hogy végre jó volt látni és érezni, hogy ennek az állam­nak a magyarsága, a politikai­lag is értékes magyarsága össze­tart, együtt van, egyféleképen érez és gondolkozik! . . . Az alkalom főszónoka, termé­szetesen maga Meyner kor­mányzó volt, aki közel egyórás beszédében kitért mindenre, ami minket, magyarokat érdekelhet ebben az államban. Elmondotta, hogy New Jersey az első volt az összes állaptok között, amely­nek hivatalos menekültügyi bi­zottsága volt jóval a magyar szabadságharc kitörése előtt és amikor a mi magyar menekült­jeink bebocsájlást nyertek Ame­rikába, amikor az első transz­port megérkezett a Camp Kh­merbe, a Kormányzói Bizottság már teljes felkészültséggel vár­ta őket. Az a Kormányzói Bi­zottság, amely már egy évvel azelőtt a Nyugat-E urópában re­kedt nyomorgó magyarokat és más a kommunizmus elől mene­külteket igyekezett kisegíteni ide s gondoskodni róluk . . . (Nem lehet tehát azt mondani, hogy a kormányzó a magyar menekültek ügyéből most tőkét kovácsol, mert hiszen ő gondos­kodott a menekültekről már jó­val azelőtt is, mielőtt a világ fel­figyelt a magyar hősökre s meg­tudta, hogy ki a magyar, mi a magyar . . . mennyi segítséget érdemel a hős magyar . . .!) Elmondta kormányzónk továbbá mindazokat a javításokat, intéz­kedéseket, megvalósulásba vitt terveket, amik a munkásember, az öregek, az iskolák, tanerők, tanulók, stb. javát szolgálják . .. anélkül, hogy külön adóterhet rótt volna az ő adminisztrációja a nép nyakába . . . Ennek az észszerű “háztartás-vizetésnek” folytatásához kérte a szavazók segítségét: aki akarja, hogy ez a munka folytatódjon, tegyen róla novemeber 5-én, a szava­záskor! . . . A magyar főszonok Haydu K. György, a Magyarok Mey­ner Kormányzóért bizottság el­nöke volt, akinek nagyszerű beszédét lapunk más helyén teljes egészében hozzuk. Óriási tapsokat kapott Haydu György beszéde közben is ... a ma­gyarság érezte, tudta, hogy eb­ben a derék magyar ember-Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hog> ak valamilyen okból nem kapj s pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­tóságnáL ben igaz barátot . . . megértő, szerető jó testvéri szivet talált, akit meg kell becsülnünk . . . akit csak szeretnünk lehet! (Áldja meg a jó Isten őt azért, hogy felkarolja, kezébe veszi, irányítja az itteni magyarság ügyét!—Szerk.) Mihalko P. István, Perth Amboy városi tanácsosa volt a ceremónia-mester s mig ma­gyarul Haydu György, angolul szép beszéd kíséretében Mihal­­kó mutatta be s hívta szólásra' a kormányzót. A város képvi­seletében J. J. Flynn polgár­­mester üdvözölte a megjelen­teket, kiemelve azt a nagyra­becsülést, amiben a magyarság itt részesül. Col. Jack B. Dunn ezredes, a Kormányzó Camp Kilmeri Bi­zottságának az elnöke és a Nem­zetiségi Csoportok feje hatal­mas beszédben fejtette ki, hogy miért kell és miért érdemes a magyarságnak összefognia. A többi szónokok: Carl Metzger és George Otlowski megyei freeholderek, M. Jo­seph Duffy megyei főjegyző, Chanti Mihály Florence pol­gármestere és a megyei jelöl­tek voltak. Bemutatták: Jelen­­csics Antal, Dr. Tóth Béla és Takács Ferenc edisoni jelölte­ket, Soltész András (Borden­­town) és Mészáros Géza (Flo­rence) községi vezetőket, John Zimmerman képviselőt és má­sokat. A válogatott szórakoztató műsort is óriási tapssal jutal­mazta a közönség: Horváth Angela éneke és tánca, Kovács József hegedűszólója, Emődy Margit dalszámai, Vasady Im­re operaénekes többször ,visz­­szatapsolt szereplése, Földessy Lilla mókás száma, Kürthy Pé­ter vicces monológja és kuplé­­ja és a Kára-Németh zenekar külön műsora Kára Gyula énekszámaival, mind, nagy­szerű volt! Dr. Nagy János, mint müsorbejelentő ezúttal is remekelt. Haydu György elnök a műsor végeztével külön is, névszerint megköszönte mind­azoknak a segítségét és lelkes munkásságát, akik ennek a demonstráló nagygyűlésnek a sikeréhez hozzájárultak. Az amerikai himnusszal nyi­tottunk ... a magyar himnusz bánatos dallamával zártuk a szép magyar ünnepélyt. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak, gará­­zsok külső és belső átalakítását, va lamint konyhaszekrények készíté­sét vállalja Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484. Haydu György beszéde a Meyner Kor­mányzó tiszteletére rendezett nagy magyar gyűlésen Kormányzó Ur! Polgártársaim! Magyar Testvéreim! Most, amikor néhány nappal a választás előtt államunk kor­mányzójának jelenlétében itt állok önök előtt, hogy néhány szóval én is arra buzdítsam önöket, hogy segítsenek újra­választani Meyner kormány­zót, büszkeség és öröm tölti el a szivemet, hogy én is magyar vagyok. Hosszú az ut Buda­pesttől Amerikáig, de mégsem olyan hosszú, hogy vér .vízzé tudna válni, hogy a szív más­képen tudna dobogni! Különös öröm ez: együttlát­ni államunk magyarságát, Trentonból, New Brunswickról, South Riverről, Passaicról, Garfieldről, Plainfield ről, Woodbridgeról és nem utolsó sorban a vendéglátóinkat a Perth Amboy-iakat. Pontosan egy esztendővel ezelőtt — mikor az égig lob­bant a magyar szabadság láng­ja, — dobbant össze a yilágon szerteszórt magyarság szive, hogy segítséget vigyen azok­nak, akik az otthon földjén vér­rel áldoztak magyarságukért, a szabadságért és azért a ma­gyar becsületért, amelyet a kommunista csizma lábbal ta­posott és a világ már-már elfe­lejtett. Október és Budapest szabadságharca hozta vissza a magyar nevet a szabad népek névsorába és töltött meg vala­mennyiünket büszke séggel, , hogy ehhez a fajtához tarto­zunk — senkinél nem vagypnk alábbvalóbbak — mégcsak má­­sodrendüek sem — a magunk sorsát magunk akarjuk intézni és egyenlő helyet kívánunk, követelünk hazánknak a nem­zetek és magunknak az egyéb nemzetiségekből jövő polgárok között. Ez október szelleme — és éppen ez az, amiért ma itt és igy együtt vagyunk. Magyar Testvéreim! Az ok­tóberi magyar szabadságharc mutatta meg nekünk, hogy egy maroknyi nép, egy maroknyi csoport, ha összefog, ha egy­séges: csodát tud művelni, vilá­got tud megmozgatni! Mennyivel könnyebb ne­künk, akik a magyar egység­nek ugyanattól a szellemétől áthatva, nem egy világot aka­runk megmozgatni, hanem csak egy államot és annak is mintegy 125,000-t számláló magyarságát. Összefogni és megmozgatni New - Jersey ál­lam magyarságát, felsorakoz­tatni egy ember, egy jelölt mö­gé, akinél — a mi legjobb hi­tünk szerint — alkalmasabbat nem is találhatunk a kormány­zói állásra és aki nem más, mint a körünkben jelenleg itt levő Meyner kormányzó ur. Négy esztendős kormányzás után kéri újraválasztását. Nem egy nagy hangú, öntelt prog­rammal, hanem négy esztendő­nek munkájával és eredményé­vel áll előttünk, melyet az em­beriesség, a megértés és a min­dennapi élet nehézségeinek el­simítása jellemez. Csupán né­hány kérdést szeretnék itt fel­tenni, melyek keresztmetszetét adják Meyner kormányzó mű­ködésének. Kérdem önöktől: Hallottak-e az elmúlt négy év során gyűlölettel teli politi­kai ellentétről? . . . Nem! Hallottak-e politikai gyűlö­letből elgáncsolt törvényjavas­latról? . . . Nem! Hallottak-e arról, hogy bár­milyen politikai botrányt elsi­mított volna csak azért, hogy a polgárokat félrevezesse? . . . Nem! Hallottad-e arról, hogy kor­mányzónkat politikai elfogult­ság vezette az állások betölté­sénél? . . . Nem! Hallották-e, hogy valaha is különbséget tett ember és em­ber között, faj, vallás, vagy nemzetiség szempontjából? . . . Nem! De igenis hallottuk — és lát­tuk — hogy azonnal intézke­dett, ha valahol nem volt tiszta a közügyek kezelése, a párt­­politika fölé helyezkedett, ha pártatlan intézkedés vált szük­ségessé és törvényjavaslataival, rendeletivel az élet mindenna­pi, legmélyebb problémáit igyekezett szabályozni. Utak, vízellátás, iskolázta­tás, az életszínvonal emelése, (Folyt, a 4-ik oldalon) Az ajtónyitogató “Sputnik” A “Sputnyik”-ról, az oroszok műholdjáról, amely már máso­dik hete kering Földünk körül, csináltak már vicceket, nótákat, de még hirdetéseket is ... Van azonban sok “komoly oldala” is a dolognak: tudományos méré­sek és számitgatások tömkelegé mellett az eddig még meg nem fejtett rádiójelek, észlelhető las­sulás, irányváltoztatás, stb. fog­lalkoztatják a tudósokat és la­ikusokat egyaránt. A “Sputnik” foglalkoztatja az egész világot. Egészen érdekes formában je­lentkezett a napokban a “Sput­nik” hatása egyik amerikai vá­rosban: egy ember arra lett fi­gyelmes, hogy az önműködő, rádió-szerkezetes gará zsajtó nyitogatója időnként “magától” müködsébe jön s kinyílik a ga­rázs ajtaja . . . Azt gondolta, hogy talán csintalan gyerekek müve ez és figyelni kezdte az ajtót, amely pontos időközön­ként magától kinyílik. Végül rá­jött a rejtély nyitjára: az ajtó mindig akkor nyílik ki, amikor a “Sputnik” Amerika fölé, illet­ve annak a városnak közelségé­be ér. Az orosz műhold rádió je­leinek frekvenciája ugyanaz, mint a garázsajtó-nyitó rádió­­szerkezté s valahányszor közele­dik, működésbe hozza azt . . . VILÁGHÁBORÚ VESZÉLYE... Nyugat diplomatáit komo­lyan aggasztja a sziriai hely­zet. Az október 27-iki török­­országi választások után a vö­rösek által felizgatott Szíria és az arab államok egy Török­ország elleni támadással bele­sodorhatják a világot egy har­madik világháborúba. A Szov­jet vezetők kijelentették, hogy aktív segítséget adnak Szíriá­nak, Dulles külügyminiszte­rünk pedig leszögezte, hogy ebben az esetben az Egyesült Államok sem lesz tétlen s nem­csak a törökök segítségére siet, de egyenesen a Szovjetet fogja ellenfélnek tekinteni. A dátum vészesen közeleg s a Sputnik-ittas Khruschev ké­pes elbizakodottságában fejest ugrani a moslékba.

Next

/
Thumbnails
Contents