Szabad Sajtó, 1957 (51. évfolyam, 1-45. szám)
1957-10-17 / 42. szám
Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” I» OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC VOL. 51. ÉVFOLYAM — NO. 42. SZÁM. . PASSAIC, NEW JERSEY Merged with “PASSAIC and VICINiTY” J THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES THURSDAY— 1957. OKTÓBER 17. 1 "■ l ■■ ■ ■■■". 1 'i.. -■■■ "■■...-»■■mj..'., ■ ■" .oea A Nagy Ugar Ady évfordulóra készülődünk, legalább lélekben s akarva-akaratlan az Ér nagy harcosára gondolunk, ő az Értől az Óceánig mérte fel a lehetőségeket, a magyar szellem térfoglaló erejét. Nem tudta, nem tudhatta, hogy az a Mohács, amit ő oly sziláján kért, elkövetkezett s nekünk magyaroknak most az óceán másik felén is neki kell gyürkőznünk. Elnvütt, vert hadak gyanánt szétszóródva, de mégis vállvetve, ha lehetne . . . Nem lehet. Talán sokan ismerik azt az Ady-verset, amelyikben a költő elmondja, hogy táguló szivvel indul neki a nagy mezőnek. Valami nagyot szeretne tenni, amolyan magyarosat. “A régmúlt, virágok” illata száll feléje, de aztán a tenni akaró embert és magyart vad indák gyűrűzik körül s lehúzzák a sárba. “A moha, a gaz alatt befed” — jajdul fel a költő. A magyar ugaron minden akaratnak meg kell törnie, minden szépségnek el kell múlnia, mert igy rendeltetett . . . Adyval álmodunk és az emigrációs ugarra gondounk. Mert a politikusoknak sikerült megvalósítani Amerika földjén is a magyar ugart, ahol hire-hamva sincs a régmúlt, virágok illatának, de annál több a sár, a szenny. És vannak az indák, a csörtetők, a markotányosok, akiknek mindegy, hogy milyen a harci helyzet, öblös kanalukkal először ők merítenek bele a húsos fazékba. Ne értsen félre bennünket senki, mert nem irigykedünk. Sőt! Mindig csak a jót szeretnék feltételezni. A bizalmat szeretnők előlegezni. Mert a jó ügy mellé szívesen szegődünk, az óperencián innen és túl. Hiszen mindannyian egyet akarunk. Azt, hogy Magyarország szabad legyen. Azt, hogy a nép maga válassza meg azt az állam- és kormányformát, amit akar. S ebben, a maga elhatározásából berendezett országban a magyar nép legyen boldog. Bizonyosan az alakulófélben levő Magyar Nemzeti Képviselet minden tagja is ezt akarja. S mégis félünk, hogy a bizalmat nem előlegezhetjük. Nem azért, mintha túl igényesek volnánk. Pontosan tudjuk, hogy az emigrációban nem lehet kiválasztani olyan tiz, vagy húsz embert, akik — az óperencián innen és túl — mindenki tetszését megnyerjék. Mi nem is ilyen szép fiuk és báj lányok tömörülését tartottuk lelkiszemeink előtt. Hanem azt csupán, hogy a legjobb koponyák kerüljenek össze. Akiknek szellemi magasrendűsége nem a politikai pártok kockajátékában, hanem eget-földet ostromló erőben nyilvánul meg. Adakozzunk a Vörös Tollas célra! A Magyar Nemzeti Bizottmány kimúlt és sok könnycsep nem hullt érte. Miközben a benne résztvevők egyénileg elkövettek mindent) a jó ügy érdekében, mint együttes igen szánalmas képet nyújtott. Sohasem tudták a kor követelményei szerint megreformálni. Varga Béla felütött egy karót valahol a new yorki 72-ik utcában s azt mondta: “Aki nekem tapsol, az jó ember, a többi a magyar egység ellen van . . . ! A politikai ketrecet sohasem próbálta kitágítani, hanem a “magyar egység látszatának” megőrzése végett a bennlevöket csittitgatta s ebben merült ki energiáj a. A magyar emigráció mindvégig heves ellenzékben volt, az amerikai magyarság csendes közönnyel szemlélte a bizottmányi holtvágányt, de kétségtelen, hogy a világon szétszóródott magyar tömegek az utóbbi időben valamelyes mértékben már felolvadtak a Magyar Nemzeti Bizottmánnyal szemben. A Magyar Nemzetí Képviselet nem kap olyan heves ellenzéket az emigrápiós berkekben, mint amilyent a Bizottmány kapott, de gyilkos közönyből annál többet. S ezen nem lehet segíteni. Az alakulás teljesen magán viseli a klikk ismérveit. Az alakulók először is “alkotmányt” hoztak. Ennek a lényege az, hogy: “Márpedig rajtunk kívül ide nem bújik be senki.” Aztán megkezdődött a kockázás. Egyforma arányban képviselteti magát a négy “elismert” párt, éspedig a kisgazda-, a paraszt-, a szociáldemokrata- és a keresztény-párt. A Bizottmányból egyedül Varga Béla vonul be, mint a parlament elnöke. A maguk érdeme révén még ketten esélyesek: Pfeiffer Zoltán és Barankovics István. Az utóbbi —állítólag — sértődötten távozott, mert nem engedték kellő rányban szóhoz jutni az egykori Barankovics pártot. A Sulyok-, Barankovics- és Pfeiffer párt ugyanis csak lényegesen kisebb szereppel kénytelen megelégedni, mint az előbb felsorolt négy párt. A pártokon felül szóhoz jutnak még a “forradalmi szervezetek,” tehát a Szabadságharcos Szövetségtől a Petőfi körig mindenki. A keret nagynak tűnik és mégis szűk. Kihagytak mindenkit, aki 1945 előtt valaki volt. S kihagyták a tudományos, kulturális élet kimagasló személyiségeit is. Felfogásuk szerint az 1945 előttiek nem ismerik el a “magyar forradalom vívmányait” és igy a kerítésen kívül kell mamadniok. Miért nem ismerik el? Kérdezte őket valaki? Nem. Egyszerűen feltételezik róluk. A magyar élet — szerintük — 1945 után, orosz megszállás alatt virágzott ki, az előbbi ezér évről nem érdemes beszélni. Azoké tehát a szó, akik az oroszok árnyékában lettek valakivé, emel kedtek ki a szürkeségből. Az embernek az a kellemetlen érzése támad, hogy bizonyos cinkosság tartja össze őket S egy kacagó szél suhan el a Nagy Ugar felett,” — mondta Ady. Az amerikai magyar ugar felett, — tesszük hozzá mi. A Kára-Németh zenekar magyar nótát húz Meyner kormányzó fülébe ... A kormányzó mellett balfelől Haydu György ül, jobbfelöl Mibalkó István városi tanácsos. Hátul Földessy Lilla és Dr. Nagy János műsorvezető állanak. (Courtesy of P. A. Evening News) Meyner kormányzó a magyarok között A “Magyarok Meyner Kormányzó Visszaválasztásáért” mozgalom múlt vasárnapi, Perth Amboyban megtartott nagygyűlése remekül sikerült, pontosan az volt, aminek a rendezők hónapokon át tervezték... Ezres tömeg gyűlt össze a hatalmas St. Michael’s Auditóriumban; New Jersey állam minden magyarlakta vidéke képviselve volt és nemcsak a kormányzónk, ' de mindenki, aki ott volt látta, tudta, érezte, hogy ilyen nagyarányú magyar politikai megmozdulás még sohasem volt ebben az államban ... ez volt eddig a legnagyobb és legsikerültebb magyar politikai népgyü lés New Jerseyben! Autóbuszokkal, magánautókkal érkeztek New Jersey közeli és távoli vidékeiről Meyner kormányzó lelkes magyar hívei, azok a szavazók, akik a kormányzó november 5-iki győzeleméhez nemcsak szavazatukkal, de minden lehető módon való segítségükkel hozzá fognak járulni . . . Robert B. Meyner kormányzó Edward J. Patten államtitkár kíséretében fél 4 óra tájban érkezett meg. A terem már megtelt magyarokkal s a főasztalnál ott ültek már az állam, megye és a város politikai vezetői. A fogadóbizottság sorfala között, nagy kísérettel vonult be a terembe a kormányzó, a zenekar az állam indulóját játszotta, a közönség pedig éljenzéssel, hangos köszöntéssel fogadta New Jersey első emberét . . . . . . Napsugaras vasárnap délután terítette békés csendjét Perth Amboy fölé október 13- án, hogy még fényesebbé és emlékezetesebbé tegye ezt a napot, melyet New Jersey állam magyarsága Meyner kormányzpnak ajánlott és vele együtt töltött . . . Egymásután jöttek az autóbuszok és magánautók s hozták, öntötték magukból a lelkes magyarokat közelről, távolról: Trenton, Roebling, Florence, South River, Alpha, Phillipsburgh, Newark, Passaic, Garfield, Woodbridge, Carteret és New Brunswick magyarsága adott itt találkozót _ezen a napon s akik eljöttek, azzal az érzéssel távoztak, hogy érdemes volt eljönni . . .! Annyi széthúzás, veszekedés, egymás ellen acsarkodás hírét halljuk a világ minden részéből a magyarok köréből, hogy végre jó volt látni és érezni, hogy ennek az államnak a magyarsága, a politikailag is értékes magyarsága összetart, együtt van, egyféleképen érez és gondolkozik! . . . Az alkalom főszónoka, természetesen maga Meyner kormányzó volt, aki közel egyórás beszédében kitért mindenre, ami minket, magyarokat érdekelhet ebben az államban. Elmondotta, hogy New Jersey az első volt az összes állaptok között, amelynek hivatalos menekültügyi bizottsága volt jóval a magyar szabadságharc kitörése előtt és amikor a mi magyar menekültjeink bebocsájlást nyertek Amerikába, amikor az első transzport megérkezett a Camp Khmerbe, a Kormányzói Bizottság már teljes felkészültséggel várta őket. Az a Kormányzói Bizottság, amely már egy évvel azelőtt a Nyugat-E urópában rekedt nyomorgó magyarokat és más a kommunizmus elől menekülteket igyekezett kisegíteni ide s gondoskodni róluk . . . (Nem lehet tehát azt mondani, hogy a kormányzó a magyar menekültek ügyéből most tőkét kovácsol, mert hiszen ő gondoskodott a menekültekről már jóval azelőtt is, mielőtt a világ felfigyelt a magyar hősökre s megtudta, hogy ki a magyar, mi a magyar . . . mennyi segítséget érdemel a hős magyar . . .!) Elmondta kormányzónk továbbá mindazokat a javításokat, intézkedéseket, megvalósulásba vitt terveket, amik a munkásember, az öregek, az iskolák, tanerők, tanulók, stb. javát szolgálják . .. anélkül, hogy külön adóterhet rótt volna az ő adminisztrációja a nép nyakába . . . Ennek az észszerű “háztartás-vizetésnek” folytatásához kérte a szavazók segítségét: aki akarja, hogy ez a munka folytatódjon, tegyen róla novemeber 5-én, a szavazáskor! . . . A magyar főszonok Haydu K. György, a Magyarok Meyner Kormányzóért bizottság elnöke volt, akinek nagyszerű beszédét lapunk más helyén teljes egészében hozzuk. Óriási tapsokat kapott Haydu György beszéde közben is ... a magyarság érezte, tudta, hogy ebben a derék magyar ember-Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hog> ak valamilyen okból nem kapj s pontosan lapnukat, jelentse telefonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postahatóságnáL ben igaz barátot . . . megértő, szerető jó testvéri szivet talált, akit meg kell becsülnünk . . . akit csak szeretnünk lehet! (Áldja meg a jó Isten őt azért, hogy felkarolja, kezébe veszi, irányítja az itteni magyarság ügyét!—Szerk.) Mihalko P. István, Perth Amboy városi tanácsosa volt a ceremónia-mester s mig magyarul Haydu György, angolul szép beszéd kíséretében Mihalkó mutatta be s hívta szólásra' a kormányzót. A város képviseletében J. J. Flynn polgármester üdvözölte a megjelenteket, kiemelve azt a nagyrabecsülést, amiben a magyarság itt részesül. Col. Jack B. Dunn ezredes, a Kormányzó Camp Kilmeri Bizottságának az elnöke és a Nemzetiségi Csoportok feje hatalmas beszédben fejtette ki, hogy miért kell és miért érdemes a magyarságnak összefognia. A többi szónokok: Carl Metzger és George Otlowski megyei freeholderek, M. Joseph Duffy megyei főjegyző, Chanti Mihály Florence polgármestere és a megyei jelöltek voltak. Bemutatták: Jelencsics Antal, Dr. Tóth Béla és Takács Ferenc edisoni jelölteket, Soltész András (Bordentown) és Mészáros Géza (Florence) községi vezetőket, John Zimmerman képviselőt és másokat. A válogatott szórakoztató műsort is óriási tapssal jutalmazta a közönség: Horváth Angela éneke és tánca, Kovács József hegedűszólója, Emődy Margit dalszámai, Vasady Imre operaénekes többször ,viszszatapsolt szereplése, Földessy Lilla mókás száma, Kürthy Péter vicces monológja és kupléja és a Kára-Németh zenekar külön műsora Kára Gyula énekszámaival, mind, nagyszerű volt! Dr. Nagy János, mint müsorbejelentő ezúttal is remekelt. Haydu György elnök a műsor végeztével külön is, névszerint megköszönte mindazoknak a segítségét és lelkes munkásságát, akik ennek a demonstráló nagygyűlésnek a sikeréhez hozzájárultak. Az amerikai himnusszal nyitottunk ... a magyar himnusz bánatos dallamával zártuk a szép magyar ünnepélyt. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak, garázsok külső és belső átalakítását, va lamint konyhaszekrények készítését vállalja Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484. Haydu György beszéde a Meyner Kormányzó tiszteletére rendezett nagy magyar gyűlésen Kormányzó Ur! Polgártársaim! Magyar Testvéreim! Most, amikor néhány nappal a választás előtt államunk kormányzójának jelenlétében itt állok önök előtt, hogy néhány szóval én is arra buzdítsam önöket, hogy segítsenek újraválasztani Meyner kormányzót, büszkeség és öröm tölti el a szivemet, hogy én is magyar vagyok. Hosszú az ut Budapesttől Amerikáig, de mégsem olyan hosszú, hogy vér .vízzé tudna válni, hogy a szív másképen tudna dobogni! Különös öröm ez: együttlátni államunk magyarságát, Trentonból, New Brunswickról, South Riverről, Passaicról, Garfieldről, Plainfield ről, Woodbridgeról és nem utolsó sorban a vendéglátóinkat a Perth Amboy-iakat. Pontosan egy esztendővel ezelőtt — mikor az égig lobbant a magyar szabadság lángja, — dobbant össze a yilágon szerteszórt magyarság szive, hogy segítséget vigyen azoknak, akik az otthon földjén vérrel áldoztak magyarságukért, a szabadságért és azért a magyar becsületért, amelyet a kommunista csizma lábbal taposott és a világ már-már elfelejtett. Október és Budapest szabadságharca hozta vissza a magyar nevet a szabad népek névsorába és töltött meg valamennyiünket büszke séggel, , hogy ehhez a fajtához tartozunk — senkinél nem vagypnk alábbvalóbbak — mégcsak másodrendüek sem — a magunk sorsát magunk akarjuk intézni és egyenlő helyet kívánunk, követelünk hazánknak a nemzetek és magunknak az egyéb nemzetiségekből jövő polgárok között. Ez október szelleme — és éppen ez az, amiért ma itt és igy együtt vagyunk. Magyar Testvéreim! Az októberi magyar szabadságharc mutatta meg nekünk, hogy egy maroknyi nép, egy maroknyi csoport, ha összefog, ha egységes: csodát tud művelni, világot tud megmozgatni! Mennyivel könnyebb nekünk, akik a magyar egységnek ugyanattól a szellemétől áthatva, nem egy világot akarunk megmozgatni, hanem csak egy államot és annak is mintegy 125,000-t számláló magyarságát. Összefogni és megmozgatni New - Jersey állam magyarságát, felsorakoztatni egy ember, egy jelölt mögé, akinél — a mi legjobb hitünk szerint — alkalmasabbat nem is találhatunk a kormányzói állásra és aki nem más, mint a körünkben jelenleg itt levő Meyner kormányzó ur. Négy esztendős kormányzás után kéri újraválasztását. Nem egy nagy hangú, öntelt programmal, hanem négy esztendőnek munkájával és eredményével áll előttünk, melyet az emberiesség, a megértés és a mindennapi élet nehézségeinek elsimítása jellemez. Csupán néhány kérdést szeretnék itt feltenni, melyek keresztmetszetét adják Meyner kormányzó működésének. Kérdem önöktől: Hallottak-e az elmúlt négy év során gyűlölettel teli politikai ellentétről? . . . Nem! Hallottak-e politikai gyűlöletből elgáncsolt törvényjavaslatról? . . . Nem! Hallottak-e arról, hogy bármilyen politikai botrányt elsimított volna csak azért, hogy a polgárokat félrevezesse? . . . Nem! Hallottad-e arról, hogy kormányzónkat politikai elfogultság vezette az állások betöltésénél? . . . Nem! Hallották-e, hogy valaha is különbséget tett ember és ember között, faj, vallás, vagy nemzetiség szempontjából? . . . Nem! De igenis hallottuk — és láttuk — hogy azonnal intézkedett, ha valahol nem volt tiszta a közügyek kezelése, a pártpolitika fölé helyezkedett, ha pártatlan intézkedés vált szükségessé és törvényjavaslataival, rendeletivel az élet mindennapi, legmélyebb problémáit igyekezett szabályozni. Utak, vízellátás, iskoláztatás, az életszínvonal emelése, (Folyt, a 4-ik oldalon) Az ajtónyitogató “Sputnik” A “Sputnyik”-ról, az oroszok műholdjáról, amely már második hete kering Földünk körül, csináltak már vicceket, nótákat, de még hirdetéseket is ... Van azonban sok “komoly oldala” is a dolognak: tudományos mérések és számitgatások tömkelegé mellett az eddig még meg nem fejtett rádiójelek, észlelhető lassulás, irányváltoztatás, stb. foglalkoztatják a tudósokat és laikusokat egyaránt. A “Sputnik” foglalkoztatja az egész világot. Egészen érdekes formában jelentkezett a napokban a “Sputnik” hatása egyik amerikai városban: egy ember arra lett figyelmes, hogy az önműködő, rádió-szerkezetes gará zsajtó nyitogatója időnként “magától” müködsébe jön s kinyílik a garázs ajtaja . . . Azt gondolta, hogy talán csintalan gyerekek müve ez és figyelni kezdte az ajtót, amely pontos időközönként magától kinyílik. Végül rájött a rejtély nyitjára: az ajtó mindig akkor nyílik ki, amikor a “Sputnik” Amerika fölé, illetve annak a városnak közelségébe ér. Az orosz műhold rádió jeleinek frekvenciája ugyanaz, mint a garázsajtó-nyitó rádiószerkezté s valahányszor közeledik, működésbe hozza azt . . . VILÁGHÁBORÚ VESZÉLYE... Nyugat diplomatáit komolyan aggasztja a sziriai helyzet. Az október 27-iki törökországi választások után a vörösek által felizgatott Szíria és az arab államok egy Törökország elleni támadással belesodorhatják a világot egy harmadik világháborúba. A Szovjet vezetők kijelentették, hogy aktív segítséget adnak Szíriának, Dulles külügyminiszterünk pedig leszögezte, hogy ebben az esetben az Egyesült Államok sem lesz tétlen s nemcsak a törökök segítségére siet, de egyenesen a Szovjetet fogja ellenfélnek tekinteni. A dátum vészesen közeleg s a Sputnik-ittas Khruschev képes elbizakodottságában fejest ugrani a moslékba.
