Szabad Sajtó, 1957 (51. évfolyam, 1-45. szám)
1957-08-15 / 33. szám
\ / Beolvadt lap: "PASSAIC ÉS VIDÉKE’ OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY Merged with “PASSAIC and VICINiTY .r» THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 51. ÉVFOLYAM — NO. 33. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY— 1957. AUGUSZTUS 15. A Rutgers Egyetem által magyar menekült diákok számára felajánlott 7 tanulmányi ösztöndíjat csak úgy adják meg, ha a hét diák lakásáról, kosztjáról is gondoskodás történik ... Az ösztöndíjat Goi. Dunn, Meyner kormányzó Camp Kilmer-i megbízottja, a magyarok őszinte pártfogója eszközölte ki az állam egyetemén, a szükséges 5000 dollár összegyűjtését pedig Haydu György kiváló plainfieldi magyar gyárosunk vállalta, aki az adakozást a maga részéről 1000 dollárral kezdte meg. Az elgondolás az, hogy az 5000 dollárt mi, jerseyi magyarok adjuk össze. A kérelem kiment a magyarsághoz, sajtó és személyes levelek utján s habár az összeg megigérése határidőhöz van .kötve, (aug. 16) bárki, aki hozzá óhajt járulni ehhez a nemes akcióhoz, akármilyen kis összeggel is, küldje el adományát George K. Haydu, 1426 W. Front St. Plainfield, N- J. címére. (Minden adomány a sajtó utján nyugtázva lesz.) Nagyon fontos, hogy a “Col. Dunn Tanulmányi Alap” kikerekedjék 5000 dollárra, mert csakis igy biztosíthatjuk e 7 menekült diák számára ezt a sokat jelentő tanulmányi ösztöndijat! Adakozzon mindenki tehetsége és szive sugallata szerint ! Dr. Webster Jones a Rutgers Egyetem elnökének száj ából hallottunk első Ízben valamiről, aminek hallatára valami bizsergést, valami lánglobbanást éreztünk a szivünk táján... Dr. Jones felvetette- a gondolatot, hogy a Rutgers Egyetem Campus-án egy Nemzetközi Ház-at kellene felépíteni s abban, természetesen, egy magyar szobát, vagy magyar részt létrehozni! “Nem lehetetlen az sem, hogy egy magyar tanszékei is felállítanánk ...” —- mondotta Dr. Jones. Eszünkbe jutnak szerte Amerikában, a különböző egyetemeken felállított magyar tanszékek . . . eszünkbe jut a Pittsburgh-i Egyetem “Magyar Szobája” . . . s akaratlanul is arra gondolunk most, hogy New Jersey lakosságának több mint a fele nemzetiségekből tevődik ki; New Jersey az egyetlen állam az Unióban, amelynek több, mint 50%-ban bevándorolt, nemzetiségi csoportokba sorolható a lakossága! Miért ne lehetne hát megvalósítani az állam egyetemén a Nemzetközi (Folyt, a 4-ik oldalon) Augusztus 25-én ünnepli Kelet-Amerika magyarsága New Yorkban • Szent István napját Magyarország legn agyobb nemzeti ünnepét, országalapitó Szent István királyunk napját az Egyeült Államok magyarsága országos jellegű ünnepség keretében az Amerikai Magyar Katolikus Liga rendezésében, augusztus hó 25-én, vasárnap fogja ünnepelni New Yorkban. A Szent István-napi ünnepségeknek ebben az esztendőben fokozott jelentősége van, hiszen 34 ezer' szabadságharcos 12 év után először fogja szabad földön ünnepelni a legnagyobb magyar nemzeti ünnepet. Az egyházi ünnepség augusztus hó 25-én, délután 4 órakor kezdődik a Szent Patrick székesegyházban, amely alkalommal a távollévő Spellman bíboros képviseletében Furlong püspök fog prezideálni és ünnepélyes keretek közt ott fogja megáldani a Liga ereklyezászlóját, ' amelyet Magyarország felszabadulása után a magyar hercegprímásnak kíván átadni. Az angolnyelvü ünnepi szónoklatot Msgr. Aloysius J. Wycislo, az N.C.W.C. helyettes igazgatója fogja tartani. A magyar ünnepi szónok ebben ezúttal Father Gáspár János, a passaici Szent István egyházközség plébánosa lesz, aki egyidejűleg a Liga pénzügyi bizottságának elnöke. Az egyházi szertartást hatalmas magyar felvonulás fogja megelőzni. A felvonulásra a gyülekezés délután 2 óra 30 perckro a Fifth Ave. és a 61 Utca sarkán. A menet innen indul délután 3 órakor a Fifth Avenuen végig a Szent Patrick szé-ÉPITÖ ÉS ASZTALOS. Házak, garázsok külső és belső átalakítását, va lamint konyhaszekrények készítését vállalja Fenyő József. Telefont CHarter 7-8484. kesegyházba. A menetet ebben ez alkalommal is a passaici Szt. István egyházközség zenekara fogja bevezetni. (A rendezőség szeretettel kéri a magyar ruhával rendelkező asszonyokat és leányokat, hogy minél többen jelenjenek meg nemzeti viseletűnkben.) Szent István-nap estéjén találkozó lesz a new yorki Jagtr House-ban Lexington Ave. és 85 Street, New York City), ahol a fiatalság kívánságára jótékonycélu táncest lesz este 8 órai kezdettel a léghűtéses különteremben. Ezidén az elmúlt éveknél is nagyobb arányokban kell ünnepeljük országalapitó királyunk ünepét, amelyet a magyar országgyűlés iktatott törvénybe. Az elnémított magyar nép helyett nekünk, amerikai magyaroknak kell felhívnunk a világ roknak figyelmét szenvedő és elnyomott magyar szülőhazánkra. Az amerikai magyarság a múltban is felekezeti és politikai különbség nélkül vett részt ezen a legnagyobb nemzeti ünnepen s hisszük, hogy most sem lesz ez máskép. Az Amerikai Magyar Katolikus Ligát működésében kezdettől fogva az egyetemes magyar nemzeti érdekek védelme égs szolgálata vezeti. Ezen a hagyományos nemzeti ünnepségünkön, amelynek hangjait a rádió haza is fogja sugározni a rabságban sínylődő testvéreinkhez, szeretettel fordul a Liga minden vallásos és hazafias érzésű magyarhoz, hogy félretéve mindazt, ami szétválaszthat, könyörögjünk és imádkozzunk együtt szenvedő szülőhazánk felszabadulásáért és Magyarország boldogulásáért. New Jersey magyarsága Meyner kormányzó visszaválasztásáért Robert B. Meyner, New Jersey állam kormányzója viszszaválasztására széleskörű kampányolás indult meg az egész államban. A nemzetiségi csoportok között a “Magyarok Meyner Kormányzóért” mozgalom élére Haydu K. György, a közismert plainfieldi magyar gyáros kapott kinevezést, illetve ő vállalta a magyar kampány irányítását. Fenti képünkön Col. Jack B. Dunn, a nemzetiségi csoportok kampány-elnöke és Haydu K. György, a magyar szekció feje Meyner kormányzóval tárgyalnak. Col. Jack B. Dunn Meyner kormányzó bizottságának volt a feje a Camp Kilmer-ben, a menekült magyarok fogadtatásának és elhelyezésének nagy munkájában, aki mellett Haydu K. György, is önzetlenül vállalta azt a nagy áldozatkészséget igényelő szerepet, amit sokezer magyar menekült testvérünknek munkába-helyezése és az uj hazában az uj élet megkezdésére irányuló segítség jelentett. Nem véletlen tehát, hogy amikor most az emberiség mély érzésének tettekkel és komoly segítséggel tanúbizonyságát _ adó, igazán humánus szellemű kormányzónk visszaválasztásáról van szó, a magyarság egységesen sorakozik fel New Jerseyben Meyner kormányzó mögé s ebben a politikai küzdelemben a magyar mozgalom élére Haydu K. György került, a magyar mozgalóm irányítását Haydu K. György közismert és nagyrabecsült plainfieldi magyar gyárosunk vállalta, akinek személye és a magyarság iránti szeretete egyúttal garancia arra is, hogy közös nagy mozgalmunk mindannyiunk érdekében való és eredményes lesz! VÁLASSZUK MEG ÚJRA MEYNER KORMÁNYZÓT! A Meyner kormányzó visszaválasztásáért dolgozó nagy magyar mozgalom első, kiáltványszerű nyilatkozatát az alábbiakban szóról-szóra közöljük: Alig két és fél hónap választ el bennünket a szavazás napjától, amikor személyes akaratnyilvánításunkkal közvetlenül szólunk bele államéletünk irányításába. A szavazati jog első az állampolgári jogok között, de egyben első a kötelezettségek sorában is. Kötelesség és felelősség a szavazati jog gyakorlása és épppen ezért nem elegendő, hogy az utolsó pillanatban, — mikor már a szavazó-gép előtt állunk — döntsük el, hogy kire szavazunk és kire bízzuk az elkövetkezendő négy, vagy hat esztendőben államunk és egyben a saját jövőnk alakítását, iráriyitását. Csináljunk lelkiismereti kérdést a szavazásból, mert valóban az! Tegyük mérlegre a választás alá kerülőket! Nézzük meg, hogy mi is az az állás, ami betöltésre kerül és főképpen, milyen is az az ember, aki megválasztásra szóba jöhet. Államunk kormányzói állása kerül ujra-betöltésre ebben az esztendőben. Arról kell tehát döntenünk, hogy kit helyezünk az első helyre államunkban, hozzunk-e valaki újat, vagy — látva az elmúlt esztendők eredményét — válasszuk meg újra jelenlegi kormányzónkat: Robert B. Meynert. Igen! Tegyük azt! Előbb azonban vizsgáljuk meg legjobb tudásunk és lelkiismeretünk szerint. Három fontos szempontból kell jelöltünket és az ő munkásságát megvizsgálnunk: az ember, a politikus és az államférfi kell hogy mérlegre kerüljön. Vegyük hát sorra szempontjainkat: MEYNER KORMÁNYZÓ, AZ EMBER 1 Magas állást betölteni, sorsok felett dönteni és embernek maradni, keveseknek adatik meg, de Meyner kormányzó ezen kevesek közé tartozik. Egyszerű munkás emberek gyermeke, aki végigjárta és végig küzdötte az élet kevésbbé napsugaras oldalát is és mindenkor megmaradt a nép gyermekének. Embériesség jellemzi minden megnyilatkozását. Nekei nem kell házrólházra menni és bekopogni az ajtókon, hogy a nép közé kerüljön, hogy a népet megismerje, mert ő állandó és közvetlen érintkezésben Áan népével és annak minden problémáját ismeri, az atyai házból, sáját életéből. Azonnal ott van, ahol segíteni kell. Ezt különösen mi magyarok tudjuk és tapasztaltuk. Meyner kormányzó volt az első, aki 1956 október utolsó vasárnapján a New Brunswick-i választási nagygyűlésen— az akkor még reményteljesen küzdő magyar szabadságharc megsegítését követelte és kemény szavakkal Ítélte el az amerikai kormány tétlenségét és határozatlanságát. Mintha látta volna a véres napok jövetelét és érezte volna azt a felelősséget, amit a másik párt “öreg” vezérei csak akkor kezdtek érezni, amikor már késő volt és a történelem a politikai tehetetlenség bélyegét nyomta rá egész működésükre. Az emberiesség és "felelősségérzet indította arra, hogy az öszszes államok és kormányok között elsőnek alakított bizottságot a magyar szabadságharc földönfutóinak megsegítésére. A “Governor Meyner Committee’ az első pillanattól kezdve a kapuk bezárásáig — Col. Dun* nal, a kormányzó személyes barátjával az élen — éjt nappallá téve dolgozott azon, hogy a földönfutókat szeretet és megértés fogadja, hogy minél hamarább elhelyezéshez, otthonhoz jussanak és igy lehetővé tegyék minél több magyar részére az Amerikába jövetelt. Ezt nem a kormányzó tette, akinek talán előbb a különféle osztályok, “departmentek” jelentéseit kellett volna bekérnie, hanem az ember, akinek szive van, akinek emlékében még élénken él a bevándorló ősök nyomorúsága és szeretetkeresése . . . Nincs különbség ember és embr között! Faj, szin, vallás, vagy valamely (népcsoporthoz való tartozás nem zárhat ki senkit sem a közhivatal viselés, sem az egyenlő elbánás jogából. Ezt Ezt Meyner kormányzó nemcsak hirdeti, hanem kinevezések alkalmával követi is . . . Törődjünk öregjeinkkel, mért ahogy kormányzónk mondja: “Elszomorító az az egyre jobban uralkodó álláspont, hogy ha valaki megöregszik, más embpr is lesz, akit sajnálni kell, akit mellőzni kell és vissza kell utasítani, ha munkát akar. Veszedelmes gondolat az, hogy 65 év után mindenkinek a semmittevést kell gyakorolnia.” Ugy-e, milyen mélyre lát Meyner kormányzó az emberiesség szemüvegén keresztül? És azonnal cselekszik is. Bizottságot szervez az öregek ezen igazán emberi problémájának megoldására, elsőnek az összes kormányzók között ... Ez a mi kormányzónk1: az emberiesség kormányzója és rajta és cselekedetein keresztül lett New Jersey az emberiesség állama! MEYNER KORMÁNYZÓ, A POLITIKUS A politikus a köznek a szolgája. Nem a közalkalmazás, hanem az önkéntes vállalás és elhivatottság tesznek, jelölnek ki valakit politikussá. Becsületesség és önzetlenség kell hogy jellemezzék az igazi politikust és főképpen másoknak és az élet problémáinak meglátása, megértése. Az a tévhit, hogy a politika “úri huncutság” csak füleletes, szellemeskedő emberek emberek megállpitása. A párt és az irányelvek, ámelyekrea politikus az élet rend-^ jének szabályozását és az államalkotó népnek boldogulását alapozza, csak becsületes szándékból, az élet és az egyes emberek problémáinak ismeretéből jöhet és eszközeiben, megvalósításában is csak egyenes és tiszta eszközöket használhat. Kormányzónk, aki hivatásánál és az általa betöltött állásánál fogva államunk első politikusa, ezeknek a követelményeknek tökéletesen megfelelt. Egy az ellenpárt által uralt (többségi) törvényhozással kormányozni nem könnyű feladat és igazán politikusnak kell lenni, hogy az ellentétek elsimuljanak és az élet- zökkenésmentesen menjen tovább. Hallottunk-e az elmúlt négy év során gyűlölettel teli politikai ellentétről? Nem! Hallottunk-e politikai gyűlöletből elgáncsolt törvényjavaslatról? Nem! Hallottunk-e, hogy kormányzónkat a politikai elfogultság vezette az állások betöltésénél? Nem! Hallottuk-e, hogy bármilyen botrányt “elsimított” volna politikai ^elfogásból (opportunitásból) ? Nem! De hallottuk és láttuk, hogy azonnal intézkedett, ha valahol nem volt “tiszta” a közügyek kezelése, azonnal a pártpblitika fölé helyezkedett, ha pártatlan intézkedés vált szükségessé és belehatolt az élet legmélyebb mindennapi problémáiba: utak, vízellátás, iskoláztatás, az életszínvonal emelése, közegészségügy, a munkanélküliség leküzdése, az üzleti és gazdasági élét lendületének fokozása, elöregedett polgártársainkról való gondoskodás és még sok más az életet-rendező kérdést terjesztett a törvényhozás elé és valósított meg. Miért? Mert poltikus, a köznek önzetlen szolgája, önkéntes és elhivatott poltikai és párt-vezér! MEYNER KORMÁNYZÓ, A POLITIKUS A politikus akkor érik államférfiúvá, amikor a párt keretein túlnőve a mindennapi élet problémáit belesüriti az államélet fejlődését biztositó hosszúlejáratú tervekbe és azok megvalósítására időtálló intézményeket létesít. Kormányzónk az elmúlt évek alatt fényesen bizonyította be államférfim r á t e rmettségét. Életrendező és időtálló intézkedései, a pártpolitika keretein túlnőve, az állam klasszikus értelemben vett hivatását: polgárainak gazdasági, erkölcsi és szellemi boldogulását' szolgálták : Iparosodás, uj üzemek, gyártelepek létesítésének előmozdítása; ezek az alapvető biztosítékai, úgy sajátmagunk, mint gyermekeink jövőjének. Meyner kormányzó elmúlt terminusában több mint 1,400,000,000 dollárt fektettek be magánosok és közüzemek iparfejlesztési és kereskedelmi célokra. A minimális munkabérnek 1 dollárban való megállapításán kívül rendezte a 40-órás munkabér kérdését és a másfélszeres “overtime” bért. Államunk, mint a nagy New York-i környék kapuja és közvetlen szomszédja, nemzeti hivatást tölt be, amikor úthálózatát úgy bővíti, hogy zökkenésmentesen bonyolódjon le a világ országújának forgalma. Kormányzónk irányítása alatt az elmúlt évben egyedül 71 millió dollárt költött államunk utakra és 1975-ig egy két és fél billió dolláros tervet dolgozott ki útfejlesztésre. Gyermekeink jövője az iskoláztatás szabályozásán és biztosításán nyugszik. Több iskola, több tanerő és lehetőleg minél kisebb megterhelés a szülőknek és adófizetőknek! Kormányzónk bölcs politkjával ez is biztosítottnak látszik. 27 millió dollár segélyt osztott szét államunk a helyi iskoláknak és egy különleges alapot létsitett 30 éves kölcsönök igénybevételére. Az állam költségvetésének közel 40 százaléka megy iskolacélokra. ... És hosszú még a sora az intézkedéseknek, a kezdeményezéseknek, melyek kormányzónk államférfim rátermettségét igazolják. Csupán csak még egy “zsebbe” vágó dolgot emlitünk meg: államunk egy “fje”-re (személyre) eső adója átlagosn 48 dollár 50 cent, szemben a nemzeti átlag 81 dollár 50 centtel. És mindenekfelett, dacára az inflációnak és a nagyobb követelményeknek, államunkban még mindig íiincs bevezetve a forgalmi1 adó és az állami jövedelmi-adó! így áll előttünk Meyner kormányzó, az ember, a politikus és államférfi! Mint hivatott vezetője államunknak! Fiatal, széles látókörű és fáradhatatlan harcos, meggyőződéséért, a rábízott emberekért, minden gátlástól mentében az összes politikai vezetők és kormányzók között talán a legjobb megszemélyesítője az Egyesült (Folyt, a 4-ik oldalon) MEYNER KORMÁNYZÓ A MAGYAROK SEGÍTSÉGÉRE SIETETT - SEGÍTSÜK ŐT VISSZAVÁLASZTANI KORMÁNYZÓNAK!
