Szabad Sajtó, 1957 (51. évfolyam, 1-45. szám)

1957-07-04 / 27. szám

VOL. 51. ÉVFOLYAM — NO. 27. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES THURSDAY — 1957. JULIUS 4." A “magyar ügy Nem jut előbbre a “Parolee-k” és be­vándorolni vágyók ügye Francis E. Walter pennsylva­niai képviselő javaslatot ter­jesztett be a képviselőházban, Eisenhower elnöknek a beván­dorlási törvényt módosító javas­lata kiegészitésére. Walter tud­valévőén a Ház bevándorlási bi­zottságának elnöke és a McCar­­ran-Walter bevándorlási tör­vény társ-szerzője. Walter javaslata szerint mintegy 36,000 uj bevándorló jöhetne az országba, főként be­­vándorlotak hozzátartozói és szakemberek. Fenn kívánja tar­tani a régen elavult, 1920-as kvóta rendszert, amely kedve­zőtlen a Vasfüggöny oszágokra, a melyekből most a legtöbb me­nekült kívánkozik Amerikába. (A magyar kvóta például csak évi 887 fő.) Másik hiánya Walter javasla­tának, hogy nem foglal állást a magyar szabadságharc után csupán ideiglenes vízummal be­jött “paroleek” státuszának vég­leges bevándorlásra való átvál­toztatása érdekében. Ez széles körökben kelt visszatetszést nemcsak az újonnan érkezettek, de azon amerikai körökben is, amelyek a kérdés humánus meg­oldása mellett vannak, már azért is, mert a kommunista u­­ralom elől menekültekről van szó. A szenátpsban John F. Ken­nedy dem. szenátor adott be ha­sonló javaslatot, szintén a régi kvóták fenntartásával. Eisenhower módosító javasla­tának a mostani időszakban va­ló tárgyalására kevés a kilátás, aminek oka főként a magyar uj­­menekültekkel szemben kezdet­ben oly lelkes kongresszusi han­gulatnak indokolatlan lelohadá­­sában keresendő. Az ennek meg­változtatására magyar körökből és amerikai leberálisok részéről történt erőfeszítések eddig saj­nos, nem vezettek eredményre, pedig úgy a paroleek, mint az Az októberi nemzeti forrada­lom és novemberi szabadság­­harc legforróbb napjai óta nem volt oly óriási nemzetközi sajtó­nyilvánossága a magyar ügy­nek, mint a junius 20-át követő napokban, amikor is nyilvános­ságra került az Egyesült Nem­zetek Szövetsége ötös bizottsá­gának jelentése a magyarorszá­gi helyzetről. A legtekintélye­sebb amerikai sajtóorgánumok a magyar ügy iránt érzett leg­teljesebb jóindulattal, a Szovjet unió és hazai bábkormánya felé a legellenségesebb hangnemben tárgyalák az ötös bizottság le­sújtó megállapításait a Szovjet által előidézett borzalmakról. A New York Times junius 21-i száma lodalakon át foglalkozik a magyar kérdéssel; — a Time magazin biztató hangú cikkben állapítja meg, hogy még van le­hetőség a magyar ügy kedvező elintézésére; a New York World-Telegram junius 21-i cik­ke “kopaszfejü hazugnak” és bűnözőnek minősiti Nikita Hruscsovot az amerikai televí­zió számára adott nyilatkozatá­ért, stb., stb. A Szovjetunió urai és ma­gyarországi bábjaik dühös ta­gadással, arcátlan hazudozással és aterror fokozásával felelnek bűneik, véres terroruralmuk le­leplezésére A, nemzetközi meg­bélyegzésére. Ugyanakkor min­dent elkövetnek, hogy a világ figyelmét másfelé tereljék: szovjet oldalról a londoni lesze­relési tárgyalások folytatásá­nál, a békés koegzisztencia han­goztatásánál e szempont fontos szerepet játszik. Ezeknek a vegyes hatást kel­tő tárgyalásoknak, alkudozások­nak egy előnye mégis van: a bő­beszédű és a bodkát kedvelő Hruscsov időnként “elszólja ma­gát” és valami kis betekintést ausztriai és más nyugateurópai táborokban veszteglő menekül­tek méltán várhatják, hogy ügyük mielőbb kedvező módon nyerjen megoldást. JULIUS 4 EMLÉKEI... Egy szabad nemzet születése perceit örökítette meg a fenti kép . . . A Függetlenségi Nyilatkozat benyújtása a Kontinentális Kongresszus­hoz, 1776-ban. Az eredeti 13 állam képviselői mind eláirták a neve­zetes okiratot. 4th of July AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK “SZÜLETÉSNAPJA” Uj magyar honfoglalás Washingtonban Irta: BORSHY KEREKES GYÖRGY az Amerikai Magyar Szövetség ez évi igazgatósági elnöke Bécsből komor tárgyalások hírét hozza felénk a szél. Varga Béla New Yorkból Kéthly An­nához repült . . . Hozzá repült még Nagy Ferenc Párisból és Király Béla Turinból. A jelszó: emigrációs egység. Kéthly Anna -— nem tudni mi okból — nem szereti Varga Bé­lát. Nem valószínű, hogy a ró­mai katholikus egyház és a mar­xizmus közti örök ellentét miatt. Varg Béla katholikus pap, Kéth­­ly Anna pedig szociáldemoki-ata, tehát marxista. De az ellenszenv oka nem ez. Elvégre mindketten tudtak már együttműködni kommunistákkal is. Sőt mind a négyen! Az igazság az, hogy Kéthly Anna még new yorki tartózko­dása idején sem óhajtott tár­gyalni Varga Bélával. Kéthly Annát, a Nagy Imre-kormány egyetlen nyugaton élő tagját puhitgatták abban az időben. Rá akarták venni, hogy lépjen be a Magyar Nemzeti Bizott­mányba, igy ismerve el Varga Béla felsőbbségét. Kéthly mereven elutasította. Most aztán Varga Bélának le kellett nyelnie a keserű labda­csot és elrepült Kéthlyhez. Ez, persze, azt jelenti, hogy el kell fogadnia Kéthly feltételeit. Az uj emigrációs képviselet úgy alakul, hogy Kéthly diktálja. Ma neki van a legnagyobb tekinté­lye nyugaton. , Nekünk, amerikai magyarok­nak, csak annyi megjegyzésünk van ezekhez az “egység-tárgya­lásokhoz,” hogy az uj emigráci­ós képviselet éppen úgy távol lesz az amerikai magyar töme­gektől, mint ahogy távol maradt kilenc esztendő keresztül a most megszűnt Magyar Nemzeti Bi­zottmány is. Attóltartunk, hogy a magyarországi tömegekhez sem jut közelebb. Az ENSz-ülés csak szeptemberben tárgyalja a magyar ügyet. Hiá­ba minden erőfeszítés, ezen már váltóztatni nem lehet. Lodge, az amerikai főmegbizott szerint “káros is volna” a közgyűlés ko­rábbi összehívása. Addigra — mondja ő a szabad világ illetéke­sei, továbbá az újságírók alapo­san átrágják magukat a külön­bizottság jelentésén és előkészí­tik a közvéleményt. Lehet, hogy igaza van. Kívül­ről nem láthatja az ember az összes mérlekelendő körülmé­nyeket. Arany sem lehetne vár­ni, hogy a közgyűlés összehívá­sára megijedneek az oroszok és kitakarodnak Magyarországról. Maga a jelentés azonban nagy dolog. Moszkvában és Budapes­ten prüszkölnek tőle és megvan rá az okuk. Hruscsov egyideig azt hitte, hogy visszamosolyogja magát a nyugati világ kegyeibe. A jelentés ezt a tervet keresztül húzta. Hruscsov egyre kevesebbet mosolyog. Nem érdemes. Mao, a kínai kommunista vezér sokat töpreng a középkeleteuró­­pai országok, köztük Magyaror­szág miatt. Elhatározta, példá­ul, hogy bejárja ebeket az or­szágokat és megpróbál gyógyirt keresni a sebekre. Elég furcsa. Maonak megvan a maga 600 millió napi problé­mája otthon. Annyi problémája van, ahány_ alattvalója. Ezekkel sem bir, Minek neki még továb­bi 100 millió probléma? Dr. Teller Ede a többi atomtudósokkal együtt figyelmeztette Eisenhower elnö­köt, hogy a londohi leszerelési konferencia atom-vonatkozásai­nak káros következményei lehet­nek. Ha nem szabad majd az atomfegyverekkel kísérletezni, az atomtudomány nem halad a maga utján és ebből Ameriká­nak csak hátrányai lehetnek. Rendben is volna, ha Amerika megkapná az ellenértéket. De az oroszok nem adnak semmit. Hát akkor miért . . . ? AMERIKÁBA JÖN A MENEKÜLT ZENEKAR? Közvetlen a szabadságharc kitörése után nagy sikerrel ve­zényelt Minneapolisban Rozs­­nyai Zoltán, a budapesti hang­versenyzenekar karmestere. A- merikai támogatással azóta si­került összegyűjteni a legtehet­ségesebb menekült magyar mu­zsikusokat a Bécs melletti Ba­den bei Wien-ben, ahol hónapo­kon át kitartó szorgalommal gyakoroltak. Múlt vasárnap tartották meg nagyszabású hangversenyüket az osztrák fővárosban, Yehudi Menuhin hires californiai hege­dűművész verídégfelléptével. A Philharmonia Hungarica néven megszervezett együttes szerep­léséről a világlapok zene-kri­tikusai a legnagyobb elismerés­sel számoltak be az amerikai sajtóban is. Tekintettel arra, hogy a me­nekült magyar zenekar jelek szerint nem tud állandó otthon­ra találni Európában, az Ame­rikai Magyar Szövetség ameri­kai körutat készít elő részükre. Mint a szabadságharc kitörése­kor Ausztráliában versenyző olimpiai sportolók esetében is, a bevándorlási engedélyt már si­került is biztosítani Rozsnyai Zoltán hangversenyzenekara ré­szére. Deportálás régi bűnökért A Legfelsőbb Bíróság egy­hangú döntéssel kimondta, hogy az 1952 évi McCarran- Walter-féle bevándorlási tör­­vénének visszaható ereje van. Ez azt jelenti, hogy ennek az újabb törvénynek értelmében deportálni lehet olyan egyéne­ket, akik korábbi törvények alapján deportálástól mentesek voltak. A főbiróság most kimondta, hogy a. régi törvény alapján él­vezett mentesség nem érvényes és az uj törvény alkalmazható oly esetekben is, amelyek a ko­rábbi törvények szerint nem vontak maguk után deportálást. Az uj törvény szerint deportá­­lási ok az, ha egy idegent két­szer elitélték súlyosabb bűncse­lekmények miatt, akkor is, ha ez sok év előtt történt. VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkbaD hirdetőinknek és nekünk is hirdetnek. Ez önmagának, javunkra lesz) Az Independence Hall Philadel­phiában, ahol a Függetlenségi Nyilat­kozatot a Kongresszus elfogadta, Washingtont főparancsnoknak kiál­tották ki és az Egyesült Államok Al­kotmányát megszerkesztették. Az emberi jogok és szabadság szimbóluma, a philadelphiai “Szabadságharang,” amelyet minden nevezetes alkalommal megkcnditottak. (A harang 1835-ben repedt meg.) Az In­dependence Hall-ban ma is lát­ható ez a hires harang. enged a szovjet kényurak gon­dolataiba, eszejárásába. Ilyen volt legutóbb az amerikai tele­vízió számára adott Hruscsov •intervju, amikor is Mr. Schorr egyebek közt ezt kérdezte tőle: — Az ön véleménye szerint szovjet csapatok és páncélosok nélkül meddig tartana a Kádár­rezsim Magyarországon? Hruscsov igy válaszolt: — Hát csináljunk próbát. Vi­gyék el maguk (az amerikaiak és szövetségeseik) capataikat Németországból és Franciaor­szágból és mi a mieinket elvisz­­szük Németországból, Lengyel­­országból és Magyarországból, és látni fogjuk, hogy a Kádár­rezsim —- és ez a magyar nép rezsimje — élni és virulni fog alátámasztás nélkül is. Mindenki jól tudja, hogy en­nek épp az ellenkezője az igaz és hogy jelenleg a Szovjet urai mindenképp birtokukban óhajt­ják tartani a leigázott rabálla­mokat, azonban maga az a tény, hogy ily cserealku lehetőségéről nyíltan beszél a kommunista diktátor (amit Sztálin soha nem tett volna meg), mutatja, hogy megérhet odáig a helyzet, külö­nösen a szovjet számára kétség­­beejtően alakuló gazdasági té­nyezők nyomása alatt, hogy ko­moly tárgyalások indulhatnak meg az említett három államnak a szovjet igából való kiengedésé­ről, talán valamiféle semlegesí­tési egyezménnyel, talán éppen az 1945 februári jaltai egyez­mény tényleges végrehajtásá­val, amely tudvalévőén 50-50%­­ban állapította meg a hatalmi befolyás arányát a Szovjetunió és a nyugati nagyhatalmak közt Magyarországot illetően. (Ro­mánia tekintetében 85 százalé­kos befolyást biztosit a jaltai egyezmény a Szovjetuniónak és nyilván nem véletlen, hogy Hruscsov az említett intervju­­ban sem Románia, sem Bulgária kiürítéséről nem beszélt.) A jal­tai egyezmény végrehajtása ko­­rátnsem elégíti ugyan ki a jogos magyar igényeket, azonban a mai szörnyű helyzethez viszo­nyítva máris megváltást jelen­tene rab nemzetünknek és je­lentős lépés volna a teljes fel­­szabadulás felé. Miután sem az USA, sem az európai nyugati ál­lamok nem hajlandók háborút indítani Magyarország felsza­badítására, a jövőbeli fejlődés reális lehetősége csak a fenti módon képzelhető el. A magyarországi kommunis­ták persze hallani sem akarnak semmiféle változásról, s azt hi­szik, hogy terror-uralmukat időtlen időkig tartani tudják szovjetorosz segítséggel. De a Szovjetuniónak súlyos bel- és külpolitikai, s méginkább gaz­dasági gondjai vannak. Előbb­­utóbb kénytelen lesz komoly en­gedményekre, ebben még a mai vigasztalannak látszó helyzet­ben is reménykedhet a magyar­ság. Mikor komoly hírek érkez­nek Lengyelország szovjetllenes közhangulatáról, mikor Mao Ce Tung, a kínai kommunista dik­tátor kezd másfajta ideológiát hirdetni, mint Moszkva, mikor a rabállamok tönkretett gazda­sága kezd teherré válni a Szov­jetunió számára, nem lehet már hosszú évek kérdése a rég várt kibontakozás eljövetele! Történt valami aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban Értelmes emberek előtt fölös­leges újra meg újra hangoztat­ni, hogy amerikai magyarsá­gunk tekintélyes és befolyása, állami és szövetségi kormányza­tunkra való hatóképessége or­szágos viszonylatban való köz­ponti megs zervezettségének függvénye. Hiszen erre már több mint 50 esztendővel ezelőtt rájöttek elődeink s meg is alapí­tották az Amerikai Magyar Szö­vetséget. Az elmúlt félszázad viszont olyan korszak volt, amikor ez a ráeszmélés a köztudatban elhal­­ványódott s csak akkor élénkült fel újra, amikor valam inagy nemzeti veszedelem itteni né­pünk magyarságtudatát fellán­­goltatta. Egy ilyen felmelege­désre soha olyan szükség nem volt, mint épen most, amikor áz egész világot fenyegető vörös veszedelem közepette az óhazai magyarság egész nemzeti és fi­zikai létét a teljes megsemmisü­lés fenyegeti. Van-e, lehet-e ér­telmes és jóindulatú magyar kö­zöttünk, aki ezt kétségbe von­hatná? Ez lévén a helyzet, Szövetsé­günk igazgatósága elérkezett­nek látta az időt arra, hogy sa­ját fedelet szerezzen az idáig ide-oda. vándorolt s alkalmatlan és reprezentálásra végképen elégtelen bérelt helyiségekben kínlódó Magyar Szövetségi Iro­dánknak. örömmel jelenthetjük, hogy junius 10-én sikerült nagyon méltányos áron és igen kedvező Meghalt Tarnócy Árpád Tarnóczy Árpád költő és új­ságíró, az “Akroni Magyar Hír­lap” kiadó-szerkesztője, junius 25-én 68 éves korában elhunyt. Tarnóczy Árpád, az amerikai magyarság egyik büszkesége: kiváló költő, iró és újságíró, a magyarság minden igaz ügyé­nek bátor és szívós harcosa nincs többé. Elment az örök utón, de távozása nem csak egy ember elmúlását jelenti, hanem egy neves emberét, művészét, hazafiét, — igaz magyarét. Halála nemcsak hozzátartozói­nak, Akron magyarságának, ha­nem egész magyar-Amerikának pótolhatatlan vesztesége. Gyászloja özvegyén kívül: egész Amerika magyarsága. “Passport to Life” Ezen a címen julius 9-ikén, kedden este másodszor is bemu­tatják az American Broadcast­ing Company televízió műsorain azt az igaz történetet, amidőn több hazánkfiának sikerült a kommunista őröket megtéveszt­­venyugatra menekülni és uj életlehetőséghez jutnia. írjunk köszöntő sorokat a televíziós cégnek, ha tetszett a program! fizetési feltételek mellett ($37,- 000.00) egy olyan négy-emeletes épületet vásárionunk, amely a főváros diplomáciai negyedében fekszik s minden tekintetben al­kalmas arra, hogy abban úgy Szövetségünk, mint az Egyesí­tett Magyar Segélyakció (Co­ordinated Hungarian Relief, Inc.) elhelyezkedést találjon a méltóképen képviselni tudja amerikai magyarságunk mind­nyájunk számára odázhatatla­­nul fontos ügyét. Mondnyájan tudjuk, hogy Szövetségünk sohasem volt gaz­dag s most sem az. Azokból a ne­hezen adott pennyk-ből s dollá­rokból, amiket esetenként ösz­­sze-össze könyörögnünk sike­rült, nem igen jutott arra, hogy a rövid takarón túl nyújtózkod­junk. A szükség azonban tör­vényt bont. Most meg kellett ezt tennünk abban a reményben, hogy magyarságunk végre be­látja saját érdekének parancso­ló kötelezettségét s nem zárja el sem szivét, sem erszényét egy olyan saját központi otthon léte­sítésétől és fenntartásától, amely épen ezeket az érdekeket van hivatva szolgálni. Meg van tehát már a fővárosi ház, amit néhai jó vitéz Kováts Mihály ezredes emlékéről kívá­nunk elnevezni. Hiányzik azon­ban még a pénz, amely a Szövet­ségnek az első lefizetés által ki­ürült kasszáját feltölthetné. Jó lélekkel és a szükség tudatában fordulunk tehát itt egyetemle­gesen Magyar-Amerika egyhá­zaihoz, egyleteihez s általában egész magyarságunkhoz, kérve őket arra, hogy külön-külön is kiküldött kérésünket tegyék ko­moly megfontolás tárgyává. Ge­­nerózus adományaikkal segítsék végre Szövetségünket ahhoz, hogy a megvásárolt fedél alatt további jó szolgálatokat tehes­sen — nekünk, mindnyájunknak magyaroknak, akikben még nem vált savóvá az ősi vér . . . Amikor pedi gelérkezik ez év őszén annak ideje, hogy a szük­séges berendezés és tatarozás után egyetemleges magyarsá­gunk első washingtoni otthonát hivatásának átadhatjuk, illetve felavathatjuk:, tekintse majd ezt magyarságunk saját ünne­pének s jöjjön minél gyakrab­ban és minél nagyobb számban látogatóba a fővárosba, ahol sa­ját házában mindig szívesen lá­tott családtag lesz! Egyéni adományainkat, nyári mulatságok, piknikek felaján­lott bevételét, egyházak, egyle­tek megajánlásait küldjük a külön felkérésig is már á Szö­vetség uj címére, az országos székház címére: American Hungarian Federation Col. Kovats Memorial Building 1761 R Street, N.W. Washington 9, D -C. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak, gará­zsok külső és belső átalakítását, va­lamint konyhaszekrények készíté­sét vállalja Fenyő József. Telefon: C Harter 7-8484. Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents