Szabad Sajtó, 1956 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1956-08-09 / 32. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY OUR 50TH ANNIVERSARY YEAR «■fü*20 YOL. 50. ÉVFOLYAM — NO. 32. SZÁM.~ PASSAIC, NEW JERSEY Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES 50-1K ARANYJUBILEUMI ÉVÜNK THURSDAY— 1956. AUGUSZTUS 9. Szt György piknik augusztus 12-én Az Amerikai Magyar Református Presi­­ter Szövetség gyűlése szeptember 2-3-án lesz Ligonier-ben körül a helyzet. “Akármi” lehet belőle. Háború is. Sőt világhá­ború is. Talán nem fejlődik odáig a dolog, a szenvedélyek mintha csitulnának, de az angol­­francia-angol flotta felvonulá­sának nem lehet csak egyszerű tüntető jelleget tulajdonítani. Minden jel arra vall, hogy Szuez kérdését már nem lehet a nyugati részről jónak látott de­mokratikus eszközökkel rendez­ni. Tehát azt, hogy az érdekelt országokat mind összehívják — Londonban — és aztán a több­ség véleményét kötelezőnek kell elfogadni, — igen, hát ezt a módszert elavultnak minősítet­ték az események és, tegyük hozzá, a diktátorok. A nagy baj az, hogy a háttér­ből Moszkva keveri a kártyát. A Szovjetunió a nemzeti öntudat­ban túltengő arab országok bi­zalmasa, sőt főtámogatója lett. Az avult katonai felszereléssel rendelkező arab országok abban a tudatban rázzák fenyegetőleg a muskétát, hogy majd ad a Szovjet — ha kell — atombom­bát is. Ad is. Ezt pontosan tudják a nyugati hatalmak. Csakis ezért van az, hogy óvatosabbakká váltak a lépések . . » Viszont az is igaz, hogy Anglia és a nyuga­ti hatalmak egy bizonyos vona­lon túl nem engedhetnek, akár törik, akár szakad. Hadba lép-e Amerika, ha az angol hajóágyuk eldördül­nek? — ez a kérdés most Lon­donban és Párizsban. Illetve, csak volt. Dulles külügyminisz­ter világosan tudtára adta Eden­­nek, hogy Eisenhower elnök csakis a kongresszus beleegye­zésével küldene harci alakulato­kat háborúba. Dulles nemcsak ennyit mon­dott. Tudtára adta az angol és francia államférfiaknak, hogy ebben a választási évben igen csekély kilátás lehet hathatós a­­merikai fegyveres segítségre, Amerika csak egy esetben harcolna — teljesen elfelejtve azt, hogy választás is van a vi­lágon : ha megtámadnák . . . Voltaképpen mindezt az angölok jól tudták. A hivatalos ameri­kai közlés hideg zuhanyként érte a jelentékenyen felhevült ango­lokat. —o— Az alelnök-jelöltek körül forog az egész amerikai belpoli­tika. Már nem az elnökjelöltek személye az érdekes. Most Chi­cagóban Stevenson jelölése bizo­nyosnak látszik. A másik olda­lon Eisenhowernek még a lát­határon sincs versenytársa. De az alelnök? Fogas kérdés. Itt lesz a parázs harc. S meg is van az oka. Az alelnöki pozíció egyre inkább kiemelkedik a szürkeségből. Egyre kapósabb lesz. Eisenhower elnök sok fon­tos megbízást adott Nixonnak. Valószínűnek látszik, hogy az alelnöki hatáskört az eljövendő kongresszus alkotmányjogilag is kiszélesíti. Egy biztosnak látszik. Az, hogy fiatal embereket jelölnek az alelnökségre. “Trónörökösö­ket,” akik erejük teljében bár­mikor átvehetik a kormány­pálcát.--0--­A hazacsábitás mérlegét meghúzhatjuk. A kommunista világ óriási erőket mozgatott meg, hogy hazatérésre bírja a szabad világban szétszóródott menekülteket. Moszkvától Bu­dapestig irtózatos pénzt dobtak bele ebbe a mammut-vállalko­­zásba. És ötleteket, leleményes­séget. Ehhez mérten az eredmény nem nagy, — aligha elégíti ki az elvtársakat. A két és fél mil­lió menekültből idáig csak 5-7 ezer tért haza. Magában az E- gyesült Államokban körülbelül 362 ezer menekült kapott bebo­csátást, s ebből mindössze 20-30 tért vissza a vasfüggöny mögé, az elmúlt évben. Több mint 21 ezer Ausztriá­ban élő menekültből 1956-ban 41-en voltak hajlandók a haza­­csábitásnak engedni. Délameri­­kában más a helyzet. Két ezren tértek haza a vasfüggöny mögé, főleg Argentínából, Uruguay­­ból és Paraguayból, — túlnyo­mórészt oroszok. Aránylag ma­gas ez a szám s azzal magyaráz­ható, hogy az örökösen forradal­mi légkörben élő délamerikai ál­lamok gyenge gazdasági viszo­nyai nem tudták elaltatni a honvágyat. Azt, persze, nem tudhatjuk, hányán szeretnének azonnal ki­jutni ismét a szabad világba . . . Elnyelte őket a vasfüggöny. Ke­servesen megbánták már, hogy érzelmeiknek engedtek. Rev. Carey J. Leslie Manvillen Megírtuk, hogy a Manville, N. J.-i Magyar Református Egyház Nt. Carey J. Leshet vá­lasztotta meg lelkészévé, aki évekkel ezelőtt lapunknak társ­szerkesztője és belső munkatár­sa volt. Rev. Carey a múlt héten fele­ségével együtt megérkezett Ra­cine, Wisconsinból és elfoglalta uj parókiáját Manvillen, vasár­nap pedig már az ő nagyszerű angol és magyar prédikációját hallgatta az egyház népe. Szeretettel köszöntjük e helyről is Rev. Carey kedves barátunkat és feleségét ismét “itthon”! (Itt említjük mege, hogy a jövőben new brunswicki Ma­gyar Hírnökünkben hétről hét­re közölni fogjuk ismét a Man­­villei gyülekezet hireitt és kér­jük az egyház népét, minden család fizessen elő lapunkra!) loroljek el a beadást!” A Szabad Nép c. budapesti lap julius 26-i számában Siklós község pártbizottságának a tit­kára a nép között szerzett élmé­nyeit közli. A párttitkár elvtárs a siklósi vásártéren az ott talált magyarokkal elkezdett beszél­getni. Miközben a kormányzat politikáját ismertette, egy ma­gyar harsányan közbeszólt, hogy “töröljék el a beadást.” A párt­titkár elvtárs lenyelte a közbe­szólást, nem reagált arra. Úgy látszik, nem merte megvédeni a kormány antiszociális intézke­déseit, de ígéretet sem mert ten­ni, hogy a nép kívánságát felfe­lé képviselni fogja. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a larpot! Signor Nicola... Az olasz választások egyik áldozata a 45 éves Nicola Para­dies, aki a kommunista pártnak lelkes tagja volt. A szavazás előtt kivette részét az agitálás­­ból, majd leszavazott és békésen hazatért otthonába. Csendesen, feltűnés nélkül bezárkózott a szobájába és főbelőtte magát. Búcsúlevelet hagyott hátra, bár egészen velős, spártai rövidség­gel csak ennyit irt: “Bocsánatot kérek tettemért. Fáradt va­gyok.” Nicola elvtársnak meg­győződése az volt, hogy a kom­munista párt a választásokon el-A Szent György Szövetség perth amboyi 1-ső és 2-ik osztá­lya augusztus 12-én, vasárnap “Szent György TSTap”-ot, szabad­téri mulatságot rendez a Pfeif­fer’s Grove-ban (Florida Grove Rd. Hopelawn, N. J.). A két előző nagysikerű Szent György Nap piknilí után, melyeket a szövetség központja rendezett a söprő győzelmet arat. Nicola, úgy látszik, megérezte, hgoy a söprés elmarad, igy hát — pi­henni vágyott. környékbeli osztályok lelkes közreműködésével, az idei pik­nikről is joggal azt írhatjuk, hogy hozzáértéssel, jól megren­dezett, hangulatos mulatság lesz. Érdemes erre is készülőd­ni; Aki jól akar mulatni, jól akarj a magát, érezni baráti tár­saságban, elmegy erre a pik­nikre ! A zenét a Kára-Németh test­vérek népszerű zenekara szol­gáltatja. Finom magyar ételek­ről és italokról is gondoskodik a rendezőség. Király Imre elnök, Fürjész Béla társelnök (a ref. lelkész­egyesület elnöke) és Szentmik­­lóssy Pál jegyző aláírásával szétmentek már a meghívók az Amerikai Magyar Református Presbiteri Szövetség szokásos évi közgyűlésére, amely ezidén is Labor Day-kor, szeptember 2 és 3-án lesz Ligonier, Pa.-ban, a Bethlen Otthon Testvériség termében. Az amerikai magyar reformátusok által alapított és fenntartott gyülekezetek pres­bitériumainak képviselői hiva­talosak erre a gyűlésre. A KÉT NAPOS GYŰLÉS SORRENDJE VASÁRNAP, szeptember 2 délután 2 órától 7 óráig 1. Ének. CV-ik zsoltár, 1 v. 2. Ima. Nt. Kecskeméthy Jó­zsef. 3. Gyűlés megnyitása. Tiszti­kar jelentése és átadása a bi­zottságoknak. 4. “A magyar nyelv meg­tartása gyermekeink ajkán.” Előadó: Dr. Szakáts István, clevelandi W. S. Ref. Egyház presbitere. Hozzászóló angolul: Nt. Molnár Ágoston, Elmhurst College tanára. Szlovákiai magyar falu -A Veszprémmegyei Népújság érdekes cikkben számol be dr. Vaj kai Aurél muzeológus egy 800 lakosú szlovákiai magyar bányászfalu, a Rozsnyó melletti Rudna életéről, fejlettségéről s főleg a magyar lakosainak pá­ratlan egymást segítő tevékeny­ségéről, amely azonos a székely kaláka rendszerrel. “Rudna, ez a kis falu, — írja a cikk — amelynek népe a bányászattal és a földműveléssel épp eléggé el lehet foglalva, a tisztasági ver­senyben első lett egész Szlová­kiában. A műsoros esten különben eleget élvezhettük a szép paló­­cos kiejtéssel beszélő magyar Óvodások és iskolások szavalata­it, dalait, apró jeleneteit. Mert magyarul beszélnek itt, ahogy magyar a hivatalos nyelv a ta­nácsházán, vagy Rozsnyón, a hi­vatalokban. Mindenütt kétnyel­vű a felirat: a városban, a pá­lyaudvaron, az üzletekben. A gyermekek természetesen ma­gyarnyelvű iskolába járnak.” Ritka honfoglalás­kori sirlelet Honfoglaláskori sírra buk­kantak Szabolcsmegyében, Ra­­kamaz-Gyepiföldön. A sírban egy női csontvázon két aranyo­zott ezüstkorongot találtak, me­lyeket kiterjesztett szárnyú saskeselyü diszit, csőrében lom­bos ággal, karmaiban egy peli­­kánszerü vizimadárral. Ezek e­­gyedülállé leletek ebből a kor­ból — írja a budapesti Népsza­va egyik legutóbbi száma. TÖBB MINT 10,000 HIVŐ A KALOCSAI BÚCSÚN Rendkivül nevezetes volt az idei Szent Szív Búcsú Kalo-5. Szünet. 6. “A szövetségünk körzetei­nek munkamezeje.” Előadó: Dr. Kőrössy Zoltán, Warren, O. Ma­gyar Presby. Egyház presbite­re. Hozzászólások. 7. Ének. Ima. Gyűlés bezá­rása. HÉTFŐ, szeptember 3 reggel 9 órától délután 1-ig 1. Istentisztelet Úrvacsora­­osztással. 2. “Az Amerikai Magyar Re­formátus Egyesület és én.” Elő­adó: Nt. Daróczy Mátyás, cle­velandi W. S. Magyar Ref. Egy­ház lelkipásztora. Hozzászólá­sok. 3. Szünet. 4. “Az ifjúsági gyülekezete­ink presbitereinek hivatása.” Előadó: Nt. Ábrahám Dezső, Perth Amboy-i Függ. Magyar Ref. Egyház lelkipásztora. Hoz­zászólások. 5. Bizottságok jelentése. 6. Bizottságok választása. 7. Tisztikar választás. Eskü­tétel. 8. Ének. XC-ik zsoltár, 1. v. 9. Ima. Nt. Fürjész Béla, lel­készegyesületi elnök. 10. Gyűlés bezárása. csán. A nagy zarándoklat már csak azért is népesebb volt, mert ez alkalommal találkozott először az egyházmegye katoli­kus népe a székhelyére vissza­tért Grősz József kalocsai ér­sekkel ... az az oltárnál felölt­­ve az egyházi ruhákat, kezébe vette az Oltárszentséget és elin­dította a méreteiben és fegyel­mezettségében is impozáns kör­menetet a város főutcáján végig az érseki palota kertjébe, a tá­bori oltárhoz. A park árnyékos fái alatt elhelyezkedett a bucsu­­sok tízezres serege s amikor Grősz érsek elkezdte főpapi szentmiséjét, úgy csendült fel az ének a hívek ajkán, mint egy megkönnyebbült, felszabadult sóhaj, mely tovaszáll a Varjas­ér partján a Duna-menti falvak árvíztől meggyötört térségein és felemelkedik az égig ... PUSZTULÓ MŰEMLÉKEK A Magyar Nemzet julius 18-i száma elszomorító adatokat kö­zöl felbecsülhetetlen értékű mű­emlékek pusztulásáról. A cikk szerint ennek az oka: szűkkeblű, bürokratikus takarékoskodás, ‘noha egyes területeken elég fe­lelőtlenül pazarolják a pénzt.” Pusztulnak Magyarország egyik legrégibb templomának, a több mint 800 éves feldebrői alsó­templomnak páratlan értékű freskói, amelyek ősi motívumok felhasználásával mutatják be Szent László király életét, — a zirci apátsági épületet tanuló­otthonnak használják s a fiata­lok tönkretették máris az intar­ziás parketteket, — a zirci könyvtárterem boltivei összeom­lással fenyegetnek. A fertődi Esterházy kastély, az ország e­­gyik legszebb barokk műemlé­ke középrészét magtárnak hasz­nálják, a megfelelő eredmény­nyel. A keszthelyi Festetich kas­tély tükörtermét szalonnarak­tárnak rendezték be és igy to­vább. A cikkíró követeli, hogy pénzügyi alapot teremtsenek a pusztuló műemlékek védelmére és rendbehozatalára. HA ROBBAN A HIDROGÉN-BOMBA... Az alábbi négy kép a közelmúltban végzett hydrogen-bomba próbáról készült, az úgynevezett “Cherokee” lövegről. A képek gyors egymásutánban készültek egy re­pülőgépről felvéve, 12,000 láb magasságból, a robbanás szinhelyétől mintegy 50 mért­­földnyi távolságból. A robbantásnál a Federal Civil Defense Administration (a szövet­ségi polgári védelmi vezetőség) is fontos és értékes megfigyeléseket eszközölt. Terjeszkedik a robbanás fénye és a levegő reszketése . . . Egy 28 láb hosszú bomba-ágyban feküdt egyik B-52-es katonai jet repülőgépen az a hydrogén-bomba, amit a Marshall-szigetek parányi Namu szigete fölött dobtak le az “Operation Redwing” próba-robbantás során. A ÜSS. Mt. McKinley fedélzetéről, 37 mérföld távolságról figyelték a szakértők ezt a nevezetes és értékes hydrogén-bomba próbát. A fontos “gyakorlat” többmillió dollárba került, de úgy katonai, mint polgári szempontból megérte, mert most már tisztában vagyunk az ilyen bombák pusztító hatá­sával, utóhatásaival, stb. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL

Next

/
Thumbnails
Contents