Szabad Sajtó, 1955 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1955-04-07 / 14. szám

3 1955. ÁPRILIS 7. $m ßadG j0 W FREE PRESS F ü HUNGARIAN WEEKLY Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday by LÁSZLÓ I. DIENES Editor and Publisher — Szerkesztő és kiadó Szerkesztőség és kiadóhivatal — Editorial and Publishing Of Ace: 218 THIRD STREET, PASSAIC, N. J. EUGENE MARKOS I MARKOS JENŐ Managing Editor | ügyvezető szerkesztő Fiókiroda — Branch Office Knight Drug Store, 10 Monroe St. Passaic, N. J. Subscription rates: For one year $3.00 — Single copy 10 cents Előfizetési ára egy évre $3.00 — Egyes szám ára 10c Entered as second class mail matter on October 22, 1908 at the Post Office in Passaic, N. J. under the Act of March 3, 1879. WE ARE GUIDED BY THE PRINCIPLES EXPRESSED IN “THE AMERICAN’S CREED” “1 believe in the United States of America as a Govern­ment of the people, by the people, for the people, whose just powers are derived from the consent of the governed; a democracy in a republic; a sovereign nation of many sove­reign states; a perfect union, one and inseparable, established upon the principles of freedom, equality, justice and human­ity, for which American patriots sacrificed their lives and fortunes.” ‘‘I therefore believe it is my duty to my country to love it, to support its Constitution, to obey its laws, to respect its flag, and to defend it against all enemies.” Kedves Szerkesztő Uram: . . . először is: boldog húsvéti ünnepeket kívánok minden olva­sónknak, beleértve ebbe Szer­kesztő uramat is — mert hogy alaposan elolvassa azt, amit irok hetenként, azt már. észrevettem a sok cenzúrázásból ... (A leg­jobbakat, amiket irok s bekül­dők, újabban mindig kihagyja a lapból . . . ) Virág vasárnap ja fejében ép­pen abban a pittsburghi lapban olvastam holmi vallásos, vagy ünnepi jellegűnek igazán nem mondható malacságokat, ame­lyik újságot néhány évvel eze­lőtt egy uj-amerikás szerkesztő vásárolta meg és amelyikről ép­pen ezért bizonyos körökben úgy beszélnek, hogy NÍVÓS, KO­MOLY LAP ... Hát ha “erő­sebb” viccelődés jelenti a nívót, akkor tudnék én segíteni Szer­kesztő uramnak, mert ilyen vic­ceim nekem is lennének, de ná­lunk ezek nem közölhetők . . . {Szerkesztő uram inkább meg­marad a régi jó nivótlan szer­-Könnyen lehet ön is háztulajdonos!­— mondja a Magyar Savings and Loan Association ügyvezetője Az a pénz, amit most házbérbe fizet, átfordítható, hogy azt saját otthonára, kölcsön-törlesztésbe fizeti . . . Néhány év alatt, egy csomó értéktelen házbér­­nyugta helyett igy lesz egy kifizetett saját háza! A MAGYAR SAVINGS & LOAN ASSOCIATION több mint 1,200 magyar honfitársunknak és sok más­­nemzetiségünek tette már lehetővé, hogy könnyű havi részletekben fizethető kölcsönt folyósított házaik megvételéhez. Jöjjön be a Magyar Savins and Loan irodájába, a szakképzett ügyvezető készséggel ad tanácsot, ho- New Brunswickon, a French Street 101 szám alá, ahol gyan lehet ház-vételre, vagy átalakításra, rövidebb, vagy hosszabb-lejáratú kölcsönt itt felvenni! A Magyar Savings & Loan Association uj irodahelyisége, saját épületében, a French Street 101 szám alatt MAGYAR Savings & Loan Association toi FRENCH ST., NEW BRUNSWICK, N. J. Telefon CHarter 9-2438 Hivatalos órák: hétfőtől péntekig reggel 9-től délután 4-ig. Csütörtök esténként 7-től 8-ig. — A FEDERAL HOME LOAN BANK SYSTEM TAGJA — kesztés mellett, mintsem—hogy a legenyhébbet idézzem—“Reg­gelre kelve, Nadrágja telve” pesti szellemességekkel művelje lapjainak olvasóit.) Néhány tűrhető jó viccet a­­zért átemelek a héten a pitts­burghi lapból is (vagy vissza­emelek) hogy lássák a szerkesz­tő urak, mennyire megbecsülöm más lapok érdemes és az én ro­vatomba kívánkozó humorát. . . A magyar katonaság nevében vörös emlékzászlót nyújtottak át Rákosinak, a mai Magyaror­szág vörös főhóhérának ... A zászlóvivő küldöttségben egy­­egy katona képviselte a különbö­ző fegyvernemeket. Az utászok küldöttje Szeleburdi Zsiga, aki civilben a banda bőgőse . . . Rá­kosi elbeszélget velük, mind­egyiktől megkérdezve, hogy mi­lyen fegvernemnél szolgál: “Gyalogos?” — “Igen!” “Tü­zér?” — “Igen!” . . . és igy ér el a cigányhoz is: — Utász? — kérdi tőle. — Mint a binemet! — feleli őszintén a cigány. Az ..elmegyógyintézetben az egyik orvos látja, hogy egyik betege egy macskával bajlódik... — Maga mit csinál? — kérdi tőle. — Ki szeretném mosni ezt a piszkos macskát! — Macska nem szereti a vi­zet . . . legfennebb megmosni lehet és nem kimosni! Később arra járva látja, hogy a macska már meg van dögölve. — Ugy-e mondtam ... — szól az orvos— megölte a macskát a vizzell . . . — Téved, doktor ur, mert ez a macska nem akkor döglött meg, amikor kimostam, hanem csak amikor kicsavartam! — A feleségem a hite miatt szenved — mondja egy aytafi a báré mellett iddogáló barátjá­nak ... É4 — Hát az meg hogy lehet? — Úgy, hogy hetes lába van és az hite, hogy ötös cipő jó neki .. . . — 'Maga trentoni? — kérdi'a biró az előtte álló vádlottól. — Nagyrészt az vagyok. — Hogy-hogy? — Amikor ide kerültem, ak­kor csak tizenegy font voltam . . . most pedig százkilencven fontot nyomok! Szegény, szerencsétlen sorsú óhazai testvéreinkkel a kommu­nista rabigában szenvedés tize­dik évfordulóját úgy ünnpelte­­tik, mint felszabadulásuk évti­zedes jubileumát . . . (Próbál­jon csak valaki látszólag nem velük ünnepelni, elintéznék egy­kettőre a baját a vörös pribé­kek!) Az amerikai, magyarul beszélő kommunisták lapja el­odázta a márciusi ünnepi szá­mát s lett abból egy április ne­­gyediki “diszkiadás” . . . amely­ben a magyar népet “a felszaba­dulás tizedik évfordulóján?’ üd­­vözlik a kommunista célok és ideálok itteni, megrögzött hívei. “Éljen Április Negyediké!” — harsogja a képes melléklet fej­eimé s bár Kölcsey Himnuszát Vörösmarty Szózatával össze­keverik, mégis: a mi szájunkból s minden igaz magyar szájból veszi ki a jó Istenhez szóló imánkat: “Balsors akit régen tép, Hozz rá vig esztendőt, Megbünhödte már e nép A múltat s jövendőt!” “Még jőni kell, még jőni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán!” ... De jön ám! ... És nem százezrek, hanem milliók fognak buzgó hálaimát mondani az Egek Urához a moszkvai béren­cektől és kommunista gazembe­rektől való megszabadulásért ... a jó Istenhez, akihez az ate­ista vöröseknek oly kevés köze van. . . akiktől ők oly távol áll­nak . . . A magyar Himnuszt, Istenhez szálló nemzeti fohászunkat mer­ték ezek a senkiháziak kinyom­tatni husvét qlött tiz nappal a szülőhaza istentelen kommunis­ta megszállás alá kerülése nap­jának, április negyedikének ün­neplésére itt Amoikában kia­dott lapszámunkban ... A jó Isten szent nevét merik használ­ni, . . . a mélyen wllásos érzü­letű Kölcsey Femcpek legma­­gyarabb költeményét álcázva odateszik cégérnek. . . és belül, a lapnak majdnem minden olda­lári Istentől elrugaszkodott ha­zaárulók “üdvözlk” a “felszaba­dult” magyar népet ... az “uj magyar hazát” ... a “dolgozó­kat,” akik vért Izzadva nyögik az elnyomó zsarcxikok tulhajszo­­lását . . . ... Felírtam a neveket... van Jerseyből is néhány “üdvözlő” ... jó lesz hudni, hogy ki kicso­da közöttünk! (A neveket alkalom adtán kö­zölni fogjuk! — Szerk.) A jövő héten kipótolom az el­maradt vicceket . . . most erői kellett írnom, mert nem hagy­hattam szó nélkül wz itteni vörö­sek arcátlanságát. Tisztelettel: MRS. ROTKODÁCS Emlékek Husvétrol (Folyt, az 1-ső oldalról) tiusnak, a Jézus sírját őrző ró­mai katonák paiancsnokának négy fia volt. A Kiisztus-dráma után kétszáz évvel találták meg ennek a parancsncknak fiaihoz intézett parancsit, melyben meghagyja, hogy az Isten kien­gesztelése végett igyanaz tör­ténjék fiainak elsőszülött gyer­mekeivel, mint amit ő magán véghezvitt. Nafralius ugyanis, mint fennebb mondottuk, Pilá­tus szemeláttára ssurta szivébe tőrét. A történelem nem jegyez­te fel, hogy a kertsztrefeszités szomorú aktusát vezető római őrparancsnoknak teljesitették-e végakaratát gyermekei. < Ismer­ve azonban a kereszténység ro­hamos fejlődését, valószínű, hogy a húsvéti drámákba bele­játszottak a parancsnok leszár­mazottai is. REJTÉLYES SZEKTÁK HÚSVÉTI VÉRENGZÁSEI Vannak azonban ennél pozi­tivebb dolgok is, melyek a hús­véti drámák nagy emlékei közé sorakoznak. Ismeretes például, hogy Krisz­tus halála után bizonyos szekták alakultak, különösen a Jordán völgyében, a Holttenger kör­nyékén, amelyek egész különös módon értelmezték Jézus tanai­nak követését. A szekták egy családba tartozandónak vallot­ták magukat s a családon belül egy test, egy léleknek. A husvét­­ra vonatkozó szokásaik között volt egy aktus, mely mindaddig uralkodott a szektákban, amig a keresztény vallást rendezett formák közé nem szorították. Ez az aktus, melyet ugyancsak a húsvéti drámák története is­mertet, abból állott, hogy egy­­egy szekta minden husvétkor kisorsolta azokat az áldozatokat, akiknek meg kellett halniok csak azért, hogy — feltámad­hassanak. A szekta minden öt­­ventagjára esett egy ilyen áldo­zat, amit úgy értelmeztek, hogy az, aki husvét előtt három nap­pal önként dobja el magától az életet, harmadnapra, tehát hus­vétkor feltámad s bűneitől meg­váltja a sekta ötven, életben ma­radt tagját. A kisorsolások nem okoztak különöseb gondot, mert rendszerint önként vállalkoztak a szekta megfelelő tagjai arra, hogy meghaljanak azért, hogy felátmadhass^nak husvétkor. Rengeteg áldozatot követelt ez a fanatizmus. A halálra vál­lalkozókat leginkább keresztre feszítették s ezeket a szentnek hitt aktusokat a legtitokzato-A RENDSZERES HIRDETÉS folytán virágzóbbá teszi az üzle­tét, — mig a folytonos panasz­kodással határozottan aláássa azt. sabb rejtekhelyeken hajtották végre anélkül, hogy erről ide­gen, különösképpen a hatósá­gok tudomást szerezhettek vol­na. Vagy talán nem is akartak. Hiszen abban a korban egy ember élete nem számított, fő­ként a szegények soraiban, a­­honnan ezek a húsvéti áldozatok is kikerültek. NÉRÓ HÚSVÉTI FÁKLYÁI Ismeretesek Nero római csá­szár húsvéti kegyetlenkedései. A vérengző Nero nemcsak any­ját s nejeit végeztette ki, ha­nem véres kegyetlenséggel ül­dözte a keresztényeket is. A cirkusz véres drámáit mindenki ismeri. Nerónak azonban mind­ezeken a kegyetlenkedéseken kí­vül volt egy különös passziója, melyet rendszerint husvétkor, azon a napon szokott végrehaj­tani, amelyiken Jézus feltáma­dott. Ez a húsvéti véres, kegyet­len passzió “Nero élő fáklyái” voltak. Azok közül a kereszté­nyek közül, akik titokban a Megváltó felátmadását ünnepel­ték, amennyit csak lehetett, el­fogatott. Kezüket, lábukat ösz­­szekötözték, a szerencsétlenek­nek s bemártották őket olvadt szurokba. Mikor a szurok meg­fagyott, testükön, cölöpökhöz kötözték és meggyujtották őket. Lassan, három napon keresztül égtek ezek a “Nero-gyertyák,” ezzel akarták megcsufolni Krisztus feltámadásának igaz­ságát. Mikor egy alkalommal — Krisztus után 59-ben — nem ta­láltak áldozatokat Nero gyer­tyái számára, a börtönökből ho­zattak ki egy csomó áldozatot, hogy Nerónak meg legyenek a húsvéti gyertyái. Egy kvesz­­tor végezte az elővezetéseket, aki megfigyelte, hogy a börtö­nök falain rengeteg átok van feljegyezve, különböző jelekkel, karcolatokkal Nero ellen. A kvesztor lémásoltatta ezeket a jeleket a falakról s bemutatta Neró/iak, hogy “hízelegjen” neki. Mikor azután a légiók fellá­zadtak a kegyetlen császár el­len s Nerónak menekülnie kel­lett, abban a félszerben, ahol megbújt és öngyilkos lett, meg­találták ruhája alá rejtve a börtönfalakról lemásolt átok­jeleket . . . ELADÓ! ELADÓ! ELADÓ! ELADÓ! MANASQUAN, N. J. Jól jövedelmező tengerparti nyári­lakások, bútorozva, házhellyel együtt, más foglalkozás miatt eladók 542 Bridle Road. 6-szobás, teljesen bútorozva, első és hátulsó porch, drót ablakokkal. Házhely 25x100. Két kocsira garázs. Kiöntött utcán, városi viz, gáz, villany és sewer. Heti házbér nyári időben $75.00. Eleadási ára $8500.00. 544 Brielle Road és 237 Third Ave. Két ház, 3 családra. Sarok-épület, forgalmas utcán. Egyik ház 5 szo­bás, bútorozva, első és hátulsó porch drót-abla­kokkal. Másik ház 7 szobás, két családra építve, bútorozva. Kiöntött utcán. Házhely 25x100. Vá­rosi viz, villany és sewer. Heti házbér nyári idő­ben $195.00. Eladási ára $17,000.00. 560 és 560x/2 Brielle Rd. Két ház egy telken, teljesen bútorozva. Egyik épület 6 szobás, a másik 4 szo­bás, az első porch mindkettőn drótablakokkal. Kiöntött utcán. Városi viz, gáz, villany és sewer. Telek 25x100. Heti házbér nyári időben $140.00. Eladási ára $11,000. Érdeklődőknek szívesen ad-bővebb felvilágosí­tást Kosa Imre, tulajdonos, a Magyar Savings and Loan Managere, 101 French Street, New Brunswick, N.J. (naponta reggel 9-től d.u. 4-ig.) Telefon CHarter 9-2438. Délután 4-től: 3 High Street, New Brunswick, N. J. Telefon CHarter 9-0205.

Next

/
Thumbnails
Contents