Szabad Sajtó, 1955 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1955-04-14 / 15. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY 20 Merged with “PASSAIC and VICINTY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 49. ÉVFOLYAM — NO. 15. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY— 1955. ÁPRILIS 14. KIK SEGÍTETTÉK ELŐ A MAGYAR SAVINGS AND LOAN FEJLŐDÉSÉT AMERIKA NEM NÉZHETI TÉTLENÜL A SZABAD NÉPEK LEIGÁZÁSÁT Az osztrákok Moszkvában Annak, hogy Moszkva vörös hatalmasságai az osztrák állam­­szerződés ügyében tárgyalásra hívták a bécsi kormány tagjait, kétségtelenül van bizonyos je­lentősége. Az eredményt feszült figyelemmel lesik Washington­ban, Londonban s minket, ma­gyarokat is, nagyon érdekel. A szovjet nagylelkűségre nem számítunk. Ilyen nem volt és nem is lesz. Moszkva minden lé­pését a hatalmi erőviszonyok könyörtelen szabályai mozgat­ják. Nem azért hívták meg az osztrák kormány tagjait Moszk­vába, mert a moszkvai főpribé­kek már megelégelték a sok hu­zavonát s végre jószántukból — a háború után tiz évvel! — visz­­sza akarják állítani Ausztria függetlenségét. Nem, nem a jó szive biztatta A Szovjet kénye-kedve szerint rabolhatja Ausztriát s ebben a világon seki meg nem akadályoz­hatja. Azon a címen, hogy biz­tosítani kell az Ausztriában ál­lomásozó szovjet megszálló had­erő utánpótlási útvonalait, a vörös hadak nem vonulnak ki Magyarországról és a környező államokból. Nem, ne ma jó szive biztatta Molotovot, amikor meghívta az osztrákokat egy kis eszmecseré­re. A körülmények kényszerítik rá. A szovjet kormány ugyanis, szeretne tárgyalásra leülni a nyugati hatalmak képviselőivel, de rendszerint azt a választ kap­ja: előbb bizonyítsa be valami­vel, hogy hajlandó jóindulatú tettekre is és a nagyhatalmi konferenciát nemcsak propa­gandacélokra akarja újból ki­használni. Mert a múltban min­dig csak ez történt. Ez röviden az oka, hogy a Szovjet most beleharapott az al­mába. Illetve, úgy tesz, mintha bele akarna harapni. Amikor e­­zeket a sorokat Írjuk, még nem tudjuk a moszkvai tanácskozás eredményét. Azt, hogy a Szovjet milyen feltételek mellett vonul­na ki Ausztriából." Erősen kétel­kedünk is abban, hogy ki akar­na .vonulni. Inkább hajiunk ar­ra, hogy. valami csalafintaság van újra a dologban. Egyben viszont napról-napra bizonyosabbak vagyunk. Abban, ugyanis, hogy a Szovjetnek va­lahol, valamelyes mértékben visszafelé is kell táncolnia. Le­hetséges, hogy ez éppen az oszt­rák ügy lesz s akkor a Vasfüg­göny is könnyen megrepedhet. Az orvostudomány nagy diadala? Az emberiség egyik legrette­gettebb betegsége, a polio néven közismert gyermekbénulás elle­ni harc diadalmas fejezetéhez érkeztünk, — ha igaz. Ameriká­ban milliók lélekzettek fel a jó hírre, hogy a polio ellenszerét megtalálták, a próbaoltások 90 százalékban eredményesek. Biz­tosan vannak orvosok is, akik A Magyar Hírnök Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköz­nap reggel 9-töl délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 3-6-IG tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhívásra 240 SOMERSET STREET New Brunswick, N. J. kételkednek s még többen akad­nak kételkedők a laikus közön­ség soraiban. Csakugyan térdre­­kényszerült volna a rettegett el­lenség és nem szedi már tovább áldozatait, főleg itt, Ameriká/ ban? Higyjünk abban, hogy nincs okunk már félni, nem kell ret­tegnünk gyermekeinkért, uno­káinkért és kevesebb lesz a béna, a nyomorék ebben a gyönyörű országban. Kétségtelennek lát­szik, hogy a tudósok megtalálták az utat s ha ezen tovább halad­nak, a teljes siker már nem lehet messze. A vörösek harca a nemes valutáért Éz a harc szakadatlan és esz­közökben nem válogatós. És ez az a harc, amelyet a vörösek még á saját büszkeségük rová­sára is szakadatlanul, sőt egyre fürgébben folytatnak. A magyarországi kommunis­ták most ujult erővel folytatják a harcot a dollárért, az angol fontért, a svájci frankért. Eb­ben a pillanatban legalább fél­tucat angliai és franciaországi utazási ügynökség próbál turis­tákat csábítani Magyarország­ra. A budapesti kormány készsé­gesen ad vízumot, nemcsak ide­geneknek, hanem olyan magya­roknak is, akik 1948 előtt hagy­ták el Magyarországot. Csak az a fontos, hogy nemes valutában fizessék a költségeket. Aligha fog sok külföldi ma­gyar jelentkezni erre a csábitó ajánlatra. Pedig senki sem ké­telkedik, hogy a budapesti vörös kormány beengedi őket. Még talán ki is engedi, de ez már egy­általán nem biztos. Olyan or­szágba, ahol az emberi jognak még a szikrája sem él, nyugati világban élő ember nem kíván­kozik. Legkevésbé a magyarok. De miután — ha gyér szám­ban is — vannak magyarok, a­­kik dicsőítik a mostani magyar­­országi rendszert, ezt jó alka­lomnak találjuk, ha most szépen megváltják a jegyüket s hajóra ülnek. Ezek az amerikai vörö­sek, akik teljesen ok nélkül ma­gyaroknak nevezik magukat, csak menjenek, mi egy szóval sem marasztaljuk. Valószínűleg még diadalkaput is kapnak. Nem irigyeljük tőlük. Csak menjenek. Minél gyorsabban. A Feleky-könyvgyűjtemény Valószínűleg elsőnek jelent­jük a hirt, hogy New Yorkban megalakult az a magyar társa­ság, amely egyetlen célul a Fe­­leky-könyvtár megmentését és magyar kézbe vételét tűzte ki célj ául. Múltkori számunkban már hirt adtunk erről a mozgalom­ról. Most a társaság formálisan is megalakult, miután a kezdet­hez szükséges tízezer dollár megajánlása — idáig 108 ma­gyar ajánlott fel 100 dollárt, — megtörtént. A közeli napokban delegáció utazik Washingtonba, hogy ott a kongresszusi könyvtár vezető­ségével az ügyet letárgyalja. Ha a tárgyalás sikerül — s erre minden remény megvan, — ak­kor a könyvtár újra New York­ba költözik. (Ez volt annakide­jén a Hungarian Reference Library.) Köpenczey József, Rákospalo­tán, Budapest szomszédságában született. 1908 október 26-án látta meg először a New York-i kikötő bejáratánál a Szabadság­szobrot. 13 éves korában érke­zett szüleivel a sokféle lehetősé­gek házájába, Amerikába. New Brunswickon telepedtek le. El­ső munkája a Michelin gumi­gyárban volt. Már gyermekko­rában elhatározta, hogy vasesz­tergályos lesz. Keresve az ahoz vezető utat, első munkahelyéről kilépett és a Waldron vasmű­­gyárban kapott alkalmazást ahol vágya beteljesült. A múló évek­kel egyre nagyobb és több ta­pasztalatra tett szert, szakkép­zett szerszámkészítővé dolgozta fel magát. Több mint 30 eszten­deje megbecsült munkása a Mack teherautó gyárnak, ahol nemcsak munkavezetője, ha­nem munkatársai is a legna­gyobb elismeréssel beszélnek róla. Évtizedek óta polgára az E- gyesült Államoknak. Nagy tevé­kenységet fejtett ki New Bruns­wick magyar társadalmi életé­ben. Hithü tagja a Szent László r. k. egyház községiek. Alapitó tagja a Magyar Amerikai Atléta Klubnak; mindig hitt abban, hogy: “Ép testben ép lélek.” A sport fejlesztésében nagy szere­pe van. ő szervezte az első ame­rikai magyar labdázó csoportot New Brunswickon, melynek ő maga is évekig játékosa volt. Ti­zenkét évig elnöke volt ennek a fejlett sport-egyesületnek, mely­nek most már életén keresztül tiszteletbeli tagjává választotta a nagyszámú tagság. Elnöke, alelnöke, pénztárosa volt és hü tagja a Szent Imre Herceg Egyletnek. Alig van tisztség, melyet áz egylet kebelé­ben ne töltött volna be. Alapitója és elnöke volt a new brunswciki Amerikai Magyar Férfi Demokrata Klubnak, ahol most is, mint tervező-bizottsági tag, fontos szerepet tölt be. Húsz éve a hatodik városrész második kerületének politikai választási megbízottja. Köpenczei József élete szor­galmas és kitartó munkássággal telt el. Az életben elért sikerei­nek dacára, nem feledkezett meg azokról, akikkel nem bánt oly kegyesen az élet. Egyike azon amerikai magyaroknak, akik egy becsületes cél érdekében “MINDSZENTY BÍBOROS AZ ELLENÁLLÁS SZIMBÓLUMA” Ez a megállapítás a Frank­furter Allgemeine Zeitung már­cius 12-i számának egyik hosszú riportj ából származik, melyet Hanni Konitzer irt, Budapesten február elején tett látogatása al­kalmából, személyes tapasztala­tai alapján. “A magyar még ma is nagyon vallásos nép” — Írja tudósításában.—“A templomok tömve vannak, szépen feldíszít­ve virágokkal és meglepően sok a fiatal vasárnaponként a ternp­­lombamenők között . . . Sok párttag most is vallását gyakor­ló katolikus. Mindszenty bíboros lett a megrendithetetlen hit és a kommunista rendszer elleni el­lenállás valódi szimbóluma. Az egyházfejedelem sorsa még most is óriási érdeklődés tárgya az egész lakosság között. Az ő pere és elitélése kétségtelenül egyik legnagyobb hibázása volt a rendszernek.” mindég ott voltak és ott lesznek, ha valamit segíthetnek, vagy ha a zsebbe kell nyúlni . . . 1916-ban nősült, neje a Csö­­rötnek, vasmegyei származású Szabó Anna, kivel példásan bol­dog házaséletet él. Van egy fiók, József és egy leány-unoka. 1935 augusztusban a Magyar Savings and Lom igazgatója KÖPENCZEY JÓZSEF lett. Azóta különféle bizottsá­goknak volt tagja és a reábizot­­takat a legnagyobb hozzáértés­sel töltötte be. ❖ # ❖ Többen érdeklőinek az iránt: mi a különbség a Building and Loan és a Savings and Loan kö­zött? Válasz a következő: Build­ing and Loan részvény-alapon van szervezve, ahol a részvényes csak olyan összeget fizethet be havonként, amennyi részvénye ,van, (pl. ha 5 részvény, akkor csak 5 dollárt.) Savings and Loan kamatozó betét-rendszerre van szervezve és olyan összeget tehet hetenként, vagy havon­ként takarék-betétjéhez, ameny­­nyit kereseti lehetősége megen­ged. Az ilyen takarék-betéthez a kamatot minden évben két­szer, júniusban és decemberben hozzáírjuk, amit a betétes azon­nal kis is vehet, vagy további kamatozásra benthagyhat. Mid­­dlesex-megyében 38 Building Loan volt. Ezek közül már négy áttért Savings and Loan alapra és ezek egyike a Magyar Sav­ings and Loan Association, ahol minden egyes betét $10,000 ere­jéig biztosítva van a Federal Savings and Loan Insurance Corporation által. A Magyar Savings and Loan Association vagyonállománya rövid hat hónap alatt, amióta a biztosítási alapra áttért : Egy­millió egyszázezer dollárral e­­melkedett! KOSA IMRE HUN ARANY-ÉKSZERE­KET TALÁLTAK Néhány hét előtt Keszthelyen, a téglagyár agyagbányájában a magyar föld egyik legértékesebb régészeti leletére bukkantak. Négy súlyos hunkori aranyék­­szert találtak. Hun aranylelete­ket eddig csak Keletázsiából is­mertek, ahonnan a Kínai Biro­dalom nyomására a hun népván­dorlás megindult nyugat felé. A szépszámú magyarországi a­­ranyleletek egyike sem kapcso­lódik Attila népéhez. A tápió­­szetmártoni és zöldhalompusztai aranszarvasok szkita nagyurak tulajdonai voltak, az angyalföl­di aranylelet az illír ötvösség re­meke, a szilágysomlyói kincs egy germán (gót vagy gepida) fe­jedelemé volt, a világhírű nagy­­szentmiklósi kincset egy 'mene­külő besenyő fejedelem rejtette a föld alá üldözői elől. Égbekiáltó ember­rablás Kismar­tonnál Évszázadokon át valóságos mekkája volt a művészeteknek a “magyar Versailles,” amint a Bécstől nem messze levő Kis­martont becézték. Az Eszterhá­­zyak függőkertektől övezett pa­lotájában fejlődtek ugyanis vi­­lághirességeké a zene olyan óri. ásai, mint Haydn, Beethoven, Schubert és Liszt Ferenc. Bagó István 60 éves gaz­daember Kismarton mellett szö­kött át fiával, menyével és 7 éves kis unokájával osztrák te­rületre. A földalatti tányérak­nák egyike felrobbant, amidőn a drótakadályokban felakadtak. Vezetőjük szörnytehalt, az öreg magyar és fiának felesége vérző végtagokkal jutottak Nickels­dorf falu kórházába. Kommunista feljelentés foly­tán erős orosz katonai osztag elrabolta az orvosi műtét után, élet és halál között lebegő sebe­sült családot és erőszakkal visz­­szavitte a vasfüggöny mögé, mielőtt az orosz zónán túlra me­nekülhettek volna. Az áldozatok­ról azóta természetesen semmi hir. Az amerikai közvéleményben sajtó utján széleskörű együttér­zést felkeltő gaztett ellen az Amerikai Magyar Szövetség az amerikai külügyi hatóságok és az Egyesült Nemzetek révén til­takozott, Akik a páratlan em­bertelenségre amerikai ismerő­seik figyelmét fel óhajtják hív­ni, a tragédia részletes angol­­nyelvű leírását díjtalanul meg­kaphatják az AMSz központi irodájától: Room 527 Mills Bldg., NW, Washington 6, D.C. Meghalt Msgr. Eördögh Elemér Msgr. Eördögh Elemér pápai prelátus, Toledo, Ohio-i plébá­nos 79 éves korában meghalt. Kassán született, egészen fiata­lon, mindössze 22 éves korában szentelték pappá, 1911-ben jött Amerikába s előbb Throop, Pa.­­ban, majd 1913-ban Toledo-ban folytatta működését. Több, mint négy évtized alatt a 120 főből álló magyar egyházközséget 4,000 lelket számláló hatalmas egyházközséggé fejlesztette aka­dályokat nem ismerő szép mun­kájával. Uj templomot, díszter­met, uj iskolát építtetett Toledo­­ban. 1929-ben pápai prelátussá nevezték ki. A magyar ügyek egyik legnagyobb tekintélyű szó­vivője volt, amerikai magyar é­­letünk kimagasló egyházi vezér­­férfia. Az első világháború alatt és után sokat tett a szibériai magyar hadifoglyokért és min­den jelentősebb amerikai ma­gyar megmozdulásba egyház­­községével együtt élénken be­kapcsolódott. Amikor a második világháború után Mindszenty hercegprímás Amerikában járt, Msgr. Eördögh prelátus látta vendégül Toledo'ban. Halálával az amerikai magyar­ság összességét veszteség érte. Legyen emléke áldott! Az Egyesült Államok törvény­­hozásának hatalmas washingto­ni palotájában, a Capitol ülés­termében Irving McNeil Ives new yorki szenátor a következő egyhangú felsőházi határozatot olvasta fel abból az alkalomból, hogy most 10 éve került az utol­só magyarországi falu is orosz megszállás alá: „Rendkívül időszerű, hogy valamennyi magyar származású amerikai testvérünkkel együtt megemlékezzünk annak tizedik évfordulójáról, hogy Magyaror­szág egész területe a szovjet in­vázió dicstelen uralma alá ke­rült. A szabad világ sohasem fog belenyugodni abba, hogy ennek a vitéz népnek a könyörtelen le­igázása megtorlás nélkül marad­jon. Szabadsághoz való jogát már Kossuth Lajos, az Ameri­kában is nagynevű államférfiu korában régen kiérdemelte a magyar nép. A szabadságért leg­utóbb folytatott hősi küzdelmé­ben a mártír Mindszenty József adott uj reménységet mindazok-AZ ELSŐ AMERIKAI FILM BUDAPESTEN A Magyar Nemzet ismerteti a magyarországi filmszínházak­ban az elkövetkező félévben elő­adandó filmeket. Eszerint a szovjetvilágból b e m u t atnak majd 10 orosz, 9 magyar, 4 csehszlovák, 4 lengyel, 2 kelet­német, 1 román, 4 kínai filmet. A szabadvilág filmjei közül be­mutatásra kerül 4 olasz, 4 fran­cia, 3 angol, 3 francia-spanyol (Párizsban gyártott), 3 nyugat­német, 1 finn, 2 svéd, 2 mexikói, 1 argentínai, 1 ausztráliai, 3 japáni és 1 amerikai film. A bemutatandó amerikai film — az első, amely az ország bolsevizálása óta Magyarorszá­gon látható lesz: “A kis szöke­vény,” (The Little Fugitive), a­­mely mind az Egyesült Álamok­ban, mint Nyugat-Európában nagy sikert aratott. Hőse egy kisfiú, aki abban a tévhitben, hogy véletlenül megölte testvé­rét, “elbújdosik” a Coney Is­­landra. Nehéz elképzelni, hogy ezt a kedves gyermektörténetet, hogyan lehet amerikáellenes propagandára felhasználni, de a kommunista uszításnak a le­hetetlen is sikerül. A bolsevista propaganda szerin|. az amerikai gyerekeknek csak gyilkosságo­kon jár az eszük — s igy fogják ezt a meleg, hangulatos filmet is “átértékelni.” MAGYARORSZÁGI “HELYZETJELENTÉS” A londoni Daily Telegraph március 12-i számában Bemard Newman érdekes módon számolt be legfrissebb magyarországi személyes észrevételeiről, felte­hetően január végéről. “A megélhetés költsége meg­döbbentően magas. Kevés ér­deklődést találtam a politikai személyiségek felé. Ezek az em­berek nem sokat számítanak — mondták nekem. Az oroszok az urak. A mi minisztereinknek egyszerűen azt kell tenniök, li­mit nekik mondanak. — Ez tá­lján nein szigorúan pontos meg­állapítás, de ez az általános hie­delem, — írja Newman, majd igy folytatja: “A történelmi hagyományok nem halnak el egy nap alatt, a­nak, akik a kommunista elnyo­matás alatt szenvednek. Az Egyesült Államok és Ma­gyarország népe közötti baráti kötelékeket több mint száz évvel ezelőtt Kossuth Lajos alapozta meg, népmilliókat felrázó kőr­útjával. Ez a barátság Amerika és a magyarság között nem csu­pán fennáll, hanem erősebb és tartósabb, mint valaha. Szivvel-lélekkel együtt va­gyunk a magyar néppel az isten­telen kommunizmus imperializ­musával vívott harcában. Vala­mennyi amerikai imájához csat­lakozunk itt a Szenátusban a de­rék magyar nemzet mielőbbi fel­szabadítása érdekében.” Az országos tekintélynek ör­vendő íves szenátor.beszéde a “Congressional Record” cimü hivatalos lapban nyomtatásban is megjelent. New York ma­gyarsága tüntttő felvonulást rendezett a Park Avenuen levő szovjetpalota előtt. Cleveland­­ban és egyebütt pedig műsoros ünnepség keretében emlékeztek meg a szomorú évfordulóról. miért egy töredék hatalomra ju­tott. A nemszláv magyarok szá­zadokon át a Nyugat felé tekin­tettek és megvetették az oroszo­kat. Ma a hódítókat ignorálják. Sohasem láttam egyetlen ma­gyart sem, aki egy orosz katoná­val beszélgetett volna . . . Ma­gyarországon a “kommunista” fogalom azonos az “orosz”-szal. A nép azt hiszi, hogy történel­mének egy szerencsétlen szaka­szát éli, de ez el fog múlni. Né­melyek azt hiszik, hogy a felsza­badítás világháború révén jön. Mások reálisabban, az ausztriai békekötést sürgetik. ‘Követeljé­tek, hogy az oroszok Írják alá az osztrák békeszerződést, mielőtt bármi másról is tárgyalnátok’— mondogatják. ‘Ha egyszer Ausztriának megvan a béke­­szerződése, az oroszoknak nem lesz törvényes joguk arra, hogy hadsereget tartsanak Magyar­­országon. Akkor a dolgok meg­változhatnak.’ Erős érdeklődés van a régi kapcsolatok, különö­sen Anglia iránt. A legtöbb fel­nőtt idegen rádiókat hallgat.” “Az orosz nép elfogadhatja a visszatérést a "vaj előtt ágyuk!’ politikához, mivel ők erőben meg vannak fegyelmezve. A magya­rok nem. Úgy találtam, hogy az 1953-as keletnémet lázadás ha­tásai mélyen gyökereznek. Ha Rákosi a csavart tulhirtelen vagy tulerősen fordítja, erős el­lenállással kell számolnia.” ELTŰNT A SERTÉSHÚS A PIACOKRÓL Március közepén ez a helyzet a budapesti husfronton: A kor­mányrendelet, mely megtiltotta az őstermelőknek, hogy a sza­badpiaci árusítóhelyeken sertés­húst árusítsanak, azt eredmé­nyezte, hogy a sertéshús, 24 óra alatt eltűnt a forgalomból. U- gyanakkor az állami üzletekben is csak elvétve, elégtelen rheny­­nyiségben mérnek ki sertéshúst, amihez csak hosszabb sorbanál­­lás utján lehet hozzájutni. A la­kosság élelmezési gondjai egyre nőnek, különösen a városokban. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek la­punkban hirdetnek. Ez bn magának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGRÓL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents